Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-09 / 33. szám
1998. február 9., hétfő Hevesi Mozaik 7. oldal Takarékoskodtunk, most profitálunk Amikor a dél-hevesi nagyközség vezetői egykor átvették azt az oklevelet, ami várossá nyilvánította településüket, még nem gondolták, hogy alig egy évtized múlva nem csupán vágy lesz a regionális vezető szerep, hanem valóság. Azt, hogy ez mennyire nem volt könnyű feladat, bizonyítja: hosszú évekig kényszerpályán mozgott a város költségvetése. A szigorú gazdálkodás követelményeit még most sem lehet figyelmen kívül hagyni, bár az utolsó két esztendő már látványos változásokat is hozott.-Az 1994198-as önkormányzati ciklusra milyen fontosabb feladatok megvalósítását határozták el? - kérdeztük a város polgármesterét, Kontra Gyulát.- Vezetni csak a feladat ismeretének birtokában lehet. 1994-re tisztázódott, hogy egy olyan önkormányzat kell, aki a lakosság érdekeit, igényeit szolgálja, s egyben újakat is generál. A ciklus elején továbbra is forráshiányosán kezdtünk. A hitelfelvétel nem tűnt ésszerű megoldásnak a kamatok miatt. Két évünk ment rá arra, hogy stabilizáljuk a helyzetünket hitel nélkül. Mostanra értük el az egyensúlyi költség- vetést, bár kiegészítő állami támogatás még kell. De ez nem hitel! Megszűnt a tanácsi gondolkodás, a létszámot a feladatok ellátásához szabtuk. Ez persze olyan felháborodást keltett, hogy a testület alatt inogott a szék. Nehezen lehetett azt is megértetni: a racionalizálás nem a mi feladatunk, hanem az intézményvezetőké. Azt vártuk, partnerek legyenek ebben. Ezzel a 200 milliós hiányt lefaragtuk. A nagy vihart kavart létszámleépítés abból is adódott, hogy a 12 ezres kisváros intézményhálózatát a térségi feladatok ellátásához méretezték. Öt általános iskola között oszlik meg 1300 gyerek. Ez annak is következménye, hogy korábban a környező községek gyerekei is ide jártak felső tagozatba. Most többségben saját településükön tanulnak. Akik nem alakították ki a felső tagozatot, azok ma már fizetnek az oktatásért. A fejlesztés csak ezután kezdődhetett. Ennek a lehetőségeit már a városban működő hét bizottság vizsgálta meg, az úthálózat fejlesztésétől a munkahelyteremtésig. Minden döntés mögött ott volt a megfontoltság. A város például 28,5 millió forintot fordított az orvosi rendelők műszerezettségének fejlesztésére, 100 milliót az utak állapotának javítására. Az intézményhálózat állagára is figyeltünk. A gyermekkönyvtár új helyre költözött, az iskolákat tataroztuk. A padokat, világítótesteket cseréltük, emlékoszlopot állítottunk a mil- lecentená- rium évében.- Tehát a stabilizációs költségvetés mellett nem maradtak el az eredmények...- Az első két évben mi sem tudtunk fejlesztésre fordítani. A múlt évben már fellélegeztünk, az intézmények felújítására 10 millió forintot fordítottunk. A strand és a kemping állaga is folyamatosan javult, bár ehhez az idegenforgalmi adó bevezetésére és az adható állami támogatás igénybevételére is szükség volt. Megvásároltuk a Sem- jén-kastélyt, melynek két épületrészét tavasztól üdültetés céljából bérbe adtuk.- A munkanélküliséget is kezelni kellett.-Bár nem kifejezetten ön- kormányzati feladat, mégis léptünk. Phare-pénzekből elkészült egy komplex vizsgálati program, amely térségi munkahelyteremtésben (falusi turizmus, mezőgazdaság, könnyűipar) gondolkodott. Az új munkahelyteremtők adómérséklésben részesülnek, megtelepedésüket minden módon segítjük. Az ipar alakulásához az Eötvös József Középiskola képzésformái is alkalmazkodnak. Nekünk a munkanélküliséget inkább már kezelni kellett, hiszen a nagy leépítések nem erre a ciklusra estek. A kilátások biztatóak. A Ramona Rt. a tervek szerint 208 embernek biztosít munkát, de nem elhanyagolható a tengerirák-feldolgo- zás sem, amely majd 150 dolgozónak ad megélhetést. Nem tagadom, a női munkaerő keresettebb a könnyűiparban, a férfiaknak nehezebb megélhetést teremteni. Ezek stabil piacra termelő vállalkozások, így biztos munkahelyadók is. így talán 1998-ra beérik az eddigi fáradozás gyümölcse. Az sem mellékes, hogy mostanra a helyi vállalkozókkal is korrekt, a város érdekeit figyelembe vevő jó kapcsolat alakult ki.- Hevesnek három országban is vannak testvértelepülései. Mit sikerült profitálni ezekből a kapcsolatokból?- Lényeges, hogy a gyerekek nyelvtanulását, tájékozódását, általános műveltségét gyarapítják ezek a látogatások. Erdélyben a történelmi múltat, az archaikus szavakat, a régi korokhoz való viszonyulást, Hollandiában a mezőgazdaság fejlettségét, Olaszországban a reneszánsz kultúrát tanulmányozhatják a fiatalok. A gyergyói- akkal most tárgyalunk egy faipari együttműködés lehetőségeiről. A hollandiai Aalburg- gal komoly gazdasági összefogás van kialakulóban. A háziipari szövetkezet mellett a helyi gazdakör és a középiskola is folyamatos kapcsolatot ápol. Az Altena Hungária Európa több országába hív hevesi munkaerőt, s biztosít nyári elfoglaltságot. Az sem mellékes, hogy Hevesen is van olyan mező- gazdasági vállalkozás, amelynek semmi szégyenkeznivalója nincs a hollandok mellett.- Heves folyamatosan törekszik regionális fejlesztésekre. Milyen hosszú távú terveik vannak?- Hevest hosszú ideig az jellemezte, hogy a bíróság, a földhivatal, az orvosi rendelő miatt kényszerűségből is vonzotta a térség lakóit. Ma már azonban nem a hivatalok centralizáltsága jelenti a vonzerőt, hanem a város fejlődéséből adódó pozitívumok: a majorett-csoport, a nyári rendezvények, a zeneiskola, a sakkmúzeum, a strand. Ezek megléte már nem kényszervonzást jelez, hanem valóban centrumává váltunk a térségnek. Az a célunk, hogy a kereskedelemben, a kultúrában olyan programokat biztosítsunk, amely vonzza ide a környék lakóit. De olyan regionális feladatokat is felvállaltunk, mint a szennyvíztisztítás, a szi- lárdhulladék-elhelyezés kérdésének koordinálása. Nem attól önálló arculatú egy település, hogy mindenki kiépíti a maga bázisát, hanem attól, hogy komplex, regionális szemléletben tud gondolkodni. Ehhez szükség van a közlekedés fejlesztésére, az autóbusz-pályaudvar megépítésére, amely 100 milliós költséggel az idén elkészül. Ez a kereskedelmet is serkenti. A város belső úthálózatának fejlesztése mellett a regionális közlekedés kérdése sem lesz elhanyagolható: sürgetjük a kerékpárutak kiépítését. A Tisza-tóban rejlő idegenforgalmi és gazdasági előrelépés kiaknázása pedig valóban hosszú távú terv. Privatizációs bevételből fejlesztés Számítanak a külföldi tőke megjelenésére a városban- Az idei költségvetés a távlati fejlesztéseket is finanszírozza. Mennyit fordíthatnak az infrastruktúra javítására? - kérdeztük dr. Nagy Sándort, a pénzügyi bizottság elnökét.- Heves kisváros, ahol a lakosok természetes igénye lenne a városi szintű szolgáltatás. Ám a költségvetésünk bevételei, az ipar nagysága nem teszi lehetővé a városi méretekben való gazdálkodást. A működtetéshez évek óta pótlólagos állami támogatásra szorulunk, a forráshiányos költségvetésben fejlesztési előirányzat pedig nem lehet. Túlméretezett intézményhálózatot örököltünk. Ez 40 milliós pluszterhet ró ránk, még azután is, hogy tavaly 120 dolgozót el- küldtünk. Tavaly értékesítettük a Tigáz-rész- vényeket, a kárpótlási jegyeket és kisebb ingatlanokat. Ezek bevételei tették lehetővé a szeméttelep részbeni rendbetételét, a volt börtönépület átalakítását gyermekkönyvtárrá, korszerű tűzoltókocsi vásárlását. Megépülhet a buszpályaudvar, folytatódhat a szennyvízberuházás. Három utcában szilárd burkolatú út épül. Ezeket privatizációs bevételek segítik.-Mennyiben számítanak a városban élő vállalkozókra a hosszabb távú tervezésben?- Az adóbevételek legnagyobb tétele az iparűzési adó. Határozatba foglaltuk, hogy ennek a felhasználását részben az adózó vállalkozók határozzák meg. Alternatívákat kínálunk számukra, s figyelembe vesszük a véleményüket.-Külföldi tökére mennyire számítanak a jövőben?- A város legfájóbb pontja, hogy a munkahelyek nem növekedtek a kívánt mértékben. Ezért szorgalmazzuk a hazai és a külföldi üzleti partnerek megjelenését. Erre példa a holland, a német, az olasz befektetők megjelenése. # * *> # * * # # *> # * * *> *> # *> *> # # *> *> Templom után közösségi házat Hevesen templomépítő néven emlegetik Kovács József címzetes kanonokot. Ám ezt csak a város lakossága tartjá különleges érdemnek. A plébános szerint természetes cselekedet, ha valaki a közösségért dolgozik.- Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli — foglalja össze hitvallását Kovács József. - Éppen ezért nem elhanyagolható, hogy milyen értékeket sikerül megőrizni, amiket később tovább gyarapíthatunk.- Plébános úr! A hevesi gyerekek mennyire hiányoznak a misék alatt a padokból?- Örökös probléma ez. Sokkal több hittanosunk van, mint ahányon a templomban megjelennek. Ha csak az öt évvel ezelőtti adatokat nézzük, akkor is több keresztelés és elsőáldozás volt a településen. De valahol ezt a kérdést rugalmasan kell kezelnem, hiszen sok elfoglaltság, szakkör, egyéb délutáni teendő van, ami elvonja a fiatalok figyelmét a hitről.- Elégedetlen a fiatalokkal?- Ez egy természetes papi tulajdonság. Hivatásomnál fogva én minden emberhez szólok, s azt várom, hogy minden ember meghallgasson. Csakhogy ebben a mai világban számos „zavaró” dologgal is számolni kell. Ezt a kérdést igyekszem - a megengedett keretek között - rugalmasan kezelni.-A hitoktatásban mennyire számíthat „civil” segítségre?- A káplán és három főiskolát végzett hitoktató segít.- Ón mindig nagy szerénységgel beszél a hevesi újtelepi templom megépítésének történetéről...- Ez nem érdem volt, inkább kihívás. Az érsekség nem kötelezett rá, viszont a lakosság igényelte. Kiváló partner volt ebben az önkormányzat is.- Nem is érez egy csepp büszkeséget sem?- Örülök, hogy a nép magáénak érzi és vallja ezt a templomot. Nekem kötelességem a hívők igényeit teljesíteni. Sokkal inkább arra vagyok büszke, hogy amikor Hevesre kerültem, nagyon sok elhanyagolt, ledőlt kereszt volt a városban, illetve a bevezető utak mentén. A temető kápolnájának teteje roskadozott. Ezeket sikerült helyrehozni, rendbe rakatni.-Az egyházközség területén számos olyan templom van, amelyek - a tarnazsadányi és a hevesvezekényi után - felújításra szorulnának...- A legrosszabb állapotban jelenleg a tarnaszentmiklósi van. A viharkárokat fokozatosan kijavítjuk, ám itt egymilliós nagyságrendű tatarozásra lenne szükség. Nem lehet megkerülni a hevesi római katolikus templom felújításának szükségességét is. Ez is milliós összeg, hiszen külsőleg és belsőleg is renoválni kell a műemlék jellegű épületet.- Önt templomépítő néven emlegetik, de hamarosan közösségi házat is épít.- A belvárosban van egy telkünk, amin 2001-ig el kell kezdeni a közösségi ház építését. Ez azért is nagy munka lesz, mert a település arculatához illőnek kell lennie. A kárpótlásra várunk, ha ez megérkezik, akkor kezdődhet a munka. Számomra ez is egy kihívás, de nem utolsósorban - s ez fontosabb - igény a hevesi lakosság részéről. A fiatalokat kell megszólítani Üj időszámítás kezdődött a hevesi református hitéletben, amikor másfél évvel ezelőtt Nagyvisnyóról a városba költözött családjával Kisger- gelyné Mészáros Ildikó nagytiszteletű asszony. A parókia 28 év óta most ad otthont először lelkészcsaládnak. Korábban a Tímár család Atányból irányította a gyülekezetét.- Karizmatikus elődömtől, a Tímár családtól egy nyíltszívű, hitben élő gyülekezetei örököltem - mondja a nagytiszteletű asszony. - Úgy is mondhatnám: 19 év gyümölcsét szüretelem most. Ettől függetlenül számtalan feladat vár még rám. A városban élő 14-20 év közötti fiataloknak kevés a szórakozási lehetősége, egyáltalán az olyan hely hiányzik, ahol együtt lehetnek. Terveztem, hogy nem papi díszben, hanem emberként próbálom őket megszólítani, és közösséget formálni. Ezenkívül a nagy feladatunk a missziós ház megépítése. Ebben az esztendőben a munkák nem kezdődnek el, de a háttérben a szervezés folyik.- Megszokta már Hevest?- Azért döntöttem úgy, áttelepülök, mert éreztem magamban annyi erőt és tapasztalatot, hogy egy városi gyülekezetei is össze tudjak fogni. Jelenleg 180-an tartoznak ebbe a közösségbe, de még sok a rejtett tartalék. Arra gondolok, hogy hetente találkozom olyan emberrel, akiről kiderül, hogy református. Eddig mégsem járt templomba. Annak, hogy itt lakom, jelentősége van azért is, mert napi kapcsolatban állok a hívőkkel, emberibbé tehetem az egyházi életet számukra.- Három gyermek édesanyjaként hogyan bírja ezt a feladatot?- Sok segítséget kapok. S van még egy másik titka: amikor a gyerekeimmel vagyok, akkor az együttlét intenzív. Mindig közös programokat szervezek. Emellett egyetemre is járok. De az isten erőt adott ehhez a munkához.- Mi a titka annak, hogy Ön szinte pillanatok alatt ismert és szeretett lett Hevesen?- Sokat forgolódom az emberek között. Nem ülök a templomban és várom, hogy betérjenek, hanem megszólítom őket. Ha kell, én megyek a hívek után. Az emberek pedig igénylik a figyelmet, a gondoskodást, a szeretetet. így egymásra találunk. Az elmúlt egy évben a közösség lelkileg is éppúgy épült és gyarapodott, mint ahogy a hívők számában. (PR)
