Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-14 / 163. szám

4. oldal 1998. július 14., kedd Hazai tükör Az igazi nevelőszülő nem sajátítja ki a gyermeket (Folytatás az I. oldalról)-A nevelőszülő'nem kisajátí­tani akarja a gyermeket - ve­szi át a szót dr. Nagy Mag­dolna igazgatónő de elő­fordulhat, hogy a gyerek egy idő után jobban ragaszkodik hozzá. Vannak szakképzett hi­vatásos nevelőszülők és ha­gyományos nevelőszülők. Adler Andrásáé hivatásos nevelőszülő, aki - mint mondja - kissé pánikban van, hiszen neveltjeit nemsokára vissza kell adnia vér szerinti szüleinek.-Ez a legnehezebb - mondja szomorkásán. - Belül tudom, nagyon sok szeretetet fognak kapni igazi szüleiktől, de félek, hogy anyagi problé­máik lesznek, s esetleg éhezni fognak. Vannak saját gyerme­keim is, akik az elején nem nagyon tudták megszokni, hogy idegen apróságokkal kell együtt élniük. Ám ma már ők is nagyon félnek az el­válástól, hiszen testvérként szeretik a srácokat. Gerencsér Zoltánná most találkozik először az édesszü­lőkkel.-Milyen érzésekkel érke­zett ide?- Egy kicsit félek, de a kel­lemes légkörben kezdek fel­oldódni. Mindemellett druk­kolok is azért, hogy eljöjjenek a szülők, hiszen már egy hete készítem a kislányt erre a ta­lálkozóra, és nagyon megsíny- lené, ha csalódnia kellene. Egy kisgyermek így sem iga­zán érti, mi történik vele, s ta­lán olyan érzése lesz, hogy nem kell senkinek.- Miért lesz valakiből hiva­tásos nevelőszülő?-Ezt nagyon nehéz meg­fogalmazni. Amikor elkezd­tem, csak az hajtott, hogy va­lami újat szeretnék csinálni. Előtte adminisztrátor voltam, ami nem elégített ki, úgy érez­tem: szeretnék segíteni máso­kon, valami többet, jobbat csinálni. Ezzel a hivatással mindennap próbára tehetem magam, percről percre nehéz feladatok előtt állok. Eddig öt nevelt gyermek került vissza tőlem. Az elsőnél volt a leg­rosszabb. Akkor még nem tu­datosult bennem, hogy bár­mikor örökbe fogadhatják a gyermeket, vagy visszaadhat­ják szüleinek. Egy idő után rá­jöttem, hogy az a legjobb, ha valahol véglegesen kiköt a gyermek. Azóta azon vagyok, minél hamarabb visszakerül­jenek eredeti családjukba ne­veltjeim. Jó érzés, ha ezek után sem szűnik meg köztünk a kapcsolat, és gyakran elő­fordul, hogy felnőttként is visszatérnek hozzám, akiket egykor szárnyaim alá vettem. A vér szerinti szülők nem szívesen nyilatkoznak, ők in­kább gyermekeikkel törőd­nek. Legtöbben már most ha­zavinnék gyermeküket, ám a körülmények még nem enge­dik. Van, aki előtt nyitva áll­nak a kapuk, s újra együtt le­het az igazi család. Persze, a félsz megmarad: nem kerül- nek-e újra vissza a gyerekek az intézetbe, el tudják-e látni őket rendesen? Ezer kérdés, amikre még nincs válasz. Ta­lán anyagilag nehéz idők jön­nek, de szeretet és gondosko­dás mellett már nem lehet nagy baj. Elek Eszter Megkezdődött a búzafelvásárlás A tej sem marad a gazdák nyakán Tegnap megkezdődött a búza garantált áras felvásárlása és életbe lépett a gabonapiaci feszültségek levezetésére hozott új miniszteri rendelet is - jelentette be dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Vissza a támogatást. 460 millió t forint állami támogatás visszavonását javasolja a helyi önkormányzatoktól - közölte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. A több mint száz helyi önkormányzat­nál lefolytatott ellenőrzés alap­ján a számvevőszék arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy több önkormányzat nem rendelke­zett az előírt saját forrással, amelyet az igényelt beruházás- . hoz kellett volna biztosítani. Perelik a minisztert? Amennyiben más mezőgazda- sági érdek-képviseleti szerveze­tek támogatását is elnyeri, pol­gári peres eljárást kezdeményez Nagy Frigyes ellen a Gazdakö­rök Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete - mondta Görcsös Ferenc alelnök. Azért készülnek a volt földművelés- ügyi miniszter beperlésére, mert véleményük szerint a poli­tikus egy tavalyi felelőtlen nyi­latkozatával ellehetetlenítette a gabonatermelőket. Pártelhagyó polgármester. Bencsik János országgyűlési képviselő, Tatabánya polgár- mestere bejelentette, hogy kilép az SZDSZ-ből, „hogy ismét szabad demokrata lehessen”. Kuncze Gábor szerint az lenne a tisztességes megoldás, ha Bencsik visszaadná mandátu­mát, amelyet az SZDSZ orszá­gos listájáról kapott. Torgyán tévedett. A Pesti Központi Kerületi Bíróság el­marasztalta és helyreigazításra kötelezte a Kis Újságot Tor­gyán Józsefnek az SZDSZ-t vá­lasztási csalással vádoló cikke miatt. Mint ismeretes, az FKGP elnöke azután írta meg az emlí­tett cikket, hogy a kopogtatócé­dulák összesítésénél a kisgazda jelölt nevére leadott ajánlószel­vények egy figyelmetlenség nyomán elkeveredtek. A szaktárca vezetője el­mondta, hétfőtől az áll$m ton­nánként 18 ezer forintért vásá­rolja fel a gazdálkodóktól a legjobb minőségű malmi I-es és Il-es búzát és 16 ezer forin­tot fizet az euro-minőségűért. A takarmánygabonát - hektá­ronként 2,4 tonnát - 13 ezer forintért veszik át azoktól a családi gazdálkodóktól, ős­termelőktől, akik bejelentkez­tek a garantált áras értékesí­tésre, és évi ötven tonnát meg nem haladó mennyiségben termelnek. Forgács elmondta, hogy Pin­tér Sándor hétfőn közölte vele, valamint Ignácz István dandár­tábornokkal, az ORFK bűn­ügyi főigazgatójával és Bánfi Ferenc dandártábornokkal, az ORFK közbiztonsági főigaz­gatójával, hogy átszervezés miatt július 16-ai hatállyal felmenti őket. Mindhárman rendelkezési állományba ke­rülnek, vagyis a rendőrség kö­telékében maradnak, s „külön meghatározott feladatokkal bízhatják meg őket”. A sze­mélycseréket a rendőrség csü­törtöki állomány gyűlésén je­lentik be. Az exportőrök a malmi I és II minőségű búza után, ton­nánként 2000, az eurobúza után 1500 forint támogatást kapnak, amennyiben a terme­lőtől 18, illetve 16 ezer forin­tért vásárolják fel a gabonát. Torgyán bejelentette: a ga­bonafeleslegek levezetése cél­jából ösztönözni kívánják a malmokat és az állattartókat, hogy most szerezzék be kész­leteiket. A tartós raktározás költségeihez hetenként és ton­nánként 15 forint támogatás igényelhető, ezenkívül a köz­Egy kérdésre válaszolva Forgács László elmondta: még nem tudja, ki lesz az utódja. A tegnapi hírre reagálva Kuncze Gábor volt belügymi­niszter politikai okokat sejt az ORFK vezetőinek felmentése mögött. A szabaddemokrata politikus leszögezte, hogy a leváltott tábornokok tisztes­sége és szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Kuncze szerint nevetséges lett volna elvárni az ORFK veze­tőitől, hogy másfél év alatt helyrehozzák azokat a káro­kat, amelyeket elődeik okoz­tak öt év alatt. raktárban lévő búzára felvett hitel után az állam 100 száza­lékban magára vállalja a fize­tendő kamatokat. A kompen­záció