Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-11 / 161. szám
Ez a műhely kitárja kapuját Európának Tanfolyamokat, továbbképzéseket, alkotótáborokat, fesztiválokat szervezne Jövő héten Szekszárd ad otthont az országos kulturális fesztiválnak. Keretei között - egyévi előkészítés után - nemzetközi állásfoglalás születhet arról, hogy létrejön-e a Speciális Művészeti Műhelyek Európai Szövetsége. A kezdeményezés szorgalmazója Herzog Tamás, andornaktályai intézményvezető.- Mintaként a zajló sportversenyek szolgáltak. Szakmai helyettesemmel, Varga Líviával még a nyolcvanas évek közepén gondoltunk arra, hogy a művészetek terén is érdemes lenne valami hasonlóval próbálkozni. Tudva persze, hogy egy értelmi fogyatékossal köny- nyebb gyakoroltatni a futást, mint mondjuk a verstanulást. A hátrányos helyzetűek teljesebb életének kibontakoztatására tett kezdeti lépések igazolták a vállalkozás nehézségét. Az előrejutáshoz szervezett, kitartó munkára volt szükség. A célirányos, úttörő jellegű foglalkozások a festészet, a grafika, a kerámia, a textilmunkák, a bábjátékok terén valósultak meg. Meg kell kedveltetni a művészeteket - ez volt a szakmai gárda hitvallása. Sok év, s a szervezeti keretek kialakítása után az 1994-ben alapított Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület mára valósággá vált.- Szándékunk, hogy a családban, valamint az intézményekben élő, vagy oda bejáró fogyatékosak részére megteremtsük az egyes művészeti ágakban történő tevékeny részvétel és nyilvános színre lépés lehetőségeit, ezzel is segítve az értelmileg sérült személyek önkifejezését és társadalmi beilleszkedését - összegzi elnöki minőségében is Herzog Tamás. Az önálló szervezet csaknem száz művelődési és szociális intézménnyel működik együtt, országszerte szervez bemutatkozási lehetőségeket. Kedveltek a táncfesztiválok, népdaltalálkozók, a vers- és prózamondók összejövetelei, népes mezőny lép közönség elé színpadi játékokban. Túl vannak sikeres országos ipar- és képzőművészeti kiállításon. Hangszeres zenében is szokásos -a produkciók közönség előtti bemutatása. Alkotótáborok szolgálják a képességfejlesztést.- Az első, általunk 1995-ben rendezett nemzetközi kulturális fesztiválon tapasztaltuk, hogy a külföldiek is szívesen mutatják be produkcióikat. Fantasztikus volt a hangulat, amely nemcsak az előadásoktól, hanem azok művészi színvonalától alakult ki. Gondolok itt elsősorban a dán és az osztrák bemutatókra. Bebizonyosodott, hogy a nyelvi nehézségek sem igazi gátjai a kölcsönös élményszerzésnek, hiszen a rendezés, a koreográfia révén szinte gesztusokkal „beszéltek” a szereplők. Más műfajokban, például az énekben, a zenében, a táncban a közérthetőségnek még ilyen korlátái sincsenek. Rá két évre - Göncz Arpádné fővédnöksége mellett - tovább gyarapodott a magyarországi meghívást elfogadó külföldiek száma. Az egyesület második nemzetközi kulturális fesztiválján - amelynek tavaly Eger A kezdeményező magyar egyesület emblémája adott otthont - tovább érlelődött egy gondolat.-Jó lenne kilépni a határokon túlra, fogalmazódott meg óhajként az egyesület elnökségében - idézi Herzog Tamás. Tájékozódásaik csak megerősítették szándékukat, miután szakmai útjaik alkalmával meggyőződtek arról, hogy Észak- és Nyugat-Európában a hasonló sorsúak ilyen irányú nevelése művészek bevonásával történik. A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület megfogalmazta és közreadta szándéknyilatkozatát. A fogadtatás mikéntje elé szánta beszélgető- partnerünk:- A feltérképezés igénye vezetett el bennünket a belga CREAHM szervezthez, amelyen belül magas szintű művészeti tevékenység folyik. Igaz, itt a bevontak köre tágabb, hiszen nemcsak értelmi fogyatékosokra, hanem a mozgáskorlátozottakra, a látásukban akadályozottakra is kiterjed. A holland Philadelphia Alapítvány a hangszeres zenére szakosodott, mint az az idei meghívójukból kiderült. Olyan európai szervezet viszont nincs, amely kifejezetten az értelmükben sérültek művészeti tevékenységét karolná fel és össze is fogná: vállalná szakmai tanfolyamok, továbbképzések, alkotótáborok és fesztiválok megrendezését. A szándéknyilatkozat tartalmával előzetesen hét ország képviselői értettek egyet. Július 15-én pedig Szekszárdon ösz- szeül a Speciális Művészeti Műhelyek Éurópai Szövetségét megalakító konferencia.- Nagykövetségeken keresztül 22 országba jutott el a kezdeményezés híre, tíz nemzet delegáltjait köszönthetjük is a tolnai megyeszékhelyen - jelzi Herzog Tamás. Az európai szervezet létrehozását szolgáló tanácskozást 800 ezer forinttal támogatja a népjóléti tárca. Vendégként, véleményalakí- tóként a magyarokon kívül Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Litvánia és Németország szakpedagógusai lesznek jelen.- Más országok is jelezték, hogy tájékoztatást kémek az eseményről. Az alapdokumentumok elkészültek. A műhely felállításához, elemi szintű működtetéséhez - székhelye egyébként Budapest lehetne -, becslésünk szerint a tagországok szervezeteitől évi ezer dollárra volna szükség. A szervezetet kilencfős elnökség irányítaná, azt hat tag mellett két al- elnök és egy elnök alkotná. Természetesen az első nemzetközi program színhelyéül - tekint előre Herzog Tamás - Magyarországot ajánljuk. Budavári Sándor Legutóbb Göncz Árpádné is megtekintette az egri képzőművészeti kiállítást SZILVÁS ISTVÁN Csak toronyiránt, matróz! Már órák óta támasztottuk a híd korlátját, alant vékony érré apadt a patak, éppen csak csordogált a forróságban. Ba- zsi leköpött a lomhán fodrozódó vízre, éppen oda, ahol a gyenge sodrás a mederbe-hajló ágak közé szorult konzervdobozzal erőlködött.- Mit gondolsz, eljön?- Megígérte. Az öreg csövest vártuk, akivel még tavasszal ismerkedtünk meg. Az úgy történt, hogy kószáltunk a városban, éppen tettük a semmit, mert a munkaügyi központban még csak nem is biztattak bennünket. S akkor ott, a hídhoz vezető út mentén keveredtünk bele a kisebbfajta csődületbe. Az embergyűrű közepén téblábolt az öreg, riadtan tekintgetett körbe-körbe, s szó nélkül tűrte, hogy néhány nyálas suhanc röhögve, nagy hangon kötekedjen vele. Dús, őszes szakálla miatt visszamaradt Mikulásnak nevezték, s mindenáron be akarták szorítani a patakba, hogy friss fürdőt vetessenek vele. Amikor aztán a legnagyobb pofájú leverte a fejéről a koszlott matrózsapkát, nem nézhettük tovább az arénát.- Velem kezdj ki, haver, ne ezzel a védtelennel! - csavartam hátra a kezét.. A srác gör- nyedten kapálózott, jól van, jól van, csak hülyültünk egy kicsit, nyöszörögte. Társai lassan elsomfordáltak, erre olyan lett, mint a kezesbárány. Bazsi közben felemelte a földről a valaha szebb napokat látott sapkát, s odanyújtotta az öregnek. Az elején ott díszlett megfakult aranysárgában a vaskos kötéllel átfont horgony.- Ez minden, ami megmaradt a matrózéletből - forgatta a napszítta fejfedőt meg az emlékeim. És az öreg mesélni kezdett. Ha láttátok volna, behunyta a szemét, és azt mondta, itt van előtte a hajó, s mint suttyó gyerek, a partra dobott palló- hídon éppen most sétál fel rá.- Először azért súroltatták fel velem a fedélzetet - kuncogta csendesen -, mert, amikor az első hullám meghintáz- tatott, leokádtam a legközelebbi kabinajtót. Az meg épp a kapitányé volt...! A patakparti sétányon vártuk mindig az öreg csövest. Ültünk mellette a pádon, néztük a piszkossárga vizet, amely folyt, csak folyt a messze tengerek felé. Vajon, hol ömlik belé, találgattuk, s a matrózsapkás válaszát vártuk.-Odatalál - mondta bölcsen.- És milyen a nagy víz?- Végtelen, mint a föléje boruló ég. Csak a csillagok vezetik rajta az embert. Szeretni kell a csillagokat, mert azok is olyan magányosak, mint az egyszál magukban álldogáló világítótornyok — az égre emelte a fejét, s ingatni kezdte. - Meg, mint a partra vetett tengerész. Erről nem volt hajlandó többet mondani, soha nem nyílt meg a lelke. Néha szárazföldi patkánynak nevezte magát. Hát, nem úgy élek, morogta ilyenkor, kötözök a szemétben, eszem, amit találok, hálok, ahol utolér az éjszaka.-Vagyok magamnak!- És az a sok nő a kikötőkben, kapitány? - élcelődtünk.- Hozzám a magány szegődött - zárta le a témát. Mogorván biccentett egyet, fogta az elnyűtt tengerészzsákot és odábbállt. Napok múltán nyomozni kezdtünk utána, de senki sem tudta, mikor és hogyan került a városba. A nevét sem ismerte senki, csak az öreg csövesként emlegették, aki sohasem koldul, viszont mindenféle kaca- tot összegyűjt, hogy eladja a MÉH-telepen.-Talán ott bóklászik most is - mondtam Bazsinak. És akkor megjött Colos. Rákönyökölt a korlátra, és nagyot sóhajtott.- Végleg tengerre szállt az öreg. Abban a pillanatban felrém- lett előttem, hogy milyen irdatlan nagy volt a múlt éjszaka az égbolt. És tengernyi magányos, csillagfényű világítótorony pislákolt rajta. Merénylet az ország ellen K épletesen szólva a fővárosi, Aranykéz utcai detonáció felrobbantotta az egész országot! Hazánkban - érthetően - mindenkit foglalkoztat azóta is a négy ember halálát, több személy súlyos és még többek könnyű sérülését előidéző tragédia. Kockázat nélkül kijelenthetjük: sem a hatóságok képviselői, sem a politikusok, sem pedig az állampolgárok nem tudnak napirendre térni a történtek fölött. A BRFK vezetője egyenesen a rendőrség vereségeként aposztrofálta a véres merényletet. Meglehet, igaza van, hiszen a célpont olyasvalaki volt, aki a védelmük alatt állt. Mégsem sikerült megakadályozni a gyilkos akciót... Kérdéses persze, hogy muszáj-e csodálkozni ezen? Főleg annak ismeretében, hogy a honi bűnüldözők technikai felszereltségben, több helyen felkészültségben is, jócskán lemaradtak a bűnözőktől. Emlékezhetünk, az elmúlt években az kötötte le a figyelmüket, miként faragják le a súlyosbodó közterhek miatt felhalmozódott adósságaikat, miközben járműveik zöme a garázsokban vesztegelt a benzinpénz hiánya okán, sokszor az íróeszközök, jegyzőkönyvekhez szükséges papír beszerzése is nehézséget okozott. Mindez nem menti persze azokat, akik - a többszöri nyílt fenyegetés ellenére - képtelenek voltak a tanú megóvására. A politikai közélet főszereplői rendre intőn szóltak a közbiztonság lehetetlen állapotáról. Nagy kár, hogy e szózatok jobbadán népszerűségük fokozására