Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-20 / 220. szám

4. oldal 1997. szeptember 20., szombat Gyöngyös És Körzete Romalakások Gyöngyösorosziban az idén nyolc nagycsaládot juttat­nak új otthonhoz szociálpo­litikai támogatással. A kalá­kában, egymás segítésével épült lakásokból háromban már laknak, s a remények szerint a további ötbe is be­költözhetnek az idén. Új falucímer Gyöngyöshalász képviselő­testülete a helyi önkor­mányzat idei, első félévi gazdálkodásáról, óvodai té­mákról tárgyal legköze­lebbi, szeptember 24-i ülé­sén. A jövő szerdai tanács­kozáson várhatóan a község új címeréről is döntenek. Múzeumbaráti kör Gyöngyösön szeptember 24-én folytatódnak a múze­umbaráti kör találkozói. Ez alkalommal 16.30 órától dr. Heiszler Vilmos a Habsbur­gok vadászatairól tart elő­adást. Orvosi ügyelet Markazon ügyel e hét végén dr. Tábi Mária, a Mátraalja visontai körzetének közös háziorvosa. Az ügyeletes doktornőt hétfő reggel 7 óráig a 363-621 és a 30/250-303 számú telefono­kon is hívhatják. Jobb ivóvíz Vámosgyörkön az ivóvíz minőségi javítására új veze­téket használnak. A régi csövekről folyamatosan kö­tik a lakásokat a korszerűb­bekre. Jelenleg az István ki­rály úton végzik a hosszú ideje várt munkákat. Világjárók A Mátra Művelődési Köz­pont ország-világjárók klubja legközelebbi találko­zóját szeptember 24-én tartja Gyöngyösön. Az érdeklő­dőket Papp László ny. ter­vező „vezeti” előadásában Passautól Regensburgig. Megfordult a körzet telefonpiaca GYÖNGYÖS A Mátraalján kívül Hatvant és térségét is átfogó 37-es körzet­ben, a Gyöngyösi Távközlési Centrum területén az emlékeze­tes nagyberuházás, az új, kor­szerűbb hírközlési rendszerre való áttérés 1993-as befejezése óta 7500-ról 35.593-ra nőtt a telefon-előfizetők száma. A fej­lődés az idei I. negyedév végére gyakorlatilag megszüntette a korábbi hosszú, esztendőkig tartó sorban állást. A Matáv teljesítette az igé­nyeket, a keresleti piacot kíná­lativá alakította törekvéseivel.- Kétségkívül öröm a szá­munkra is, hogy amíg az orszá­gos vonalsűrűségünk a buda­pesti magas 44,9 százalékkal együtt 29,6, vagyis hazánk minden 100 lakosára 29,6 főál­lomás jut, a miskolci körzetben 28,47, az egriben 25,25, a gyöngyösiben 26,2, míg magá­ban Gyöngyösön már 33-ról beszélhetünk - mondja Kovács László centmmvezető. - Leg­jobb az ellátás a belvárosban, a Kálvária-parton és a Diósma­lom körül. Területünkön már egy sor községben is jobb a helyzet miskolci igazgatósá­gunk átlagánál. Abasáron 28,73, Markazon 26,76, Nagy- rédén 25,66, de még Kisnánán is 25,18 a mutatószám, hogy a mátraszentimrei 76-ot már ne említsem! Jóllehet, ez utóbbi egy kicsit megtévesztő. A több településből álló község hivata­los 594 lakosára jutó 457 tele­fon tulajdonosa között ugyanis sok az ideiglenes lakos, aki üdülőjéhez kérte a vonalat. Másrészt a fejlődés gondot is hozott szervezetünknek. Felhí­gult előfizetőink köre. Számos olyan fogyasztó is kérte a szol­gáltatást, aki csak másokat pró­bált utánozni. Aztán kiderült, hogy nincs elég pénze a telefo­náláshoz. Egyre több a díjtarto­zás is. Jelenleg már ott tartunk, hogy a 30 százalékot is eléri a határidőre ki nem egyenlített számlák összege, s a 16-ot a 30 napon túli adósság, A köteles­ség elmulasztása miatt csupán az idén 114 vonalat kellett megszüntetnünk. Júliusban 34, augusztusban 40 készüléket voltunk kénytelenek leszerelni. A tekintélyes „kintlévőség” mellett veszteségünk a túl sze­rényfogyasztás is, ami egy-egy vonal létesítésének gyakran eleve nagy ráfizetését növeli. Ugyanis a bekerülés 100 ezer forintjából mindössze 30 ezret térít az igénylő. így a bevételek bizony sokszor elmaradnak a ráfordítások, a fenntartások összegeitől. Szerencsére azért több a jó tapasztalatunk, s ezért partneri körünk bővítésén ipar­kodunk továbbra is.- Kínálati piacot említett. Mit jelent ez konkrétabban?-Miután szinte korlátlanul növelhetjük a kapacitásunkat, úgyszólván mindent megraga­dunk az új előfizetőkért. Részt vettünk a hatvani expón, ahol további vonalakat, egy sor kü­lönféle telefonkészüléket, vég- berendezést - üzenetrögzítőt, faxot - sikerült értékesítenünk. Három hónap óta járjuk Matáv- napokkal a környező kisebb te­lepüléseket is, ahol még az „In­ternet-kóstoló” sem hiányzik ajánlatainkból. Kedvezménye­ket biztosítunk, s új szolgáltatá­sainkra irányítjuk a figyelmet. Legfrissebb törekvésünk az ISDN összeköttetés, amely már a videotelefonhoz is alapot te­remt.-Az idén hol bővítettek tele­fonközpontot, hálózatot?- A körzet tíz településén fej­lesztettünk, a közelben Abasá­ron, At káron, Gyöngyösoroszi­ban, Gyöngyössolymoson, Ga­lyatetőn, s legutóbb Viszneken fogtunk ilyenhez.- S hol folytatják jövőre?-Adócsőn, Karácsondon, Gyöngyösön, hogy csak néhá­nyat említsek. (gyóni) Egész nap az utcát járják GYÖNGYÖS Parázs vita közepébe csöp­pentem a gyöngyösi Humán Alapellátások Intézetének Terhes- és Nővédelmi Ta­nácsadójában. A védőnők - kilépve a kórházi dolgozók szakszervezetéből - az EDDSZ védőnői szekciójához kívánnak csatlakozni. Szak­májukat akarják elismertté tenni, s kivívni az őket megil­lető helyet.- Egy hideg téli napon, a csa­ládokhoz igyekezve ismerősöm szólított meg: Nem fázol? Az utcán csak te jársz, meg a pos­tás! - meséli a régi történetet dr. Gyuris Arpádné városi ve­zető védőnő, amikor munkájuk­ról kérdezzük. - Egész nap az utat rójuk egyik családtól a má­sikig. Megyénkben 200-an dol­gozunk, 15-en a városi körze­tekben, 4-en iskolákban látjuk el az anya- és gyermekvédelmi feladatokat. Egészséges táplál­kozást és életmódot javaslunk a családoknak, s dolgozunk a járványok megelőzéséért. - A kismamákat az apukákkal együtt várjuk a tanácsadóba, ahol meghallgathatják a magzat szívhangját is. Főiskolát vég­zett védőnőkről van szó, akiket hetente egy alkalommal orvos is segít - érzékelteti igencsak változatos munkájukat.- Az országban csaknem el­sőként hozta létre az önkor­mányzat a nyitott tanácsadót - fűzi az iméntiekhez Sári Ist­vánná védőnő, aki a kórházban is teljesít szolgálatot, valamint a kismamákat látogatja ottho­nukban, s hozzá tartoznak a mátrafüredi erdészeti szakkö­zépiskola diákjai is.- Mit tart a legfontosabbnak munkájában?- A betegségek megelőzését. A társadalommal el kellene fo­gadtatni, hogy az egészség ér­ték. Ma még nincs rá „vevő”. Kevesen élnek egészségesen. A sorkötelesek 40 százaléka al­kalmatlan katonának.- Sikerei?- A szakközépiskolában egy fiú azzal fordult hozzám, hogy a barátnője fogamzásgátlót sze­retne szedni, de nem mer or­voshoz menni. Megoldottuk a gondjukat, s a kislány nem fog terhességmegszakításra jelent­kezni. Sikeresen szerveztünk elő­adás-sorozatot roma kisma­máknak. Eleinte kis ajándéko­kat kaptak, de később már anélkül is eljöttek, s elhozták az apukákat is. A programba a testi higiénén át sok mindent belesűrítettünk. Megfogalmaz­ták, hogy örülnek a tudásnak, amit kaptak. De sokan megje­lennek az anyatejes világnapo­kon, a véradásokon, s inkább az értelmiség vesz részt a nők egészségéről, az AIDS-röl szóló előadásainkon.- Mi a legnehezebb?- Télen-nyáron gyalog, ke­rékpárral vagy busszal mennek a kolléganőim a legeldugottabb helyekre is - feleli Szókéné Szi­lágyi Katalin, az ANTSZ me­gyei vezető védőnője. — Bármi­lyen körülmények között el kell fogadtatni magukat a családok­kal, s átadni tudásukat.- Nehézségeik?- Az egyik legfontosabb, hogy az orvosi rendelők priva­tizálásával kiszorult a beteg­rendelés mellől az egészsége­seknek szóló tanácsadás - feleli Sáriné. - A műszerek az orvo­sok tulajdonában maradtak, s ők rendelkeznek a telefonnal is. ígéretet kaptunk az önkor­mányzattól, hogy megkapjuk a kórház régi gazdasági épületét.-A letelepedéshez nem jár szolgálati lakás - mondja dr. Gyurisné.-----Kevés hordoz­h ató műszerünk van. Útiáta­lányt is szeretnénk kapni. Sa fi­zetésünk alig elég valamire... Császi Erzsébet Jelentős patakrendezés GYÖNGYÖS Miként a város felső - északi, durándai - része, a Gyön­gyös-patak itteni szakasza is a település mostohagyermeke. Errefelé már nem jutott kő a meder rendezettebbé tételé­hez, a víz kénye-kedve szerint mossa, pusztítja a partokat. Kiváltképpen, hogy itt na­gyobb az esése is, mint lej­jebb. A helyzet javításáért fogott össze az önkormányzat és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság végre, s törekvé­seikkel a közelmúltban szem­betűnőbben is megkezdődött a munka. Mint Fábián Jánostól, az ÉVIZIG itteni szakaszmér­nökségének helyettes vezető­jétől megtudtuk: az első „lép­csőben” kétméteres szintkü- lönbségü eséscsökkentő mű­tárgy épül a Mátraaljai Víz­gazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kivitelezésében. Nem kicsi a feladat, hiszen az említett létesítmény zavar­talan elkészítéséhez elkerülő vízelvezető csatornát is kell létesíteni, a műtárgy helyén pedig mindenekelőtt 80 köb­méternyi illegálisan ide került szemét eltávolításáról szük­séges gondoskodni. Jellemző a tennivalókra, hogy csupán a csatorna kiala­kítása közel ötezer köbméter föld megmozgatását igényli, míg a leendő műtárgy alól to­vábbi 540 köbméteres meny- nyiség kiemelése szükséges. S ha majd végeznek mind­ezekkel, csupán azután kö­vetkezhet a meder szakaszos kotrása, rendezése, a kőbur­kolat további 700 méteres hosszabbítása - a város felöl. Az utóbbiak azonban már csak a jövő évtől kerülhetnek sorra. Gond, hogy géphiba miatt leállásra kényszerült a kivite­lező a napokban, s a további­akat így csupán a jövő héttől folytathatja. S enélkül is már most bizonytalannak látszik az idei „penzum” október végi teljesítése. A várható csúszás azonban remélhetően behozható a ké­sőbbiekben.-így­Utcák, terek, nevek... Gyöngyösön új utca kapott nevet a minap a belvárosban. Nem fogják kitalálni, hogy mi lett belőle! Belvárosi. Ehhez kellett a legkisebb fejtörés. Kényelmes volt a dolog, mint annyi más esetben, korábban. Amikor például a Cinke közt, a Csalogány, Kecske, Gólya, Kócsag, Pillangó, Rigó, Seregély, Gyümölcs, Gyöngyvirág, Hóvirág, Tulipán, Vadvirág, Lomb, Platán, Nap­sugár utcákat, vagy a Hattyú teret kifundálták. A személyneveken már gondolkodni kellett volna, kiváltkép­pen, amelyek jeles helyi emberekhez kötődnek a város törté­nelmében. Nem véletlen, hogy alig van gyöngyösi névadója a közterületeknek. Pedig lenne kik közül választani! Persze, ha akadna még hely hozzájuk, netán a névcserékre is hajlanának az utca- és tértáblák átírói. S esetleg úgy, hogy a lakosságot is meghallgatják előtte. Hátha a több szem többet látna, mint amennyi a városháza öt­lettárából kínálkozik... (-ni) Megoldás: évekre életrevaló törvény KARÁCSOND- Nagyobb igazságot senki nem talált még ki: munkából lehet csak megélni - oktatgat Sebők József, a karácsondi Kossuth Agrárszövetkezet ve­zetője. - Mi nem estünk pá­nikba, amikor Nagyfüged szinte teljesen kivitte a terüle­teit, s a korábbi 4500 holdból 2300 hektárnyit tudtunk közö­sen művelés alá fogni. Dol­gozni kell, értéket teremteni, hogy azok is jól járjanak, akik bérbe adták a szántóikat, s azok is, akik megművelik - fejtegeti nézeteit. Szántóföldi növénytermesz­tésre szakosodtak. Búzát, nap­raforgót, borsót, árpát, kukori­cát termesztenek.- Eredmények? - kérdez vissza. - A búzánk rossz mi­nőségű, a napraforgó becsa­pott. De nem panaszkodunk. Tavaly is sikerült vennünk egy 22 millióba kerülő kombájnt, s az idén is tervezgetünk. A növénytermesztés hiá­nyait vállalkozással pótolják. A kisgazdaságok, a szőlőter­mesztők válláról veszik le a megműveléssel - gépi munká­latokkal, növényvédelmi szak­feladatokkal -járó mindennapi gondokat.-A mai viszonyok között már nem szabad a régi szövet­kezetek struktúráját erősza­kolni - magyarázza. - Akik most szövetkezeti tagok, azok saját földjeiket hozták be. S igenis van, legyen beleszólá­suk abba, hogy mi történjék ma, holnap... Mert a holnapon is törik a szövetkezetben a fejüket.- Új formát szeretnék - vá­zolja a jövőt Sebők József. - A szövetkezeti törvény, ami most van, sokunk szerint elavult. Nem szolgálja az agráriparban a gazdasági életet. Ponto­san még nem határoztuk meg, de el­képzeléseink között szere­pel egy rész­vénytársa­sági forma megterve­zése, kidol­gozása. Sebők Jó­zsef szerint azt a lehető legjobbat kell megtalálniuk, amiben a tag­ság vagyona szerint dönthet fontos kérdésekben. Mert ma például egy szavazata van an­nak is, aki egy hektárral, s an­nak is, aki esetleg százzal ren­delkezik a közösben. Ez pedig gyakran indulatokat gerjeszt. A tulajdoni szemléletet kellene minél hamarabb az emberek­ben kialakítani. Mit szól a földtörvény mó­dosításához, a parázs parla­menti vitához egy földből meg­élni akaró szövetkezet veze­tője?- A botnak két vége van - mondja. - A magyar mezőgaz­daságot, a magyar földet rég ideje volna nemzeti kincsként kezelni. Én is azt mondom: nem kerülhet magyar föld kül­földiek tulajdonába. A bot má­sik végét kellene azonban na­gyon jól megfognunk, hogy’ tőke viszont kerüljön ebbe az ágazatba. Itt a nagy felelősség, itt kell nagyon életrevaló, évekre való törvényt meg­hozni! (r. k.) Az IGÉNYES FÜRDŐSZOBA mindenki részére S-I-E TRADE Nálunk nemcsak burkolatot, szanitert, kádat vásárolhat, hanem azt a fürdőszobát, ahol Ön hosszú távon is jól fogja érezni magát. NAGYKERESKEDŐK IGÉNYEIT IS KIELÉGÍTJÜK Gyöngyös, Róbert K. u. 2/3- Tel/Fax: 37/300-777 Nyitva.: H-P: 8.30-18.00 | Sz.: 8.30-13.00 I Sebők József: Újítani mindig kell... Öreg házak a Püspökiben...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents