Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-09 / 185. szám
SZÁLLONGÓ ííiFK // / / Művészek aforizmái Zöldi László szerkesztésében a napokban jelent meg az a kötet, melyben ismert emberek szellemesen frappáns mondásait olvashatják a magazin 2. oldalán. A / Gulliver életre kelt Egri kisdiákok előtt megnyílt a nagy lehetőség, hogy az iskolai internetes program keretében eleresszék fantáziájukat. Sikeres próbálkozásaikról olvashatnak a magazin 3. oldalán. Felborult a VODKA... - munkában a talpraállítok FOTÓ: SZILVÁS ISTVÁN Roncswagenek dübörgő cirkusza HATVAN A szervező és házigazda versenyző, Márkus Tibor talán ha két órát aludt a derbi előtti éjszakán. Nem mintha nyugodt pihenéssel teltek volna a korábbiak is, testébe-lelkébe befészkelte magát a nyugtalanság: rendben lesz-e minden a nagy rajt idejére. A strand mögötti füves terület egyik pillanatról a másikra úgy nézett ki, mint egy marsbéli táj, azzal a különbséggel talán, hogy a hepehupák között nem egy apró robot, hanem két behemót földtúró gép forgolódott. Erőlködésük nyomán lépésről lépésre alakult ki az a keskeny földsávot körbefutó pálya, melyet egyikmásik versenyző - nem véletlenül - Európa egyik legjobbjának tartott. Egyedül Helmuth Wussov, a németek ásza méricskélte fenntartással, de ennek is oka volt:-Itt egy show-autóval mutatkozom be, egy jókora Jaguárral, s ezzel egy kicsit nehézkes lesz forogni, szlalomozni a többiek között. De hát azért vannak a terep nehézségei, hogy leküzdjük őket. A biztonsági földfalak közé szorított ringre föntről mint egy bástyafalról lehet rálátni. A pálya egyik végéből két keskeny út vezet a depóba, ott gyülekeznek a rútabbnál rútabb járgányok, melyek éhes szamarak módjára bőgnek, üvölte- nek. Hatalmas lemezpofájukban erőtől feszülő motorok rejlenek arra várva, hogy kiadják mérgüket a kemény párviadalban, amelyben nincs kímélet. Erre utalnak a kanárimadár minden színében pompázó karosszériák: szinte egyetlenegy sincs, amelyik hasonlítana egy egy- szervolt szép autóra. Az, hogy itt-ott mély horpadások ijesztik a szemet, csak nemes patinát ad a roncsnak, igazi rangot jelent viszont, ha félelmetesen lóg a lökhárító, vagy ha olyan a kocsi hátulja, mintha egy óriás fenékbe rúgta volna mérgében. (Folytatás a magazin 2. oldalán) Akik megtalálták Dzsehutimesz piramisát Egyiptomi felfedezésükért magyar kutatóké a világhír Dr. Kákosy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyiptológiai tanszékének vezetője, a Thébai Magyar Expedíció ásatásvezetője az ELTE-n tartott előadásán hozta nyilvánosságra az idei évad szenzációját, Dzsehutimesz piramisának megtalálását. A professzort és munkatársait felfedezésükről kérdeztük. kígyók, homokviharok - ellenére általában derűs a hangulat az ásatásokon, a felfedezések izgalma, a mindennapi feszült várakozás feledteti a veszélyeket. (Folytatás a magazin 3. oldalán)- Mi vonzza Önt Egyiptom titkaihoz?-Egyiptom varázsa, atmoszférája, a régi világ titkai, az. ehhez kapcsolódó kutatásvágyam, a 14 éve végzett detektív- munkám a vonzó - feleli a professzor. - Az egyiptomi ember számára a lét az örökkévalóság dimenzióiban nyerte el értelmét, az ő szemében a földi tartózkodás álomszerű pillanata a halál utáni élet határtalanságába olvadt bele. A két világ közötti küszöb, a sír - az „örökkévalóság háza”, az „öröklét fény hegye" - elkészítése az élet legfontosabb feladatai közé tartozott. A temetkezési hely elsőrendű forrása lehet egy korszak vallásának, művészetének, államszervezetének, gazdasági helyzetének, történetének tanulmányozásához . A magyar expedícióval egy sok képpel és hosszú feliratokkal díszített sírt, Dzsehutimesz nyughelyét választottuk kutatási színtérül, ezzel a fáraókori egyiptomi világ- szemléletet vizsgáltuk. Nemzetközi ásatásunkon jelen volt a helyi régészeti szervek képviselője is. A helyiekkel jó a kapcsolatunk, sok fiataljuk doktorál egyetemünkön.- Nem lehetett könnyű munka...- A nehéz körülmények - por, meleg, skorpiók, Kákosy László a már elhunyt Sékh Alival Magánosított köziratok P ozsgay Imre igazán történelmi léptékű személyiség. Életpályája legizgalmasabb pillanataiban mindig sikerült meghatározó cselekedeteivel magára irányítani a honi közvélemény és országunkra a külföldi érdeklődők figyelmét Hajdan, még népfront-főtitkári minőségében a korabeli pártfunkcionáriusoktól eltérő, abban az időben szokatlanul őszinte, kritikus hangvételű politikai beszédeivel, nyilatkozataival. Egykori államminiszterként az 1956-os eseményeket forradalommá nyilvánító bejelentésére kapták fel a fejüket a vájtfülűek. Hasonlóképp csodálkoztak meglehetősen sokan lakiteleki jelenlétén az MDF- alapítók összejövetelekor. Nem kertelt akkor sem, amikor a televízió nyilvánossága előtt hirdette önnön alkalmasságát az államfői méltóságra. Váratlan fordulatnak bizonyult későbbi szakítása az előzőleg általa is oly nagyon szorgalmazott szocialista párttal, majd a kapcsolatainak mind szorosabbra fűzése a nemzeti érzelmű politikai tömörülésekkel. A napokban köziratok felett gyakorolt speciális „privatizációja”, s azok Egyesült Államokba történt adományozása váltott ki kisebbfajta, a nyári uborkaszezont időlegesen feledtető vihart. Az általa jóhiszeműnek megjelölt szándék - hadd folytassanak mindenki számára hasznot hozó kutatást térségünkről, s benne hazánkról - számára sem várt hatással járt. Mindenekelőtt a dokumentumok egyes érintettjei fejezték ki rosszallásukat. Joggal, hiszen az adományozó elmulasztotta kikérni a hozzájárulásukat. Ennél is nagyobb súllyal esik latba, hogy - szakemberek megállapítása szerint is - az államvezetésben fontos szerepet betöltött férfiúnál szabály szerint nem is maradhattak volna ezâk a papírok, elemzések, értékelések, feljegyzések, jelentések. Részben azért, mert vannak köztük más személyeknek címzett levelek, s ezeket, finoman fogalmazva, nem ildomos másoknak, főleg külhonba „ajándékozni” a tudtuk és beleegyezésük nélkül. Részben, mert a funkciónál fogva megkapott hivatalos iratok, de még azok úgynevezett másodlatai (az eredetiekről lehúzott példányok) sem „sajátíthatók ki” senki által, még akkor sem, ha azok címzettje egyébként ő volt. (Száznál is több ezek száma.) Annál inkább sem magá- nosíthatók, mivel e köziratoknak a nemzeti kulturális örökség részét jelentő levéltári forrásanyagoknak kell(ene) lenniük. Ilyeténképpen pedig magángyűjteménybe való elhelyezésük jogszerűsége megkérdőjeleződik. Végtére is az erre hivatott szervek vizsgálatuk során döntenek majd e kérdésben. Az azonban bizonyos: a politikus e nem teljesen átgondolt lépése helytelen precedenst teremthet. G ondoljunk csak bele, mire vezetne, ha különböző tisztségek viselői ezután sorra hozzáférhetővé tennék a kezük között megfordult, meghatározott célra szánt dokumentumokat?! Akár csupán hiúságból, akár vélt vagy valós sérelem megbosszulása okán, akár haszonszerzés' végett. Vége-hossza nem lenne a köziratok sajátos magánosításának, forgalmazásának, majd a mindezt követő perlekedéseknek. Ez pedig egyikünknek sem hiányzik. Szalav Zoltán HÍR(TELEN)KÉK... Katona Béla szerint az alvilág megkezdte a hídépítést az úgynevezett nagypolitika felé. S közös lesz a hídpénz... * Megkezdte munkáját az USA-ban a teljesen önműködő, elektronizált, kezelő nélküli benzinkút, az Okos Joe. Nálunk rögtön meghülyülne az örökös árváltozástól...! * Újkori magyarországi tapasztalat: az üzleti etika fogalma alatt mindenki mást ért. Ki azt, hogy: „Ne lopj!”, ki pedig, hogy: „Na, lopj!” * Különös ügyben nyomozott a spanyol rendőrség: egy falusi feszti válón négy üveg whisky-vel úgy leitattak egy tehenet, hogy a/ megdöglött. A tettesek szerint: minek iszik a marha, ha nem bírja... * Ujjlenyomat-felismerő rendszert fejlesztettek ki a magyar bűnügyi szakemberek. Hol van itt a tapintat...! * Szégyenében szíven lőtte magát egy felső-stájerországi vadőr >1 vasom -, mert a rendőrök rajtakapták, hogy ittasan, jogosítvány nélkül vezette gépkocsiját. Vadőr-malőr... (szil’ <
