Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-14 / 163. szám

1998. július 14., kedd Megyei Körkép 3. oldal A romák attól félnek, a „szétcincált” épület egyszer csak összedől fotó: suha Péter Elherdálják a félig kész házakat is Üzenetrögzítő Nagymami már nem képes követni a technika fejlődé­sét, s ez néha igen kellemet­len következményekkel jár. Legutóbb, amikor felhívta a fiát, üzenetrögzítő' jelent­kezett, amelyre a menye mondta rá az utasításokat. Mamika persze nem ismerte meg a gépi hangot. Amikor együtt volt a famí­lia, kertelés nélkül megrótta gyermekét:- Lacikám, ki volt az a ri- banc, aki a múltkor felvette nálatok a telefont? (-Ó) * A gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinóban Somodi György olaj- és akvarellképeit, Egy­házi József grafikáit, vala­mint Maldrik Gábor tűzzo­máncait tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás július 20-ig naponta 9 és 18 óra között tart nyitva. A pélyi cserkészraj Mihics Attila parancsnok vezetésé­vel július 17-ig a Bükkben táborozik. A 7-18 éves gye­rekek sátorozásához a szü­lők mellett segítséget nyúj­tott a helyi önkormányzat és a termelőszövetkezet is. A fiatalok a táborban többek között környezetvédelmi is­meretekre is szert tesznek. Az egri Forrás Gyermek- szabadidőközpontban életbe lépett a szeptember 8-ig tartó nyári nyitvatartási rend. Ebben az időszakban hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig kereshetik fel az in­tézményt az érdeklődők. Szombaton és vasárnap zárva tartanak, augusztus 3- tól 16-ig pedig technikai szünet lesz. Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központban július 30-ig Sarkadi Petra szobra­iban, illetve Simonyi Zsolt fotóiban gyönyörködhet a város művészetbarát közön­sége. Nincsen párja a boldogi kislánynak... címmel jelent meg a közelmúltban a helyi asszonykórus kazettája. A hanghordozón helyet kapott a férfikórus, a Pántlika nép­dalkor, valamint a boldogi gyerekek és a rezesbanda műsora is. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Hatvan belte­rület. 14.00- 22.00 - Eger belterület. (Folytatás az 1. oldalról)- Annak ellenére, hogy a bo­nyolításban nem vettünk részt, a most kialakult helyzet megol­dását szeretnénk mi is elősegí­teni - teszi hozzá Pál László polgármester. - Mi is azt sze­retnénk, ha egyrészt elcsitulna a vihar, másrészt pedig felépül­nének a házak. Épp ezért mi­hamarabb megkeressük a bon­tást megkezdőket, és bízom benne, hogy sikerül megállíta­nunk ezt a törvénytelen eszte- lenséget. Hogy a dúlás megfékezésére mekkora esély van, azt ponto­san jelzi annak a fiatalasszony­nak a vélekedése, aki elmondta: az egyik lakás az övék (lenne), s amikor szóvá tették a szom­szédnak. hogy tán mégsem kéne széU’erni a „kéglit”, akkor meglehetősen komoly, fenyege­tőzésektől sem mentes vita ala­kult ki közöttük.-Nem lehet ezekhez szólni sem - panaszolja a leendő lakó csak kiabálnak, hogy azt csi­nálnak, amit akarnak, mert övék az a ház. Pedig nem is igaz. Nekünk meg nagyon kel­lene, még fel sem vettük az összes pénzt, 1,3 millió forint bent van az OTP-ben.- Nagyon szomorú ez az egész - mondja Oláh Teofil, aki egykor az önkormányzat ki­sebbségi szószólója volt, mi­közben elkeseredve szemléli a dúlás nyomait. - Ezek hárman most megint az egész cigánysá­got járatják le. Azokat is, akik valahogy ki akarnak kevergőzni a putriból. Eddig egy fillér­jükbe se került az építkezés, és ahelyett, hogy örülnének, pró­bálnának inkább maguk tenni, amit lehet, elkezdik széther­dálni a félig-meddig készet. Jakab Zsolt, az OTP Egri Igazgatóságának igazgatója elmondta: hivatalos bejelentést még nem kaptak az ügyről. Ha ilyen jelzés érkezik hozzájuk, akkor a bank szakemberei hely­színi szemlét tartanak. Ha bebi­zonyosodik a rombolás, akkor büntetőeljárást kezdeményez­nek, s felbontják a hitelszerző­déseket. Az ügyfeleket pedig kötelezik a már felvett pénz és kamatai visszafizetésére. * Sem a vállalkozót, sem a mű­szaki vezetőt nem találtuk meg. Több telefonszámot is kinyo­moztunk, de ezeken csupán üzenetrögzítőkkel - vagy még azokkal sem - cseveghettünk. Suha Péter Hervai-képek a Keresztény Klubban. Hervai Katalin grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás az egri Keresztény Klub és Ifjúsági Galériában. A vegyes technikával, cinkkarc és rézkarc eljárással készült alkotások július 26-ig láthatók. fotó: perl Márton Tollvégen Hova borul a bili? I nfrastrukturális fejlődésünk legújabb, szorgalmazott ügye a szennyvízcsatornázás. A derítőknek befellegzeni látszik. Nemcsak azért, mert a szippantásos szolgáltatást egyre drágáb­ban végzik, hanem mert a környezetterhelési adó emlegetett közelsége is fenyegető. Andomaktályán - Nagytályával, Maklárral együtt - már túl vannak a beruházás megvalósításán. A rendszert - ha már ösz- szefogással, állami támogatással, tisztítóművel kiépült - gazda­ságosan kell(ene) működtetni; a házi megoldások helyett előnyben részesíteni a kész, környezetbarát változatot. Andor- nakon rendeletalkotással is szeretnék jó irányba „billenteni” az ügyet, úgy is mondhatnánk, a bili tartalmát. Elrendelték ugyanis az ingatlanok szennyvíztárolójának felülvizsgálatát. Az önkormányzat szakhatósági felméréssel a derítők vízzá­rósági próbájáról győződik meg. Aligha lesz meglepetés, hogy a szigorú építési követelményeknek sok alatta marad, veszé­lyeztetve ezzel Eger déli vízbázisát. A bírság helyett a csator­nahálózatra való rákötést ajánlják. A szorult helyzetre való apellálás - ha a környezetterhelési adóból úgyis valóság lesz - nem is annyira bűzlik. A jogos kivetésnél olcsóbb lehet a kívánt megoldás. Aki (rá)kapcsol időben, az nyer a derítőstopon. S ez inkább szívderítő... Budavári Sándor Szúnyograjok a Tisza felett (Folytatás az 1. oldalról)-A Tisza-tó körzetében a je­lenleg kialakult kritikus álla­pot tovább romolhat a követ­kező napokban - mondta Ka­tona György. — A hűvös időjá­rás most még nem kedvezett a vérszívók életfunkcióinak, így viszonylag békésen éltek az emberek társaságában. A fel- melegedés miatt az elkövet­kező napokban várhatóan ag- resszívabbak lesznek. Az itt élők számára kelle­metlen helyzetet a' tiszai ár­hullám is tetézte. Szúnyoglár­vák millióit ugyan a víz elso­dorta, de az áradás levonulá­sát követően a partokon, mo­csarakban megtelepedett lár­vák a melegben kikelnek, s támadást indítanak a kirándu­lók ellen. Mindezek ismeretében a szakemberek ígérik: mihelyt néhány szélcsendes este lesz, megkezdik a légi permetezést. Ahhoz ugyanis, hogy a vegy­szer hatásos legyen, nem sza­bad a szellőnek elfújnia a mérget a kritikus helyek felől. (-romi) Magyarnak lenni többségben és kisebbségben Tanulságosak a különbségek PÉTER VÁSÁRA, - GYU­LÁKÉIT A - Olyan élmények­kel gazdagodva tértünk haza, amilyeneket csak azok tud­hatnak magukénak, akik jár­tak már Erdélyben, s megta­pasztalták az ottani emberek vendégszeretetét, kedvességét - mondta érdeklődésünkre Véghlst\’án, a pétervásárai ál­talános iskola tanára, aki hat kollégájával és 21 gyerekkel egy hetet töltött a város romá­niai testvértelepülésén, a szinte kizárólag magyarok lakta Gyulakután. Mint megtudtuk, a vendég­látók színes programmal vár­ták a péterkeieket, bejárták Erdély nevezetes tájait és helységeit, a Békás-szorost, Segesvárt, Farkaslakát, de ki­rándultak Temesvárra, meg­tekintették Tamási Áron sírhe­lyét, Korondon pedig a faze­kasság remekeit nézhették és vásárolhatták meg. A vendégek megismerked­tek a falu általános iskolájával is, megtapasztalva az oktatás hazai és ottani feltételeinek markáns különbségeit. El is határozták, hogy könyveket, egyéb eszközöket ajándékoz­nak határontúli kollégáiknak. A házigazdák táncházat is szerveztek, ahol kicsik és na­gyok hamisítatlan muzsikára rophatták - vagy a kevésbé bátrak „csupán" szemlélhet­ték - a gyönyörű táncokat. Azt is megtudtuk: a „hiva­talos” kapcsolaton túl máris jó barátságok, ismeretségek születtek, s ezek erősítésére jövőre a gyulakutaiak egy ha­sonló gyermekcsoporttal ér­keznek Péterkére. Ennél korábban is talál­koznak a két település veze­tői, hiszen az immár hagyo­mányos őszi mezőgazdasági kiállításra is várják Gyulakuta delegációját. Noha sokan drágállták, ám a szakember szerint: Akiváló évjáratokhoz képest még olcsó is volt a bikavér... EGER - A hét végén meg­rendezett Egri Bikavér ünne­pén a kulturális programokon kívül az érdeklődők gasztro­nómiai különlegességekkel is megismerkedtek, hiszen az eseményen több étterem és pincészet is bemutatkozott. A kóstoló - étel és a hozzá­illő bor - egységesen 570 fo­rintba került, de ha valaki csupán a szomjoltóra vágyott, 70 forintért kaphatott egy deci bikavért. Néhány olva­sónkat ez döbbentette meg, hiszen furcsállották, hogy a bikavér hazájában ilyen drá­gán mérik e finom nedűt. Ennek apropóján kerestük meg Barócsi Tibort, a városi önkormányzat idegenfor­galmi irodájának vezetőjét, akitől megtudtuk: az idegen- forgalmi egyesület tagjai, il­letve a hegyközség döntött az árakról, melyek belső meg­egyezés alapján alakultak ki. Barócsi Tibor szerint az így megszabott ár még alacsony is volt, hiszen a ’92-es évjára­tútól kezdve a legjobb borokat kínálták, amelyek ára a ven­déglátó-ipari egységekben 1000forintnál kezdődik. Ezért úgy érzi: reális árakat szab­tak meg, amit az is bizonyít, hogy a háromnapos vigassá­gon nagy kereslet mutatkozott a „kontyalávaló" iránt. Elek Eszter A kedvezményezettek között voltak a besenyőtelkiek is Milliárdokat érő pályázatok Tallózás a Soros Alapítvány 1997-es évkönyvében Az elmúlt esztendőben csaknem húszezer személy, illetve szer­vezet nyújtott be pályázatot a Soros Alapítványhoz, ebből 7300 kérelmet fogadtak el, s támogattak az egyes szakterületeken. A nevezett alapítvány 1997-es évkönyve tanúsága szerint szőkébb hazánkból is számosán pályáztak sikerrel. BUDAPEST, HEVES ME­GYE - A vaskos, mintegy négyszáz oldalas kiadvány részletesen bemutatja az alapít­vány elmúlt évi tevékenységét. Mint nyilvánosságra hozták: az alapítvány költségvetése 1989- ben 357 millió, 1994-ben 1,2 milliárd forint volt, tavaly pe­dig már 3,1 milliárdra rúgott. Az elmúlt évben a legtöbb pénzt - mintegy száz-száz mil­lió forintot - a számítógépes programra, a hátrányos hely­zetű fiatalokra, a könyv- és fo­lyóirat-kiadás támogatására, illetve a romaoktatás segítésére fordították. Csaknem 3500 ma­gánszemély kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen az ala­pítvány képzésein, konferen­ciáin. A közzétett adatokból az is kiderül, hogy mintegy 1,7 mil­liárd forinttal járult hozzá az. alapítvány a közoktatás, vala­mint a szociális és egészség- ügyi ellátás fejlesztéséhez. Az évkönyv 267. oldalán ol­vasható, hogy a közösségi egészségmegőrzési pályázatra érkezett 728 kérelemből 231 - köztük a fényképen is bemuta­tott Besenyőtelki Általános Mű­velődési Központ - kapott tá­mogatásra 46 milliós keretből. A Számítógépes iskola a nyílt társadalomért pályázaton nyert például a hatvani Damja­nich János Ipari Szakképzési Intézet, a halmozottan hátrá­nyos helyzetű gyerekek oktatá­sára kapott támogatást az Egri Autista Alapítvány. De e pénz­ből restaurálta az Egri Érseki Levéltár a tulajdonában lévő felsőtárkányi anyakönyvet is. (-s) A HEVESTHÍRLAP ica ciwrtuavn am. «daman «AJ ÜGYELETE: Újságíró: Budavári Sándor Telefon-(36)413-853 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Ambrus Henriett Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Gazsó Lászlóné Telefon-(36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents