Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-23 / 222. szám

1997. szeptember 23., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Ajánlatok álláskeresőknek PETERVASARA-A megye többi városához hasonlóan Pétervásárán is megrendezzük az állás- és képzési börzét, melyen a mun­kanélkülieknek szeretnénk se­gítséget nyújtani azzal, hogy megismertetjük őket az aktuá­lis állásajánlatokkal, képzési lehetőségekkel - mondta ér­deklődésünkre Fenyves Péter, a Heves Megyei Munkaügyi Központ pétervásárai kiren­deltségének vezetője. Szeptember 26-án, pénte­ken 9 és 12 óra között a Keg- levich-kastélyban, a mező- gazdasági napok keretében várják az érdeklődőket. Standjukon több munkaadó is jelen lesz, így a szerencséseb­bek a helyszínen „le is csap­hatnak” a számukra megfe­lelő ajánlatokra. A munkaközvetítés mellett munkajogi, illetve egyéb, munkaüggyel kapcsolatos kérdéseikre is választ kaphat­nak az érdeklődők. Külön témaként adnak tá­jékoztatást a szakemberek a pályakezdők, illetve a tartó­san munkanélküliek lehetősé­geiről. Ugyancsak várják az általános iskolák végzőseinek osztályfőnökeit, akik hasznos információkat szerezhetnek a rájuk bízott csemeték lehető­ségeiről. Megkésve bár, de építkeznek Nekik épül a ház. Télre talán beköltözhetnek. FOTÓ: SUHA Az eredeti tervekben szereplő szeptemberi átadás már aligha valósul meg, azonban no­vemberre elkészülhet a recski romák számára épülő 7 laká­sos sorház. A nyári többhetes kényszerpihenő után egy új vállalkozó vette át az építke­zést. Ottjártunkkor a nyílászárók beépítését végezték, s mint megtudtuk, reményeik szerint néhány napöri bélül ' tető "alá kerül az épület. Több mint félmillió forintból - készült el a tarna- leleszi ravatalozó bővítése és felújítása. Az önkormányzat beruházásaként a teljes tatarozás mellett egy új tárolóhe­lyiséggel is gyarapodott a létesítmény. fotó: s. p. Erdei iskola: félre a matekkal! A szolnoki diákok és Alex, a házőrző, mindenki barátja RECSK-VÁRBÜKK A nyáron bármikor tértünk is rá az erdészeti útra, biztosak le­hettünk abban: a végcélnál, a várbükki erdészházban társa­ságra találunk. Legutolsó láto­gatásunkkor éppen egy erdei iskolába csöppentünk bele. Ez­úttal egy szolnoki általános is­kola nebulói és oktatóik ismer­kedtek a természet rejtelmeivel. A leginkább megfelelő helyen, a Mátra hegyeinek lábánál.-Felvettük a kapcsolatot az erdei iskola mozgalom „szülő­atyjával”, Agárdi Sándorral, s ennek köszönhetően megfelelő szakmai háttérrel rendezhetjük meg ezeket a táborokat - mondja érdeklődésünkre Tö- rökné Fejes Györgyi, a hajdani erdészházat új élettel megtöltő Várbükk Bt. menedzsere. - Az erdészettel is nagyon jó a vi­szonyunk, az ő szakembereik is segítenek abban, hogy a gyere­kek minél alaposabban megis­merkedhessenek ezzel a gyö­nyörű vidékkel. Az tény: nagy az érdeklődés az erdei iskola iránt, s mindenképpen hasznos is, ha a gyerekek testközelben szerezhetnek ismereteket a ter­mészetről. Hiszen akadt olyan fővárosi gyerekekből álló cso­port is, amelyből jó páran eddig nemhogy őzet, de még erdőt, gombát sem láttak. Emellett több szaktábort is rendeztek az idén a házban, volt videóstábor felnőtteknek, két kézművestábor gyerekeknek, és ez immár a harmadik erdei iskolás csoport. Mint megtud­tuk, a szaktáborokhoz - az em­lítettek mellett lovas és csilla­gász „összejövetelek” is szere­pelnek a repertoárban - az alapeszközöket is biztosítják, s kívánságra szakemberek segít­ségét is igénybe vehetik a tá­borlakók.- Bár a nyárnak már vége, eztán sem lesz csend a házban - sorolja Törökné -, hiszen fo­lyamatosan működik az erdei iskola, s emeli tt a tavaly meg­kezdett sorozat keretében kiállí­tásokat is rendezünk - most ép­pen egy fővárosi alkotókörrel tárgyalunk -, emellett különféle továbbképzéseknek, szakmai konferenciáknak is otthont adunk. Képzés után kosarat fonnak TARNALELESZ- Amennyiben megfelelő számú érdeklődő jelentkezik, két héten belül megkezdődhet a faluban a kosárfonó tanfolyam. Ezen leg­alább 14 embernek kellene vé­geznie, azonban a lemorzsoló­dás miatt ennél magasabb lét­számmal indítjuk csak be a képzést - mondta lapunk érdek­lődésére Höflinger Ferenc kép­zési menedzser, az Észak-ma­gyarországi Munkaerő-fejlesz­tési és Átképző Központ Heves megyei képviselője. Mint a szakember kifejtette: a tanfolyam lehetséges résztve­vővel szervezett első találko­zásra kevesebben jöttek el a vártnál, azonban - a helyi ki­sebbségi vezetők segítségével - reményeik szerint sikerül ele­gendőjelentkezőt találni. Azt is megtudtuk: a tartósan munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítását szolgáló országos program keretében va­lósulna meg Tamaleleszen a kosárfonó tanfolyam. Azt is elmondta, a képzésre jogosultak száma meglehetően magas a településen és körzeté­ben. Egyéb képzéseket is kínál az ÉRÁK: Pétervásárán a na­pokban kezdődik egy szalag- és körfűrészkezelő tanfolyam, Egerben pedig gipszkartonsze­relőket képeznek. Internet nincs, Commodore 16 annál több PÉTERVÁSÁRA A helyi általános iskolában Czenthe Hubáné igazgatóhe­lyettestől arról érdeklődtünk: miként vágtak neki az idei tan­évnek, s a Magyar Bálint kul­tuszminiszter által ígért esély- egyenlőség mennyire biztosí­tott az innen kikerülő diákok számára.- Természetesen készülünk a Nemzeti Alaptanterv bevezeté­sére - mondta a szakember, aki a város művelődési és oktatási bizottságának elnöke is egyben -, ennek megfelelően dolgoz­zuk ki a helyi pedagógiai prog­ramot és tantervet. Úgy vélem, az év végére ez elkészül. Jelen­leg 7 szakkörünk működik, emellett a 2. és 5. osztályosok órarend keretében tanulják a néptáncot, immár a NAT-ra való felkészülés jegyében. Isko­lánkban német nyelvet okta­tunk, megfelelő végzettségű nyelvtanárokkal. Idén három gyógypedagógiai kisegítő osz­tályt indítottunk, s már majd­nem biztos, hogy októbertől körzeti nevelési tanácsadói és logopédiai feladatokat is ellá­tunk. Ehhez a szakembereink képzése folyamatban van. A számítástechnika-oktatás­ról megtudtuk: igen elavult, fő­ként Commodore 16-osokból áll a „géppark”, azonban pályá­zaton igyekeznek támogatást nyerni korszerű masinák be­szerzéséhez. Bíznak a sikerben, azonban egy esetleges kudarc esetén is még az idén egymillió forintot kívánnak erre és egyéb eszközfejlesztésekre fordítani. Kérdésünkre az igazgatóhe­lyettes-asszony elmondta: az évek óta dédelgetett gimnázi­umi tervekről nem tettek le. de egyelőre sürgetőbb az igencsak rossz állapotú épület rendbeté­tele. (s. p.) Ma délután az idei költségvetésről Ma délután 2 órakor tartja soron következő ülését Pé- tervására önkormányzata a polgármesteri hivatalban. A városatyák az idei első fél­évi gazdálkodást tekintik át, valamint tájékoztatást hall­gatnak meg a város állat­egészségügyi helyzetéről. További napirendként a la­kástámogatásokról szóló rendeletet módosítják. Bál Bodonyban a helyi táncosokért Szombaton este 6 órától a helyi művelődési házban jó­tékonysági bált rendez a Bodonyért Alapítvány. A rendezvény bevételét az öt­esztendős fennállását ün­neplő helyi néptánccsoport javára ajánlják fel. A mű­sorban - a „kedvezménye­zettek” mellett - színpadra lép a Vidróczki Néptánc­együttes, valamint több kör­nyékbeli hagyományőrző csoport. Ünnepi koszorúzás az emlékparkban Szombaton 11,30-kor kez­dődik a Recski Szövetség szervezésében megrende­zendő, immár hagyományos megemlékezés a hajdani kényszermunkatábor helyén létesített Nemzeti Emlék­parkban. Az ünnepségen a szövetség tagjai bajtársaik emléke előtt tisztelegnek, s több párt és társadalmi szer­vezet is elhelyezi koszorúit az emlékműnél. Tamaleleszen a gazdálkodásról Csütörtökön 17 órakor ül össze Tarnalelesz, Szent­domonkos és Fedémes ön- kormányzata. Együttes ta­nácskozásukon a körjegyző­ség idei első féléves gazdál­kodását tekintik át. Ezt kö­vetően a székhelyközség képviselői - immár „maguk között” - a tamaleleszi pénzügyi helyzetről szóló beszámolót vitatják meg. „A bátyám olykor legyőz - ha adok neki egy kiráfynő előnyt” PARÁDÓHUTA- Már nyolc éve sakkozom, még Parádóhután, az általános iskolában kezdtem. Már nem is tudom, hogyan történt, de egy­szer ezt játszottuk, s valahogy beleszerettem. Azóta sem tudok — igaz, nem is akarok - szaba­dulni ettől a sporttól - említi a parádóhutai Varga Julianna, miközben a sikereit bizonyító számos oklevelet és érmet ren­dezgeti. Éppen gyakorlatát tölti a parádi kisvendéglőben, ott beszélgetünk.-A te korodbeliektől még nem illetlenség megkérdezni: mennyi idős vagy?- Tizenöt éves vagyok, má­sodikos középiskolás. Egerbe járok iskolába, a kereskedelmi szakmunkásképzőbe. Szakács­nak tanulok. Emellett sakko­zom. Ez az egyik legkedvesebb elfoglaltságom - sorolja a té­nyeket. Hogy mi fogta meg ebben a - mint mondja - logikát és szellemi állóképességet kívánó sportban, nem is tudja igazán. „Olyan régen” volt, még kisis­kolás korában, Berecz Imre ta­nítványaként. Aztán amikor bekerült a parádi „nagy” isko­lába, ott is folytatta, ugyancsak eredményesen.- Ez az első oklevelem, s azt hiszem, egyben az egyik leg­kedvesebb is - mutatja az út­törő-olimpia helyi fordulóján szerzett harmadik helyért ka­pott emléklapot. Jócskán van mivel büszkél­kednie, pontosan 33 elismerést tanúsító díszes papírt „gyűjtött be” eddig. Szombathelyen, hétesztendősen szerezte meg az országos 12. helyezést, majd egy év múlva - a kilencévesek között - Debrecenben harma­dik lett. Több országos verse­nyen is jól szerepelt, s a leg­utóbbi kecskeméti nemzetközi sakkversenyen a harmadik leg­jobb leánynak bizonyult. Ezt újabb siker követte: alig né­hány hete hozta haza Tatáról a VII. Páneurópai Sakkfesztivál­ról a harmadik helyért járó dí­jat. Amikor a számára legemlé­kezetesebb partiról kérdezem, bizonytalanul válaszol:-Nem tudok ilyet megne­vezni. Számomra mindegyik nagyon fontos, és kivétel nél­kül emlékezetes. Úgy érzem, becsülettel harcoltam végig mindegyik játékot, s ez a leg­fontosabb számomra. Ha ez jó helyezést is hoz egyben, akkor még inkább boldog vagyok.- Mennyit foglalkozol a sak­kal, netán hetente?- Amíg általános iskolás voltam, addig Párádon hetente kétszer 4 órát töltöttem a szak­körben. Most kollégista va­gyok, s ha van egy kis időm, akkor rögtön leülök játszani egy-két órára.-Ha „nagy leszel", akkor szakácskodni fogsz, vagy profi sakkozó válik belőled?-Ez még messze van. A szakmunkásképző után szeret­nék leérettségizni, aztán majd meglátjuk. Úgy gondolom, 20-25 éves koromig biztosan sakkozni fogok. Aztán persze lehet, hogy más dolgok fonto­sabbá válnak. De egy 24 órás versenyen még mindenképpen szeretném kipróbálni magam. Meg tudod - gondolkodik el egy pillanatra -, ez pénzkérdés is. Sajnos, megesett már, hogy néhány távolabbi versenyen anyagi okok miatt nem vehet­tem részt. Annak ellenére, hogy többen is támogatnak, a parádi diáksportkör, az egészségvédő kör, az Állami Biztosító, az ön- kormányzat, és persze a szü­leim. Általában édesapám kísér el a versenyekre, anyu és a többiek meg otthon drukkol­nak nekem. A nagymamám még imádkozik is a sikeremért. Varga Julianna- Afféle családi vonás nála­tok a sakkozás?- Ezt nem mondanám. Bár a nagyobbik bátyám néha még le is győz. Igaz, csak akkor, ha adok neki egy királynő előnyt. (espé) t x

Next

/
Thumbnails
Contents