Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-04 / 155. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1998. július 4., szombat Profi néptáncosok működnek közre a musical különböző táncjeleneteiben Lírai kép a budai várból nyát, Cecey Évát. A szédült futás közben elmarad a vár oszlopsora, a fiatalok, szín- és fényváltások után Gergő és Vi- cuska egy domboldalban fogadnak egymásnak örök hűséget. Az első felvonás valódi lírai jelenettel ér véget. Nem hiányoznak a vörös virágok, a szerelmi vallomások, az elsza- kíthatatlanság, az összetartozás érzései sem. A természeti képek között valósággá váló szerelem lírikussága ellenére is magában hordozza a második felvonás készülő viharait. Hegedűs-< játssza, Cecey Péter szerepében Sata Árpád, Szolimán szultánéban Blaskó Balázs, Gábor papéban Barát Attila és Vókó János, Sárköziében Horváth Ferenc látható. Szöveg: Szuromi Rita Fotók: Pilisy Elemér I _ R omantikus szerelem és végvári vitézség az idei Agria Nyári Játékokon Megleli-e talizmánját Jumurdzsák? Ha Bornemissza Gergő nem szökteti meg Vicuskát Jumurdzsák lován, amelynek nyeregtarsolyában benne Éva Egy tiszta nő- Talán az én szerepem a Gergőével együtt (akit majd kettős szereposztásban Tóth Sándor és Halmai Zoltán formál meg) a legnehezebb, hiszen nekünk nem karaktereket kell alakítanunk, hanem romantikus jellemeket. Vagyis miénk a líra, a romantika a darabban - összegez a próba szünetében Auksz Éva, a Nemzeti Színház tagja.- Milyen lesz az általad alakított Éva?- Arra törekszem, hogy egy őszinte nőt alakítsak, aki minden helyzetben megőrzi tisztaságát. Ezt a szerepet még soha nem alakítottam. Mindenesetre nem könnyű feladat a karakteresre megírt szereplők között...- Hogyan kerültél Egerbe?- Beke Sándorral a Nemzetiből ismertük egymást. Elhívtak próbaéneklésre, és itt maradtam. Régóta készülojk ebbe a városba, hiszen mindig úgy éreztem, itt jó kedélyű, barátságos emberek élnek. Bármenynyire is feszített a tempó a próbák során, ez a hangulat azért sugárzik a város utcáin járva. „Végre egy rossz fiú”- Ezúttal nem te vagy a hős! rejtőzik a szerencsét hozó török amulett, akkor talán másképp alakul az egri várvédők sorsa is — legalábbis Gárdonyi Géza romantikus regényében, az Egri Csillagokban. Az idei Agria Nyári Játékokon a szerelem és hazafiasság csodálatos múlt század végi megjelenítését dolgozza fel Várkonyi Mátyás és Béres Attila, akiknek musicaljét Beke Sándor rendező állította színpadra.-Végre! - válaszolja vidáman Hegedűs megformálója, Hüse Csaba.-Ez csak nem azt jelenti, hogy unod a szép lelkeket?- Nem erről van szó, de kell a változatosság, és negatív figurát alakítani, azt elfogadtatni sokkal nagyobb feladat, mint hőst játszani.- Gyermekkorodban hogyan viszonyultál Hegedűshöz?-Nem sok minden maradt meg róla. Mint a legtöbb fiatal, én is a Dobó-Bornemissza vonulatnak szurkoltam, de most kifejezetten örültem ennek a szerepnek.- Mi mozgatja a te Hegedűsödet?- A bosszúállás és a politika. Bár az utolsó dalban kifejezetten emberivé válik.- Jelenleg Kecskeméten játszol. Visszatérsz még Egerbe?-A következő évadot is az Alföldön játszom végig, de előbb-utóbb visszajövök. Szeretem ezt a várost. * Gárdonyi-Várkonyi-Béres: Egri Csillagok című musicaljét Beke Sándor rendezésében július 9-én, 10-én, 11-én, 12-én, 13-án, 17-én, 18-án, 19-én, 24- én, 25-én és 26-án játsszák este- 9 órától a Líceum udvarán. A közönség ismét találkozhat Vikidál Gyulával, aki Kincses Károllyal együtt Török Bálintot alakítja, Szilágyi Olgával, aki ezúttal Izabella királynőt és agyafúrt. A lustaságát épp az utóbbiakkal pótolja.- Ilyen leszel?- Mivel elég sok a mozgás a szerepemben, így a diplomáciai érzékre és a figura sunyiságára helyezem a hangsúlyt.- Gyermekkorodban hogyan viszonyultál ehhez az alakhoz?-Bevallom, Várkonyi filmjét nézve kicsit féltem tőle. Egy hős: Dobó S akinek egyetlen szavára egy 2000 főnyi várvédő sereg megmozdul, az ezúttal Pálfi Zoltán, azaz Dobó István megformálója lesz.- Nem könnyű azt a kisugárzást mutatni, amit egy hőshöz társítanak - mondja próba közben -, de színészként mindenképpen izgalmas feladat megjeleníteni egy olyan figurát, aki erős, vezető személyiség, akinek a szavára a halálba mennek a katonák.- Közel áll hozzád ez a személyiség?- Nagyon jó érzés volt, amikor megtudtam, hogy én leszek Dobó. A szerepen kívül az is fontos szempont, hogy egriként játszhatom az Egri Csillagokban, ráadásul a várkapitányt alakíthatom. Bár egy kicsit drukkolok azért, hogy azt a Dobót tudjam megformálni, akinek az alakja, a jelleme az emberekben él.-Romantikus vagy realista Dobó leszel?- Kicsit a romantikus zene ellen kell játszanom, hiszen a várkapitány jelleme, intézkedése nagyon is realista. A szerelem és a líra legyen a „fiataloké”.- Olvasmányod alapján milyen Dobó-kép él benned?- Természetesen egy nagyon misztikus, aminek a kialakulásában a film is közrejátszott.-Megnézted az alkotást a próbák előtt?-Annyira bennem élnek a képsorok, hogy nem volt rá szükség.- „Koppintasz” a filmből?- Nem példákat keresek, hanem önmagámból építem fel Dobó jellemét. Szerelem a dombokon Csatazajjal vegyülő duhaj tánc fokozza a budai vár mulatozóit figyelők hangulatát, miközben jól tudják: pillanatok múlva elrabolják Hegedűs menyasszofordítva a szót: musical-feldolgozásra igazából csak az a darab alkalmas, amelyben van morális tartalom és prózai megoldásokkal befoghatatlan romantika. Ezt a két alapmotívumot mi is nyomon követjük a szerelemnek és a hazafiasságnak a kettősségében.- Az Egri Csillagokat a Margitszigeten is bemutatták. Mennyit változott azóta a musical?- Lényeges módosítások történtek, az akkori előadásnak ugyanis voltak elvarratlan szálai, ki nem dolgozott motívumai. Dramaturgiailag alapos munkát végeztünk, s kérésemre öt vagy hat új dalbetéttel is erősödött a történet. Szerkezetileg is sokat változott a darab, a természetet becsempésztük a díszletek közé, s bár a néző a padokon helyet foglalva csak egy várat lát, később megbizonyosodhat afelől is, milyen a naplemente, az égbolt, vagyis filmes szaknyelven szólva „besnitteljük” a tájat a színpadra.-A romantika ezek szerint adott. S hogyan válnak hősökké a szereplők?- A történet másik vonulata a hazafiasságról, a hősiességről szól. Elég csak Dobóra vagy az egri nőkre gondolni. A produkció zárószámában azt éneklik: „hinni a szépben, hinni a jóban Úgy érzem, ez a mora- lizálásba foglalt biztatás minJumurdzsák denkor ráfér erre a sokat szenvedett, mindig a lehetetlennel harcoló országra és népére. A nők tánca Hogyan is táncolnak az egri nők? Természetesen karddal a kezükben, színpadot megremegtető energiával, lendülettel. A Ceceyné (Saárossy Kinga) vezette egri nők tánca kifejezi mindazt a dinamizmust, erőt, ami a legenda szerint a gyengébbik nemben megjelent a törökkel küzdve. A táncokat Énekes István és Szögi Csaba tanította be, nem csupán helyi művészekkel dolgozva, hanem az előadásba beépítve a gyöngyösi Vidróczky Néptáncegyüttes és az egri Lajtha Néptáncegyüttes tagjait is, akik mozgásukkal időnként hullámzó magyar és Dobó török tömeget varázsolnak a nézők elé. Jelmezeik színpompája csak fokozza a hatást, a zene dinamizmusa képes lesz seregek vonulásának érzetét kelteni. A végvári harcok ábrázolásában több mint százan segédkeznek... Egy emberi Jumurdzsák-Nehéz megszokni a fél szemet? - érdeklődünk Tunyogi Pétertől, aki színpadon kívül is barátkozik új állapotával.- Meglehetősen.-Nem egy szimpatikus szerepet osztottak rád...- Eleinte Jumurdzsák szerepe nagyon bántotta magyarságomat. Aztán azonosultam a dallamvilággal és a szerep karakterével. Most már kifejezettem szeretem ezt a figurát. Mellesleg a rossz fiúké hálás szerep, mert manapság divat jónak lenni. Szerintem ez. a figura még mindig szimpatikusabb, mint Hegedűsé, hiszen van benne egy bigott talizmánkeresési kényszer, ami mindenképpen tiszteletre méltó.- Szerinted milyen a török?- Lusta, kényelmes, fineszes- Abbahagyni a szórakozást, gyerekek, mindenki a színpadra! A nézőktől csendet kérek, kezdődik a próba! - adja ki az utasítást a rendező, Beke Sándor. Kézmozdulatára szem- pillantás alatt benépesül a színpad, s egri várrá változik a Székely László díszlettervező által alkotott szürke kőtömeg - a Líceum udvarán. Országjárás Valódi acélpengék csillognak a éli A rendező várvédők kezében, akik a monumentális díszlet bástyáján vívnak. Nem véletlen ez a profizmus, a színészeket Vásárhelyi Dénes tanította a kardforgatás mesterségére. A helyszín - bár látszólag szürke tömeg - a fények hatására változik. A színpad fölött fátyol, amely újabb helyszíneket varázsol a makett közé. A „hogyan” egyelőre maradjon titok... Várkonyi Mátyás zenéje előrevetíti a darab romantikáját. Nem félelmetes itt a török had, a bástyák sem véresek. Inkább múltidézés a történet, előrehozva a rendező szándékát, miszerint hősiességből, emberségből ma is érdemes példát adni - még ha ezt a nyári játékok hangulatának megfelelően zenével, énekkel is teszik. Romantika és hazafiasság- A magyar irodalom egyik legromantikusabb regénye az Egri Csillagok, nem véletlen tehát, hogy a musical-változat sem szakad el ettől a hangulattól - mondja Beke Sándor. - Romantikus a zeneszerző, Várkonyi Mátyás, romantikusak vagyunk nyáron mi is, érthető hát ez a hangulat. Komolyra
