Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

; MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1997. ÁPRILIS 9., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Lapunk az Interneten iHEVES’g1 HÍRLAP ht!p://www.«gria.datancl.hu/litnhlrtap VIII. ÉVFOLYAM 82. SZÁM ÁRA: 39 FORINT Partnerünk az Agriacomputer Kft. m Heves megyéből öten nyerték el felsőfokú tanintézeteinkből A mi Széchenyi-ösztöndíjasaink A felsőoktatás 500 kiváló szakemberének adták át a Széchenyi professzori ösztöndíjat. A 4 évre szóló, a minimálbér nyolcszo­rosát kitevő támogatás a középgeneráció tudósait segíti, hogy ne kelljen alkotó erejüket méltatlan munkákra fordítani, s kül­földön keresniük a boldogulást. Az EKTF három kiváló tu­dósa, dr. Orbán Sándor főigazgató-helyettes, a növénytani, dr. Kárász Imre, a környezettudományi, és dr. Vadon Lehel, az amerikanisztika tanszék vezetője nyerte el az ösztöndíjat.- Mit jelent Önnek az, hogy a háromszoros túljelentkezés mellett az Ön pályázatát is el­fogadták? - kérdeztük elsőként dr. Orbán Sándort.- Minden­képpen nagy szakmai elis­merés szá­momra, hiszen rangos me­zőnyből vá­lasztottak ki. Komoly pályáza­tot kellett benyújtanunk, s az el­következendő négy évre a prog­ramunkat is ki kellett jelölni. A kollégák köszöntése is azt mu­tatta, hogy ez kiválasztott hely­zet. Aki ismeri a KJT-t, azaz a közalkalmazottak jogviszonyá­ról szóló törvényt, az tudja, e szerint az ember alapbére nem attól függ, hogy mit csinál, ha­nem attól, hogy hány éves. Ha valaki a tudományos pályán semmit sem ér el, csak ott van, bizonyos időszakonként fize­tésemelést kap. Ez az ösztöndíj differenciálási lehetőség, alka­lom, hogy kiemelje azokat, akik komoly munkát végeznek.- Ön évtizedek óta Egerben tanít, Felsötárkányban él, de nemzetközi hírnevet szerzett a mohák kutatásában. Vélemé­nye szerint vidékiként be lehet- e kapcsolódni a tudomány nemzetközi áramába?- Csak attól függ, hogy az embernek milyen ambíciója van. Akarat kérdése, hiszen egy idő után a kutató a publikációi révén közismertté, elismertté válhat a szakmában.- Tudom, a pályázatban sok mindent bizonyítani és vállalni kellett. Ön milyen programot tűzött ki magának? (Folytatás a 2. oldalon) Csak a HEVES "g1 HÍRLAP olvasóinak Mi lesz az egri bábszínház sorsa? A szülők tiltakoznak, a közönség nem mond le a Harlekinróí A színházlátogató szülők közössége postán juttatott el hozzánk egy levelet, 88 aláírással. A fenntartóknak és a Gárdonyi Géza Színház vezetőségének címzett beadvány kollektív tiltakozás a több mint egy évtizede profi társulatként működő, azelőtt pe­dig gazdag amatőr hagyományokkal bíró Harlekin Bábszínház ellehetetlenítése ellen. „Több újságban olvashattunk arról, hogy a Gárdonyi Géza Színház gondjait a Harlekin Bábszínház leépítésével éslvagy megszüntetésével kívánják megoldani. Ennek a gondolata is megdöbbentő és hihetetlen. Megdöbbentő, hogy már megint a védekezni nem tudó gyerme­kek lehetőségeit csorbítanák. Elvennének tőlük egy olyan kul­turális lehetőséget, amely mel­lesleg a jövő színházlátogatóit neveli. Hihetetlen, mert évtize­dek óta telt házzal működő, magas színvonalon dolgozó, ki­emelkedő emberi és erkölcsi ér­tékeket felmutató bábszínházát szüntetnének meg. Tiltakozunk a Harlekin Báb­színház megszüntetése ellen, kérjük az önkormányzatot, hogy találjon módot a bábszínház to­vábbi működtetésére!" (Folytatás a 3. oldalon) Egri költónó: Anga Maria irodalmi sikere Új könyv: Hajnalt terítek ágyamon Ma jelenik meg Anga Mária egri költő első ver­seskötete Hajnalt terítek ágyamon címmel. Az óvodapedagógusként a Kallómalom úti intézményben dolgozó irodalmár a közelmúlt­ban adta közre mesekötetét, az Almot őrző pár­nácskát. Ez a könyv péntektől már Egerben is hozzáférhető az olvasóknak, a Gonda Könyves­boltban, ahol a szerző dedikálja ezt, s az új könyvét is.- A verseskötet 54 művet tartalmaz, közöt­tük a legújabbakat, melyek tavaly ősztől szület­tek - újságolta Anga Mária. A Herczeg István bontótervével megszülető könyvet Nagy Gáspár költő lektorálta, közre­adásában jelentős szerepe volt az Eger-Philip Morris Alapítványnak és az egri önkormányzat által nyújtott támogatásnak.- Nagy izgalommal várom - folytatta a köl­tőnő -, s amint ígérik, országos hálózaton át ter­jesztik. Tehát bízom benne, hogy eljut az olva­sókhoz, és közönséget talál magának. Ezúton köszönöm a Heves Megyei Hírlap támogató fi­gyelmét is. J. I. Gyerekek csodálják a 40 kisállatot bemutató kert lakóit a Kallómalom úti óvodá­ban. Cikkünk a mini állatkertről a 3. oldalon fotó: perl Márton Sziréna Festékkel fújták le a gépkocsit Divat a festés mostanában - tudtuk meg a rendőrség teg­napi ügyeletesétől. Egerben, a Csokonai úton valaki úgy akart meglepetést szerezni egy autótulajdonosnak, hogy lefújta az autót, 15 ezer forint kárt okozva. Faxot vittek el az egri vá­rosgazdálkodási üzemből 90 ezer forint értékben. Andornaktálya belterüle­tén kora reggel személyautó csúszott az árokba, a vezető eltörte a könyökét. Hevesen biciklitolvajt fog­tak el tegnap délután. Az il­lető a húsbolt környékén pattant a két kerékre, ám V. L. autójával üldözőbe vette, bekísérte a rendőrségre, ahol a tolvaj elismerte tettét. Mint mondta: a buszhoz igyekezett. A tűzoltók egy kidőlt fát mozdítottak el az útról Hat­vanban, az Apafi úton. Bélapátfalván száraz avar égett, ahhoz vonultak ki. Füzesabonyban egy mellék- épület kapott lángra, de a tüzet a lakosok eloltották. A szakembereknek csak a kárt kellett felmérniük. Képviselők a szeméttelepen A hegybíró változatlanul nyugtalan Tegnap délelőtt az egri képvise­lők egy csoportja a közgyűlés előtt autóbuszra szállt, hogy személyesen is meggyőződjön a jelenleg működő és az ezred­fordulóra tervezett új kommu- nálisszemét-lerakó földrajzi adottságairól. Ismeretes, hogy a terveket megismervén az Egri Hegyközség hegybírója, dr. Dula Bence az érintett szőlős­gazdák képviseletében tiltako­zásának adott hangot a terület kiválasztása ellen. A tegnapi szemlén a képvise­lők megtudhatták: a mostani te­lep - bár nem az európai szab­ványoknak megfelelően készült — így is az ország 15 legbizton­ságosabb létesítményének szá­mít. A közelben tervezett új le­rakónál sokkal szigorúbb elő­írásokat vettek figyelembe. (Folytatás a 2. oldalon) Ezerrel kevesebb jelentkező Az egri főiskolán legnépszerűbb a rajz-vizuális szak Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés határideje óta. Az egri Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskolán mintegy 3080, a nappali képzésre pá­lyázó jelentkezési lapot vettek nyilvántartásba - tudtuk meg Köröskényi Erzsébettől. A ta­nulmányi osztály nappalis je­lentkezőivel foglalkozó csoport vezetője hozzátette: ez a szám mintegy ezerrel kevesebb a ta­valyinál. A csökkenést az ille­tékes részben abban látja, hogy a múlt évivel ellentétben a nyelvi szakoknál nemcsak írás­belit, hanem szóbelit is tarta­nak, és így nehezedtek a bejutás feltételei. Ez némileg vissza­vethette a pályázók kedvét. Le­endő angolnyelv-tanárként 240-en képzelik el jövőjüket. Egy jelentkező - a mostani rend szerint - akár több lappal is pályázhatott, az alapján küldve el B típusú jelentkezési lapját, hogy hány szakra, szak­párra, tagozatra kíván jelent­kezni. A központi A és az intézmé­nyi B lapok rendszerének idei bevezetése azonban láthatóan elég sok problémát okozott a je­lölteknek. (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezett a Bátor és körzete kistérségi társulás Quo vadis, területfejlesztés? A tegnap délelőtti Bátor és kör­zete kistérségi társulás ülésére a fenti címmel készült el az elő­terjesztés, jól jelezve azt: útke­resőben vannak a hasonló szer­vezetek. A későbbiekből az is kitűnt, hogy a tavalyi év már a tényleges működés lehetőségeit teremtette meg - a területfej­lesztési törvénnyel - ezen tele­pülési csoportosulások szá­mára. Az is elhangzott: a megyei területfejlesztési tanács és a megyei önkormányzat is olyan szerepet szán a kistérségeknek, hogy a községi igényeket, a fej­lesztési lehetőségeket - össz­hangban a hosszú távú fejlesz­tési tervekkel - a többség érde­keit szem előtt tartva, egysége­sen jelenítsék meg. A tegnapi tanácskozás résztvevői abban is egyetértettek, hogy az idei esz­tendőnek fordulópontot kell hoznia ebben a munkában, im­már a kész projektek megvaló­sításában. A kistérségi társulás bátori irodájának munkáját megfele-t lőnek ítélték, hangsúlyozva, hogy jól látja el koordinációs feladatát, naprakész informáci­ókat szolgáltat, s emellett fel­vállalja a térség vállalkozóinak segítését is. Burgundi István, Egerbocs polgármestere, az iroda veze­tője mindehhez azt is hozzá­tette: a jövőben a társult 10 te­lepülés közötti kapcsolatok erősítése, rendszeresebbé és élővé tétele az egyik legfonto­sabb feladat. Hiszen csak így képzelhető el a felvetődő prob­lémák hatékony megoldása. Balázs Mihály: „Soha, amíg élek...” Elénk hegyközségi ellenállás az egri Galagonyás-dűlőben A Global TH Rt. nyerte el az egri Nagylapos Bevásárlóköz­pontra kiírt pályázatot, míg ugyanitt a MÓL Rt. építhet ben­zinkutat. Egyebek mellett ezen jelentősnek mondható kér­désekben is határozott tegnap az egri közgyűlés. Még napirend előtt Flaskay Miklós (MSZP) eredményte­lenül igyekezett rávenni kép­viselőtársait, hogy a grémium ezúttal még ne tárgyalja a vár-zóna közlekedési rendjét, tekintve: a bizottság elé ter­jesztett tervezet nem fedi a valós viszonyokat. Két második fordulós ren­deletmódosítás után a zár­számadásról, illetve a '96-os pénzmaradvány elosztásáról szóló anyag került a közgyű­lés elé. Áz első körben előter­jesztett javaslat szóbeli kiegé­szítése során Láng András ta­nácsnok (Lokálpatrióta) el­mondta: Eger saját bevételei tavaly már elérték az összbe­vétel 47 százalékát, ráadásul a hitelfelvételt is sikerült elke­rülni. Összegezve: az 500 mil­liós pénzmaradványból mint­egy 250 millió forint szaba­don felhasználható forrás áll a város rendelkezésére. Ezen pénzek sorsát illetően több öt­let is született. (Folytatás a 2. oldalon) Nem lesz égető Kálban A „békegalamb” mégis felszállt Minden jó, ha a vége jó - tartja a közmondás. Kálban tegnap este afalugyű­lésre jóval a kezdés ideje előtt jövők sem gondolták - hát még az esemény első félórája után -, hogy rövid időn belül megol­dódik problémájuk. Az, ami el­len aláírást gyűjtöttek, sőt nép­szavazást terveztek. Egy kórházihulladék-égető telepítését tervezték ugyanis a község határába. Fiatalok egy csoportja aláírást gyűjtött az égető építése ellen. Talán ennek a kezdeményezésnek ment elébe az önkormányzat, amikor szórólapokon próbálta tájékoz­tatni a község lakosságát az égetőről, s arról, hogy beszéljék meg falugyűlésen, illetve dönt­senek népszavazáson arról: kell-e Kálnak ilyen égető? A falugyűlés első negyedórá­jában Tompa Vilmos polgár- mester június 8-át, mint a nép­szavazás időpontját meg is ne­vezte, mondván, hogy döntsön a falu. Erre azonban nem kerül sor. Azt kell mondanunk, hogy a la­kosság nyomására, hisz csak az ellenzők jelentek meg a falufó­rumon, pedig állítólag vannak mellette voksolók is. A képviselő-testület rögtön­zött, rendkívüli ülésen elvetette az égető építésének tervét. A forró, ideges hangulat láttán az egymást túlkiabáló, a polgár- mestert szóhoz jutni nem hagyó közönség a bejelentés után elé­gedett tapssal honorálta a kép­viselők döntését. (rada)

Next

/
Thumbnails
Contents