Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-16 / 216. szám

1997. szeptember 16., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Számos kiállító és színes programkínálat Mezőgazdasági napok ’97 PÉTERVÁSÁRA Idén második alkalommal ren­dezik meg a városban a Péter- vásárai Mezőgazdasági Napok elnevezésű kiállítást és vásárt. A szeptember 25-27. közötti rendezvényt dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter nyitja meg csütörtökön este 17.15-kor, a helybeli Mezőgaz­dasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézetben. Számos hazai ag­rárcég és több kereskedő is be­mutatkozik a rendezvényen, az érdeklődők a kéziszerszámoktól a nagy erőgépekig, a növény­védő szerektől a gyümölcster­mesztés kellékeiig számos ter­mékkel ismerkedhetnek meg. A szakmai programok kere­tében pénteken délelőtt a Keg­levich-kastélyban előadásokat tartanak neves szakemberek a szójatermesztésről, valamint a környezetkímélő és alacsony költségszintű növénykultúrák­ról, illetve a sertéstenyésztés helyzetéről, jövedelmezőségé­ről. A három nap eseményeit gazdag kulturális kínálat is szí­nesíti. A vásár helyszínén kéz­művesek és iparművészek mu­tatkoznak be alkotásaikkal és termékeikkel, emellett fest­mény- és szoborkiállítás is várja az érdeklődőket. Mindkét na­pon hagyományőrzők szórakoz­tatják a közönséget, az egyéb muzsikák kedvelőinek pedig - péntek esti koncertjén - a tama- leleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar szolgál vélhetően maradandó zenei élménnyel. Terítéken a hivatal és a gazdajegyző munkája Befejeződött a járdaépítés ISTENMEZEJE-Jelenleg az a számunkra leg­inkább örvendetes hír, hogy el­készült a Kossuth úti járdánk, melyre - a főút forgalma miatt - már oly régóta szükségünk volt - fogalmazott Nagy László, Istenmezeje jegyzője, amikor a község eseményei után érdek­lődtünk. Mint mondta, a beruházás­hoz központi pályázati támoga­tást is sikerült szereznie a tele­pülésnek, s a kivitelező a na­pokban „jelentette készre” a munkát. Á műszaki átadás a jövő héten hétfőn történik meg, ezzel immár papírforma szerint is késznek nyilváníttatik majd az új, több száz méter hosszú gyalogjáró, a falubeliek nagy örömére. Azt is megtudtuk: a község képviselő-testülete ugyancsak a jövő hétfőn ülésezik, a szeder­kénypusztai településrészen. A faluatyák az idei első fél év gazdálkodását tekintik át, va­lamint a polgármesteri hivatal és a jegyző igazgatási, hatósági munkájáról hallgatnak meg be­számolót. Ezt követően Szántó György gazdajegyző ad tájékoz­tatást a területen végzett mun­kájáról. A francia vélemény: „szemrevaló” a falu A kulturális kapcsolatokat gazdasági összefogás követi 1ARNALELESZ-A napokban kaptam meg a franciaországi Charnay-Les- Macon alpolgármesterének le­velét, melyben többek között azt is kifejti: nagyon kellemes be­nyomásokkal tértek haza tő­lünk, s bízik abban, hogy a kap­csolatunk tovább erősödik, s igazi testvértelepülési viszony alakulhat ki a községeink között - tájékoztatott Palkovics Ákos, Tarnalelesz polgármestere. Mint ismeretes, a közelmúltban járt André Barbie alpolgármes­ter és a francia városka képvi­selő-testületének három tagja Tamaleleszen. A látogatás nem az első ta­lálkozás volt, hiszen a franciák tánccsoportja már szerepelt a Tama melletti faluban, s a Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar is vendégszerepeit tavaly a franciaországi városkában. Mint Palkovics Ákostól meg­tudtuk, a 8500 lakosú frankhoni településnek Romániában van már hasonló kötődése, így prak­tikus okai is vannak a kapcsolat további erősítésének. Abban is megegyeztek a ve­zetők, hogy az eddigi kulturális kapcsolatokat immár gazdasá­giaknak kell követniük, s a kül­földi partner keresi is ennek le­hetőségeit.- Hogy az együttműködési megállapodást mikor írhatnák alá, azt a francia adminisztrá­ció nagyban befolyásolhatja - fűzte hozzá végül Palkovics Ákos -, azonban úgy vélem, a tényleges, jól működő kapcso­lat nem a papírtól függ. Mi a legjobb úton haladunk a gyü­mölcsöző együttműködés felé. Rehabilitációs foglalkoztató, csökkent munkaképességűeknek ök önszántukból ragasztanak zacskót A dolgozók egy része tulajdonos is MÁTRADERECSKE-Amellett, hogy jövedelemki­egészítést jelent ez a tevékeny­ség a megváltozott munkaké­pességű embereknek, az is nagy előnye, hogy érezhetik: hasznos dolgot tesznek, szük­sége van rájuk a társadalom­nak. És ezek nem nagy szavak - fogadott a mátraderecskei művelődési házban Bajkóné Tóth Erzsébet, a nemrégiben kialakított rehabilitációs fog­lalkoztató vezetője. Mint megtudom, egy gaz­dasági társaság keretében végzik a tevékenységüket, amely - bármily furcsán is hangzik - nem profitorientált. Igaz, hogy termékeiket értéke­sítik, azonban a bevételt teljes egészében visszaforgatják, hi­szen a cél egy rehabilitációs központ, egy célszervezet lét­rehozása.-Jelenleg csupán papírfel­dolgozással foglalkozunk, kü­lönféle, főként az egészség­ügyben használatos tasakokat gyártunk - mondja az ügyve­zető. - A későbbiekben sze­retnénk ezt kibővíteni mű­anyag-feldolgozással, illetve háziipari termékek készítésé­vel.- Kiket alkalmaznak?- Alapfeltétel, hogy megvál­tozott munkaképességűek dolgozhatnak nálunk, közért­hetőbben azok, akiket leg­alább 50 százalékban rok­kanttá nyilvánítottak. Sajnos, csak Mátraderecskén több mint nyolcvanan vannak ilye­nek. Közülük mintegy 30-an jelezték: szeretnének nálunk dolgozni, s nagyjából ennyien máris éltek a lehetőséggel, s megkezdték a munkát. Az elő­írásoknak megfelelően, napi 6 órában. Azt is szeretném meg­jegyezni, a dolgozóink közül többen tulajdonosai is a társa­ságunknak.-Nem is fogadnak a kör­nyező településekről munka­erőt?-A terveink között termé­szetesen szerepel, hogy távo­labb élő csökkent munkaké­pességűeket is foglalkoztas­sunk. Ehhez a létszámbővítés­hez azonban megfelelő meny- nyiségű munka, megrendelés szükséges. Erről korai lenne most, néhány napos működés után konkrétumokat mondani.- Azon túl, hogy munkát ta­lálnak, milyen előnyökkel jár ez az önöknél elhelyezkedő „leszázalékoltoknak" ?- A már említett pszichés tényezőn túl a jövőben átfogó rehabilitációs tevékenységet kívánunk folytatni, tehát a munkaközi szünetekben a megfelelő gondozásban része­sítjük a dolgozóinkat. De sze­retném hangsúlyozni: még na­gyon az elején vagyunk.-Milyen folytatást tervez­nek középtávon?- Úgy vélem, egy éven belül sikerül megteremteni egy re­habilitációs célszervezet meg­alakításának feltételeit. Ez egészen más alapokon mű­ködő társaság, természetesen hasonló profillal, azonban egészen más feltételekkel, többek között állami dotáció­val. Ehhez azonban a kft. kere­tein belül kell bebizonyítanunk az illetékes minisztériumok­nak, hogy életképes és ered­ményes ez a forma. Suha Péter Előtérben az árvízvédelem Túl „nagy falat” lenne a tározó Többen is felhívták szerkesztőségünk figyelmét arra, hogy az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság „Vizeink” című kiadványában megjelent egy cikk, mely a Terpes körzetében megépítendő víztározóról szól. Az írásból nem derült ki egy­értelműen, hogy a hosszú évek óta „fiókban lapuló” tervek megvalósításáról, vagy csupán a téma újbóli felemlítéséről van-e szó. Erről kérdeztük az igazgatóság illetékesét. PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE-Az tény, hogy újra napi­renden szerepel ez a kérdés, az igazgatóság és a megye között folynak is tárgyalások ebben a témában, azonban úgy vélem, sem ezek, sem az említett cikk nem ad okot arra, hogy a - nevezzük így - terpesi tározó megépítését a közeljövőben megkezdenék - mondta érdek­lődésünkre Hegedűs Sándor, az egri szakaszmérnökség ve­zetője. Mint megtudtuk, a tervek szerint létesítendő majd’ 4 négyzetkilométernyi tározó többek között a Pétervá- sára-Terpes közötti útszakasz egy részét is érintené. Emellett több műtárgyat, közműveze­téket is ki kellene váltani, il­letve a jelenlegi nyomvonalról - a majdan víz alá kerülő terü­letről - áthelyezni. S az is ko­moly feladat, hogy az érintett terület tulajdonosaival miként sikerül megegyezni - már ha valamikor sor kerül a beruhá­zásra.-A tározó megépítése az ivóvízbázis kialakítása és ár- vízvédelmi szempontból egy­aránt üdvös lenne - erősítette meg a szakember -, azonban ez is, mint annyi más, pénz­kérdés. S épp ezért meglehető­sen „nagy falat” lenne ez a milliárdos nagyságrendű be­ruházás. Főként a mai hely­zetben, amikor a vízgazdálko­dási ágazat (is) komoly pénz­ügyi nehézségekkel küzd. S ez annak ellenére is igaz, hogy az utóbbi hónapok eseményei, a környező országokban levo­nuló árvizek kétségtelenül újra ráirányították a figyelmet az árvízvédelem, a megelőzés fontosságára. (s. p.) Műszaki átadás előtt a szennyvíztelep Csütörtökön délelőtt 10 órakor Kovács Árpád, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium helyettes államtit­kára adja át a siroki szennyvíz- telepet. A korábbi tisztítómű bővítését a Purátor Hungária Kft. végezte el, így a létesít­mény - melynek próbaüzeme befejeződött - immár napi 500 köbméteres kapacitással mű­ködhet. Idén is koszorúznak a hajdani foglyok A Recski Szövetség - a korábbi évekhez hasonlóan - idén is megrendezi a Recski Nemzeti Emlékparkban azt a megemlé­kezést, mellyel az ötvenes években a kényszermunkatá­borba hurcolt bajtársaik emléke előtt tisztelegnek. Az ünnepség keretében több párt és társa­dalmi szervezet megkoszorúzza az áldozatok emlékművét. Közmeghallgatás után falugyűlés Tegnap tartották meg az éves közmeghallgatást Mátraballán. A helybeliek jövő hétfőn a fa­lugyűlés keretében kaphatnak újabb információkat a település életéről. A fórumot este 6 órától rendezik meg, a művelődési házban. Ma döntenek a helyi iparűzési adóról Ma délelőtt 9 órakor ül össze Szentdomonkos önkormány­zata. A faluatyák a helyi ipar­űzési adóról szóló rendeletet módosítják, vélhetően kismér­tékben megemelik a fizetendő összegeket, s a kedvezményezet­tek körét szűkítik. Ugyancsak megvitatják, hogy milyen vál­toztatások lennének időszerűek a lakásépítési támogatások rendszerében. További téma­ként a féléves gazdálkodást te­kintik át. Elkészült a templom körüli közvilágítás Az erdőkövesdi templom körül - az önkormányzat beruházása eredményeként - tíz közvilágí­tási lámpa üzemel. A legsikeresebb felújítás Otthonosabbá vált az óvoda MÁTRADERECSKE- Kovács József helyi mester­ember keze munkáját dicséri az a kedves kis zug, melyet a nagycsoportosok már birtokba is vehettek - tudtuk meg Csor- tosné Horváth Magdolna óvo­davezetőtől Mátraderecskén. Mint mondta, a szükséges faanyagot az intézmény sze­rezte be, s az asztalos térítés nélkül ácsolta meg a szerkeze­tet. Az intézményben emellett több felújítás is történt a nyá­ron, ám ezek közül - leg­alábbis a külső szemlélő szá­mára - úgy tűnik, leginkább mégis a nagycsoportosok galé­riás szobája aratott sikert. A csemeték között mindenképp. A csoportszoba legkedvesebb tere: a galéria FOTÓ: SUHA PÉTER Parkolói „becsületkassza” sírok Furcsa vállalkozó az, aki manapság úgy ruház be, hogy ráfordítása megtérülését nem biztosítja be többszörösen is, jó előre. Akad azonban mégis ilyen példa. Hogy a dolog - legalábbis rövid távon - mennyire kifizetődő, azon persze lehet elmélkedni. A siroki vár­kemping tulajdonosa, dr. Németh András szerint azonban nem ez a legfontosabb. A kempinghez vezető szűk utca végén ugyanis a tulajdonos - sa­ját területén - egy parkolót alakított ki. Jó nagyot, autóbuszok is el­férnek benne, sőt még meg is fordulhatnak. Közelebb a vár, ké­nyelmesebb és biztonságosabb a gépkocsik és egyéb járművek el­helyezése, meg egyáltalán a közlekedés. Szóval minden nagyszerű, mondhatni, már eddig sem szokványos. Díjbeszedő viszont nincsen. Egy tábla áll csupán a hatalmas térség közepén, arra buzdítván az autósokat, hogy távozás előtt a kempingben közöljék: mennyi időt töltött gépük a parkolóban, s róják le az ezért járó tarifát. Nos, a verdák gazdáinak mintegy a fele ezt meg is teszi. A másik fele meg nem. Ők sem rosszabb emberek azonban, mint a fizetők, véli a tulajdonos, csupán feledékenyebbek, figyelmetle­nebbek. Arra nem is gondol senki, hogy esetleg ők az igazán éberek. Vajon miért? (espé)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents