Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
DINNYÉS JÓZSEF Nyúlvány Néha magam is azt hiszem, hogy Európa nem más, mint Ázsia túlnépesedett félszigete. EPERJES KÁROLY ‘ T rianon A világtörténelem egyetlen olyan * országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül. GÁLVÖLGYIJÁNOS Tévhit Mivel a televízióban alig készül színvonalas humoros műsor, a g\e- rekek a parlamenti közvetítésről hiszik, hogy az a humor. GESZTI PÉTER Ohne ász A házasság vége békés egymás mel- : lett élés szokott lenni. HALASI IHRE Szocialista kapitalizmus Sokáig rezervátumban éltünk, s most nem tudunk vadászni. HOFIGÉZA Örök darab * Nem én vagyok időtlen, hanem mások hülyesége. i HORVÁTH G VILA 1 Öregek Ne verjük a mellünket, hogy mi magyarok vagyunk, arra figyeljünk inkább, hogy ne kongjon a fejünk. JUNG ZSENI Zseniális Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz tömi. KEMÉNY FERENC Ultima ráció Mondtam már, hogy megszűnik az APEH? Tegnap kaptam tőlük egy utolsó felszólítást. KERTÉSZ ZSUZSA Elhatározás Tegnap belenéztem egy tükörbe, és| úgy döntöttem, hogy nem hiszek neki. NYILASI TIBOR Magyar focisták A játékosok egy részénél már most pánik uralkodik, érzik, hogy előbb- utóbb dolgozniuk kell. POPPER PÉTER Elvbarátok A politikusnak minden pártban vannak ellenfelei. Ellenségei csak a salját pártjában. PUHL SÁNDOR Játékvezetők A hangulat nagyjából így jellemezhető: idehaza minden meccsen van huszonkét ragyogóan felkészített . labdarúgó, két szenzációs edző és ; három hülye... 2 A HÍRLAP magazinja Két futam között - roncshegesztés (Folytatás a magazin 1. oldaláról) Ami viszont tökéletes a csörgő-zörgő kasznikon, az a felirat. A kívülálló nemigen jön rá, hogy melyik mire utal, de bizonyára jelentősége van annak, hogy egy budakalászi, megnyomorgatott Zsigán ez áll: VODKA. Az Európa-hírű versenyző, a már említett Helmuth Wussov járgánya pedig azt hirdeti a hátsó rendszámtábla helyén, hogy EAT MY DUST (Edd a poromat!). A 122-es rajtszámot viselő roncson - mily kifejező önvallomás - nemes egyszerűséggel ez áll: CSIGA, bár a futamokban - mint külön megfigyeltem - vezetője igyekezett ellentmondani a névadó tulajdonságának. Szóval, már ez egy külön látványosság, és hátravan még a cirkusz. Ámi azzal kezdődik, hogy minden „roncswagen” - hátán cipelve a háttérben munkálkodók, a szerelők, a kísérők, a drukkerek ötös, hatos, tízes csoportját - begördül az arénába. Bőgnek a motorok, lobognak a zászlók, piros-fehér-zöl- dek, mellettük német, • svájci, francia trikolórok, a tarka kezeslábasba bújt pilóták, miután a hangosbemondó elharsogja bemutatásukat s rajtszámukat, felugranak a kocsitetőre, s a magasba lendítik a fejükről lekapott pufók bukósisakot. A rodeó hősei kisfiús mosollyal fogadják az ünneplést. * A dunabogdányi Szűcs Károly egy Saab 900-assal áll majd rajthoz. Most éppen a fiáért izgul, aki éppen odalenn gyűri a köröket egy Audi 80-as pilótájaként. A „páholyból” nézzük a futamot, az apa keze ösztönösen kapcsol, kormányoz, szinte együtt él a kocsiba szíjazott fiával. Aztán nagyot csap a levegőbe, mert hirtelen lerobban az autó, később kiderül: valami gond volt a karburátorral.-Nem félti a gyereket? - utalok a kemény menetekre, a pontokért művelt ütközésekre, borításokra, kifordításokra, amelyek nem tűnnek valami bájos asszonyi simogatásnak.- Ezeket az autókat mi rakjuk össze - mondja az egyik, ijesztően összetört kocsi mellett áldogálva idősebb Szűcs -, s állítom, nem eshet benne bajunk. Tele van merevítőcsövekkel, megerősített biztonsági öv, ütésálló oldallemez védi a vezetőt. Korábban a hűtővíz okozott gondot, leforrázott egy fiút, azóta hátul helyezzük el a tartályt... Szűcs Károly valamikor ’87-ben szeretett bele a roncsderbibe, majd külhoni barátai unszolására Németországban állt rajthoz először. Aztán autóba ült a felesége, majd a fia is.- Ez már családi hagyomány - mondja a sárga-kék színnel festett arcú férfi. Észreveszi, hogy a „kommandósmázolást” figyelem, az autókra mutat: ezek a versenyszíneik. * Egyszerre kurta kört ír le a rajtzászló, s nekii- ramlik a következő futam: a kiskategóriások - 1500 köbcentiig - gépei A derbi koridős női versenyzője, Stocker mama feszülnek egymásnak, hogy helyet nyerjenek, s minél többször fussák végig a pályát. À megengedett maximális sebesség - elkerülendő a baleseteket - mindössze 40 kilométer, ám úgy tűnik, mintha odabenn őrült száguldás folyna. A motorok zaja teszi ezt, s az erőteljes fékezés a kanyarokban, így is előfordul, hogy ki-kicsú- szik valaki, vagy a védő földnyelv tetején áll meg autójával, amely libikókaként billeg föl s alá, kerekei tehetetlenül pörögnek a levegőben. Innen már nincs tovább. * Menet közben számtalan járgány felmondja a szolgálatot, s csökönyös szamár módjára cövekel le a pályán. A többiek aztán odábblökik, majd kikerülik, de van - persze, újabb pontért - olyan is, aki egy darabig tolja maga előtt, hátha beindul a motorja. Jobban jár az a versenyző, akinek - a jobb hátsó saroknál megközelítve és megbillentve - felbillentik a kocsiját, mert ekkor leintik a futamot, s beszólítják a bontólegényeket, hogy állítsák talpra a fejre kényszerült pilótát és gépét. S ha tud, mehet tovább.... Ropognak a karosszériák, horpadnak a lemezek, a sárhányók kiízé szorulnak a kerekek, feladják a gumik, sokszor már ráfon gurul a felni, de nem adják fel a küzdelmet. A következő futamra újra menetképesnek kell lenniük a márkáknak. Nem meglepetés hát, hogy a depó fái alatt valóságos kis műhelyek állnak a szabad ég alatt, jobbik esetben sátorlapok védelmében. A 100-as rajtszámú 125p éppen az oldalára döntve pihen, miközben az alsó merevítőt csavarozzák a helyére a szerelők. Távolabb hegesztőpisztoly lángja süvít, a 160-as jelű, alaktalan Zsiguli kerékbontó lemezét jókora kalapáccsal vadul püföli egy fiatal fickó.-Nyugi, menni fog! - szól oda aggódó pillantásom láttán, s újra odasóz egy nagyot a súlyos szerszámmal. Később felfedezem a kocsit a pályán, mozgékonyabb, mint valaha. * Hogy mi ebben az élvezet? - sokaknak felteszem a kérdést. S mintha csak összebeszéltek volna, szinte ugyanazt a választ adják valamennyien:- Szerez az ember egy aránylag használható autót, felújítja a motorját, s megépíti a gépét. Ez azt jelenti, hogy eltüntet belőle minden kényelmet, az ablakok helyett rácsokat rak fel, az alakjához formálja az övét, az ülést. Aztán felbúghat a motor, remeghet az erőtől, és elindulhat az őrült játék, amihez bátorság, ügyesség, jó reflex és természetesen bajtársias- ság kell, hogy vigyázz a másikra. Győzni kell, de nem mindenáron...- Volt már olyan helyzetben, amikor úgy érezte, hogy elég? - kérdezem a koridős női versenyzőt. Az ötvenes éveit taposó Vanders Bossche Margittá Sie- genből jött, hogy rajthoz álljon Volkswagen GTX Sirocco gépkocsijával.- Egyszer... Akkor úgy elkaptak, hogy háromszor pördültem meg a levegőben, mielőtt talpra estem - idézi az egykori kalandot. - De az az ijedtség is csak addig tartott, mert lám, immár húsz éve rajthoz állok, ahol csak tudok. Imádok vezetni... Stocker mama, ahogy a többiek nevezik, szép eredményekkel büszkélkedhet: négyszer volt német mester, kétszer bajnok.