Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-09 / 33. szám

8. oldal Hevesi Mozaik 1998. február 9., hétfő Évente kétszázezer tucat harisnyát szállítanak Olaszországba A hazai könnyűipar egyik leg­dinamikusabban fejlődő ága a textilé. Heves vonzáskörzeté­ben élő példája ennek a ten­denciának a Ramona Rt., mely 120 dolgozóval, további 208 tervezése mellett indította be a hevesi telepét. Elnöke, Maróti György személye is garancia a sike­rekre, hiszen 30 éves tapaszta­lattal rendelkezik.- 1964 óta dolgozom a tex­tiliparban - emlékezik vissza a kezdetekre az elnök-vezér­igazgató. - A technikum után először a Goldberger Textil­művekbe kerültem, majd an­nak átalakulása után a Buda- print Pamutnyomó-ipari Válla­lat egyik gyárában dolgoztam hosszú ideig. Eközben végez­tem el a könnyűipari műszaki főiskolát. Textilmémökként 30 éves korom óta vezető beosz­tásban dolgozom. A rendszer- váltás előtt kevéssel kerültem át a Ramónába. Akkor már tisztán látszott az összeomlás, mely a mamutvállalatokat fe­nyegette. A Ramónában immár több mint 10 éve dolgozom. Vezetővé választásommal egy időre esik a konfekció erőteljes fejlesztési kényszere. A talpon maradásra abban az időben ezt a garanciát láttuk. Egyébként ez a második munkahelyem. Nem vagyok csavargó típus. Szeretem a jó társaságot, a kreatív, önállóan is gondolkozni, dolgozni tudó embereket, akiknek vannak sa­ját ötleteik, és maguktól is meglátják a munkát. Alapve­tően ezen szempontok alapján válogattam össze munkatársa­imat.-A Ramona Textilipari és Kereskedelmi Rt. nem ma kezdte a piacszerzést, mégis számos átalakulásra, változta­tásra volt szükség ahhoz, hogy talpon maradjon.-A vállalat 1957-ben ala­kult, szövetkezetként. Kezdet­ben kötőiparral és konfekció­val foglalkozott. Erdőtelken 1965-ben alakult a ma is meg­lévő egységünk. Ezt követte a felsőgödi kötődé megalakítása. Sokáig a termelés legnagyobb részét a gyermekáru és a diva­tos női pulóverek, a garbók je­lentették. Az akkori NDK-ba exportáltunk. A szovjet terüle­tek soha nem voltak vevőink. Ennek akkor láttuk előnyét, amikor a rendszerváltás idő­szakában folyamatosan szűn­tek meg vagy kerültek az elle­hetetlenülés állapotába a keleti piacra termelő vállalatok.- Az exportnak jó hatása le­hetett a minőségre is.- A belföldi piac összeomlá­sakor kezdtünk a magasabb technológiát, színvonalat meg­követelő nyugati piacok felé orientálódni. A klasszikus bérmunkával termeltünk. Ha­marosan két német és egy olasz céggel kerültünk kapcsolatba. Zömében férfi alsónadrágokat és női harisnyanadrágokat ké­szítettünk. Az utolsó két esz­tendőben álltunk rá a női alsó­neműk varrására.- Ónálló tervezésűek ezek a darabok?- Nem, készen kapunk min­den szabásmintát. Németor­szágba szállítunk, onnan törté­nik az elosztás. Egy részük ka­tonai célokra készül, aminek - érthetően - nagyon erős a mi­nőségi kontrollja. A konfekció mellett a felsőgödi kötődében készítjük a magyar viszonyok között egyedülálló hurkolt lycra fonalat. Itt gyártunk még horgászainknak különböző színekben hálókat, húshálókat. Rendelkezünk egy üzletháló­zattal is, ahol kizárólag fehér­neműk és harisnyák forgalma­zásával foglalkozunk, és van egy nagykereskedelmi részle­günk is.-A divat vagy a praktikum A hevesi egység 208 új munkaerőt vár diktál termé­keik tervezé­sénél, kivite­lezésénél?-A német piacra készült cikkek - a hagyomá­nyos, jól be­vált alsónad­rágok, női al­sóneműk - pamut alap­anyagú ter­mékek. A ha­risnyáink vi­szont a világ- színvonalat és a legújabb divatot kép­viselik, me­lyek kizáró­lag hurkolt Az erdőtelki üzemben 1965 óta dolgoznak lycrából ké­szülnek. Éppen ezért egy kicsit kuriózum is, hiszen egészen más a viselete, mint a hagyo­mányosé. Nem szakad olyan könnyen, és elegánsan ráfeszül a lábakra.-Hogyan esett a választás Heves megyére?-Erdőtelken 1965 óta jelen vagyunk, de mára kinőttük a falut. Kénytelenek voltunk a közeli falvakból verbuválni embereket. De idővel beszű­kült a kör, és a város vonzereje miatt úgy döntöttünk: Hevest kell megcélozni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy partnere­ink feltették nekünk a kérdést: tudunk-e tovább bővíteni, hi­szen nagyobb árumennyiségre van szükségük. Számításunk bevált, hiszen az emberek szí­vesebben bejárnak a városba, mint hogy leutazzanak falura.-Jelenleg már hányán dol­goznak Hevesen?-120 dolgozóval indítot­tunk, s ezt a számot bővítjük majd 208-cal.- Kizárólag harisnyát gyár­tanak a hevesi üzemben?-Igen, speciális varrógépe­ken konfekcióáru készül. A csomagolást is helyben végez­zük, a termék egyenesen Olaszországba megy.-Körülbelül mennyi haris­nyát termel a hevesi üzem?-Becslésem szerint évente 200 ezer tucat készül itt.-Milyen ma a divatos ha­risnya?- Pillanatnyilag a félmatt és a matt. Magyarországon vi­szont még mindig a fényesnek van nagy keletje. Arainkkal is igyekszünk versenyképesek maradni: 300 forinttól 1500-ig kínáljuk ezeket az európai színvonalú termékeket.- Hevesen mintegy 300 em­bernek kínáltak munkát. Van ekkora a munkanélküliség a térségben?-Nemcsak az eddig meg­szokott területeken, azaz Erdő­telek és Tenk környékén gon­dolkodunk. Szeretnénk, ha a távolabbi területekről is ér­kezne munkaerő, gondolok itt a Tama vagy a Tisza térségére. A dolgozókat - akik két mű­szakban termelnek majd - busz szállítja Hevesre. Eleinte csak egy, később már két busz hozza be a városba a Ramona dolgozóit. Tehát azoknak, akik nálunk vállalnak munkát, még a bejárás és a hazautazás sem okozhat gondot. A munkabéreket teljesít­mény alapján alakítjuk ki. A három hónapos tanulóidő alatt alapbérezés van, később erre jön a teljesítménybér. Átlago­san 35-60 ezer forintot keres­het meg az, aki a Ramónát vá­lasztja munkahelyéül. Egy lépéssel közelebb a kamara a vállalkozókhoz Hevesen az elmúlt esztendőben, szeptember 15-től veheti igénybe a közel nyolcszáz he­vesi és térségbeli, regisztrált egyéni és társas vállalkozó az alapvető kamarai szolgáltatá­sokat, fordulhatnak problémá­ikkal a képviselethez. A kamara a szolgáltatások elérési pontjainak növelésével egy lépéssel közelebb került a vállalkozókhoz. Az iroda fel­adata a térség vállalkozói felé az üzleti életet segítő és más közérdekű, hasznos informá­ciók nyújtása. A gazdasági élet a vállalkozói érdekek, vélemé­nyek tolmácsolása az állam- igazgatás és az önkormányza­tok számára elsősorban. A helyi iparűzési adórendelet módosítása kapcsán alkalmunk volt Heves város vállalkozóinak véleményét ismertetni a képvi­selő-testület előtt. A kamara igen fontos célja, hogy a gaz­dálkodók mind szélesebb befo­lyást gyakoroljanak a gazda­ságból elvont adók felhasználá­sáról. Javasoltuk, hogy minden olyan kérdésben, amelyek a vállalkozók érdekeit különösen érinthetik, véleményt alkothas­sanak a kamara tagjai. Február 17-én e folyamat keretén belül a polgármester úr és a kamara segédletével szer­veződő vállalkozói klub tart majd megbeszélést, vélemény- cserét. A kamarai és az egyéni vál­lalkozásról szóló törvény mó­dosítása alapján 1998. július 1- jétől a vállalkozói igazolványo­kat a gazdasági kamarák adják ki. A kezdő vállalkozónak csak az illetékes ügyfélfogadó iro­dát, képviseletet kell felkeres­nie, és a szükséges iratokat és a kérelmet benyújtani. Az adóha­tóságtól és a társadalombiztosí­tástól már a kamara kéri az adó­számot és a tb-folyószámla- számot. Ennek első lépéseként február 2-töl a hevesi irodában is lehetséges a kamarai regiszt­ráció és a megfelelő igazolások kiadása. A továbbiakban ezért nem kell Egerbe utazni. Programjainkkal, szolgálta­tásainkkal arra törekszünk, hogy minden vállalkozói réteg hasznos, számára fontos infor­mációhoz jusson. Néhányat ki­emelve:-Könyvelők klubja: minden hó utolsó hétfő, Heves, Erzsé­bet tér 3. sz.- Pályázzunk, de hogyan? A sikeres pályázatkészítés mód­szertana, gyakorlata. Február 25-től Eger, Gyöngyös, HKIK.- Konzultáció olasz befekte­tési, kereskedelmi lehetőségek­ről. Üzleti ajánlatok ismerte­tése. Február végén, Eger, HKIK.- Vendéglátás magas fokon - szakmai továbbképzés vendég­látósoknak, Kisköre. Február hónapban indul, kellő számú érdeklődő esetén.-Az 1998. évi területfejlesz­tési pályázati lehetőségek. Pá­lyázatok elkészítésének gyakor­lati kérdései. Tájékoztató egyéb hitelekről, támogatásokról. Március 26., Heves, Erzsébet tér 3. sz.-Román-magyar üzleti ta­lálkozó, tájékoztató privatizá­ciós, kereskedelmi lehetőségek­ről. Április 6., Eger, HKIK. Számos ingyenes kiadvány és szolgáltatás vehető igénybe a hevesi képviseleten:- Forrástérkép. Az egyes /<^>\ T_nr>7n P'7 JiJUwJLfA Heves Megyei Kereskedelmi És Iparkamara tárcák által támogatott vállal­kozásokat segítő programokról és főbb hitelkonstrukciókról. I—II. kötet.- A társadalombiztosítás 1998-ban. Egyéni vállalkozók biztosítási kötelezettsége, járu­lékfizetése. Társas vállalkozásokra vo­natkozó előírások.- Számviteli biblia. Főként egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások számára.- Üzleti ajánlatok Heves megyéből.- Vásárok, kiállítások bel­földön, külföldön.- Címkeresés.- Jogi tanácsadás.- Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szaktanács- adás. * A programokról, rendezvé­nyekről, szolgáltatásokról felvi­lágosítást ad: Deli László kép­viselet-vezető, HKIK Hevesi Képviselet, Heves, Erzsébet tér 3. sz. 237. szoba. Tel./fax: 361346-250. * Szolgáltatásaink Üzleti, gazdasági tanácsadás szervezése, kiadványok, címek biztosítása; kereskedelemfej­lesztés; nemzetközi kapcsola­tok; oktatás, szakképzés; terü­letfejlesztés. (PR) Bővíti kínálatát a munkaügyi központ A hevesi központ épülete Munkaügyi szolgáltatás 1985- töl van jelen Hevesen, ellátva a környező 16 település igé­nyeit is. Folyamatosan fejlő­dött. Az 1991-es év sorsfor­duló volt történetében, hisz ekkor lépett életbe a foglalkoz­tatási törvény, ami a jogszabá­lyi hétteret biztosítja működé­sükhöz. Mi a foglalkoztatási törvény jelentősége? Egyrészt a munka nélkül maradt emberek munka nél­küli járadék formájában tör­ténő ellátását szabályozza, másrészt a munkahely-terem­téshez, foglalkoztatás bővítés­hez, munkaviszony létesítését elősegítő támogatásokhoz ha­tározza meg a jogszabályi fel­tételeket. Ezzel törvény útján fogalmazódott meg a munka­ügyi szervezet tevékenységé­nek szolgáltató jellege. Szolgáltatásaikkal sokolda­lúan támogatják a munkanél­küli egyéni álláskeresését, munkaerőpiacra való visszaju­tását, a munkáltatókat pedig segíteni tudják az álláshelyek feltöltésében, a munkahelyek létrehozásá­ban, megtar­tásában, bő­vítésében. Milyen a munkaerő- piaci helyzet a városban és vonzás- körzetében? A régióban a lakónépes­ség mintegy 38 százaléka számít csu­pán gazdasá­gilag aktív­nak, 37 ezer főből 14 ezer. Ezzel szemben a munkát keresők száma közel 3 ezer főre tehető, arányuk 21 száza­lék feletti. A térség munka­helyhiányos. A foglalkoztatási feszültségeken elsősorban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel tudnak enyhíteni. Ilyen a közhasznú munkavég­zés, a foglalkoztatás bővítő bértámogatás, a vállalkozóvá válás támogatása, az önfog­lalkoztatási támogatásként nyújtható kamatmentes hitel, pályakezdők alkalmazása ese­tén adható bértámogatások. Melyik támogatási forma volt a legkeresettebb? A közhasznú foglalkoztatás ennek keretében 17 önkor­mányzattal és legalább ennyi intézménnyel álltunk kapcso­latban. Áz együttműködés eredménye mintegy 1100 fő átmeneti foglalkoztatása volt. Mennyi munkanélkülit tud­tak elhelyezni 1997-ben? Közel 2000 álláskeresőt. Ebből 1800 álláshely támoga­táshoz kapcsolódott, melyben a közel 200 fős közmunka is szerepel. Milyen munkára szóltak a munkáltatók igényei? A közhasznú foglalkozta­tásból adódóan jelentős igény betanított és segédmunkára irányult, meghatározó ezen be­lül a köztisztasági feladatok ellátása. Szakmunkások iránt 20 százalékban mutatkozott kereslet, leginkább biztonsági és vagyonőr, pék, varrógép műszerész, varrónő szakmák­ban. Nem fizikai munkásként az elmúlt évben csupán 200 főt kerestek adminisztratív, oktatási, könyvelési, termelés- irányítói, üzletkötői területre. 1998-ra melyek a terveik? Céljuk, hogy a megindult gazdasági növekedést ez év­ben is támogassák, munkahe­lyek létrehozásával, megtartá­sával. Az elmúlt évben hozzá­férhető eszközök ez évben is rendelkezésükre állnak, né­hány támogatási formával még bővül is a kínálat. Támo­gatni tudják a munkanélküliek vállalkozóvá válását, az ön­foglalkoztatást, az utazási költségek térítését, a foglal­koztatást elősegítő képzést, a fiatalok foglalkoztatását, a közhasznú munkavégzést, a foglalkoztatás bővítését, mun­kahelyek teremtését, megőr­zését bér vagy járulékok átvál­lalásával. Támogatás igényel­hető Alkalmi munkavállalói könyv-ve 1 történő foglalkozta­tás esetén, a szakképzés gya­korlati oktatási feltételeinek javítására, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, a munkavál­lalók szociális biztonságának elősegítésére. A támogatások­ról a Munkaügyi Központ most készít kiadványt, mely­ben bővebb információhoz le­het jutni a lehetőségekről.

Next

/
Thumbnails
Contents