Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

4. oldal Hazai Tűkör 1997. szeptember 23., kedd Jószomszédi kapcsolatok a Házban Horn Gyula miniszterelnök azért kért szót a parlamentben, hogy tájékoztatást adjon az ország szomszédsági politikájá­nak jelenlegi helyzetéről, de csupán Romániával és Szlová­kiával foglalkozott. Beszédét elsősorban Orbán Viktor Fi- desz-elnök Erdélyben tett kijelentéseinek bírálata motiválta. A miniszter jóváhagyta az exporttámogatást Engedélyezik a gabonakivitelt Egyhangú „nem”. Az MSZP országgyűlési képviselőcso­portja tegnap egyhangúlag úgy döntött, hogy nem fogadja el Nyers Rezső lemondását a frakció etikai bizottságának el­nöki tisztjéről. A politikus azért akart megválni posztjától, mert korábbi magas pozíciói miatt érintett az ügynöktörvényben. Kötelező nyelvtudás. Elkép­zelések szerint 1999-től dan­dárparancsnoki és annál maga­sabb pozíciókban, 2002 és 2005 között pedig zászlóalj-parancs­noki szintig kötelezővé válna legalább egy NATO-ban hasz­nált közvetítő nyelv ismerete a honvédségnél. Erről Keleti György miniszter beszélt teg­nap egy konferencián. SZDSZ-frakcióülés. Az SZDSZ-frakció szorgalmazza, hogy a parlament még ebben a ciklusban fogadja el a fogyaté­kosok jogairól és esélyegyenlő­ségéről szóló törvényjavaslatot - hangzott el a képviselőcso­port tegnapi ülése után. NAT-ra készülve. A Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium által tavasszal kiírt pályá­zat hat nyertes tantervét tegnap mutatta be Báthory Zoltán. A közoktatási helyettes államtit­kár bejelentette: valószínűleg még ebben a hónapban megje­lenik a nemzeti és etnikai ki­sebbségek oktatásának irányel­veiről szóló miniszteri rendelet. Itthon a Márai-hagyaték. Hazaérkezett az 1989-ben el­hunyt Márai Sándor hagyatéka a kanadai Torontóból. A mint­egy 22 dobozt megtöltő anyag, a neves irodalmár személyes tárgyai, levelei, kéziratai, kriti­kái a Petőfi Irodalmi Múze­umba kerültek, ahol várhatóan az író 100. születésnapján, azaz 2000-ben, nagyszabású Márai- kiállítást rendeznek. A miniszterelnök rámutatott, hogy kormánya több mint há­rom éve a jószomszédi kap­csolatok kialakítására és ápo­lására törekszik, hogy elő­mozdítsák a történelmi meg­békélést. Egyes ellenzéki poli­tikusok kijelentései azonban nemzetközi feszültségeket kel­tenek, amiket végül a kor­mánynak kell kezelnie. Horn kérte az ellenzéket, tartsa be a politikának azt az íratlan szabályát, ami szerint külföldön nem szokás gya- lázni saját országunk kormá­nyát. Ha valóban szívükön vi­hogyan lehet fellebbezni a jegyzői döntések ellen? — erről kérdeztük a jogászt, dr. Matuz Norbertét.- A hadiárvák kárpótlásáról az 1993. évi 110-es törvény, az 1994. évi 45. és 46. tv. va­lamint a 113/94-es kormány- rendelet szól. Ezek alapján hadiárvának az minősül, aki szolgálat következtében meg­halt személynek, illetve a selik a határainkon túl élő ma­gyarok sorsát, akkor ne szól­janak bele a politikájukba, döntse el az RMDSZ, akar-e autonómiát, és ha igen, milyet. Áttérve a magyar—szlovák viszonyra a kormányfő elis­merte, hogy három éve nincs előrelépés a szlovákiai ma­gyarság jogérvényesítésében. A sokat támadott alapszerző­dés mégis hasznos, így leg­alább van mit számon kérni. Torgyán József (FKGP) be­jelentette: vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, amelynek a Hóm Gyula - volt meghalt hadirokkantnak a gyermeke. Feltétel az is, hogy a tragédia idején a kérvényező életkora nem haladta meg a 16 évet, illetve ha még tanulmá­nyokat folytatott, a 25 évet.-Hova, kihez kell benyúj­tani a kérelmeket?- A kárpótlási igényt az érintett személy állandó lakhe­lye szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell beadnia. Az ő feladata az ügy vizsgálata és a külügyminiszter és jelenlegi miniszterelnök - által a ma­gyar nép ellen elkövetett bű­nöket - mint például a Duna elterelése, hazánk megcsonkí­tása, Iliescu és Meciar kiszol­gálása - kell feltárnia. Vála­szában a kormányfő sületlen­ségeknek nevezte Torgyán szavait, amikkel csupán a Ház tekintélyét csorbítja. Pokorni Zoltán védelmébe vette Orbánt, míg Szent-Iványi István (SZDSZ) megkérdezte: melyik Orbán Viktornak higgyünk? Annak, aki bírálta Antall Józsefet, mert lélekben 15 millió magyar miniszterel­nökének tekintette magát, vagy annak, aki bírálja Hóm Gyulát, mert nem tekinti ma­gát 15 millió magyar minisz­terelnökének? S. Á. döntés, hogy a kérvényező jo­gosult-e a törvény szerint a kárpótlásra, vagy sem.-Pontosan mennyi a kár­pótlás összege?- A mindenkori öregségi nyugdíj - jelenleg 11 500 Fo­rint - 30 százaléka havonta. Ez tehát nem éri el a havi 4000 forintot.-Aki nem fogadja el a dön­tést, hol, hogyan fellebbezhet az elutasító határozat ellen?- Első fokon a megyei köz- igazgatási hivataloknál lehet újravizsgáltatni a kérvényt. Ha itt is elutasítják, akkor bíró­sághoz lehet jogorvoslatért fordulni. (szalóky) 1 millió tonna kukorica ex­portját engedélyezte hétfőtől jövő év március 31-ig a föld­művelésügyi miniszter a társ­tárcákkal egyetértésben az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottság javaslata alapján. Engedélykérelmet az Országos Gabona Terméktanács tagjai nyújthatnak be. A kukoricakivi­telre a meghatározott időszak alatt mennyiségi korlátozás nélkül kérhető exportengedély. Újabb igényeket az engedéllyel már rendelkezők csak akkor nyújthatnak be, ha a korábbi kérelmükben szereplő mennyi­ség 80 százalékát kiszállították az országból. A kérelmezőknek ezer forint letéti díjat kell fizetniük ton­A közoktatás költségvetési támogatásának csökkentése ellen és a kiemelkedő tanítói, tanári teljesítmények elisme­rése érdekében emelte fel a szavát a Pedagógusok Szak- szervezete. Az érdekvédelmi tömörülés tegnapi tájékoztatóján Szöllősi Istvánné főtitkár elutasította a közoktatási normatívák reálér­tékének jövőre tervezett csök­kentését, és követelte azok inf­lációhoz való igazítását. A PSZ nem ért egyet a kü­lönböző közoktatási támogatá­sok, iskolaszékek, diákönkor­mányzatok, illetve iskolai diák- sportkörök működését szolgáló normatívák összevonásával sem. Elengedhetetlen viszont, hogy a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium haladéktala­nánként az igényelt mennyiség után. Az exportengedély-ké­relmeket hétfőtől jövő év már­cius 14-ig - illetve a keret ki­merüléséig - lehet benyújtani. A búza kivitelére november 1-jétől jövő év március 31-ig lehet exportengedélyeket kérni. A kivitel mennyiségi korlátozás nélkül kérhető az FM Agrár- rendtartási Hivatala által meg­határozott feltételek szerint. A kérelmet benyújtónak tonnán­ként ugyancsak ezerforintos le­téti díjat kell fizetnie. Százezer tonna sör- és ta­karmányárpa exportját is meg­hirdette a szaktárca. A kérel­meket november 1-jétől 1998. március 31-ig fogadják el. Egy kérelmező legfeljebb 10 ezer tonna termény kivitelét kérheti. nul dolgozzon ki, és terjesszen a parlament elé egy olyan ja­vaslatot, amely a pedagógusok minőségi munkájának anyagi elismerésére vonatkozik. Szöllősi Istvánné bejelen­tette: a PSZ tudomásul veszi, hogy 1998. február elsejétől a közalkalmazotti illetménytábla - a kormánnyal történt három­éves megállapodásnak megfele­lően - reálértékben növekszik, a bértételek átlagosan 16 száza­lékkal emelkednek, s az illet­ménypótlék alapja 11 800 fo­rintról 13 500 forintra nő. Egyben felhívta a főtitkár a figyelmet arra, hogy a költség- vetési érdekegyeztető tanáccsal kötött előzetes megállapodás­ban az illetménytáblán belüli pénzelosztást - egyes téves hír­adásokkal ellentétben - nem rögzítették. Akadozik a hadiárvák kárpótlása A közigazgatási hivataloknál megfellebbezhető az elutasító döntés Törvény is, kormányrendelet is született már a hadiárvák kárpótlásáról, a gyakorlatban azonban az érintettek megle­hetősen nehezen jutnak hozzá a jog szerint nekik járó havi 4000 forint körüli juttatáshoz. Az önkormányzati jegyzők ugyanis - az igénylők szerint - gyakran megalapozott indok nélkül is elutasítják a kérelmeket. — Ki minősül hadiárvának, s Az illetménypótlék alapja 13 500 forintra növekszik Normatívák kontra bérek Könyv a civilekről. „Ma­gyarország civilnézetben” címmel magyar és angol nyelvű könyvet jelentetett meg az Eu­rópa Ház és a Civitalis Egyesü­let. A kiadvány - amelyet teg­nap mutattak be Budapesten - abból az alkalomból látott nap­világot, hogy a héten rendezik meg hazánkban a II. nonprofit expót, valamint itt tartja köz­gyűlését a civilek világszövet­sége, a washingtoni székhelyű Civicus. Az ítélet: életfogytig. Több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték teg­nap a Hegyalja úti gyilkosság néven ismert ügy vádlottját, Tóth Szabolcsot. A Fővárosi Bíróság megállapította: Vincze Tamást és Csikós Pétert a 22 éves fiatalember lőtte le 1994. december 26-án, egy sikertelen kábítószeres ügylet kapcsán. Nem jól szolgál az egészségünk Ausztriában feleakkora a gyerekhalandóság, mint nálunk Magyarország lakosságának egészségügyi állapota jobb, mint a kelet-közép-európai országok átlagáé. Némileg javul­tak a halálozási mutatók is: az idén az év eddig eltelt idősza­kában átlagban ezer lakos közül 14-en haltak meg, ám ezzel épp csak kiemelkedtünk a hullámvölgyből. Minderről tegnap a Központi Statisztikai Hivatalban beszélt Kökény Mihály népjóléti mi­niszter. A tájékoztatót abból az alkalomból rendezték, hogy a KSH az Egészségügyi Vi­lágszervezet Regionális Hiva­talával együttműködve elké­szítette a „Vezető és elkerül­hető halálokok a kelet-közép- európai országokban” című atlaszt. Az angol nyelven közzétett tanulmányban 14 ország egészségügyi helyzetéről tájé­kozódhatnak a szakemberek. A miniszter rámutatott, hogy Magyarországon a cse­csemőhalandóság alacso­nyabb, mint a környező orszá­gokban, jelenleg 10 ezrelék alatti. Igaz, Ausztriában vagy a skandináv országokban ez a mutató mindössze 5 ezrelék körül van. Egyre inkább szedik áldoza­taikat hazánkban a daganatos megbetegedések. Bizonyítot­tan a dohányzás okozta tüdő­rákban Európában naponta 3500 ember hal meg, e listán hazánk az elsők között szere­pel. Szervezettebb a keringési rendellenességekben szenve­dők szűrése, így a mortalitás is csökkent e területen. A tuber­kulózis viszont ismét terjed. A KSH szakemberei megál­lapították: a most nyilvános­ságra hozott összesítésből ki­tűnik, hogy a halálesetek mintegy 4,5 százaléka kellő és időbeni orvosi beavatkozással elkerülhető lett volna Ma­gyarországon. A fejlett orszá­gokhoz képest igen nagy a le­maradásunk az orvosi ellátást és a mentőszolgálatot illetően. Hosszabbak az éjszakák Tegnapról mára virradóra 1 óra 56 perckor volt az őszi napéjegyenlőség, mától egyre rövidebbek a nappalok és hosszabbak az éjszakák. Zombori Ottó csillagásztól megtudtuk: a nappalok decem­ber 21-ig hetenként mintegy ti­zenöt-húsz perccel rövidülnek, ezt követően a nyári napfordu­lóig, Szent Iván napjáig ismét hosszabbodnak. A két napéjegyenlőséget fél­éves ív köti össze, a Nap általá­ban 179 napig tartózkodik a déli félteke fölött, majd átván­dorol az északi félteke fölé, ahol egy héttel több időt tölt. A csillagászok négy ősi dá­tumot tartanak számon: a tava­szi és őszi napéjegyenlőségét, valamint a téli és a nyári nap­fordulóét. Ez utóbbi két időpont a Nap állásához kapcsolódik: delelője a legszélső déli ponton december 21-én éri el a Bakté­rítőt, június 21 -én pedig a Rák­térítőn delel. Télen rövidek, mindössze nyolcórásak a nappalok, nyáron viszont tizenhat órán át van vi­lágos. Tavasszal és ősszel 12 óránként váltakoznak a nappa­lok és az éjszakák. Az órát általában a napéj­egyenlőséget követőn hét vé­gén szokás átállítani, A tavaszi napéjegyenlőség után előre, az őszi napéjegyenlőséget köve­tően pedig vissza szoktuk állí­tani az óra mutatóit. Az utóbbi évben ez az idő­pont módosult. Az idén csak október végén igazítjuk vissza az órákat. (újvári) A magyar dráma napján. Az idén 14. alkalommal adták át a Szép Ernő-díjakat tegnap a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumban. Az író húga által alapított elis­merést Mohózat című drámakötetéért Spiró György (balra), életműve elismeréseként és a Hová lett a Rózsa lelke című drámájáért Hubay Miklós (középen) drámaírói és színházművészeti tevékenységéért pedig Tasnádi István (a kép jobb oldalán) kapta. fotó: feb/kallus györgy Egy eset, két adatsor, többféle következtetés helyzetről, tendenciákról A bűnügyi statisztikák műhelytitkaiból Növekszik-e Magyarországon a bűnözés mértéke vagy stagnál? Egyszerűnek tűnik a kérdés, hiszen a hivatalos statisztikai ada­tok hozzáférhetőek. A napi sajtóban mégis sokszor egymásnak ellentmondó számok jelennek meg. Kiderült, hogy hivatalosan csak egy, de valójában mégis kétféle adatsor létezik. Ami a leg­furcsább: mindkét statisztika híven tükrözi a valóságot, mégis más-más következtetést lehet belőlük levonni. Hivatalosnak az egységes rend­őrségi-ügyészségi bűnügyi sta­tisztika (rövidítése: ERÜBS) tekinthető. Azokat a bűncse­lekményeket regisztrálja, ame­lyekben a nyomozást a rendőr­ség lezárta. Ez tehát a rendőri szakban befejezett ügyekről ad számot. Magda Marinko például 1993. december 19-én ölte meg Kecskeméten Horváth Antalt, feleségét és horvát vendégét. 1994. január 5-én gyilkolták meg Orosházán N. Editet. Ja­nuár 25-éről 26-ára virradóan végezték ki a négytagú szegedi Z. Nagy családot. A rendőrségi nyomozás 1995-ben zámlt le, így az adatok abban az évben kerültek az ERÜBS-be, függet­lenül attól, hogy a sorozatgyil­kosság korábban, már 1993-ban elkezdődött. A másik - nem hivatalos - adatsort a rendőrség készíti, el­sősorban saját használatára. Ná­luk Magda kecskeméti gyilkos­sága az 1993-as, az orosházi és a szegedi ügy pedig az 1994-es adatsorba került. A rendőrség belső statisztikája ugyanis ah­hoz a pillanathoz kötődik, ami­kor a bűncselekmény a tudo­mására jut. Fölvetődik a kérdés: ha ilyen naprakész a rendőrségi adatsor, miért az ERÜBS tekinthető hi­vatalosnak? Pusztainé dr. Jakab Róza, a Legfőbb Ügyészség osztályve­zetője a választ példákkal il­lusztrálja. A rendőrség egy ügyben elrendelheti a nyomo­zást, de azt lezárva megállapít­hatja: nem történt bűncselek­mény. Vagy lehetséges, hogy emberölés miatt indítottak eljá­rást, de kiderült, hogy öngyil­kosság történt. Változhat a nyomozás során az egyes bűn­tettek minősítése is. Ha valaki eltulajdonít egy hitelkártyát, a rendőrök lopás ügyében nyo­moznak. Ám ha a tettes a hitel­kártyával vásárol is, akkor a lo­pás csalás bűntettével is páro­sul. Vagyis az ERÜBS olyan statisztikai rendszer, amely a nyomozás teljes folyamatát kö­veti, míg a rendőrség annak csak egy mozzanatát, a nyomo­zás elrendelését regisztrálja. Ez utóbbi pedig nem mindig azo­nos a nyomozás végső megál­lapításaival. Az ERÜBS hosszabb távon pontosabban jelzi a bűnözés tendenciáit. A rendőrség saját adatsora viszont a közbiztonság pillanatnyi helyzetét tükrözi. Némethy (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents