Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-11 / 161. szám
4. oldal Horizont 1998. július 11., szombat Romantikus mese a hős magyarok török hadak feletti győzelméről Gábor pap (Vókó János) kezében karddal EGER - Időnként jó álmodozni. Sőt, kell is. Ha pedig mindezt egy nyári estén, fülbemászó musicaldallamokra, színkavalkád láttán, a hősies- ség, a romantika, a szerelem hangulatában, kardpengék és kopják fémes zenéje közepette tesszük, akkor hosszú időre maradandó élményt is kapunk. Ahogy ezt teszik azok, akik megnézik Várkonyi-Béres: Egri csillagok című darabját, az Agria Nyári Játékok idei produkcióját a Líceum udvarán. A monumentális alkotás műsorra tűzése telitalálat volt. A város hangulata, a színészek lokálpatriotizmust sugalló játéka valóban elhitette a nézővel, hogy itt a pillanat, amikor az egri várat meg kell védeni a törököktől, tíeke Sándor rendező a tőle már megszokott, nagyvonalú stílusban állította színre a darabot. A kezdés hangulatát diaképekkel illusztrált mesélős monológ adja meg, amely előrevetíti az országra leselkedő veszélyeket. A gyors történelmi helyzetkép után Gárdonyi regénye máris megelevenedik a színpadon. A kezdeti várakozás tovább fokozódik: a szereplők visszafogott játéka jól érzékelteti, az ország rohan a veszte felé, hamarosan a helyzetek, a konfliktusok élesednek - ám addig még történik egy s más... Például a mozgalmas, jól kidolgozott tömegjelenetek segítségével megismerjük a magyaros virtust, s a török fanatizmust. Ezek a táncos musicaljelenetek önállóan is élnek, tartalmat hordoznak a színpadon. A rendező jól ragadja meg a tömeg nézőkre gyakorolt hatását annak érdekében, hogy érzékeltesse: milyen a mulató magyar várnép. Mennyire elszánt, félelmet, veszélyt nem ismerő a török had. Hogyan gyakorolnak vitézi tornákon az apródok. S még azt is képes táncjelenettel bemutatni, milyen annak az egri nőnek a harcos lelkivilága, aki legendává vált a történelemben. A Líceum udvarának lehetőségeit használja ki akkor a rendező, amikor teret átfogó jeleneteket komponál, attól sem riadva vissza, hogy a nyilak embergyilkoló sebességgel csak pár méterre repülnek el a nézők eló'tt, hogy elemi erővel becsapódhassanak a pajzsokba. Mindezt a rendezői bravúrt csak tetézi a tüzes kerék életre keltése, s a várrom valódisága, ahol kisebbfajta tűzijátékban van része a nézőnek. Ehhez a nagyvonalú, érzékletes rendezéshez, jó szerepválasztás társul. Ce- ceyné (Saárossy Kinga) karakteres szerepformálásával, markáns női jellemalakításával az egri nők legendás elszántságát viszi színre. Cecey Péterrel együtt (Sata Árpád) a történelem viharaiban sodródó, halálra ítélt nemesi réteg jellemvonásai fejeződnek ki. Ehhez a tragikus- ságot sejtető végkicsengéshez asszisztál Izabella királynő (Szilágyi Olga), aki viszont a védelmet váró, gyenge nőt alakítja, akiben a hatalom elvesztése csak felerősíti a gyermeke iránt megmaradt gondoskodási vágyat. Török Bálintot (akit el- fogatása után a szerzők elhagynak a musicalváltozatból) Vikidül Gyula alakítja, aki ezúttal jó érzéssel kiválasztva rockzené- szi énjéből csepegtet át egy kicsit a színpadra. A darab két, Gárdonyi regényéhez képest hangsúlyos figurája Sárközi, a cigány (Horváth Ferenc) és Gábor pap (Vókó János). Az előbbi a történetet előrevivő, az egyes helyzeteket a holtponton mindig átlendítő, dinamikus, pergő játékával válik kulcsszereplőjévé a történetnek, míg a másik jellemábrázolásával érzékelteti a végvári harcokban is megőrizendő emberséget, keresztényi szeretetet. A darabban a magyarok szinte tökéletes törökökké váltak. Szolimán alakítója, Blaskó Balázs átszellemült szultánként szinte kézzelfogható félelmet kelt megjelenésével, s ennek a régmúlt, romantikus szellemnek a megjelenítését őt kísérő háremhölgyek és janicsárok is segítik. Érdekes szerepformálásra vállalkozott Jumurdzsák (Tunyogi Péter). A szerzők elképzelése kicsit visszafogta a történetben neki szánt szerep jelentőségét, ám cinikus, ravasz játékával mégis elérte azt, hogy mindig ott és akkor bukkan fel, amikor nem is várnánk. Szinte beoson a darabba, hogy fanatikus vágyának, a talizmán visz- szaszerzésének érvényt szerezzen. Elsikkadt viszont a magyar várvédők között Hegedűs (Földes Tamás) alakja. Igazából csak akkor képes kiemelkedni a katonák soraiból, amikor árulása után megható és igaz „védőbeszédet” mond magáért, s ezzel egy kicsit a magyar Júdás rockoperásított szerepét veszi át. Hasonló a helyzet Dobóval is. Kelemen Csaba csak alakjával emelkedik a többiek fölé, igazából passzív résztvevője marad a mindig változó, sodró lendületű darabnak. A szerelem és a líra megformálása Gergelyre (//a/mi Zoltán) és Cecey Évára (lvády Erika) marad. Az alkata szerint is két törékeny, fiatal egyéniség megtalálja helyét a színpadon. A borús jövő letéteményeseinek kifejező megformálóiként jelen tudnak lenni a kibontakozó nemzeti tragédia folyamatában. A darab rendezői megoldásaiban, színészi játékában fokozatosan halad az érzelmi, cselekménybeli csúcspont felé. Olyan összhangot alkot itt táncos, íjász, technikus, színész a zenével, a jelmezzel, a díszlettel, hogy képesek elhitetni: hó'sök vagyunk, akik képesek gyó'zni „Isten haragja”, a török felett. A szerelem, a hazafiasság nagyszabású produkciója ez, amely végkicsengésével - miszerint Gárdonyi regényéhez képest pozitívabb életképpel, Jumurdzsák életben maradásával és a talizmán meglelésével - el tudja azt hitetni: nincsenek vesztes helyzetek, gyó'zni, élni, túlélni mindig lehet, sőt mi több, kell is. Hősökre mindig szükség van. Legendákra is. Álmodozni, átélni pedig mindezt tudni kell... Szuromi Rita A meggyötört királyné (Szilágyi Olga) fotó: pilisy elemér Az EGER-PHILIP MORRIS ALAPÍTVÁNY Alapító: Egri Dohánygyár Kft. TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAT HIRDET hazai felsőfokú intézményekben nappali tagozaton tanuló hátrányos helyzetű diákok számára. Az ösztöndíjat pályázat útján lehet elnyerni az 1998/99-es tanévre, amely sikeres tanulmányi munka esetén évenként meghosszabbítható. Pályázhatnak mindazok, akik az 1998/99-es tanévre felvételt nyertek valamelyik műszaki vagy gazdasági jellegű felsőfokú tanintézet nappali tagozatára, középiskolai tanulmányi eredményük legalább jeles, állandó egri lakosok, és családjuk egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a 15 ezer forintot. A pályázatnak tartalmaznia kell: ■ a támogatási kérelmet, ■ a tanulmányi önéletrajzot, ■ az utolsó tanév eredményét igazoló dokumentumot, ■ a szülők jövedelemigazolását. A pályázatokat 1998. augusztus 15-ig kérjük az alábbi címre eljuttatni: Eger-Philip Morris Alapítvány 3300 Eger, Törvényház utca 4. A pályázatok elbírálásának határideje 1998. szeptember 12. A pályázattal kapcsolatos további információkat a 36/411-020-as telefon 3344 és 3103-as mellékén kaphatnak. :T Tjhhüp morbÍTT T A Richterben töretlen a fejlődés! Az első magyar gyógyszergyár, a Richter Gedeon rt. orvoslátogatói hálózatának fejlesztéséhez új munkatársakat keres, akik tudásukkal, kapcsolatteremtő képességükkel segítik a cég további sikeres munkáját. Orvosok és gyógyszerészek jelentkezését várjuk, akik: • munkájukat önállóan képesek megszervezni, • meggyőző fellépésűek, kellemes megjelenésűek, • lakóhelyükön és a környező településeken vállalnának feladatot. Orvoslátogatói gyakorlat előny, de nem feltétel. Érdemes gondolkodnia... ...mert alkotó tagja lehet egy elismert, sikeres, fiatal teamnek. Eredményes munkavégzését képzéssel segítjük. Munkájához költségtérítést és szolgálati gépkocsit adunk, eredményeit az alapbéren felül teljesítményarányos prémiummal ismerjük el. Betölthető munkakörök: háziorvosok, szakintézetek, szakrendelők (nőgyógyászati is) látogatása. Csak főállásban végezhető. Munkakezdés szeptember 1.-október 1. Ha szívesen lenne a legrégibb, ma is független, a hazai gyógyszergyártás vezető reprezentánsaként számon tartott vállalat munkatársa, mi biztos egzisztenciát kínálunk Önnek. Kérjük, hogy a szakmai önéletrajzát és fényképét tartalmazó pályázatát a megjelenést követő 10 napon belül szíveskedjék feladni a következő címre: Richter Gedeon Rt. Sélley Károly főosztályvezető 1475 Budapest 10. Pf. 27 (Gyömrői út 19-21.) A Richterrel érdemes...!