szolgáltak, ám a tettek valahogy folyton a háttérbe szorultak. Ha létezik valóban komoly közérdek, amiért az ellenérdekű feleknek is össze kell(ene) fogniuk, az bizony épp az ország lakóinak nyugalma! Az előbbiek ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy az állampolgárok többsége retteg, s - miként a lapunkban nyilatkozók is - hatékonyabb fellépést, nagyobb határozottságot, szigort óhajtanak a békéjük érdekében. A z is nyilvánvaló számukra, hogy a szervezett bűnözői csoportok egymással szembeni leszámolása, a robbantgatás, a bérgyilkosság - s ezzel együtt a közbiztonság minősége - véletlenül sem kormányfüggő. Azért bizonyára hálával töltené el őket, ha a most hatalomra kerülők nyújtanák nekik a remélt biztonságot. Úgy, ahogy ígérték... Szalay Zoltán Alanyi jogon V alóságos véleményháború dúl a hazai sajtóban arról, hogy az új kormány tervei szerint jövő január elsejétől ismét alanyi jogon járna a családi pótlék. Az egyik tábor lelkesen üdvözli a döntést, a másik úgy véli, valami fura és igazságtalan egyenlősdi alakul ki ily módon. Jómagam senkitől nem irigylem a támogatást, elvégre elsősorban a megszületett gyermeket illeti, s köztük születésük pillanatában valóban nincs különbség. Olvastam azonban olyan érvelést is, amely már korántsem állja meg a helyét, legalábbis nem itt nálunk, Magyarországon. Az illető ugyanis azt fejtegette, hogy minél vagyonosabb valaki, annál többet fizet a közös kalapba: nevezetesen többet adózik, több tb-t fizet, ennél fogva több is járna neki az állami költségvetésből. Mindez szép lenne, ha igaz lenne, de nem az. Mert éppen a napokban pillantottam bele az APEH Heves Megyei Igazgatóságának tájékoztatójába, miszerint megyénkben 2566 vállalkozó él veszteségből. A bevallott jövedelmek alapján a kereskedők, a kocsmárosok éhen vesznének, a vállalkozó orvosok éves jövedelme pedig átlagosan 260 ezer forint. Ezzel szemben a bérből és fizetésből élők összes jövedelme 21 milliárd forintot tesz ki, ami után fillérre pontosan be is fizetik a kirótt adót. A nagy kérdés ezek után csak az, hogy akkor most ki tart el kit, ki viseli a nagyobb terhet, s ennek alapján ki mire jogosult? Finnországban attól függ a támogatás, hogy ki mennyit tett a közös kasszába. Aki több adót fizetett, az többet is kap vissza az államtól, ha gyermeke születik, s ez így nagyon is igazságosnak tűnik. B ár a teljes igazsághoz talán az is hozzátartozik, hogy északi barátainknál feltehetően nem olyan édes sikk, bocsánatos bűn az adócsalás, mint szerény kis honunkban. Barta Katalin HÍR(TELEN)KÉK... Az új kormány országos rendőrfőkapitány-jelöltje - mint a napokban kiszivárgott - az ORFK jelenlegi közbiztonsági főigazgató-helyettese, Orbán Péter. Orbán II. dandártábornok... * A Volga menti Szamara város vasútállomásán lebukott egy 70 éves orosz férfi, aki - a vámosok legnagyobb meglepetésére - három kilogramm kábítószert rejtett el a műlábában. A szimatkutya lábszagot kapott... * A FIDESZ-frakció igazgatója, Mátrai Márta szerint az igazmondás polgári követelmény. A hazudozás viszont (állam)polgári gyakorlat... * Minden előzetes bejelentés nélkül, távollétében kiköltöztették parlamenti dolgozószobájából a leköszönt kormány miniszter- elnöki hivatalának politikai államtitkárát, Nemcsók Jánost. Se puszi, se pá, se nem csók...! * Jövőre indul útjára az első kínai űrhajós. Teng Leng-fenn (szilvás) 1—f—r i—*—*—*—i—rt—*—r—w