azoknak a malmoknak jár, amelyek 6-12 hónapos szükségletüket vásárolják fel, de azok az állattenyésztők is megkapják, akik saját magtá­rukban tárolják a takarmányt. A miniszter közölte: a ga­bona után sorra veszik azokat az ágazatokat - kukorica, hús, tej, alma, cukor -, amelyek alatt szintén „ketyeg a bomba”. Gyökeres változást szeretnének elérni például a tejpiacon. Ezért hamarosan akciót kezdeményeznek a fel­vásárolt tej szociális célú hasznosítására. (újvári) Kósáné Kovács Magda (MSZP) szerint nem lehet el­vitatni az új kormány jogát az általa szükségesnek vélt sze­mélycserékhez, de megje­gyezte: „mindannyian hálával tartozunk Forgács Lászlónak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket rendőrfőkapitány­ként tett”.- A MIEP, akárcsak az új kormány esetében, a frissen kinevezendő rendőri vezetők­nek is megelőlegezi a bizal­mat, ugyanakkor várja az eredményeket - nyilatkozta Csurka István pártelnök, frak­cióvezető, majd hozzátette: reménykedik abban, hogy „a bankigazgatókkal szemben is ugyanilyen határozottsággal lép fel az új kormány”. Menesztik a rendőrség vezetőit Július 16-ai hatállyal felmentik az Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetőit - jelentette be a belügyminiszterrel folyta­tott megbeszélése után Forgács László távozó főkapitány. r Kezelhető-e a búzaválság Heves megyében? Kibővített vezetőségi ülést tartott a Heves Megyei Agrárkamara Növényvédelmi Osztálya Kompolton. Az ülést dr. Fehér Alajos, az osztály elnöke, a Magyar Agrárkamara Vegyes Nő» vénytermesztési Osztályának alelnöke vezette. Meghívottként részt vett dr. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója, Zoltai Béla, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőhe­lyettese és az osztály vezetőségének tagjai: Fülei Menyhértné, a Mátra Malom Rt. vezérigazga­tója, Katona György, a detki Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, Antal László, a Fü­zesabonyi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. A résztvevők telefonon konzultáltak Balikó Sándorral, a Magyar Agrárkamara Gabonaosztályának elnökével és Dómján Gergellyel, a ve­gyes növénytermesztési osztály elnökével. A jelenlévők áttekintették a megyei helyzetet, a társszerve­zetek intézkedéseit, és számba vették azokat a tennivalókat, amelyekkel csökkenthetők a búzaválság katasztrofálisnak ígérkező kihatásai. Azért be­szélnek válságról, mert sem a termelők, sem pedig a feldol­gozók és kereskedők nem képe­sek önerejükből megoldást ta­lálni, hatástalannak tűnnek a szokásos szabályozási és piaci eszközök, és az alapvető fon­tosságú ágazat súlyosbodó gondjai a termelők pénzügyi ellehetetlenüléséhez, a követ­kező évek termelésének, jöve­delmezőségének számottevő visszaeséséhez vezethetnek. Mi a helyzet az őszi búzával Heves megyében? Megyénkben 54.500 hektár őszibúza-vetésterületről mint­egy 200-220 ezer tonna termés várható. A termelők 108 ezer tonna termést ajánlottak fel garantált áron történő megvá­sárlásra. Azzal együtt, hogy mind a mai napig tisztázatlan ezen mennyiség tárolási helye, az átvétel és minősítés módja, a még súlyosabb gondot a ter­més második fele jelenti. A megyében található malmok felvásárlási lehetőségei ugyanis korlátozottak, infor­mációk szerint az Egri Malom Rt. szerződéssel már lekötötte a szükségletét, a Mátra Malom Rt. folyamatosan vásárol fel jú­lius-augusztusban 