Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. április 9., szerda Képviselők a szeméttelepen Miért veszélyes a génmanipuláció? A tudomány fejlődése szülte a génsebészetet, amelynek sajnos hátrányai, veszélyei is akadnak. Szerencsére akadnak, akik még időben felhívják a figyelmünket arra, hogy védekezzünk. A Transzcendentális Me­ditáció hívei, illetve az azt kidolgozó Maharishi Mahes Yogi dicséretes propaganda- akciót indítottak a felvilágo­sítás érdekében. Mindezek­ről beszélnek ma délután 4 órakor - az egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebéd­lőjében (Ifjúság u. 2.) a ha­zai és külhoni vendégek, akikkel Pécsi István újság­író, a Szellemvilág című zsebkönyv-folyóirat felelős szerkesztője készít interjút, amelyen az egyesületi tagok ingyenesen vehetnek részt. Bibliaóra jMa délelőtt 10 órakor a Nyug- :díjasházban tart bibliaórát Ké- jzér Karolina a Malomárok út 66. szám alatt. A Belvárosi Idősek Klubjá­ban (Érsek út 11.) délután egy­kor a tanárképző főiskola hall­gatói tartanak izgalmasnak ígérkező előadást „Régi korok furcsa szokások” címmel. Veleszületett adottság, tartós egészségkárosodás, vagy éppen baleset után mondható el több igen nehéz sorsú emberről, hogy ők rendelkeznek megvál­tozott munkaképességgel. A Munkaerőpiaci Alap rehabili­tációs alaprésze azonban támo­gatást nyújt a foglalkoztatásuk­hoz. A ma délután Egerben ülé­sező Heves Megyei Munkaügyi Tanács egyik feladata éppen ehhez a témához kapcsolódik.- Öt megyei pályázatról kell véleményt mondania a tanács­nak - említi dr. Asztalos Mik­lós.- A kérelmezők üzleti terv­vel benyújtott anyaga ezzel a helyi állásfoglalással jut a bu­dapesti döntéshozók elé. A pénzt ugyanis központi forrás­ból adják. (Folytatás az 1. oldalról)- Van még egy afrikai projekt, amelyben a tanszékkel részt ve­szünk. Egy trópusi mohacsalá­dot szeretnék megismertetni. Eddig már öt kelet-afrikai ex­pedíción vettünk részt, így ta­valy is a Madagaszkár melletti Reunion szigetén. A másik nagy vállalásom, hogy az aka­démiai doktori disszertációmat ebben az évben szeretném be­adni és megvédeni. Dr. Kárász Imre, a kör­nyezettudomá­nyi tanszék ve­zetője több népszerű tan­könyvet írt, melyet a kisis­kolás korosz­tálytól a leg- nagyobbakig használnak. A leg­többet forgatják Az ökológia és környezetvédelmi gyakorlatok címűt. Van egy 1990-ben meg­jelent tanári kézikönyve is.-A környezetvédelem fiatal és tág tudomány. Mindenki ért hozzá és mindenki tájékozat­lan benne. Ön mit kutat? — Az erdei életközösségek szerkezetével és működésével foglalkozom, különös tekintet­tel a gyökérzónára. A másik nagy témám a környezetvéde­lem oktatásának módszerei.- Mennyiben változtatja meg a munkakörülményeit a Széchenyi-ösztöndíj? A munkaügyi tanács tikára elmondta még, hogy tavaly például két Heves megyei pá­lyázatot találtak érdemesnek a finanszírozásra, mintegy 8 mil­lió forinttal. Most a reménykedők között két egri, egy gyöngyösi, hatvani és andornaktályai munkáltató várja a kedvező elbírálást. A pályázók fogyatékos és sé­rült emberek munkahelymeg­őrzésére, illetve új munkahe­lyek teremtésére igényelik a re­habilitációs alaprész forintjait. Azért, hogy egyszerű fameg­munkálási, dobozhajtogatási, apróbb javítási, szolgáltatási lehetőséget, textilmunkát bizto­sítsanak a rászorulóknak. S jus­son belőle az elavult gépek cse­réjére is. (b.s.)- Nem leszek rákényszerítve arra, hogy olyan feladatokat el­vállaljak, amelyek nem tartoz­nak a kutatási témámhoz.- Eddig már csábították kül­földre?- Rövidebb-hosszabb ideig már dolgoztam külföldön, de arra sohasem gondoltam, hogy hosszabb távra kimenjek, ennél jobban kötődöm a családom­hoz, az itteni munkámhoz. Iga­zából itthon is megtalálom a számításomat (ellentétben más kollégákkal), de szabadságot ad az ösztöndíj. Nagy elisme­résnek érzem, annál is inkább, mert a hazai felsőoktatásból a főiskolák oktatói az ösztöndíjak öt százalékát kapták. Dr. Vadon Leheltől, az amerikaniszti- kai tanszék ve­zetőjétől arról érdeklődtünk: kik adhattak be pályázatot?- Alapfelté­tel volt a tu­dományos előélet, az úgyneve­zett PHD-fokozat, s a legfeljebb 55 éves életkor.- Nemrég írtunk arról, hogy az egri főiskolán a PHD-foko- zatot is egyre többen igyekez­nek elérni a fiatalok közül, s sokaknak már megvan. Há­nyán pályáztak a professzori ösztöndíjra Egerből?-Tudomásom szerint tíznél többen nyújtották be a kérel­met, akik úgy gondolták, meg tudnak felelni a kívánalmak­nak. Végül hárman kaptuk meg.- A hazai felsőoktatásban az egri főiskolán alapították meg először az amerikanisztika tanszéket...- így van, most már a debre­ceni és a pesti egyetemen is van ilyen szak. A pályázatomban vállaltam, hogy az amerikai irodalom bibliográfiáját elké­szítem a kezdetektől a XIX. szá­zadig. Ezt már szeptemberben kiadják. Készítek egy monográ­fiát az amerikai irodalom hazai megjelenéséről, az említett idő­szakban. Tervem szerint a XX. századi szerzőket is feldolgoz­nám. (Lehet, hogy ez már nem fér bele a négy évbe.) A ked­venc témám a kortárs amerikai dráma, ezen belül is Arthur Miller, Eugene O’Neil, Ten­nessee Williams művei. (jámbor) *** A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán oktatók közül dr. Wacht- ler István kandidátus, egyetemi tanár, főigazgató-helyettes és dr. Szabó Lajos kandidátus, egyetemi docens, főigazgató­helyettes nyerte el a Széchenyi- ösztöndíjat. Munkásságukat későbbi lapszámunkban mutat­juk be. (Folytatás az 1. oldalról) A több ütemben készülő sze­méttelep - amely közel 700 mil­lióforintba kerül majd - egy fó­liaszigetelésű völgyben épülne, minden szempontból biztonsá­gos körülmények között. Az új helyen lehetőség nyílik a sze­lektív hulladéktárolásra is. Természetesen az állandó el­lenőrzésre is nagy hangsúlyt fektetnek majd. A bejáráson részt vett dr. Dula Bence hegybíró is, aki kérdésünkre elmondta: számára A Mentálhigiénés Program- iroda, a Béres Alapítvány, a Teljes Életért és az Egészséges Ifjúságért Alapítvány fotópá­lyázatot hirdetett „Van képed hozzá - csak 18 éven aluliak­nak” címmel, aminek ered­ményhirdetését Budapesten tar­tották, az Áttrium Hyatt bál­termében. A nagyszabású különleges rendezvény az egészséges életmódot tükröző pályamun­kák első állomása, hiszen őr­nem meggyőző ez a „program”, hiszen kevés képviselő jelent meg, s ők aligha ismerik az egri polgárok igazi véleményét. Ép­pen ezért két héten belül szeret­nének egy olyan fórumot ösz- szehívni, ahová meghívást kap­nának az eredei terv készítői és a hegyközség által felkért füg­getlen szakértők is. Az önkormányzat jelenlévő képviselői úgy fogalmaztak, hogy állnak elébe az egyezte­tésnek, s az ellenvélemények ütköztetésének. (barta) szágjáró fotókiállításról van szó. A vándorkiállítás anyagát április 8-30. között a Planetá­riumban tekinthetik meg az ér­deklődők. A tárlatot dr. Veér András, a mentálhigiéné miniszteri biz­tosa nyitotta meg. A díjazottak között található egy egri fiatal is, név szerint Szabó Barbara, az egri 12. Számú Általános Is­kola tanulója. Nyereménye egy nyári, Balaton-parti üdülés. (elek) SPRINTER KÖNYVELŐ IRODA! Könyvelés garanciával már 2.500.- Ft+ÁFÁtól. Könyvvizsgálat, ér- ésTB ügyintézés, ..„elkérelem összeállítás, ' nyomtatványok forgalmazása. Elmaradt könyvelések és adóbevallások pótlása. Adótanácsadás! Eger, Széchenyi u. 58. ÏP: (36) 411-811/110 s TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület. Húsvéti diákkoncert Egerben Ma este 7 órakor kerül sor az Egri Bazilikában, a Pannónia Singers szervezésében a hús­véti diákkoncertre. Az ingyenes hangverse­nyen az érdeklődők hallhatják Bach G-moll fantáziáját Bíró Imre orgonaművész előadá­sában, Händel: Dignare Do­mine című művét, Webber: Requiem Pie Jesu-ját Hegyesi Hudik Margit énekművész közreműködésével, Doug- las-Mason: Now I Am Free című szerzeményét (szólót énekel Perei Timotheus), Do­uglas: Jesus Is Lord és Vi­er ne: Carillion című alkotá­sait. A nagy várakozással kísért hangversenyen közreműködik az egri tanárképző főiskola vegyes és női kara, valamint zenekara, az Egri Állami Ze­neiskola fúvósai, az Egri Szimfonikus Zenekar és a Pannónia Singers énekegyüt­tes. Öt pályázatról mondanak véleményt támogatás „könnyű” munkáért N éha az utazó nyugalmas tehenek szélámyékában hosszan kénytelen sodortatni magát a főút állatfolyamában, miközben a ráérő idő meddő gondolatokat hajkurászik a fejben. Mint az a terelő, kiko­pott szőrű, tépett, és valljuk be, bizony elég koszos - csimbókokban kapaszkodó sárcsomók a seszínű bundán, távol a pedigrétől -, de annál lelkesebb kutya. Ott a barmok mellett, akiket látszólag bili­árdgolyóként lökdös egyik árokparttól a másikig. Min­denki sietésben, állandó félút, toporgó türelmetlenség, fel­búgó kürtök, reflektorok néma fenyegetései. Elég messze a piknik-hangulattól. A szélvédő árnyékában az ember nem átall ilyeneket gondolni: parlag, porlepte ke­leti Svájc, bürök meg keserű gyomok, miközben a jószágok bájosan mozgó tomporán fel­Fél Hét Hajthatatlanok porzik a napfény vagy a fény­szóró. S ahogy mennek egé­szen nyugodt méltósággal ott azok a barmok, hajthatatlanul, mintha a kutya, a csordás meg a világ egyáltalán ott sem volna, lassan mégis helyrebil­lennek a dolgok. Nincsen semmi baj. Ezek itt pedig mi vagyunk, nekünk riszálja ma­gát az idő. Felszívódik a tü­relmetlenség, mint a véraláfu- tás, és elég nagy nyugalom szállja meg az embert. Hát hi­szen rendben van minden, megérkeztünk. Nem valahová, de valamihez legalábbis köze­lebb talán. A nyitott autórádióból pul- zálva szivárognak a hírek, komoly öblögetéssel kísért to- borzók, csorda-népszerűsítő felhívások folynak a kommu­nikációs csatornán, akcióprog­ramok dúlnak. Elhivatott nyi­latkozatok hangzanak el a kö­vetendő útról, miközben az út, az előttünk levő, tele van jósá­gosán fáradt szemű barmok­kal. S ez az út bizony, ne ker­teljünk, meg van már alaposan szórva-hullatva, trágyázva no. A vakmerőbbje persze elő­revág, megpróbál rést ütni az előtte gomolygó biológiai útzáron, de a pléhkasztnik ro­hama semmivé foszlik, elnye­lődik az áramló szürke közeg­ben. Jó, ha nem kerülnek két tűz közé, ahol rémülten ta­pasztalják, hogy ormótlannak tűnő testek suhannak el mel­lettük, nagy fejek egy-egy pil­lanatra engedékeny lemondás­sal tekintenek be az ablako­kon, majd elképzelhetetlen könnyedséggel galoppoznak messzebb. Kovács János Hegyközségi ellenállás a Galagonyás-dűlőben (Folytatás az 1. oldalról) Ezen pénzeket illetően több öt­let is született: Gálfi Antal (SZDSZ) a Szvorényi út csa­padékelvezetésére az eredeti­leg elkülönített 500 ezer forint helyett egymillióra tett javas­latot, míg Bíró József tanács­nok (Lokálpatrióta) a Bajza és a Károlyi utcák rendbetételé­nek gondolatát vetette fel. E napirendnél - noha az ön- kormányzati választások még legalább másfél évnyire van­nak — Csányi Barna tanácsnok (Lokálpatrióta) egy csinos kis kortesbeszéddel lepte meg a hallgatóságot. (Az ilyenkor esedékes elnöki dorgálás azonban ezúttal elmaradt...) Fejes Attila, a cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke a Béke-telepre vezető utak rend­betétele mellett szállt síkra. A testület - meghallgatva az óha­jokat - végül kifüggesztésre alkalmasnak találta a rende- ' lettervezetet. Hosszasan időztek képvise­lőink a Galagonyás-dűlő rész­letes rendezési tervénél. Mint ismeretes, a város erre a terü­letre tervezné megvalósítani a jövőben az új kommunálishul- ladék-tárolót. Ezzel összefüg­gésben előbb Flaskay Miklós vetette fel: az Eger szál ók felé vezető út pontos kijelöléséig e részeken ne vonjanak be a vá­ros belterületébe újabb földe­ket, lévén azzal megnöveked­nének a kisajátítás költségei. Komolyabb aggályokkal állt elő dr. Dula Bence hegybíró, aki részletesen elemezte, miért is lenne szerencsétlen dolog a nevezett területen kialakítani a lerakót. Szerinte ez hat hektár szőlő kivágásával járna együtt, amihez a törvény értelmében kell a hegyközség engedélye is, ám ezt eddig nem kérték ki. Mint mondotta, három ideáli- sabb terület is szóba jöhetne a szeméttelep kialakításánál. Erdei Zoltán tanácsnok (SZDSZ) a felvetésekre rea­gálva hangsúlyozta: az egyre égetőbbé váló kérdés rende­zése érdekében az urbaniszti­kai bizottság és a tervezők nyi­tottak. Gadavics Gyula, a fő­mérnöki iroda vezetője ugyan­akkor hangsúlyozta: a lehető­ségek köre bezárult, lévén a környező települések ellenál­lása miatt a lerakót csak Eger közigazgatási területén belül lehet kialakítani. Ami a szőlő­kivágást illeti: erre a lépésre nincs azonnal szükség, ráér fokozatosan, a tőkék kiörege­dése után megtisztítani a föl­det, ráadásul az érintett tulaj­donosok nem zárkóztak el az ültetvények eladásától. Habis László alpolgármester (Lokál- patrióta) szerint a város tár­gyalópartnerének tekinti a hegyközséget, ekképp a sző­lőkben keletkező veszteségért cserébe szó lehet 30-40 hektár új telepítésről is. A grémium egyórás vita után a tervezet ki­függesztése mellett foglalt ál­lást. A vár-zóna közlekedési rendjével kapcsolatban - mint azt a napirend előtti felszólalás után várni lehetett - Flaskay Miklós jelezte: a Buttler-ház melletti parkoló zárttá tétele nagyban befolyásolja a körzet közlekedési viszonyait. így - vélekedett - az ominózus par­koló használatának mikéntjét is alaposabban meg kellene vi­tatni. A Nagylapos Bevásárlóköz­pontra kiírt pályázat nyertese a győri székhelyű Global TH Rt. lett, amely érdekeltséggel bír a Tesco Áruházláncban is. Ennél többet - így például a vételi árat - a képviselők az üzleti titkok védelmében egyelőre nem kívántak elárulni. Balázs Mihály (független) ellenben megjegyezte: „Soha, amíg élek, nem fogom támogatni, hogy egy ekkora, ’majd’ 70 ezer négyzetméteres egybe­függő területet eladjunk...” Döntött a közgyűlés arról is, hogy a MÓL Rt. - kapcsoló­dóan e beruházáshoz - egy ki­sebb benzinkutat létesít itt. Ugyancsak tegnap került napirendre a városi televízió mellett működő társadalmi el­lenőrző bizottság feladatköre, valamint két, alapítványok tá­mogatását célzó javaslat. Kühne Gábor Kérdés: milyen alapon lett az állam tulajdonos? Perre megy a megye A mi Széchenyi-ösztöndíjasaink A Heves Megyei Önkormányzat keresetet nyújtott be az Egri Városi Bírósághoz. Utóbbi fel­adata lesz elbírálni: jogszerűen birtokolja-e a magyar állam a megyeháza mintegy felét. Amint azt Tóth László, a me­gyei önkormányzat aljegyzője elmondta, a Gerl Mátyás által tervezett épület több mint két­száz éven át „Heves vármegye közönségének" tulajdonában volt. Lényegében ez olvasható egy 1978-as birtoklapon is. Utóbb azonban - egészen pon­tosan 1986-ban - felbukkant egy olyan tulajdonilap-másolat, amelyen tulajdonosként immár a magyar állam szerepel. • •• Egyébiránt a jelen helyzet szerint — mégpedig a vagyon­átadó bizottság 1993-as eljárá­sát követően - a műemlék épü­letnek hozzávetőlegesen a felét birtokolja a megyei önkor­mányzat, míg a másik részét az állam. A fentiekből az is kitűnik, hogy ez idő szerint nem tudni, milyen jogszabály, dokumen­tum folytán lett az állam tulaj­donos. Természetesen koránt­sem zárható ki, hogy minden jogszerűen történt, ám ez már bizonyítási kérdés, amelynek a majdani bírósági eljárás során lesz komoly szerepe. (s. i.) Egri fiatal a fotópályázat nyertese Egészséges életmód képekben

Next

/
Thumbnails
Contents