-Itt is szépen futott... - dicsérem, mire elneveti magát, aztán elmeséli, hogy sokba került ez neki. Idefelé jövet, még Németországban, elkapták a rendőrök gyorshajtásért: végül is ötven márkát fizetett.-Fene bánja - legyint -, de ezt a cirkuszt semennyiért sem hagytam volna ki... Szilvás István egy virágos kendös öregúr találkozása (Páros nekrológ) Egy tüzes szemű és „Egyszer elmegyek innen, valahova, egymagám. Igen, elhagyom ezt a várost zörgő csontjaimmal. Enyém a bctegség-blues. Remélem, hiányzóm majd.” Egy tüzes szemű öregúr megunta a kórhá- zakat. Megunta Amerikát. Angyaltoliakkal stop- Ipolt át az óceánon. A vizeken tovabozongott dúdo- 1 lása: „Hé, Halál, Apa, Fiad hazaszáll, hé, szegény ember, senkid sincs már.” Egy virágos kendős öregúr megunta a kórházakat. Megunta az embereket. A galamboktól tanult repülni. Aztán felkereste kedvenc erdejét. Mikor az utolsó faodúba rejtett piásüveg is kiürült, beült az Arany Tigrisbe. Hosszú vándorútja során a tüzes, szemű öregúr is betért az Arany Tigrisbe. Letelepedett a magányos virágos kendős mellé. I - Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban, hisztérikusan lemeztelenedett éhezőket... - dörmögte a tüzes szemű. - Angyalfejű hips- tereket égve az éjszaka gépezetében. Intelligens pofájú cigarettázás a lassú dzsessz városainak csúcsain átlibegő, hideg folyóvizes lakások természetA virágos kendős egykedvűen, majd szomorúan hallgatta az idegent, szemeit szigorúan a sörére szegezve. A monológ végén egy pillanatra felhősen elmosolyodott, majd egy cetlit csúsztatott a tüzes szemű elé, melyen csupán ennyi állt: „Unatkozik? Rendeljen mosómedvét!” A tüzes szemű kicsit meghökkent, majd húzott egyet a söréből, és tompán, monotonon, de fokozatosan növekvő hangerővel hörögve továbbmondta: -Tisztítótűzként égették törzsüket minden éjszaka... Hátsó udvaron temetői hajnalok, boros részegség a tetők felett, autókirándulás... Cigarettára gyújtottak a marhavagonokban, a marhavagonokban, a marha vagonokban... ! A virágos kendős óvatosan a tüzes szeműre emelte gyermeki szemeit. Az akkor szinte már üvöltött.- Hetvenkét órát autóztak árkon-bokron át, hogy kitalálják, nekem van-e látomásom, vagy neked van-e látomásod, vagy neki van-e látomása, mely megfejti az örökkévalóságot! A virágos kendős lassan, könnyezve szétnyitotta az ingét, és a mellére vonta a tüzes szemű kezét, aki hirtelen elnémult. Egy gyönyörű tengeri sellő hűl- lámzott a tenyere alatt. A virágos kendős ekkor ki- ugrott az Arany Tigris ablakán. Intett a tüzes szeműnek, hogy szálljon utána. Egy külvárosi prágai ház napfényes tetején landoltak. A virágos kendős elővett egy asztalt és egy széket. Mindkettőnek úgy voltak a lábai, hogy illeszkedjenek a háromszögtetőre. Az asztalon egy ócska írógép kuporgott. A vi-j rágós kendős bemutatta, úgy kell versenyt írni az idővel, hogy az asztallal, írógéppel, székkel a Nap járását kell követni a háztetőn. A tüzes szemű szívből felkacagott. Vele kacagott a virágos kendős is. | Aztán egyszer a Nap megállt. Talán délelőtt 10 és 11 óra között. A virágos kendős öregúr mosolygott, elmélyülten pötyögött egy helyben régi csehszlovák típusú írógépén, fél méterrel a háztető fe-1 lett lebegve. Galambok repkedtek körülötte. A tüzes szemű öregúr a Nap felé reppent forró angyalszárnyain. Egyszer még visszaintett, majd a Tejúton lestoppolta az örökkévalóság Cadillacjét. I (jónás) fölötti sötétjében. >'V -g-*■■:i—' t-■ J-U■ ■ I■'açJiMâÆIL^i '■ ■ '«a:.i— í---r-* ........ ■■r#t-ægàlia R oncswagenek dübörgő cirkusza
