Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-06 / 208. szám
4. oldal 1997. szeptember 6., szombat Gyöngyös És Körzete Szűkül a hagyományos ipar A magüzem • * I i 1 Elvitték a riogató lövedéket Tanulópénzek Karácsondon az önkormányzat 710 ezer forinttal segítette az új tanév megkezdését. Az általános iskola 130 alsó tagozatosa ezer-ezer, 140felsőse pedig két- két ezer forintot kapott. A közép- és felsőfokú oktatás mintegy 100 diákjának tanulmányait három-három ezer forinttal könnyítették. A csillagokhoz A Mátraszentimréhez tartozó Piszkéstetőn új CCD-kamerák- kal szerelik fel a csillagvizsgáló Schmidt-teleszkópját. A már elkezdett munkákkal az eddiginél könnyebben feldolgozhatják az obszervatóriumi adatokat. A polgármesterről Atkár önkormányzatánál a lemondással megüresedett polgármesteri székbe időközi választással kerül az új tisztségviselő. Az eseményt várhatóan az országos népszavazás novemberi időpontjához kötik. Szeretetprogram Gyöngyöshalászon az országos elképzelésekhez igazított helyi program játékba integrált tanulással, a Szeretet legmagasabb fokát megismertetve neveli az óvoda 106 apróságát szeptember 1-jétől. Az oktatók az eredetileg csak 1999-re tervezett programot dolgozták ki a héten kezdett új foglalkozásokhoz. Újabb véradások Visontán lesznek a gyöngyösi Vöröskereszt szeptemberi ki- szállásos vérvételei. Előbb szeptember 9-én, kedden, majd szeptember 23-án, 8—14 óra között a Mátrai Erőmű Rt. üzemorvosi rendelőjében várják az önkénteseket, akik segítségül nyújtják karjaikat a tűk alá. Orvosi ügyelet Halmajugrán ügyel e hét végén, péntek délutántól a Mátra- alja visontai körzete hét községének szolgálatos orvosa. Dr. Tatár Lászlót a betegek a 30/250-303 vagy a 60/487-534 számú telefonszámokon is hívhatják hétfő reggel 7 óráig. GYÖNGYÖS Öt esztendeje, több mint másfél ezer egyéni vállalkozó szerepelt a hivatalos nyilvántartásban, ám azóta ez a szám igencsak megváltozott. A hagyományosabb ipari szakmákban, a bádogosok, lakatosok, órások, szabók, cipészek körében napjainkig folyamatos a csökkenés, s az egyéb besorolású kereskedelmi szolgáltatások területén 1994-ig megduplázódott üzletkötői, belföldi tevékenységgel kapcsolatos ügynöki, termékforgalmazói réteg is 14—16 százalékkal vékonyodott. A személyi és gazdasági szolgáltatással foglalkozók, illetve az említetteken kívüli iparosok 1995-ig gyarapodó tábora szintén lényegesen apadt. Csupán az ismertebb kereskedelmet, valamint a vendéglátós szakmát választják még mindig egyre többen. A mezőgazdaságban csak az igazolványos 60 vállalkozó tűnik riasztóan kevésnek, valójában - a hatályos adójogszabályok alapján - jóval nagyobb a számuk. Az 1992-ben nyilvántartott 871 üzletből az idei augusztus 22-ig 700-ra kértek működési engedélyt, közöttük 153 új, bennük 13 nagykereskedelmi egységre, túlnyomóan egyéni tulajdonra. Jövedéki engedély birtokában is tavalyig 565 üzlet - 352 egyéni vállalkozó - dolgozott, míg az idei első fél évben további 25-tel nőtt a hasonló hivatali hozzájárulások száma, nem egészen felerészben magánszemélyeknél. Az üzlethálózatban magasan vezet a vendéglátás, ezt követi az élelmiszer-kereskedelem, az iparcikkes, illetve textil- és ruházati szakma, hogy csak néhányra utaljunk. (gy-) A magüzem ismét termel VÁMOSGYÖRK Némi szünet után ismét dolgozik a község régi üzeme, a Sunny Malomipari Kft., amely a fogyasztók körében leginkább talán a „Napgyöngye" nevű termékéről ismert. Az egyébként nyers, hántolt napraforgót is forgalmazó ipartelep alapanyag- hiány miatt kényszerült megállásra. Az idei termés indította meg újra a munkát. A mag minősége hasonló a tavalyihoz, így az üzembeliek számíthatnak a vásárlók további érdeklődésére. A feldolgozott termény főleg a nyugati piacokon talál gazdára, változatlanul a németek, a franciák, az osztrákok és az angolok a legszámottevőbb partnerei a vámosgyörkieknek. MÁTRAVASÚT Szeptembertől szerdán és pénteken már nem közlekedik a kedves mátrai kisvonat Gyöngyös és Lajosháza között, csak vasárnap utazhatnak rajta menetrend szerint - értesültünk Bajcsyné Tóth Ida vonalfőnöktől. - Mátrafüredig azonban október 31-ig jár a kisvonat a fö- szezoni program alapján, a reá kívánkozók örömére. Az eddigi idei forgalommal elégedettek a vasútnál, a nyáron kiváltképpen az augusztus hozott meglepetést, kedvező változást. Amíg máskor általában a júliusi utaslétszám a jelentősebb, most - minden bizonnyal a kellemetlen időjárás miatt - megszakadt a sokesztendős hagyomány, s a 8. hónapban muMARKAZ Többször hírt adtunk már a község határában lévő mátrai erdőségben idegen turistacsoport által még tavaly ősszel talált, de a környéket azóta is félelemben tartó lövedékről. Az alattomosan lapuló, rejtőzködő, gyilkolásra kész fegyver ismételt bejelentés után a napokban végre elmozdult a helyéről, s búcsút mondott a megköny- nyebbült lakosságnak. Mint Szekrényes József mar- kazi polgármester elmondotta: a társaságában vonultak a budapesti tűzszerészek a mutatott helyszínre, s a korábban felvett jegyzőkönyv alapján láttak feladatukhoz. Előbb azt akarták, hogy mindjárt a közelben hatástalanítják, megfelelő gödröt mélyítenek a talajban a felrobbantáshoz. Ám a már elég régóta errefelé is tartó igen nagy szárazság miatt tartottak az esetleges taton a közönség az eddigieknél élénkebb érdeklődést. Kiváltképpen Szent István napja volt mozgalmas: ez alkalommal nem kevesebben, mint 1600-an váltottak jegyet a jellegzetes „csihogóra”. Még megközelítően sem annyian ugyan, mint a tavasszal, május 1-jén, amikor 5,5 ezer emberrel gurultak a kocsik. Persze, a vasutasok emlékezete szerint ez az ünnep sem volt az igazi, mivel korábban - az első Pipis- hegyi repülőnap idején — kereken hétezer embert szállítottak a szerelvények Gyöngyöstől Mátrafüredig és vissza! Kedvező tapasztalat azonban, hogy megállni látszik az 1992-ig mutatkozott, úgyszólván folyamatos, már-már meg- fékezhetetlennek tűnt utascsökavartűztöl, erdőégéstől, így utóbb elálltak szándékuktól. À három egyenruhás kellő gondossággal magához vette a „golyót” - páncéltörő lőszert -, s elvitte végre a Mátrából távolabbi megsemmisítésre. Elvonulásuk ugyan érthető megnyugvást jelentett a tájon, igazából azonban annak örülnének a markaziak, ha az időközben jelentkezett fővárosi kft. biztatásához, ígéretéhez híven mielőbb teljesen átvizsgálná az egész határt, mert feltehetően még több lövedék búvik errefelé, s vár eltávolításra a korábbi katonai gyakorlóterep, s talán még a II. világháború eseményei miatt is... Igaz, az említett megbízásra egyelőre nincs pénze a községi önkormányzatnak. Ám ez talán nem is csak Márkáz dolga lenne. Máshonnan is előkerülhetne a szükséges összeg, ami életeket menthet. Gy. Gy. kenés, s a vaspálya látogatottsága továbbra is egyre csak nő. Az augusztus végéig számlált 108 ezer utas arra enged következtetni, hogy a tavalyinál nagyobb idei 130 ezres tervet is legalább valamelyest túlteljesíthetik a kisvasúton. Segíthet ebben a szeptemberi jó idő, s a remélhetően még sokáig tartó szép ősz, ami valószínűleg további élménydús iskolás-kirándulásokhoz is kedvet teremt. A diákság csoportos utazásait kedvezményes jegyekkel is könnyítik. Még a Lajosházáig tartó, a füredinél jóval hosszabb és vadregényesebb vonatozás ára is általánosságban megfizethető a családok részéről. S ez önmagában is vonzó lehet. (gyóni) A Gyöngyösi Szüreti Fesztivál - meglepetésnek számító epizódja volt a helyi Ördögszekér néptáncegyüttes görög vendégcsoportjának szereplése fotó: bárok andrás Szüreti vigasságok A háromnapos vigalomhoz - hozzájárult a hegyközségek alkalmi „bortanyája” is, ahol a 200 forintért vett emlékpoharakba ingyen töltötték a választott hatféle nedűt FOTÓ: PERL MÁRTON Növekszik a kisvonat forgalma Kerestem egy arcot a menetben... Kíváncsi izgalommal és változatlan türelemmel néztem végig sok év után az idén is a gyöngyösi szüreti felvonulást. Hiába változtak a szereplői, még mindig gyermekkorom kedves, szép élményeit idézték, ha a táj népviseletei mellett kevesebb magyar ruhás leányt láttam is, vagy talán egyetlent sem igazán, inkább csak képzeltem. S a változatosabbnál változatosabb, már-már valóságos művészi érzékkel formázott tarka szőlőpiramisok sorjázása is elmaradt, a legények kivont citromos kardjaival együtt. Megértettem, hogy változik a világ, kopik az emlékezet, a hagyomány, meg talán olyan nagy kedv sincs már a rendezéshez, részvételhez, mint korábban. S mi tagadás? Tetszett azért így szerényebben, a valamikoriaknál kevesebb ötlettel, színnel is. Jószerivel csak egy bohóc hiánya szegte némiképpen a kedvemet. Hiába kerestem a régi arcot, a suszterét, akit derék iparos létére is talán innen ismertek többen a városban, mintsem a kaptafáról. Mivel Miska bácsi - „Bohó Misi", ahogyan inkább nevezték - olyanná öltöztette, pingálta magát mindannyiszor az ilyen eseményre, úgy mozgott, billegett, beszélgetett a közönséggel, hogy a legszomorúbb embert is megnevettette. Innen lett annyira kedvelt, népszerű, hogy ifjabb és idősebb egyaránt előre köszöntötte bármikor, ha találkozott vele az utcán, s az is felkereste kis műhelyében, akinek különben semmi komolyabb dolga nem lett volna akkor nála, akár valamelyik szomszéd faluból, ahonnan szintén megtapsolták mindig. Tudom, hogy sok év óta nemcsak a gyöngyösiek köréből, hanem minden élő közül is örökre eltávozott, mégis vártam, hátha felbukkan valahol megint a forgatagban. Ám nem jött, most sem késztetett már mosolyra, kacajra. S máskor is hiába keresném már a világon. Pedig biztosan még mindig mókázik, hiába nem szokás ott, ahol van. Kár, hogy a megszokott produkcióit oly messziről többé nem élvezhetjük a Mátraalján... (-ni) A kézdivásárhelyiek a művelődési események állandó résztvevői Európaivá válni a kultúrában is A testvérvárosi kapcsolat Gyöngyös és Kézdivásárhely között két éve vált hivatalossá. De ugye, nem a papír számít. Hiszen itthon is és a kézdivásárhelyiek számára is köztudott, hogy szükebb pátriánkból a romániai nyolcvankilences decemberi fordulat első napjaiban szinte azonnal érkeztek segítséggel emberek. Ahogy rendeződtek ott a dolgok, úgy lett lehetőség arra is, hogy kulturális téren is elkezdődhessen valami. S ez a valami már kétoldalú: egymás kulturális gyarapítása. GYÖNGYÖS- Szinte nincs is olyan kulturális programsorozat, melyen mi ne vennénk részt itt Gyöngyösön - mondta Nemes Gergely, a Kézdivásárhelyi Művelődési Ház igazgatója.- Természetesen nálunk sem múlik el esemény, amelyre ne jönnének el ennek a szép mátraaljai településnek a kultúrkövetei. Legutóbb városunk alapításának 490. évfordulója alkalmából, májusban hangversenyeztek nálunk a Pátzay János Zeneiskola tanárai. Kézenfekvő volt, hogy a Mátrai Szüreti Napok keretében megrendezett képzőművészeti kiállításunk nyitóperceiben ők muzsikálnak - fordította gyakorlatiasra a baráti kapcsolatok részleteit Nemes Gergely, akivel a Lívia Galériában, erdélyi képzőművészek magukkal ragadó alkotásai között beszélgettünk az elmúlt heti gyöngyösi fesztivál alkalmával.-Annak idején abban állapodtunk meg, hogy minden alkalommal más-más oldalunkról mutatkozunk be a hevesiek számára - magyarázta a művelődési ház igazgatója. - Néptánccsoportunk elég népes, több tagozata van, így akadt kikből válogatnunk, hogy a gyöngyösiek „ne unjanak meg bennünket”.-Népszínházunk is működik, s a kis társulat igyekszik mindig új darabot bemutatni vendéglátóinknak - folytatta a művelődési ház igazgatója. - Törekvésünk, hogy ne csak szereplői, hanem részei is legyünk egy-egy eseménynek, visszhangra talál az itteni kulturális élet szervezőinél. Néptáncegyüttesünk szólistája, Kovács Enikő nagy örömmel énekelt népdalokat mind a virágkötészeti versenyen, mind pedig a szüreti napok hivatalos megnyitóján.-Haladunk az időben, s egyre újabb ötletek születnek a találkozások gyakoribbá tételére - magyarázta a továbbiakban Nemes Gergely. - Említeném a március 15-e tiszteletére elindított szavalóversenyeket. Legelőször nálunk volt ilyen, az idén pedig Hatvan adott otthont a verselők megmérettetésének. Tőlünk harmincon jöttek, persze, otthon sokkal népesebb volt a jelentkezők száma. Ám a válogató szakaszban ennyien szerepeltek a legjobban... A kézdivásárhelyiek nemcsak Gyöngyössel vannak ilyen jó kapcsolatban. A már említett Hatvan, valamint Szentendre, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Kisvárda is gyarapítja a sort.- Itt ismerkedtünk meg a zeltwegiekkel. Komoly elhatározás született: velük is testvérvárosok legyünk - hallottuk erdélyi vendégünktől. A cél - kulturális szinten is Nemes Gergely kézdivásárhelyi igazgató fotó: perl európaiasodni - így mindenképpen elérhetőbb lenne számukra. (r. k.)
