Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-08 / 261. szám
4. oldal Magazin 1997. november 8., szombat Káli Sándor versei Mágia a 37-es úton Varázsdoboz. A szaggatott vonal alánk szalad. Doromboló, poros szavak, hajadba font narancs szalag. Lám, kél a Nap, de fennakad a nyírjes üstökén tűnődő füst ködén. Veled Hátamra lakkozott körmökkel írja naplóját a szerelem Jelek Égi jel A Rák havának hullócsillaga: Földnek szánt halálsikoly. Hazafelé Délibáb az út fölött: félelmeinket reszkető tükör. Turistajelzés Zöld ösvényeket - betonhegyek között - a lelkekben keress! Gomolyfelhő Augusztus egén az erdők felszippantott friss lélegzete. Őszül Ránk szaporodnak az alkonyatok. Sárgul a sarki neon. Kimerevített filmkockák egy szerelemről Találkozás Hétköznap-király udvarának egyen-arcú hölgyei közt villan aurád Egymás felé Képzeletország Vénusz-temploma épül Együtt Hajnali séta a kedves hajlatokon Köldöködön kel a Nap Külön Túl nagy a távolság és nőttön nő Szakítás Fogaid hófehér palánkján átveti magát egy tőmondat Epilógus Vállaltira áléit falevél zuhan. „Amerre nézünk, megterem Ránk vár a világ, ez a harc a miénk.. „Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng. Álljunk csatasorba vidáman. Ránk vár a világ, ez a harc a miénk, katonái vagyunk valahányon. Jó fegyverünk izmos karunk, égő szemünk, vidám dalunk. Amerre nézünk, megterem a győzelem, a győzelem...” (Részlet Sík Sándor Cserkészindulójából) A cserkészet 1907-ben az Angliában megtartott táborral kezdődött. Baden-Powell (bi-pi) a katolikus és a protestáns ifjúság újféle nevelési lehetőségét honosította meg eszméivel. Az iskolán kívüli ifjúságot, az utca veszni induló gyermekeit akarta foglalkoztatni. Magyarországon 1910-ben dr. Szilassy Aladár orvos hozta létre az első csapatot. A diákifjúság körében talált visszhangra kezdeményezése.- A legnagyobb honi cserkészesemény az 1933- as gödöllői találkozó, a IV. Világjamboree megszervezése volt, ami óriási felelősséget jelentett a nagy gazdasági világválság közepette - említi a dokumentumokból az egri Permay Zoltán cserkésztiszt. - Gróf Teleky Pál vállalta a táborparancsnokságot. Kétévi előkészítő munka után - amelyben az építkezésektől, a mély kutak fúrásától az intenzív nyelvtan- folyamokon át szerteágazó munka folyt - 54 nemzet 26 ezer cserkésze érkezett ide.- Egerben ki szorgalmazta a cserkészcsapat létrejöttét?- Erényi (Enk) Márton főlevéltáros nevéhez fűződik a 212-es Bornemissza Gergely, az iparos és kereskedő fiatalokat tömön tő csapat létrehozása 1922- ben. Én 1938 óta vagyok a tagja, gazdasági felelősként. is dolgoztam. A harmincas évekre három raj és egy vízi cserkészraj, továbbá egy fúvószenekar tevékenykedett a Bornemisszában. A városban még 7 csapat alakult.-A három hektáron elterülő Berva-völgyi cserkészparkot mire használták?- Észak-Ma- gyarország egyetlen kiképzőparkjaként a kétszintes kőépülettel együtt épült a ’30-as években, részben adományokból - téglajegyekből -, részben szülői hozzájárulással. Az ipari tanuló fiatalok végezték a szakmunkát, a többiek pedig a segédmunkát adták. Gróf Teleky Pál főcserkész avatta fel a házat. Az 1941-es toldaléképítésben mind a nyolc egri csapat részt vett. Az államosítás után lakókat költöztettek bele, s velük együtt kaptuk vissza 1992-ben. Szeretnénk visszaállítani az eredeti funkciójába. Ma is őrsvezetők és segédtisztek kiképzésére, valamint táborozásra használjuk. Egy-két hétig húsz-, illetve ötventagú külföldi és magyar csapat sátorozik a szabad területen. Jó lenne foci- és teniszpályát építeni, de nincs hozzá elegendő pénzünk. — Mit tart a legfontosabbnak a mozgalomban?- A jellemnevelést és ennek a gyakorlati megvalósítását, az életre való felkészítést.- Egyszerűbben éltünk a táborokban - említi dr. Báthory László jogtanácsos, a II. kerület (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) vezetőségi tagja. - Lekaszáltuk a füvet, azt tettük a sátorba derékaljnak. Mai szóhasználattal túlélőtábor volt. Megtanultuk, hogy miként tarthatjuk fenn magunkat a természetben. Az 1948. szeptember 1-jét követő nehéz időkben a mozgalom baráti körökben élt tovább, és tagjai természetjáró szakosztályokban tevékenykedtek. Az úttörőmozgalom átvette a cserkészet alapjait, de sajátos ideológiával fűszerezte. A hamu alatt izzó parázs 1988 novemberében ismét lángra gyűlt. Néhai Erényi Márton csapatparancsnok hívó szavára ismét összegyűltek az „örök ifjú rover cserkészek" azzal, hogy a mozgalom iránti hitüket továbbadják a fiataloknak.- Hány tagja van az országban a mozgalomnak?- A Magyar Cserkészszövetség önálló, bejegyzett jogi személy 25 ezer taggal. Négyszázötven csapatból áll, ami fele a régieknek. A négy egri csapat Miskolchoz tartozik.- Önnek mit jelentett a mozgalom?- A táborokban tudom lemérni, ami nemcsak a ponyva alatt élést jelenti, hanem a helytállás, a bizonyítás színhelye is. Megragadó a szabadban való élet, a vadon íze, a rögtönzött konyha, az erdei-mezei játékok sora, a nyomolvasással való tájékozódás, a tábori építkezés, a kisebb-nagyobb nehézségek leküzdése, az esti tábortűz. Mi, öreg cserkészek havonta jövünk össze, emlé-. kezünk, segítünk a fiataloknak. Sokáig voltunk cserkészek ahhoz, hogy elfelejtsük múltunkat. A Felfedezők kövével a zsebben Egy hónap Walesben Jövőre ismét készülünk hozzájuk A Felfedezők köve expedícióra Gunda Levente, az egri főiskola kémia-matematika szakos hallgatója, a miskolci Erő Cserkészcsapat parancsnokhelyettese a walesi cserkészeknél kerített sort néhány társával egyetemben. Ez a 18 éven felülieknek teljesítendő feladat egy idegen nyelv saját környezetében történő elsajátítását, a nép kultúrájával, történelmével való ismerkedést, egynapi munkát és egy száz kilométeres gyalogtúrát tűzött ki célul. A Cserkészek Világszövetsége az angol csapatot jelölte ki a magyarok vendéglátójául.-Hogyan bizonyítottátok be felkészültségeteket?-Angolul írtunk naplót és fotókkal illusztráltuk. Bár családoknál laktunk, mégis költségvetést kellett készítenünk arról, hogy mennyi pénzből látnánk el magunkat, beleértve a múzeumlátogatásokat, utazásokat is.- Merre vezetett a száz kilométeres utatok?- Észak-Walesbe, a nemzeti parkba. De elvittek egy vízi erőmű 15 kilométeres föld alatti csőrendszerébe is. Voltunk Európa legnagyobb palabányájában, ahol még él a hagyomány: csillékkel dolgoznak. És jártunk atomerőműben is.- Felkerestétek az angol cserkészeket?-Ott nyitottabb a mozgalom, mint nálunk. Hétvégeken kirándulásokat, versenyeket szerveznek, amelyekbe a vadvízi evezéstől a szórakozóhelyek látogatásáig sok minden belefér. Elmentünk a cserkészmozgalom múltját őrző carnar- woni katonai múzeumba. Nagy élmény volt Baden-Powell személyes tárgyait látni. De érdekes volt az az öreg malom is, amelyet cserkészházzá alakítottak: Internet-elérhetőséggel és technikai újdonságokkal szereltek fel. Szabad programként mi nem Londonba kívánkoztunk, hanem Arany János műve helyszínét, Montgomery várát néztük meg. Elég nehéz volt megmagyarázni, hogy miért éppen arra vagyunk kíváncsiak, de miután találtunk egy Arany-kötetet a könyvtárban, megoldódott a rejtély. Az utolsó napon tiszteletbeli kis- cserkésszé avattak bennünket, s a fogadáson az utolsó cseppig elfogyott a gulyásunk. Nyáron ők látogattak meg bennünket, és jövőre ismét készülünk hozzájuk. Szent Rita csapatánál „ Emberebb embert, magyarabb magyart nevelni" - idézte Sík Sándor szavait Hegedűs Zoltán, az Érseki Kollégium nevelőtanára, az egri 1218-as Szent Rita Cserkészcsapat parancsnokhelyettese, amikor a mozgalom céljáról kérdezzük. - Pártonkívüli, politikamentes a szervezetünk, s az életre nevel. Keresztény alapokon ökumenikus vallású, s egyistenhitűek lehetnek a csapat tagjai - teszi hozzá.- Mivel foglalkoznak egész évben a cserkészek?-A gyerekeket őrsökbe rendezve képezik ki az őrsvezetők, majd gyakorolják a tanultakat, amelyeket végül próbákkal igazolnak. Felkészülnek az egyházi ünnepekre, megújítják lelkűket. Misékre járnak. Bállal ünnepük a farsangot. Előkészülnek a tábor- verő, a honfoglaló és az ország- építő próbára. Mindezek csúcsa a nyári tábor a természetben. Itt avatják fel a cserkészeket, s mindenki leteheti az őt érdeklő témákból a vizsgát, így vízitúra-ve- zetésből, gombaismeretből, térképészetből, informatikából, íjászatból, gépészetből...-Hogyan válnak a fiatalok cserkésszé?- A cserkésztörvények szerint élnek, melyek egész életükben elkísérik őket. Naponta van egy jó cselekedetük. Magyarságunk történetét, mondákat, népmeséket, népdalokat és a rovásírást tanulják, de tudnak nyilat készíteni, célba lőni, nyomot olvasni. Felismerik a sípjeleket, megtanulják a kötélcsomózást, a tájékozódást, a sátorverést, a tűzgyújtást, az elsősegélynyújtást, népi játékokat és egyszerű, szabadtűzi ételek készítését. Veres Henriettának, az angol- kisasszonyok diákjának a legjobban a saját kezével épített sátor, a közösségi élet tetszett meg. A makiári Nagy Antal, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola hallgatója egy atya ajánlására választotta a cserkészetet. Szívesen segédkezik a búcsúkban a miséknél, örömmel foglalkozik az idős emberekkel. Holló Eszter szintén az angol- kisasszonyokhoz jár, s leánytársával együtt már őrsvezető. A cserkésztörvények szerint él: „Ahol tud, segít, híven teljesíti kötelességeit, másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú..." Megtudjuk tőle, hogy a cserkészliliom a tisztaságot jelképezi, három ága a kötelességtudat, a törvénytartás és a segítő- készség szimbóluma. A parancsnokhelyettes a dolgos évek eredményét említi. Azokat az értékeket, amelyeket kihozott a gyerekekből. Hiszi, hogy munkájával a társadalmat, a családot, az egyházat, Istent szolgálja. A cseikészek a Sajót is meghódították A hagyományokhoz ragaszkodva a feloszlatás előtti cserkészcsapat nevét és számát vette fel a 773-as számú, Szent Imre csoport Pé- lyen. Az alapító Mihics Attila pedagógus, még Jászberényben ismerkedett meg a cserkészhagyományokkal, amit a dél-hevesi településen nagyszerűen ötvözött a természet szereteté- vel és a mozgást biztosító túrákkal.- Milyen felételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki csapattaggá váljék?- Számunkra fontos a terepismeret - mondja Mihics Attila, csapatvezető, - s minden ezzel kapcsolatos tudás. Csak az teheti le a fogadalmat, aki már jól ismeri a csomózás technikáját is. A cserkész ugyanis nem használ szöget, hanem könnyen oldódó, de stabil kötéseket készít, ami szükség esetén életmentéshez is kiválóan hasznosítható. Ezentúl a természetismeretre, természetvédelemre fektetünk hangsúlyt, de fontos szerep jut a honismeretnek és a magyar szentek életének is.-Alapvetően a katolikus hagyományokat, életvitelt tartják fontosnak vagy a természetjárást, természetvédelmet?- Mindkettőt, de azért még senki nem maradt ki a csapatból, mert nem volt keresztény. Kezdetben akadtak olyan kis cserkészek, akik korábban nem jártak templomba, esetleg nem keresztelték meg őket. Ezt később pótolták. A vallásosság hiánya nem lehet szelektáló tényező. A természet szeretete viszont feltétlenül szükséges, mivel rendszeresen járunk túrázni.- Mivel foglalkoznak télen?- Szombatonként elméleti foglalkozásaink vannak. Céllövészetet, vöröskeresztes elsősegély- nyújtó ismereteket, életmentési szituációkat próbálunk. Tavasz- szal kezdődnek az igazi túrák. Eleinte csak a Heves-Erdőtelek közti utat tesszük meg gyalogosan, nyáron pedig következnek a hosszabb kirándulások. A vízitáborok szervezésében az idősebb, azaz a gimnazista gyerekek is bekapcsolódnak. Eddig a Sajót és a Zagyvát hódítottuk meg, az idén egy Bodrog-Tisza útvonalat tervezünk. Korábban télen is jártunk szánkózni a Mátrába, de az influenza és ennek következtében a gyarapodó iskolai hiányzások miatt elmaradtak ebben az évszakban a túrák.- Különböző életkorú fiatalok kapcsolódtak be a csapat munkájába. Miként lehet összeegyeztetni egy alsótagozatos és egy gimnazista programját?-Ez a csapat az elmúlt négy év alatt összeszokott. Mindenki megtalálta a helyét a közösségben. Sok gyerek előre takarít, fát vág odahaza, hogy a szombat délutánja szabad legyen. De nem csak az egyén, hanem a társaság is megtalálta helyét a faluban. A nagyobb rendezvényeken például sorfalat állunk cserkészegyenruhában. Gunda Levente: „Tiszteletbeli kiscserkésszé avattak bennünket...”
