Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
40% ENGEDMÉNNYEL. <J\ß /U engeamennyei. 40% engedménnyel. Gulliver életre kelt Egri kisdiákok a világhálón Már az itt látható képeknek sincs semmi közük a hagyományokhoz. Aki ugyanis azt hiszi, hogy a múló pillanatokat a jól ismert fotóeljárással rögzítették, téved: az egri 11. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kisdiákjai az országos SuliNet táborban elektronikus kamerával „játszadoztak”, és társaikkal együtt több ezer (!) felvételt készítettek magukról, pajtásaikról, vendégeikről, többek közt Magyar Bálint miniszterről. S ha már a nevét említettük, ö sem hódolt a megszokott protokollnak, hanem beült a legkisebbek közé, tudakolandó, hol tartanak az ismeretekben, s maga is „billentyűzött” egy kicsit. Az emlékezetes tábori képeket és a különféle programok megabyte-jait sem fotóalbumban, jegyzetfüzetekben hozták magukkal, hanem CD-lemezre „írva”. Erről másolták át szerkesztőségi rendszerünkbe színesben a feladatok legizgalmasabbját, a Gulliver képregényt és biológiai homepage-ét. Nos, ez aztán új lecke volt! A főváros szándékát, hogy százméteres, bejárható Gulliver-szobrot terveznek egy Aquincumban létesítendő régészeti parkban - a tábor lakói közül is kevesen tudták. Baktay Miklós, a magyar Gulliver „szülőatyja” közzétette saját elképzeléseit, s ehhez kért új ötleteket. Nem kellett hiMagyar Bálint miniszter, a gyerekek és a számítógépek ába várnia. A SuliNet internetes kapcsolatai ..égni kezdtek”, és rövid időn belül Gulliver életre kelt! Az igazi Gullivert, vagyis Swift Gulliver utazásai című könyvét a világhálón kutatták fel, a különböző feldolgozások illusztrációiból válogatva csinálták meg saját képregényüket. A bejárható Gulliverhez az ötletekért már elég volt felszabadítani a fantáziájukat... Az ém- berhegy előállításához egy egész gyár települ, tervezői fiatal orvosjelöltek, mérnökök, építészek, biológusok, számítógépes szakemberek lesznek, s ötletadóik között az egri rákó- czisok is. Szereplésükkel mindenesetre felhívták magukra a figyelmet, s kormányzati fedezetből „saját” internetes bázissal kezdik az új tanRákóczisok II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál évet. Erre - úgy hírlik - Egerbe látogat a miniszter is, sőt ezeken a gépeken fogad és válaszol az Internetre bízott tanügyi kérdésekre. (pilisy) Akik megtalálták Dzsehutimesz piramisát Egyiptomi felfedezésükért magyar kutatóké a világhír (Folytatás a magazin 1. oldaláról)-Milyen történelmi emlékeket rejtett Dzsehutimesz sírja?- Ezerkilencszáznyolcvanhárom óta évente három hónapot töltünk Egyiptomban kutatással a Nílus mentén, Thébában. Amikor először léptünk be Dzsehutimesz - az időszámítás előtti 13. században, II. Ramszesz uralkodása idején élt Ámon isten magtárai főfelügyelőjének, királyi írnokának - föld alatti, templomnak is beillő hajlékába, feltomyosult törmelék látványa fogadott. De a szeméthalom fölött vésett arcok, alakok, hieroglif feliratok bontakoztak ki a zseblámpa derengésében. A feltárómunka az egyiptomi gyékénykosaras munkásnak sok nehézséget hozott. Többször is beomlott az első, pilléres terem. A történeti feltárással fény derült arra, hogy a sír a középkortól a múlt századig lakóhelyül is szolgált, s a ház tulajdonosai nem is sejtették, hogy a padlózat alatt temető rejlik. A sírrablók viszont barbár pusztítást végeztek. A fakoporsókat szétverték, a múmiákat szétdobálták, sokukról még a pólyát is letekerték, arany amulettek után kutatva. De még így is gazdag szórványleletek kerültek birtokunkba. Tömegével találtunk életnagyságú szobortöredékeket, amuletteket, tálakat, rituális edényeket, szarkofágokat, koporsókat, múmiákat, maszkokat, mágikus téglákat.- Hogyan leltek rá a piramisra?-Már korábban is kerestük az építményt, de munkánk hiábavalónak bizonyult. Az utolsó hetekben sétáltunk az ásatási területen fekvő hegy oldalában, a sírtól körülbelül 80 méterre. A törmelék alatt vályogtéglákat találtunk. Elképzelhetőnek tartottuk, hogy piramist találtunk. Kollégám, az egri Kárpáti János régésztechnikus mérései alapján bizonyságot nyertünk. A hegyoldalban megbúvó bejáraton bejutva felirattöredéket találtunk, amelyen Dzsehutimesz nevét azonosítottuk, és később felesége, Iszet neve is előkerült. Ez volt az idei ásatás egyik legnSgyobb eredménye. Munkánk folytatásához sürgős szponzori támogatásra volna szükségünk. Enélkül a piramis teljes feltárását sem tudjuk elvégezni.-Hozhatnak haza valamit a leletekből múzeumi kincseink gyarapítására?- Régebben még a kutató expedícióé volt a leletek töredéke, de most már az egyiptomiak nemzeti Dzsehutimesz és felesége Iszet, széke alatt cerkóf majmával kincse minden. Dokumentáljuk, s publikáljuk az eredményeket. Mielőtt hazaindulunk, egy évre újból a sír bejáratához kerül a vasajtó, a lakat és a kőtorlasz.- Milyen sikereket mutathatnak még be? - kérdezem Gaál Ernőt, az ELTE BTK egyiptológiai tanszékének egyetemi docensét.- Én a 18. dinasztiából való Bakenamun sírját kutattam, s most értékes usébti leleteket hoztunk napvilágra. Ezek kisméretű varázsszobrocskák, amelyek arra szolgáltak, hogy a túlvilágon a halott helyett elvégezzék a munkát. Találtunk még agyag állatfigurákat, szimbolikus áldozatokat. A ma látható festéktöredékek alatt korábbi festmények is kibontakoztak, így tudtuk meg, hogy a sír régebben épült, a jelenlegi tulajdonosa pedig kisajátította, odatemetkezett. A felesége nevét is megtaláltuk, valamint azt is megtudtuk, hogy templomi énekesnő volt. Ki tudtuk egészíteni a téglapecsét-leletünket, most készítem a katalógust hozzá.- Örömét leli abban, hogy hieroglifák fordításával foglalkozik? - kérdeztük Fábián Zoltánt, a Képzőművészeti Főiskola művészettörténészét.- Leningrádban kezdtem tanulni az egyiptomi írás fordítását. Olyan nyelv ez, mint a héber vagy a keleti nyelvek, nincsenek benne magánhangzók. A rajzok ábrázolnak valamit, de nem biztos, hogy azt jelentik, amit mutatnak. Kreativitást kíván a fordítás. Lemásolom, fordítom, értelmezem, összevetem az irodalmi emlékekkel, párhuzamokat gyűjtök az anyaghoz. Elmerülök a régi világ mindennapjaiban. Császi Erzsébet Q- zombati K*Jzubjektív Éljünk tovább az emlékeinkből? SOKSZOR ESZEMBE JUT nekem is, hogy oly korban élünk, amelyiknél fordulatosabb aligha volt eddig. Páratlanok, amikben részünk van, s ha valamennyi nem is igazi élmény mindannyiunknak, korántsem szolgál egészen valamennyiünk örömére, kétségkívül vég nélkül beszélhetünk róla. Akár majd aggastyánként is az unokáinknak, dédunokáinknak... Meglep hát, ha mégis inkább a korábbi emlékekkel próbálunk foglalkozni, ezeket idézgetjük, ünnepelgetjük hovatovább végtelenségig. Egyikünk a jót, mási- ' kunk a rosszat emlegeti, ennél vagy annál időzik hosszasabban. Ki-ki a maga módján és lehetőségei szerint. Az állam rendezvénysorozatokkal is adózik a múltnak. Megteheti, hiszen ő a legnagyobb, neki van rá a legtöbb pénze még mindig, bármennyire is kong már a kasszája. A tisztelgő program ugyanis politikának sem utolsó, bármennyire tagadják. Jól jön minden kormánynak, pártnak, kiváltképpen a választások körül, így a polgárnak kerül-fordul, jut valami szórakoztatóbb is, ami kizökkenti legalább egy kicsit a megszokottból, feledteti vele az ínyére kevésbé valót, napjaink számos keserűségét. Tavaly volt a millecentená- rium, jövőre kezdődik 1848-1849 jubileuma, ami eltart jó másfél esztendeig. Aztán következik államiságunk ezredéves évfordulója. No és a világünnep-. az új évezred nyitánya! A múlt századi forradalom és szabadságharc emlékének - miként hírlik - nem kevesebb, mint tizenegy jeles nappal adózik majd az állam. Már március tizenhar- madika kiemelkedik a kalendáriumból, s 1999. október hatodi- káig követi a naptár többi lapja. A történelmi események élesz- tésén tárcák és intézmények osztoznak hivatalosan. Április 11 - én, az egykori törvények szentesítésének évfordulóján például az Igazságügyi Minisztérium a főszervező és védnök, július 11 -én, az önálló hazai fizetőeszköz megteremtésének emléknapján pedig a pénzügy, illetve a Magyar Nemzeti Bank a programgazda. Míg a Honvédelmi Minisztérium Buda visszafoglalására, a pá- kozdi győzelemre emlékeztet ünnepségein - hogy tovább már ne soroljam. A millecentenáriummal összefüggésben tavalyelőtt és tavaly csupán a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. négymilliárd forintot osztott szét különféle rendezvényekre, a továbbiakra feltehetően még többet szán az állam. Ha nehezen is, megkeresik a módját, hogy jusson. S nyugodtan élhetünk tovább az emlékeinkből... No de azokból igen kétséges, hogy valóban meg is élünk, bármennyire tiszteletre méltók, amikre még mindig kegyelettel, büszkeséggel gondolhatunk. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK: ünnepeljünk csak illendően! Ám végre talán valami mást is jó lenne már kitalálni mellette. Amiért valamikor netán minket is v v ünnepelhetnének. Igazán! Gyóni Gyula
