Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-02 / 281. szám
4. oldal Kistermelőknek - Kistenyésztőknek 1997. december 2., kedd Tovább emelkedett a sertéshús ára Országszerte tovább emelkedett a hízósertés ára - állapítja meg a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb összegzése. Ez a tenyésztési kedv élénkülését hozta magával. A nagyüzemi hízott sertésekért 270-330 forintot is megadnak a felvásárlók kilogrammonként. A kistermelőktől - a minőségtől függően - 235-285 forintért veszik a hízó kilóját. Jön a tartós túró Különleges beruházásba kezdett a Nádudvari Agráripari Szövetkezet: jégkrémgyártó üzemét túrógyárrá alakítja át. Itt a jövő év januártól évi kétezer tonna, nálunk még nem forgalmazott tartós étkezési tehéntúrót állítanak elő. Az őstermelők tb-járuléka Azoknak a mezőgazdasági őstermelőknek, akik a havi fizetés helyett az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás évente egyszeri,,egy összegben történő teljesítését választották, november 30-ig kellett befizetniük ezeket a közterheket. Erről a Pénzügyminisztérium külön tájékoztatót is kiadott. A répatermelők kára 20 ezer forint A cukorrépa-termelőknek 20 ezer forint kárt okozott hektáronként, hogy az ipari cukrot a várt szint alatt, kilogrammonként 84-88 forintért értékesítették a gyárak. Az idei esztendőre szóló szerződéseket pedig kilogrammonként 92-94 forint alapján kötötték. Az országos szövetség ezért felhívja a termelők figyelmét, hogy csak olyan szerződéseket kössenek a jövő évi évi termésre, amely elkötelezettséget nem tartalmaz. Befejeződött a szüret: jó a termés, de alacsony a cukorfok Drágult a hagyma és a petrezselyem A száraz időjárás kedvezett a szántóföldi zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő betakarításának. A hirtelen beköszöntött hideg miatt azonban a gazdálkodók inkább tavaszra halasztották a gyümölcsfa-telepítéseket - olvasható a Földművelés- ügyi Minisztérium közzétett jelentésében. A földművelésügyi hivatalok tájékoztatása szerint a hidegtűrő gyökérzöldségek és a káposztafélék betakarítása a végéhez közeledik. A napsütéses időjárásnak köszönhetően szépen fejlődött a fóliaházakban az utóhasznosításként elvetett retek és saláta. A folyamatos értékesítési lehetőségek miatt várhatóan kedvező évet zárnak a fóliás paradicsomot, paprikát termelők is. A szakemberek jónak ítélik a piaci ellátást, igaz, a háziasszonyok joggal panaszolják, hogy drágábban jutnak a vöröshagymához és a petrezselyemhez. Országszerte befejeződött az almaszüret. Az értékesítés akadozása miatt jelentős mennyiségű, főleg léalma várakozik átvételre a szabadban. A feldolgozóüzemek többsége kilogrammonként 18-21 forintot fizet a termelőnek, de mivel nekik kell a gyümölcsöt a telephelyre beszállítani, valójában csupán nettó 16-19 forintot kapnak a termelők az alma kilójáért. A hosszan tartó szárazság, majd a hirtelen beköszöntött hideg miatt a gazdálkodók kénytelenek voltak a gyümölcstelepítések jelentős részét a jövő tavaszra halasztani. A szőlőszüret is országszerte véget ért. A kedvező száraz, napos időjárásnak köszönhetően egészséges fürtök kerültek a présekbe. A minőség általában jó, de borvidékenként és fajtánként eltérő. Az aszály miatt a cukorfok október folyamán alig emelkedett, különösen azokon az ültetvényeken, ahol hektáronként tíz tonnánál több szőlő, termett. Fejlesztésre várnak a tehenészetek Ismét fel kell lendíteni a hazai szarvasmarha-tenyésztést, hogy az Európai Unióba való belépésünkkor ez az ágazat versenyképes legyen. Napjainkban alig 900 ezer szarvas- marha található hazánkban, a nyolcvanas évek végén ez a szám elérte az 1,6 milliót. A tenyésztő gazdaságoknak csupán egyharmada jövedelmező, 30 százaléknál viszont megállíthatatlan az elsorvadás. Vannak olyan telepek, ahol a 2000-3000 férőhelyes istállókban csupán 500 állatot tartanak. Ezért javasolták a szakértők, hogy a rekonstrukciós munkák költségeinek 60 százalékát támogatásként kellene adni azoknak a szarvasmarhatartó gazdaságoknak, amelyek vállalkoznak ezek megtételére. Emellett a jelenlegi minőségi tejtermelési támogatás is további javításra szorul, amelyet a jelenlegi minőségi felár megduplázásával érhetnének el. Ez literenként három forint többletet jelentene azoknak a gazdáknak, akik ilyen terméket állítanak elő. Az is kívánatos, hogy az egy tehénre jutó termelési átlagot az évi 5000 liter fölé emeljék. A kutyahideg a kutyának is hideg Tudok gazdáról, aki Dioge- nészt csinált kutyájából. Egy oldalára fordított hordót jelölt ki számára lakhelyül. Ha ez a „lakosztály” fából készült volna, nem is lenne rossz. Ám a szerencsétlen jószágnak egy fémtartályban kell meghúznia magát. Képzelhető, mit érezhet szegény pára a fagyok idején. Százszorta jobban jártak ennél azok a blökik, amelyek az állatvédők menhelyén kaptak szállást, az állatkórház területén. Bár a ketrecük alja betonozott, arra vastag rétegben terítettek szalmát a gondozók: fel ne fázzanak a jószágok. A kennelben található faházikó is, bejáratán függöny, hogy a széltől is óvják a jobb sorsra érdemes vendégeket. Szabó Gézáné, az állatvédők elnöke naponta kétszer visz a kutyáknak meleg ételt, levest, tésztát, krumplit, húst. Mindezeken túl száraz eledel is kerül a tányérokba, ha napközben megéheznének a védencek. Etetés után kapnak egy kis szabadságot az állatok, kedvükre futkoshatnak, megmozgathatják elgémberedett tagjaikat. Néhány jóérzésű iskolás ,is segít a gondozásban, ők pórázon sétáltatják az átmeneti lakókat. Az idén 170 kutya fordult meg a szálláson. Többségük kitűnő, gazdám talált. Az örökbefogadók közül akadt, aki szóvá tette, a kis jövevényt annyira elkényeztették a menhelyen, hogy új otthonában finnyásan fordult el az elétett ételtől. Az állatvédők azoknak is segítenek, akik kertjükben tartanak több jószágot, ám az élelemre kevés pénz jut. Csak szóljanak az állatA simogatástól melegség költözik a szívükbe védőknek. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE (né-ZÍ) Az agrártörvény tartalma A szakértői javaslatok szerint az agrárgazdaság - benne a mezőgazdaság - közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére, a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira, az 1998. évi alaphoz viszonyítva a bruttó nemzeti teremék (GDP) évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehet fordítani. Az új agrártámogatási rendszer - többek között - a piacra jutási és intervenciós-, az agrártermelési-, a mezőgazdasági finanszírozását szolgáló hitelek kamattámogatására, állami kezességvállalásra, a termelékenységre és a versenyképességre épül. Emellett a kedvezőtlen adottságú térségek jövedelemkiegészítő tevékenységének ösztönzésére és a szerkezetátalakításra is. A z elfogadott új törvény azt is tartalmazza, hogy az agrár- gazdaság megalapozott irányítására, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítésére szükség van állami adatbázisra. Ennek kialakítására a kormány várhatóan teljes körű mezőgazdasági összeírást rendel el. Fontos, hogy közhasznú, reprezentatív üzemgazdasági adatbázist hozzanak létre és tartsanak fenn. ISO-szabványok lesznek a mezőgazdaságban is A minőségre alapozott fejlődés A minőség javítása nélkül hazánk nem tud megélni a nemzetközi agrárpiacon - hangsúlyozta Láng István akadémikus az „Agrártermelés az ezredforduló Magyarországán” című kutatási program első állomásán. A javulás érdekében - az eddigi gyakorlattól eltérően - nemcsak a fogyasztóhoz kerülő végtermék minőségének, hanem a termelés minden részének az ellenőrzésére szükség van, beleértve a termelőeszközöket és az alapanyagokat is. A minőségre alapozott fejlődés az európai integrációban való részvétel elemi követelménye. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a vállalatok minél nagyobb arányban szerezzenek minőségtanúsítványt. A folyamat _.elős^ftéséi^jaz._.X50-píF lyázatokat a Kereskedelmi Fejlesztési Alap (KFA) 50 százalékkal támogatja. Ezzel is igyekeznek hozzájárulni a kedvező eredményekhez. Bíznak abban, hogy lesz érdeklődés ezekre a pályázatokra. Ebben a hazai cégeknek új lehetőség a nálunk csak ez év májusában megjelent ISO- 14000 tanúsítvány, amelyet a megkívánt minőségi elvárásoknak megfelelő és a termelés környezeti hatásait figyelemmel kísérő cégek kapnak meg. Az ISO-9000-ből és az új ISO-14000-ből ötvözött együttes szabványrendszer, a Környezetorientált _ Minőségirányítási Rendszer (KMR) lehet a mezőgazdaság fejlődésének útja - vélik a kutatók. Házunk Táján Az időjárás továbbra is kedvez a pockok tömeges elszaporodásának. A mezei rágcsálók száma helyenként hektáronként eléri a tízezret is a Fácánkerti Ökotoxikológiai Laboratórium felmérése szerint. Egyes térségekben - főként az Alföldön - veszélyes gócok alakultak ki. Bár néhány szakértő szerint az invázió hamarosan önmagától is befejeződik, nem árt, ha magunk is teszünk ellene. Vizsgáljuk át alaposan a kukoricást, a lucerna- és a búzatáblákat. Ha négyzetméterenként ketto-öt darabnál több lakott pocoklyukat találunk, akkor azonnal végezzük el a vegyszeres irtást. Erre a célra a leghatékonyabb szer a Redentin. Használata során azonban ügyeljünk a technológiai utasítások, óvó rendszabályok, valamint a környezet- és vadvédelmi előírások pontos betartására. A siker érdekében hektáronként húsz kilogrammos adagot (szükség esetén a dózis növelhető) szórjunk ki úgy, hogy minden pocokra legalább hat-hét gramm Redentin jusson. Irdatlan pocokinvázió Legeltetés, böngészés a tarlón Érdemes megegyezni a gazdaságokkal Ahol a kukoricát betakarították, ott egyelőre üresen áll a tarló. Pedig jól hasznosítható, mert értékes legelőt jelent nemcsak a juhoknak, hanem a hízómarháknak is. Nemcsak összeszecskázott leveles szárat, hanem elhullott szemet is jócskán találhatnak ott az állatok. Persze, a gondos gazdák a kukoricatarlót sem hagyják sokáig állni, felszántják, legalábbis feltárcsázzák a földet, így csak néhány nap marad arra, hogy az állatok összeszedjék az elhullott, de még értékes takarmányt. Érdemes a gazdaságokkal megegyezni arról, hogy engedjék jószágainkat ott legelni, böngészni. A juh takarmányozása a késő ősz végéig nem jelent gondot, amíg a legelőn, a letakarított földeken talál ennivalót magának. A legelőről beszorult juhot egyelőre gyengébb takarmányon - hulladékokon, búzaszalmán, leveles kukoricaszáron, szénán, répán, szilázson - is tarthatjuk. A mostanság aktuális vem- hesség előrehaladtával azonban az anyajuhoknak komolyabb táplálékra van szükségük. Kapjanak lóherés lucernaszénát, kukorica- és zabdarát, búzaocsút, borsódarát. Fontos, hogy a vemhesség negyedik hónapjától kezdve legalább 20-50 dekagramm legyen az anyák napi abraktakarmánya. Tőkeinjekcióra vár a földpiac Gazdaságkutatók a tulajdonviszonyokról, az agrárium jövőjéről A külföldiek földvásárlása körül kialakult, indokolatlanul túlfűtött politikai viták nem segítik a korszerű mezőgazdasági birtokszerkezet kialakulását - állapítja meg a Gazdaságkutató Rt. jelentése, amely az agrárgazdaság jelenét és kilátásait elemzi. A szakemberek véleménye szerint a mezőgazdaságból élők helyzetét továbbra is kedvezőtlenül befolyásolják a lezáratlan, rendezetlen tulajdonviszonyok. Bár ha többéves késéssel is, a kárpótlási földek helyszíni kitűzése, birtokba adása gyakorlatilag lezárult, az ingatlannyilvántartási bejegyzés még mindig nem fejeződött be. Az egykori termelőszövetkezeti tagok egy része is csak jövőre kapja meg még kiadatlan részarány tulajdonát. A jelentésből kitűnik, hogy a kárpótlás révén 2 millió hektárnyi termőföld került új tulajdonos kezébe, egy-egy kárpótoltra átlagosan két hektár jutott. További 2 millió hektár került 1,4 millió személy nevesített résztulajdonába, míg állami tulajdonban a termőföld 8-10 százaléka maradt. A gazdaság- kutatók a földtulajdonlás körüli polémiák kapcsán rámutatnak: hiba volna figyelmen kívül hagyni, hogy a gazdaság szempontjából nem az a lényeg, ki a tulajdonos, hanem, hogy működjön, termeljen a tulajdon. Ehhez azonban az agráramnak friss tőkére lenne szüksége, akár hazai, akár külföldi társas- vállalkozások révén. Amíg a lehetséges földtulajdonosok, földvásárlók köre nem bővül tőkeerős vevőkkel, addig a kárpótlási földek értékesítési tilalma sem szűnik meg. Nem javul a mezőgazdaság jövedelem- termelő képessége, nem mozdul a hazai földpiac, s továbbra is irreálisan alacsonyan maradnak a földárak. A Földhitel- és Jelzálogbank sem lesz képes hitelt nyújtani mindaddig, amíg a bérleti forma hitelezhetőségét garantáló agrárvállalkozási földhaszonbérleti törvény meg nem születik. Kizsarolják a termőföldet Búzából a tavalyi 3,9 millió tonnával szemben az idén 5,3 millió tonna termett. A hektáronként 4,2 tonnás termésátlag 28 százalékkal volt jobb, mint az elmúlt esztendőben. Hiába volt jó az idei termés, ha annak mintegy fele nem ütötte meg az étkezési minőséget. A szakemberek szerint az ilyen rossz minőségre nem fogadható el magyarázatként az aratáskori kedvezőtlen időjárás és a sok csapadék. Sokkal inkább arról van szó, hogy a talajok évek óta tartó kizsarolása károsan befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Ezen változtatni kell.
