Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

4. oldal Hazai Tükör 1997. szeptember 16., kedd Az Országgyűlés elé terjesztették a népszavazási javaslatot Példátlan történelmi esély A parlamentben tegnap két alkalommal is szó esett a novem­berre tervezett népszavazásról: napirend előtt és napirendi témaként. Önmagában ez a tény is jelezte a kérdés hordere- jét. A felszólalók nem vitatták a NATO-ba, illetve az Európai Unióba való belépés jelentőségét. Szekeres Imre, az MSZP frak­cióvezetője rámutatott, hogy az Európai Unióba a NATO-n keresztül vezet az út. Keleti György honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy nem egyik napról a másikra, hanem 10- 12 év alatt kell felkészülnünk a teljes jogú NATO-tagságra. Pokorni Zoltán (Fidesz) is a népszavazás jelentősségét húzta alá. Kovács László külügymi­niszter terjesztette az Ország- gyűlés elé az országos nép­szavazás elrendeléséről készí­tett kormányjavaslatot. Ebben a referendum időpontjaként 1997. november 16-a szerepel, amikor is az állampolgárok­nak három kérdésre kell igen­nel vagy nemmel szavazniuk. A kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztár­saság a NATO-hoz csatla­kozva biztosítsa az ország vé­dettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet megkülönböztetés nélkül ter­mőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy ne szerezhessen termőföldtulaj­dont mindaddig, amíg a Ma­gyar Köztársaságnak az Eu­rópai Unióhoz történő csatla­kozásáról népszavazás nem dönt? Kovács László expozéjában kiemelte, hogy az ország a NATO-ba szóló meghívással példátlan történelmi esélyt ka­pott, és a csatlakozás a legol­csóbb és leghatékonyabb módja biztonságunk garantá­lásának. A termőföldtulajdon­nal kapcsolatos kérdéseket szerinte úgy fogalmazta meg a kormány, hogy gátat állítson a külföldiek földszerzése elé, de ne vágja el az EU-hoz történő csatlakozásunk útját. Az ér­demi vitára ma kerül sor. A termőföldről szóló tör­vény módosításának múlt héten megkezdett vitája is folytatódott tegnap. S. Á. Nyugat-Európához képest a legképzettebbek keresnek legkevesebbet Megkongatták a „bérharangot” A vártnál nagyobb Ütemű termelésnövekedés mellett nem je­lent komolyabb veszélyt a gazdaság egyensúlyára az, hogy a tervezettnél nagyobb volt az idei bérkiáramlás. Az átlagosnál magasabb béremelés volt többek között a hírközlés, a bányá­szat, a pénzügyi szektor, a posta, a szállítás, a villamosenergia- és a vegyipar területén - tudtuk meg dr. Vértes Andrástól. A képviselő magányossága. Izsó Mihály kisgazda­képviselő tegnap délben ülősztrájkot kezdett a Parlament­ben. A honatya azért tiltakozik, mert nem ért egyet a föld­törvény módosításával. Mint mondta: mindaddig demonst­rál, amíg az Országgyűlés nem veszi le napirendjéről a té­mát. Elemózsiáról maga, ügyeletes orvosról a T. Ház gon­doskodott. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Átvilágítják az egészségügyi szolgálatokat Betegjogi irodákat nyitnak Túlzottak és alaptalanok a híresztelések, amelyek az Or­szágos Egészségbiztosítási Önkormányzat számos kép­viselőjének összeférhetetlen­ségéről szólnak. A törvény által megszabott 30 napos határidőn belül ugyanis várhatóan minden érintett le­mond a képviselőségével ösz- szeférhetetlen funkciójáról - je­lentette be tegnap dr. Kovács Pál, az egészségbiztosítási ön- kormányzat új elnöke. Hozzá­tette: ő maga már szeptember 8-án lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Az önkormányzat munkájá­ról szólva elmondta, hogy a közgyűlés nyolc szakmai mun­kabizottságot választott. A közeljövőben minden me­gyében részletes felmérést ké­szítenek az egészségügyi szol­gálatokról és az egyes területe­ken jelentkező lakossági igé­nyekről. Egyidejűleg áttekintik az egészségügyi szolgálatok fi­nanszírozási rendszerét is. Szerkesztőségünk kérdésére dr. Cser Ágnessel, a biztosító főigazgatójával egybehangzóan megerősítette: a közeli hetek­ben betegjogi irodákat nyitnak Budapesten és vidéken. Az irodák feladata az lesz, hogy a járulékfizetőket szak­szerű információkkal és szük­ség esetén jogi képviselettel lássák el, ügyfeleik jogaikkal megfelelő módon élhessenek és eligazodjanak a bonyolult jog­szabályok között. N. Zs. Gazdasági élénkülés - több adóbevétel Jól alakulnak a pénzügyek Gyors referendum. Az MSZP parlamenti frakciója tegnap Hóm Gyula pártelnök részvételével tanácskozott. Tárgyaltak a népszavazás ügyé­ről is, s a NATÓ-csatlakozással összefüggésben kinyilvánítot­ták: a frakció teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket annak érdekében, hogy az Országgyű­lés idejében meghozza a refe­rendum kiírásához szükséges döntést. Idegenellenes ellenzék? Az SZDSZ azon az állásponton van, hogy már ezen a héten le kell zárni az országos népsza­vazással kapcsolatos parla­menti döntés általános vitáját - jelentette ki Szent-lványi István frakcióvezető a képviselőcso­port hétfői ülése után. A sza­baddemokraták szerint a szava­zólapokon a kormány kérdései­nek kell szerepelniük, az ellen­zék által megfogalmazott kér­dés ugyanis idegenellenességet sugall. Semjén a szövetségről. Sem a pártelnöknek, sem az elnök­ségnek nincs joga arra, hogy a kizárólagos FKGP-KDNP vá­lasztási szövetség mellett dönt­sön. Ez ellentétes a KDNP ér­vényben levő választmányi ha­tározatával, amely a lehető leg­szélesebb körű ellenzéki együttműködést tűzte ki célul - szögezte le a KDNP hétvégi nyilatkozatával kapcsolatos vé­leményét hétfőn Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták alel- nöke. Zárt Nyírfa-tárgyalás. Októ­ber végén a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa elé áll Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója és há­rom vádlott-társa, akiket állam­titoksértéssel és jogosulatlan adatkezeléssel vádolnak. Az ügyben zárt tárgyalást tartanak. Tíz betörés ugyanoda. Egy hónap alatt tizedszer törtek be a MIÉP debreceni székházába. Szabó Lukács, a párt megyei elnöke politikai szándékot gya­nít a sorozatos betörések mö­gött. A legutóbbi betörés felté­telezett elkövetőit Szabó Lu­kács tetten érte, s egyiküket be­vitte a rendőrségre. Vitatott tender. A lopott gép­kocsik felismerésére szolgáló berendezések tendereztetése során a Belügyminisztérium - saját pályázati kiírásától is el­térve - diszkriminatív módon járt el. Ezt Rostás Ákos, a Fő­városi Közgyűlés közbizton­sági bizottságának kisgazdael­nöke nyilatkozta hétfőn. Meghalt Berkes! András. Életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt Berkesi András. A József Attila-díjas író vasárnap halt meg. A Gazdaságkutató Rt. elnök­vezérigazgatója szerkesztősé­günknek elmondta:-Erre az évre olyan megál­lapodás született az Érdek­egyeztető Tanácsban, hogy megszűnik a reálbérek csökke­nése, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bérnövekedés és az infláció szinkronban marad. A teljesítmény is nőtt Nos ezzel szemben, az év első felében az adózás előtti - bruttó - átlagbérek mintegy 23 százalékkal emelkedtek, míg a nettó bérek 25 százalékkal. Az érdekegyeztető tanács megálla­podásához képest a helyzet a társadalom, a lakosság számára sokkal pozitívabb, mert az év első felében a reálbérek mint­egy 5,5 százalékkal emelked­tek. Tehát nemcsak az történt - ami a megállapodásban szere­pelt -, hogy a reálbérek nem csökkentek, hanem kifejezetten nőttek. Ez abból következett, hogy az első fél évben a fogyasztói árnövekedés, tehát az infláció 18,5 százalékos volt, míg a nettó bérnövekedés 25 száza­léknyi. Az ÉT-megállapodások tartalmaztak olyan ajánlásokat is, hogy az üzleti szférában 22 százaléknál magasabb béreme­lés ne nagyon történjen. Nos, számos ágazatban ennél sokkal magasabb volt a tényleges nö­vekedés.- Vajon összhangban van-e a nagyobb bérnövekedés a gaz­dasági teljesítményekkel?-Nagyjából igen. Ez a bér- növekedés ugyan meghaladja a tervezettet, a megállapodásban rögzítettet, de nem okoz súlyos egyensúlyi problémát. Ugyanis a gazdasági teljesítmények is gyorsabban nőttek a vártnál, ezért erre az évre mintegy 3 százalékos GDP-növekedés va­lószínűsíthető. Ha tehát a telje­sítmények és a bérek össz­hangja ha nem romlik nagyobb mértékben, akkor nincs komo­lyabb veszély. Nem is beszélve arról, hogy az elmúlt két évben bekövetke­zett gazdasági teljesítménynö­vekedés mellett a reálbérek a korábbi stabilizációs időszak­ban lényegesen, 15-20 száza­lékkal csökkentek. Erről az ala­csony bázisról indulva tehát az 5,5 százalékos reálbér-növeke­dés nem is olyan borzasztó. Az év egészében a Gazda­ságkutató Rt. arra számít, hogy az átlagos bruttó béremelkedés 21-22 százalékos lesz, míg a nettó bérek 23-24 százalékkal nőnek. Leépültek a vízfejek-A bérek alakulása feltehe­tően összefügg a foglalkozta­táspolitikával.-A korábbi évekhez képest úgy tűnik, megállt a foglalkoz­tatottak számának csökkenése. A privatizáció, a magántulaj­don előretörésével jelentősen leépültek a felesleges hivatali „vízfejek”, már csupán akkora adminisztratív apparátust tarta­nak fenn, amekkora a termelés, illetve a szolgáltatások lebo­nyolításához szükséges.-A fejlett nyugati országok­hoz képest mennyire elmaradot­tak a hazai bérek?- Ebből a szempontból figye­lembe kell venni azt, hogy Ma­gyarországon elég nagy az úgynevezett fekete vagy rejtett jövedelmek aránya. Ezekről azonban csak becslések létez­nek. Amiről tudunk, azok a hi­vatalos, bevallott jövedelmek. Nyugati arányok - ■ A statisztikai adatok szerint nálunk a szellemi foglalkozá­súak átlagbére csaknem duplája a fizikai dolgozókénak. A leg­frissebb adatok szerint a fizikai foglalkozásúak havi bruttó át­lagbére 45 ezer forint, míg a szellemi munkát végzőké 93 ezer. Ez az arány nagyjából megfelel a nyugat-európai ará­nyoknak is. Ezen belül már vannak elté­rések. Magyarországon például a felsőfokú végzettségű rétegek egy részének hivatalos bére jó­val alacsonyabb mint a külföldi kollégáiké. Jól kimutatható ez például az orvosoknál, a sza- badfoglalkozásúaknál, például a színészeknél. Természetesen a jövedelmek tekintetében már módosulnak az arányok. A becslések szerint e rétegek át­lagjövedelme már közelít a nyugat-európai arányokhoz, csak éppen óriási szóródással. Németh Zsuzsa A központi költségvetés hiá­nya augusztusban mintegy 35 milliárd forinttal nőtt, így a nyolcadik hónap végén a passzívum 224,7 milliárd fo­rintot tett ki - jelentette be tegnap László Csaba. A pénzügyi tárca helyettes ál­lamtitkára a költségvetés hely­zetét kiegyensúlyozottnak ne­vezte, noha a vám- és import- bevételek várhatóan 30 milliárd forinttal elmaradnak a tervezet­től, a magánerős lakásépítés támogatására pedig mintegy 10 milliárd forinttal többet folyósí­tanak az előirányzottnál. Mindezt ugyanis ellensú­lyozza, hogy a gazdasági növe­kedés nyomán az adóbevéte­lekből 40-50 milliárd forint többlete származhat a költség- vetésnek. A gazdálkodó szervezetek társaságiadó-befizetései egyéb­ként augusztusban meghaladták az 5 milliárd forintot. Fogyasz­tási adóból 25,5, személyi jö­vedelemadóból pedig 44,8 mil­liárd forint folyt be. A csúszóleértékelés ütemé­nek esetleges mérsékléséről szólva hangsúlyozta: a gazda­ságpolitikának törekednie kell arra, hogy az inflációs folyamat és a leértékelés mértéke ne sza­kadjon el egymástól. A PM to­vábbra is a folyó fizetési mér­leg 2 milliárd dolláros hiányá­val számol az idén, de nem el­képzelhetetlen a passzívum 1,7 milliárd dollárra történő csök­kentése sem. Itt és ilyen lesz a Nemzeti. A földmunkákkal tegnap megkezdődött az új Nemzeti Színház építésének előkészítése a budapesti Erzsébet téren. Az alkalomra Fiala István kor­mánybiztos a makettet is elhozta: ez épül meg a téren 2000-re. fotó: feb/kallus györgy Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Vigasztalódás váltott szeretőkkel • Külön ágy- nagyobb vágy • Az ötödik megfogta és megtartotta • Nyolc hét alatt formába hozzuk Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! á i % *

Next

/
Thumbnails
Contents