12 ezer, év végéig várhatóan további 18 ezer tonna javító- és malmi minőségű búzát. Füleki Meny­hértné vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a lisztárak folyamatosan csökkennek, és mára már a két évvel korábbi szintre süllyedtek. A malom­nak nincs lehetősége arra, hogy szabad felvásárlási árait a ga­rantált árak fölé emelje. A me-* gyében érdekelt gabonakeres­kedők egyelőre várnak, de az már most is látszik, hogy az euro-búza minőségű áru érté­kesítési ára mélyen a termelési önköltség alatt alakul majd. A raktáron lévő és az új termés egy részét kitevő takarmány­minőségű búzának a megyében nincs piaca. Nem rendelkezünk megfe­lelő adatokkal arról, hogy ho­gyan oszlik meg a búza vetés- területe a néhány hektáros tör­pebirtokosok és az áruterme­lési méreteket jelentő 50 hektár feletti gazdaságok között. S ar­ról sem, hogy a terület milyen részéről várható takarmány- búza. Az előző évben ugyanis többen voltak olyanok, akik az eladhatatlan, bizonytalan mi­nőségű terményüket vetőmag­ként használták fel. Ez a fo­lyamat idén felgyorsulhat, mi­közben a fémzárolt, magas szaporulati fokú és minőségű vetőmagtételek is eladhatatla­nok lesznek. A gyenge minő­ségű vetőmag a szükséges munkák és ráfordítások elha­gyásával társulva előrevetíti a takarmánybúza-készletek nö­vekedését. Az agrártermelők egy része a felvásárlások elhúzódása mi­att pénzügyileg lehetetlen helyzetbe kerül. Nem tudja megfizetni sem a betakarítást, sem pedig a tárolást, nem is beszélve az aratás utáni őszi munkák díjairól és költségei- ről. Ez túlzottan óvatossá teheti a szolgáltatókat, s egyik oldal­ról kihasználatlan kapacitá­sokkal, illetve továbbgyűrűző pénzügyi, likviditási válsággal járhat. Az is reális veszélyt je­lent, hogy - megfelelő intéz­kedések hiányában - ugrássze­rűen megnövekszik a művelet­len területek nagysága, és a gyomosodás a szomszédok termelését is veszélyeztetheti. Hullán Tibor arról tájékoz­tatta' a jelenlévőket, hogy 1998-ban országosan mintegy 170-180 ezer tonna fémzárolt őszibúzavetőmag-kínálattal számolhatunk. A terméktanács kialakította a II. fokú, szabály szerinti vetőmag-ajánlati árát, amely ez évben tonnánként 32 ezer forintot jelent csávázatla­nul és áfa nélkül. Ez több mint 5 ezer forinttal alacsonyabb az előző évi augusztusi ártól. Az ülés résztvevői elismerték a ve- tőmag-szaporítók és -namesí- tők jogos igényeit költségeik megtérülésére. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy csak megfe­lelő kormányzati intézkedések esetén várható számottevő ve­tőmagforgalom. Ennek elma­radása pedig veszélyeztetné a kalászos gabonáknál ma még meglévő magyar pozíciókat a biológiai alapok területén. Mi a teendő? A szakemberek első helyre teszik a minőségromlást ger­jesztő folyamatok megállítását és visszaszorítását. Ennek ér­dekében az osztály vezetősége támogatásáról biztosítja a Ve­tőmag Terméktanács azon kezdeményezését, hogy szep­tember l-jétól azok a gazdál­kodók, akik fémzárolt kalá­szosvetőmagot használnak fel, hektáronként 4 ezer forint egy­szeri támogatást kapjanak. Ez­zel elérhető, hogy a kalászos- vetőmag-piac elkerülje az ösz- szeomlást, érvényesüljenek a hazai biológiai alapok, számot­tevően növekedjen (s érje el a korábbi nagyüzemi szintet) a felújítási arány, s 1999-re meg­teremtődjenek a minőségi őszibúza- termelés biológiai feltételei. Dr. Fehér Alajos en­nek megfelelő javaslatot kíván előterjeszteni a Magyar Agrár­kamara Vegyes Növényter­mesztési Osztályának július 15-re összehívott elnökségi ülésén. A megyei kamarák és a Magyar Agrárkamara növény- termelésben érdekelt osztálya­inak összefogását is szorgal­mazni kell. A meglévő takarmánybúza­készletek értékesítését részben a raktárkapacitások felszabadí­tása, illetve a pénzügyi gondok enyhítése miatt intervenciós beavatkozásokkal is elő kel­lene segíteni. Ezért az osztály vezetősége támogatja a Ma­gyar Agrárkamara Gabonaosz­tályának kezdeményezését, hogy idén legalább 1,5 millió tonna kalászos takarmányga­bona exportjának ösztönzését célzó intervenciót kellene meghirdetni és finanszírozni. Megyénk területének jelen­tős részén a kalászos gabonák vetésterületének arányát radi­kálisan nem lehet csökkenteni. Ezért az osztály vezetősége a következőket ajánlja tagjainak és a mezőgazdasági bizottsá­gokban regisztrált kisterme­lőknek: törekedjenek a felvá­sárlókkal és kereskedőkkel szerződéses kapcsolatok kiala­kítására. Éljenek bátrabban a fajtaváltással a kiegyenlített minőséget eredményező fajták irányában, ha kell, a termésát­lag rovására is. Csak akkora te­rületen termeljenek kalászos .gabonát, amekkorán a minőség biztosításához szükséges mun­kákat el tudják végezni, illetve a szükséges ráfordításokat biz­tosítják. A kisebb termelők középtá­von várhatóan nem lesznek képesek tárolási gondjaikat sa­ját épületeikben megoldani. Ezért össze kellene fogniuk annak érdekében, hogy önálló magtárakat vagy magtárrésze­ket saját felelősségük mellett történő tárolás céljára kibérel­jenek. Ilyen lehetőségeket a Mátra Malom Rt., a detki Ba­rátság Szövetkezet és a füzes­abonyi szövetkezet egyaránt fel tud ajánlani. A későbbi minő­ségi viták elkerülésére a terme­lőknek mielőbbi információk­kal kellene rendelkezniük ter­ményeik minőségéről. A minő­ségvizsgálatot a Mátra Malom Rt. laboratóriuma szolgáltatás formájában vállalja. Más me­gyei agrárkamarákhoz hason­lóan megoldást kellene találni arra is, hogy a kamara vagy az általa alapított közhasznú tár­saság nyújtson minőségi ter­melést elősegítő szaktanács- adást. Rendelkezzen olyan szakemberekkel, valamint mű­szerekkel, hogy a minőségi vi­tákban szolgáltatásként képvi­selhesse a termelő érdekeit. Az osztály vezetősége ké­réssel kíván fordulni a megyé­ben érdekelt feldolgozókhoz és kereskedőkhöz, hogy a szállí­tási költségek megtakarításával felvásárlásaiknál részesítsék előnyben a hozzájuk közeli ag­rártermelőket. Javaslatot kí­vánnak tenni a Magyar Agrár­kamara Gabonaosztálya felé a búza és a sütőipari termékek közötti árrés-jövedelem disz- paritás kezdeményezésére. Olyan információs rendszer kialakítását szorgalmazza, amely megmutatná az agrár- termelőknek a kalászosga- bona-termelés regionális ön­költségeit, ezekre építené a ga­rantált árakat, s elősegítené a termelők üzemi és piaci dönté­seit. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kialakult válsá­got alapvetően összehangolt kormányzati intézkedésekkel, a gabona-vertikum szereplőinek érdekfelismerése alapján és mind szélesebb körben történő összefogásával kezelni lehet. Ennek további feltétele a meg­felelő információs és ellenőr­zési rendszer működtetése, a termelői felelősség következe­tes érvényesítése. (PR) i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents