Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-04 / 155. szám

1998. július 4., szombat Hírlap Magazin 7. oldal a SH § c Ä S ts x> 'S I I £ o 00 O' Z w cű Z N C/3 § Q Z O a. O H 'O C/5 =§ '<11 TJ C '(0 + £ jg» <U NO I > r 4 $ 4 > I ! 4 5 4 f Ja N < X X te *z se a U3 A hónapról, amelyben a Nap a Rák jegyébe lép, s amikor a legtöbbet zeng az égiháborű Szent Jakab havában sokat ne aludjál! L Alábbi összeállításunk a július hónapban történtekróí, az ek­kor született gyermek természe­téről, az ilyenkor gyakori ter­mészeti jelenségekről, s egyéb, hasznos vagy kevésbé hasznos tudnivalókról szól. Figyelmébe ajánljuk a kikapcsolódni vágyó nyaralóknak, a szünidőt tv-né- zéssel töltő diákoknak, valamint azoknak, akik ilyenkor sem tét­lenkednek, hanem az eget kém­lelve az idei jó termésért ag­gódnak. Mit üzen a Csízió? A Csízió a XVI. századtól a XX. század elejéig az egyik legtöbb kiadást megért, legtöb­bet olvasott, sokszor átdolgo­zott magyar nyelvű könyv. Ka­lendárium, mely ír a csillagok, égi jelek különféle természeté­ről, az ember tulajdonságairól, és arról, hogy az egyes hóna­pokban miféle rendet tartson az ember ételben, italban, alvás­ban, fürdésben, tisztulásban. Ma már megmosolyogjuk e ta­nácsokat, ám néhány száz évvel ezelőtt alig akadt háztartás, amelyben ne forgatták volna gyakran a vásárokon árult olcsó kiadásokat. Lássuk hát, mit kell tudnunk e nyári hónapról a csí­zió szerint! Júliusban, Szent Jakab havá­ban megoltalmazd magadat borsos étkektől, s egyéb hevítő szerektől és édes ízű lekvárok­tól. Ilyenkor eret ne vágass, ne élj pugációval, feleségeddel ne hálj, a gyakori fürdőzés ártal­madra lehet, sokat ne aludjál, italaidban tarts zsályát, ürmöt és ezerjófüvet. Sarlós Boldog- asszony napján ha eső van, a Medárdhoz hasonlóan negy­vennapi csapadék várható. Jaj, te kánikulás heves idő, telhetetlen fösvényeket, utála­tos álnokokat, magának való­kat, vérontókat, nyughatatlano- kat, kedvetleneket, vakmerőket és hívságra ösztönző természe­tűeket e világra nagy hiába szülsz! Időjósló névnapok Július 5-én Sarolta napjáról azt tartja a hiedelem, hogy esője rossz dió- és mogyorótermést hoz. Tény, hogy az esős július eleje nagyon kedvez a levél­pusztító gombáknak, amelyek könnyen megtámadhatják eze­ket a növényeket is. Július 13-án köszöntjük a Margitokat. Névadóját nevezik mérgesnek is, mert ez a nap a régi feljegyzések szerint is gyakran hozott hatalmas zivata­rokat. 20-án ünnepeljük az Illése­ket. Ez is hírhedt, zivatart hozó nap. Több évtizedes megfigye­lések bizonyítják, hogy július a legzivatarosabb hónap, épp ezért könnyen megesik, hogy ezeken a napokon tör ki az égi- háború. Ahol Illés véletlenül nem hozna nehéz időt, ott Dá­nielre hárul ez a feladat. A nyári zivatarokról Július a zivatarok időszaka. Ilyenkor nyílik alkalmunk meg­figyelni a légkör legfélelmete­sebb, egyben azonban legtanul­ságosabb tüneményét, a vízpá­rának nagyméretű elektromos jelenségek kíséretében történő kicsapódását. Dörgés és villám­lás a kísérőzenéi a zivatarok­nak, amiknek keletkezése is igen tanulságos. Ahhoz, hogy ez az érdekes természeti tüne­mény létrejöhessen, vagy egy erős, helyi jellegű felszálló lég­áramlás szükséges, vagy egy hideg levegőtömeg gyors előre­törése. Ez utóbbi valósággal a hátára veheti a Föld közelében fekvő légtömeget, gyorsan fel­emelve nagy magasságba. Ilyen módon labilis egyensúlyi álla­pot jön létre, s kitör a zivatar. Eredetük szerint kétfélék lehet­nek. Helyben keletkező, úgy­nevezett hőzivatarok, és szállí­tott légtömegek által létrehozott frontzivatarok. Nem ritka az az eset sem, amikor a két típus egymással összekeveredve je­lentkezik. Fata Morgana A délibáb szóval általában olyasmit akarunk kifejezni, ami csalóka káprázatot jelent, ami aztán szét is foszlik, akárcsak az az érdekes jelenség, amely pompás palotákat, remegő, im­bolygó légvárakat varázsol a nyári hőségben vibráló látha­tárra. A tüneményt szokták Fata Morganának is nevezni a le- gandás Arthur angol király nő­véréről, Morgan la Fay tündér­ről, aki a messinai szorosban (Olaszország) bűvöl olykor pa­lotákat, máskor karcsú tornyo­kat az árrá hajózok szemei elé. A délibáb gyakori jelenség, s még nagyvárosok kőtengerei­ben is látható, ha tudjuk, hol és hogyan kell keresni. A tüne­mény oka a talaj feletti légréte­gek egyenlőtlen felmelegedése. A nap hősugarai szinte minden akadály nélkül hatolnak át a le­vegőrétegen, s először a talajt melegítik fel. Az aztán átadja hőkészletét a felette fekvő lég­rétegnek, amely megritkul, s mint valami tükörlap fekszik végig a talajon. A légtükrön látható az égbolt képe, ami azonban csillogó, hullámzó víz­felületnek látszik, mivel a me­leg levegőréteg nincs nyuga­lomban, hanem benne apró áramlások indulnak meg. Sokszor nem csupán az ég, hanem a fák, bokrok, épületek is belekerülnek a tükörbe, a legváratlanabb és legkülönö­sebb tájakat varázsolva a szem­lélő elé. Olykor a délibáb komolyabb tréfákat is elkövetett. Az első világháborúban egy egész flot­tát tüntetett el az üldöző hadiha­jók elől. A Déli-sark, valamint Grönland térképezésénél pedig megesett, hogy az expedíció tagjai délibáb csalóka körvona­lait térképezték fel a partok he­lyett. Gyógyító növények Júliusban gyűjthető gyógynö­vény a pipacs, melyből ha főze­tet készítünk, nyálkaoldó és idegcsillapító hatású. A csalánt a hivatalos gyógyászat kitűnő hajszálértágító szerként tartja nyilván. A belőle készült be­dörzsölőszer a fej korpásodása és hajhullás ellen hatásos. Az ökörfarkkóróban olyan illóola­jok vannak, amelyek hörghurut, köhögés ellen jó hatásúak, kü­lönösen kisgyermekeknél. Az orvosi ziliz nedves réte­ken terem. Virágját és gyökerét gyűjtjük. Belőle egy-két kanál­nyi virágot apróra vágunk, s egy liter hideg vízben áztatjuk 10 órán át. Az így készült hideg kivonatot fogyasztás előtt meg- langyosítjuk. Makacs köhögés, hörghurut ellenszere. Hintőpo­rok alkotórésze is lehet. A ziliz, más néven fehér mályva, szá­mos teának komponense. Összeállította: Barta Katalin TOP-CAR KFT. Eger, Kisasszony út 34. Tol.: 36/413-550. 413-808 SHICK-,.R’' KFT. Gyöngyös, Kenyérgyár út 9. Tel/Fax: 37/313-188 RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI MEGÉRKEZETT MP I Mindent tud, amit a nagyok. Sőt! • Nagyobb biztonság • Gazdagabb alapfelszereltség • Nagyobb teljesítmény • Kedvezőbb ár ÁLLÁST KÍNÁL A lőrinci Hunyadi Mátyás Általános iskola igazgatója 1 fű matematika-fizika szakos tanárt keres. Bérezés: KJT szerint Lakás megoldható. Az állás elfoglalásának időpontja: 1998. augusztus 15. Érdeklődni: Királyné Zólyomi Erzsébet igazgatónál lehet a 37/388-489-es telefonszámon vagy személyesen ^ (Lőrinci, Szabadság tér 18. sz. alatt) Jj Személytaxi, tehertaxi, autómentés A TAXIÓRA '98-ban is 0 Ft-ról indul! Próbálja ki! Ez nem ígéret! Alapítvány a közösség szolgálatában Hárman a támogatottak közül Az Eger-Philip Morris Alapít­ványt az Egri Dohánygyár Kft. hozta létre 1992-ben az egri és Eger környéki szociális, egész­ségügyi, oktatási, kulturális cé­lok támogatására. Az alapítvány kuratóriumában helyet kapott a város polgármestere és az általa delegált két testületi tanácsnok annak elősegítésére, hogy a tá­mogatási összegek minél széle­sebb körben fejtsék ki segítő ha­tásukat a közösség érdekeinek megfelelő fontossági sorrend figyelembevételével. A Gyermeklánc színjátszó csoport A Gyermeklánc színjátszó cso­port 1990-ben alakult az Al- debrő-Tófalun működő Általá­nos Művelődési Központban. Tagjai azok a 7-11 év közötti gyermekek, akik iskolai dráma­játék-foglalkozások keretében is találkoznak. A csoport veze­tője Darányiné Csintalan Márta, aki a drámapedagógiai szemlé­let és módszer szerint dolgozik. Darabjaik fő jellemzője a játé­kosság, az improvizáció. Rend­szeresen jelentkeznek a Weöres Sándor Országos Gyermekszín­játszó-találkozóra, ahol sikere­sen szerepeltek a megyei és te­rületi döntőkön, három arany- és egy bronzminősítést kaptak. Helyi, iskolai rendezvényeken is rendszeresen bemutatkoznak, ismerik, értékelik munkájukat. Néhány feldolgozott darabjuk: Lúdas Matyi, A rátóti csikóto­jás, Kányádi: A pacsirta, Csá­szárné pávája (magyar népbal­lada). A Lurkó és Pajkos néptánccsoport Három éve alakult Besenyő­telken, az Általános Művelő­dési Központban a Pajkos néptáncegyüttes, majd egy évre rá a Lurkó. Táncolnak du­nántúli, szatmári, széki, kalo­csai, palóc, sárközi és rábaközi táncokat. Az eszközös produk­ciók közé tartozik a Lurkó bo­tostánca és a Pajkos üveges­tánca. A zenei kíséretet leg­többször a Gajdos és a Had- delhadd népzenei együttes szolgáltatja. Eddig már több­ször felléptek Egerben, Abasá- ron, Verpeléten, Felsőtárkány- ban, Sarudon, Mezőtárkány- ban, Dormándon és Tepély- pusztán. Ezen a nyáron is több helyre hivatalosak, így július 10-én Tiszafüredre, Bükk­székre július 11-én, a tepély- pusztai lovasnapokra július 18- án. Rendszeresen fellépnek ott­hon is, iskolai és falusi ünnep­ségeken. A táncokat Balogh Ágnes és Úri József tanította be, a csoport vezetője Uriné Szász Ilona. A Gyermeklánc színjátszó csoport, Aldebrő-Tófalu A Kenderszer néptánccsoport A nagy hagyománnyal rendel­kező parádi palócnapokat 1992-ben öt település (Párád, Bodony, Parádsasvár, Recsk, Mátraderecske) szervezte újra Bodony községben. Ez a rendezvény sok kör­nyékbeli embert megmozga­tott, nagyobb részben fiatalo­kat. Ez adta az ötletet a falusi asszonykórus vezetőjének (Csomósné Joli néni), hogy szervezett néptánccsoport for­májában kellene működtetni az összetoborzott fiatalokat. 1992 októberében megalakult 24 fő részvételével a Bodonyi Ifjú­sági Néptánccsoport, Szabó János, a Nógrád táncegyüttes alapító tagjának vezetésével. 1998 tavaszán több név közül a „Kenderszer” elnevezés mel­lett döntöttek, ami egy helyi földterületet jelöl a hagyomány szerint. A csoport tagjainak néptáncos előélete az általános iskolában Somfai Tibomé által tanított helyi hagyományokon alapult. Jelenleg az együttes 30 főt számlál. Kezdetben a palóc terület két nagy vidékének táncait sa­játították el (Bag, Rimóc). 1995-ben kilépett a csoport Pa­lócföldről, és a Somogy-vidék táncaival ismerkedett meg, amiből koreográfia is készült. Az 1996-os év folyamán az eddigiekhez képest jóval nehe­zebb ritmikájú méhkeréki tánc­renddel kezdtek el foglalkozni. Még ebben az évben a Mező­ség táncaiból is műsorszám ké­szült. 1998-ban újra palóc anyagot dolgoz fel a csoport, mely a „Kazári Sorozó” címet viseli. (PR) A Kenderszer néptánccsoport, Bodony A Lurkó néptánccsoport, Besenyőtelek Közlemény Az Eger-Philip Morris Alapítvány Kuratóriumának 1998. június 10-i döntése alapján a következőpályázók részesülnek alapítványi támogatásban: 001. Képzőművészet: Ferenc Tamás festőművész, Eger TEKODEMA Fotóművészeti Csoport, Eger 002. Irodalom: Sánta Csaba - Y-akták, Eger 003. Működés: Lurkó és Pajkos néptánccsoport, Besenyőtelek Gyermeklánc színjátszó csoport, Aldebrő-Tófalu Kenderszer néptánccsoport, Bodony Kerekes népzenei együttes, Eger Agria vegyes kar, Eger Pódium tánciskola, Eger Noszvaji Barlangi Művésztelep Egyesület, Noszvaj 004. Produkció: Fogyatékos gyermekek részvétele a zánkai fesztiválon Standard Táncok Magyar Bajnoksága, Eger Végvári Vigasságok, Eger 005. Szociális: Egri Autista Alapítvány Diabetes Szövetség Egri Nagycsaládosok Egyesülete Mozgássérült Gyermekek Szüleinek Egyesülete Phralipe Védőnői Alapítvány 200.000 Ft 800.000 Ft 500.000 Ft 50.000 Ft 50.000 Ft 50.000 Ft 50.000 Ft 50.000 Ft 50.000 Ft 200.000 Ft 200.000 Ft 400.000 Ft 400.000 Ft 250.000 Ft 250.000 Ft 190.000 Ft 150.000 Ft 60.000 Ft 100.000 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents