Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-20 / 220. szám
Az M3-as autópálya régészeti leletmentései Rézkori tejesköcsög lom, Szihalom—Budaszög) jelzik jelenlétüket. Temetőikben a torzított koponyás 'sírok sem ritkák. A népvándorláskor újabb népe, az avarok temetőiben a díszes férfi fegyverövek, veretek és edények mutatnak be egy életmódot. A kiállítást a honfoglaláskortól a középkorig tartó időszakra jellemző viseleti díszek és tárgyak sora zárja. A tárlat a Nemzeti Múzeumban szeptember végéig tekinthető meg. Jövő augusztusban pedig Eger ad otthont a tárlatnak. Szabó J. József - Vaday Andrea Májusban nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban az Utak a múltba című időszaki kiállítás, amely az M3-as autópálya leendő szakaszán végzett régészeti leletmentések eredményeit mutatja be. Az elmúlt években a tervezett autópálya nyomvonalán nagyarányú régészeti munkák folytak. Ez a nyomvonal Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és részben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintette. A másfél száznál is több kilométer hosszú szakaszon százon felül volt a lelőhelyek száma. A kiállítási termekben együtt láthatók a füzesabony-gubakúti, valamint a mező- kövesd-mocsolyási és a polgár-csőszha- lom-dűíői, s a termékenység istenségét megjelenítő szobrok, az úgynevezett idolok. Esztétikai szempontból is figyelemre méltóak a Polgár-Nagy Kosziba lelőhely zsugorított csontvázas sírjaiból származó csőtalpas tálak, fazekak, korsók. A SzihalomSóhajtón előkerült temető szinte minden sírját meglátogatták a korabeli sírrablók, így csoda, hogy az edénymellékletek, pattintott kőkések mellett egy kis kúpos, arany hajdísz is látható a vitrinben. A szomszédos Sziha- lom-Pamlényi-táblában napvilágra került sír magányossága, leletgazdagsága - mintegy 5500, deréktájt viselt, kagylóhéjakból csiszolt gyöngyből áll - minden bizonnyal társadalmi különállást is jelez. Kora bronzkori leletek kerültek elő a Polgár—Kengyel-közből, a 13 edény zömén jellegzetes, mésszel kitöltött, vésett dísz látható. A vidék késő bronzkori bronzművességéről az emőd-istvánma- jori temető karperecéi, ruhakapcsoló tűi, gyűrűi és az oszlár-nyárfaszögi telep öntőmintái, tégelyei alapján nyerhetünk betekintést. A Krisztus születése utáni időkből a római kori barbár szarmaták telepeivel és temetőivel ismerkedhet meg a látogató. Ezek a Kompolt-Kistéri-tanya, Me- zőszemere-Kismari-fenék, Nagyút-Gö- böly-járás, Szihalom-Pamlényi-tábla leletei, melyek négy évszázad emlékeibe engednek betekintést. Megtalálhatók a római kereskedelmi áruk, a helyi barbár készítmények és a keleti eredetű tárgyak, melyeket az újabb bevándorlók hoztak magukkal a Fekete-tenger partvidékéről és a Kaukázus vidékéről. A nagy kiterjedésű telepeken árkokkal körülvett, védett falvakban, házsorok, kutak, gabonásvermek és hulladékgödrök, ipari és sütőkemencék sora tanúskodik az egykori életről. A túlvilágról a temetők nyújtanak képet, az árokkal körülRómai kori fibula Szihalom közeléből vett és egyszerű aknasírok leletei a korszak gazdaságát és sokszínűségét mutatják be. Ékszerek, gyöngyhímzéses női vi- seletek, használati tárgyak, az étel- és italáldozat számára sírba tett kerámia- és üvegedények, római pénzek teszik még színesebbé a telepről ismert hétköznapokat. A Krisztus utáni 5. században a hunok megjelennek a Kárpát-medencében, hatalmuk gyengülése után a germán gepidák hajtják uralmuk alá a vidéket. Nemesfém tárgyak, arany fülbevalók, nagy ezüstlemezes ruhakapcsoló tűk (Mezőkö- vesd-Mocsolyás, Mezökeresztes-CethaUtak a múltba Almássy Zsóka megvárja, hogy felfedezzék „Az opera a szerelmem, az operett a szenvedélyem” Az idei nyár nagy sikerű egri szabadtéri koncertjeinek egyik vitathatatlanul nagy sztárja volt a tanárképző főiskola ének tanszékének tanára, Almássy Zsóka. Széles lírai szopránja elbűvölte a közönséget. Mozart vagy Puccini, Kálmán Imre vagy Lehár Ferenc a műfajnak megfelelő gazdagsággal szólal meg előadásában. A barokk fesztivál nyitókoncertjén vagy a Strauss-esten kirobbanó sikerű előadóról mindegyre kérdezgették: „Ki ez és hová tart?”-Tavaly nyáron a Madách Színház produkciójában szerepeltem, Webber: A szerelem arcai című musicaljében.- S ezt követte a közös album St. Martinnal, a kiváló szaxofonművésszel, a Cseppkövek.- St. Martin — akiről azóta már elmondhatom, hogy nagyon jó barátom — keresett egy „operai hangot”. Neki megvoltak a határozott zenei elképzelései. Kautzky Armand színészkollégám - akivel együtt dolgoztunk a a Webber-musi- calben - ajánlott neki. Berkes Gábor stúdiójában vettük fel a zenei anyagot. Kértem, hogy adjon egy kottát, mire ő azt felelte, hogy nem kottaíró ember, tehát hallás után kellett elénekelnem a Cseppköveket. Szerencsére a lemez jól sikerült, miként az idén nyáron az aggteleki cseppkőbarlangban megtartott közös koncertünk is.- A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végeztél, aztán megszerezted a zeneakadémiai diplomát. Nem fordult meg a fejedben, hogy a fővárosba menj? Az akadémiai évek alatt ingáztam Butehetséges fiatal énekesnő? Honnan jött Almássy Zsóka fotó: perl Márton dapest és Debrecen között. Abban az időszakban rengeteget koncerteztem is. Alapvetően vidéki lány vagyok. Sárospataki születésű, de sokáig éltem Debrecenben. Szeretem a kisvárosi életformát. Négy éve lakom itt, s elmondhatom, hogy már sok barátom, ismerősöm van Egerben.- Nem tartasz attól, hogy elkerülnek a szerepek, a felkérések?- Nem megyek elébe a dolgoknak.- Úgy gondolod: számon tartják a tehetségedet, és felkérnek?- Hát ez így történt. Szirtes Tamás hívott a Szerelem arcaiba, s legalább öt- venszer ment az előadás a Madách Kamarában. Gáli László, az egri színház előző igazgató-főrendezője is felkért a My Fair Lady-be. Aztán az igazgatóváltás miatt talán megfeledkeztek rólam.- S ezután kértek fel az Egri Szimfonikusok a Dobó téri koncertekre. Ahol egyforma lelkesedéssel tolmácsoltad az operettet és az operaáriákat.- Számomra csak zene van. Az opera a ^szerelmem, az operett a szenvedélyem. A táncdaltól sem idegenkedem, bár ma Magyarországon nem tudnak táncdalt írni. Szécsi Pál vagy Máté Péter világ- színvonalon művelte. Nekem nincs háttérzene, nem tudok takarítani úgy, hogy közben „szól valami”. Nekem a zenész voltom egyszerre jutalom és büntetés. S mindig mindent az eredeti szöveggel szeretek hallgatni és előadni is. Miként a diplomakoncertemen: Dvorákot csehül, Wagnert németül, a kortárs zenét magyarul. A világ legcsodálatosabb dolga pedig az, ha Bartókot hallgathatok. (jámbor) Felforrósodó távhődíjak Év elején és ősz közeledtével vissza-visszatérő mentegetőzés: az energiaárak, a különféle költségek növekedését kénytelenek vagyunk (voltunk, leszünk) áthárítani a fogyasztókra. A közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetőinek látszólag jámbor bocsánatkérései valójában egyre élesedő fenyegetések az amúgy is rengeteg köz- és magántehertől gyötört állampolgárok számára. Úgy érzik, a fogyatkozó pénzecskéjükre áhítozók veszik körül őket minden oldalról. Módszeresen turkálnak a pénztárcájukban, már- már a létüket veszélyeztetve. Bizonyára megfordul mindez azok fejében, akik tudomást szereztek a megyeszékhely közgyűlésének döntéséről, amellyel jóváhagyták a távhőszolgáltatás alapdíjának 33 forintos emelését légköbméterenként. Az indoklás szerint a társaság utoljára két éve követte csak az áram- és vízdíjak növekedését. Úgy gondolják, illő most már az anyag- és bérköltségek gyarapodásának a felszámítása is. Meg is nyugodhat talán a lázadozó kedvű polgár: milyen rendesek, figyelmesek. Gondolkodni csak azután kezd, amikor kiderül: ennek a mostani drágulásnak az'égvilágon semmi köze sincs a hődíjhoz. Az ugyanis kizárólag a földgáz árának a függvénye. Na már most, rövidesen itt az október. Akkor - ahogy már nyilvánosságra hozták - ismét többet kell fizetni az energiahordozókért, így a gázért is. S természetesen a szolgáltató majd ezt is érvényesíteni kívánja. Csakúgy, miként azt követően hivatkozni fog az energiaár-emelkedés gerjesztette magasabb áram- és vízdíjakra, újfent növelendő a távhő alapdíját. Ördögi kör. A megfontolt és becsületes honpolgár persze, tudja jól, az árak, a díjak nem mozdulatlanok. Azzal is tisztában van, hogy a szolgáltatásokért tőle ellenszolgáltatást, azaz a kemény munkával megkeresett forintjainak mind nagyobb részét várják. Az viszont már gondolkodóba ejti: ha egyre csak női a távhődíj-tartozásaikat leróni nem tudók száma (nem az adósságukat szándékosan felhalmo- . zókról van szó), vajon miért jó az, ha az emeléseket követően csak még tovább növekszik a díjhátralék?! A fogyasztó választ nemigen kap a kérdésére. Legfeljebb csodálkozik és bosszankodik, mert ő már senkire nem háríthar át semmit. (szalay) Kényelem - borsos áron N em véletlen, hogy a már megépült és átadott autópályák körül újabb és újabb viták lángolnak fel. Az érintett települések lakói joggal háborognak azon, hogy életüket megkeseríti a városukon áthaladó, elviselhetetlenné duzzadt forgalom. A pályadíjak iszonyúan magasak.- Magyar polgárnak e beruházásokból haszna nem származik - mondja a televíziós vitaműsorban megszólalók többsége. Az illetékes úr izzad a tűző napon, és érvel: - Nézzék, egész Európában, sőt az egész világon vannak autópályák, ahol fizetni kell. Mégis, hogy gondolják, hogy Magyarországon majd másként lesz?- Hát éppen ez az! Európa az Európa, a világ, az világ, Magyarország pedig Magyarország! Itt minden az adófizetők nyakába szakad. S most újabb bőrt akarnak lenyúzni rólunk. Nem hagyjuk magunkat! Mindenre elszántak vagyunk, és minden eszközzel megakadályozzuk, hogy tovább növeljék a terheinket! - szónokol egy középkorú férfi. Szavait tapsorkán követi. Idős apám — aki megélt már néhány népnyúzó korszakot - ekkor legyint egyet: - Micsoda marhaság! Ezt nem hallgatom tovább! Megütközve nézek rá. Ó ugyanis meglehetősen konzervatív, nem kedveli a forradalmi változásokat, s kétkedve fogad minden technikai újdonságot, főként ami újabb kiadással jár. Véleménye azonban van, méghozzá megszívlelendő. O ugyanis úgy látja: ha valakinek sürgősen el kell jutnia egy fontos tárgyalásra, netán romlandó árut szállít a kamionjával, előbb- utóbb úgyis a gyorsabb megoldást választja. Még ha fizetni kell érte, akkor is. Tiltakozhat bárki, meg lehet bénítani a forgalmat, de aztán ahogy telik az idő, szép lassan arra is rájönnek majd, hogy az autópálya nem afféle úri passzió, hanem szolgáltatás, amellyel időt, ennélfogva pénzt lehet megtakarítani. H ogy sokba kerül? Hogy valakinek majdan óriási haszna származik belőle? Ez egy pillanatig sem kétséges. Csakhogy mire ez bekövetkezik, életünk részévé válik. Mert a jót könnyű megszokni, még ha borsos árat kell is érte fizetni. Barta Katalin HÍR(TELEM)KÉK... Különös eset színhelye lett az Országgyűlés: a kisgazda Izsó Mihály ülősztrájkba kezdett a földtörvény módosítása miatt a Parlamentben. A hosszútávülő (tragikomikus) magányossága... * Burjátia egyik távoli csücskében Joszif Kobzont, a leghíresebb szovjet-orosz esztrádénekest választották parlamenti képviselőnek. Hogy a sok dumás között legyen egy kellemes hang is... * A Budapesti Értéktőzsde tőzsdetanácsa a korábban lemondott ügyvezető igazgató utódjául az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet eddigi elnökhelyettesét, Pacsi Zoltánt javasolta. Stílusos választás: minden üzletkötés pacsival jár... * Egy dúsgazdag besztercei vállalkozó, Frantisek Mojzis úgy kerülte el a maffia zsarolását, hogy a mintegy 300 millió márka értékű ingó és ingatlanát a katolikus egyháznak adományozta. Mondván: Isten, óvd a vagyont...! * A jegygyűrű - mint azt az Arztlichte Praxis című német lap közzétette - megvédi viselőjét a reumától. És a klausztrofóbiától... (szilvás)
