Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-10 / 58. szám
4. oldal Horizont 1997. március 10., hétfő Ármány és szerelem az egri Gárdonyi Géza Színházban A tisztességről szólni egy tisztességtelen világban Megtartották Egerben az évad negyedik nagyszinpadi premierjét. Bartha Lajos Szerelem című darabja biztonságos sikert hozott, de hamar levették a műsorról. A rendhagyó színházi hangnemben megfogalmazott CAliguLó már megosztotta a nézőket, a Kutyakomédiát pedig többen utasították el, mint szerették. A február 28-i egri bemutató hagyományos szemléletű, biztos értékeket ígért, tiszta beszédet. Ezt részben meg is kapta a közönség, s hálás, de nem súlyos vastapssal nyugtázta. Lujza (Nagy Dorottya) Wurm (Venczel Valentin) hálójában. Friedrich von Schiller egy polgárosodó társadalom küszöbén rántja le a leplet tragédiájában a nemesség hazug és reakciós társadalmáról. Ebben a világban a létfeltételeit szorgos munkával fenntartó kisembernek legfeljebb csak emberi tisztasága, becsülete van, ám ez bizony nem elég a boldoguláshoz. A nemesi gőg ellenében a becsületes kiszolgáltatottság eleve vesztes helyzetű. Az ember töpreng: vajon miért vehette elő ma egy magyar rendező ezt a remekművet? Aztán nem is kell sokáig gondolkodnia, hogy rájöjjön: a XVIII. századi német hercegségbeli kispolgár kiszolgáltatottsága, kénytelen alkalmazkodni akarása ugyancsak hasonlít a még meg sem teremtődött, máris ellehetetlenülő mai magyar középosztályéhoz. Legfeljebb őket (minket) nem a nemesi gőg sújtja, hanem a ki tudja honnan (pártarisztokráciából, kalandorokból) verbuválódott hazai újgazdagok kivagyisága. Máris rokonítható tehát az erkölcsi alaphelyzet. A konfliktus pedig — hogy mindez két fiatal szerelme kapcsán bontakozik ki, s válik átélhetővé - ugyancsak ismerős. Az egri Gárdonyi Géza Színház Ármány és szerelem című előadásának rendezője, Beke Sándor tehát világos céllal és szándékkal nyúlt a műhöz, az alap- problémát /az apák és gyermekek viszonyában is megmutatva. Hiszen mindannyiunk napi felelőssége: milyen elveket, emberi értékeket plántálunk udóda- inkba, milyen tanácsokkal látjuk el őket. Helyben hagyjuk-e, ha lányunk nem magához valót választ, ha „felfelé kapaszkodik” ebben az álértékekkel teli világban? S belemegyünk-e, ha fiunk rangon alul nősül, anyagi ellehetetlenülésbe taszítva leendő családját? Mégis, a józan megfontoláson túl, léteznek más törvények is: az emberi szabadságé, és az igaz szerelemé. Tisztes szándék, jó elgondolás vezette tehát az egri előadás létrehozóit. Ámde - mivel a művészi élmény létrejöttének fokmérője az a bizonyos „hogyan” , ez maradéktalanul nem sikerült. Látványos előadás született, ihletett pillanatban fogant, remek díszletekkel, parádés, igényesen kivitelezett jelmezekben. A darabelemzéssel, a jelenetek súlypontozásával sincs baj. Leginkább a térszervezés okoz apróbb görcsöket, s az egységes szellemű színészvezetés hiányzik. Nem tudni, hogy a társulatépítési szándék, avagy az előadás próba közbeni korrigálásának igénye vezetett-e a kettős szereposztáshoz. Ez, amennyit nyert vele a produkció és vélhetően a néző, annyival terhelte meg az előkészítő munkát. A produkció hullámzó hőfoka nem elsősorban a romantikus érzelmek Schiller megszabta áradásának, s végül az öngyilkosságig való fokozásának a függvénye, sokkal inkább annak, hogy az éppen színen levő aktorok mennyire képesek a saját szakmai tudásuk, rutinosságuk révén hitelessé tenni az adott szerepet. Réti Árpád Miller muzsikusként belülről építkezve, érzelmileg is hitelesen állítja elénk a lányáért valóban aggódó apát, s a család megélhetése érdekében megalázkodó, szorongó, de azért büszke, etikus alkalmazottat. (Az előadóművészként remekelő Réti azonban színészi játékában nem tudta leküzdeni a másik műfajhoz elengedhetetlen emelkedettségét, s ebben a rendező sem segítette.) Váli Zita Millernéként nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az asszony szerepében butácska, törekvő, de görcsösen művi is. Ats Gyula, noha a kelleténél többet sportol a színen, mértékkel, meggyőzően játsza a feudális kényúrt, a hatalommal bíró hűbérest. S kancellárként a zsarnok apát. A Lujzát alakító végzős főiskolás, Nagy Doroty- tya őszinte hevülettel tárja elénk a szívébem valóban ártat-* lan szerelmes fiatal lányt, az áldozatot, aki anyja becsvágya, és apja tisztessége oltárán áldozza fel előbb szerelmét, majd egy félreértés folytán életét is. A színésznő a nagy terhelést változó erővel bírja. Igazából nekivaló ez a szerep, noha még művészi eszközei nincsenek meg hozzá, ezért hiányzik az a biztonság, amely nélkül partra vetett halként érezheti magát egy-egy monológ tengerében. Tehetsége jogosítja őt e szerepre, s ha elfogódottsága alábbhagy, ebben a produkcióban is erősödik teljesítménye. Érthetetlen, hogy ő és partnere, a daliásán festő Petrik Szilárd mv. - mint Ferdinánd - miért olyan megilletődött pátosszal játszanak: ezért szövegmondásuk is túlfűtött, olykor hadaró. Venczel Valentin, mint Wurm kenetteljes, gonosz, de nem elég „merész” a gátlástalanságban. Sziki Károly von Kalbként sokszínű, meggyőző. Léggömböket puffogtat, mintegy az udvar kritikájaként, de öniróniku- san is. Külsőségekbe kapaszkodik, mert tisztában van vele, nem olyan okos ő, hogy ne legyen kénytelen a sikerért belemenni minden galádságba. Csakhogy - a levéljelenetben ez látszik - saját gazemberségétől maga is megriad. Sziki sziporkázó játékstílusát „veszi” a publikum. Talán ennyi eszközt és hajlékonyságot elvárhatnánk a többiektől is! (Ez viszont már stíluskérdés is.) Saárossy Kinga Lady Milfordként ragyogó jelmezekben jár-kel a színen, s időnként egy valódinál nagyobb méretű „minden bizonynyal nem olcsó” díszletlovon, (unikomiszon) ül modellt a szófián, ám „akár mindent tudó” festőnek (Fésűs Tamás). E néma szerep ki nem játszott lehetőség ! A nemesi neveltetésű, vagyontalan, de érző szívű kitartottat, az igazi érzelmeikre vágyó nőt árnyaltan játssza, s hogy nem lett alakítása ragyogóbb, az alighanem a Ferdinán- dot játszó férfipartnere színész tétovaságának tudható be. Példás együttműködésben játszik vele a színen Sophie szerepében Oskola Zsuzsa. Kicsi, de apró gesztusokkal hitelesen „felvitt” epizódszerep Sata Árpádé. Erkel László inspiráló jelmezei, egyszerre korszerű és stilizáló díszletei izgalmas keretet kölcsönöznek az előadásnak, amely összességében az évad eddig egyik figyelemre méltóbb teljesítménye. A halott szerelmesek értelmetlen áldozatán gyötrődő és megnyugvást már soha nem találó apa, Réti Árpád egyedül maradása a színen a darab végén, figyelmeztet: nehogy eladjuk gyermekeink jövőjét, a tisztességünket egy ilyen tiszteségtelen világban, mint a mostani. Jámbor Ildikó A Kancellár (Áts Gyula) és von Kalb (Sziki Károly) fotó: majoros t Színjátszó gyerekek a gyöngyösi pódiumon A gyöngyösi Kolping Oktatási és Kulturális Központban rendezték meg a gyermekszínjátszó-csoportok találkozóját. Püspöki Győző szervező lapunknak elmondta, hogy a már hagyományosnak tekinthető rendezvényen lehetőséget biztosítanak a városban és környékén működő iskolai irodalmi és színjátszó csopr- toknak a bemutatkozására. A műfajok tekintetében nincs megkötöttség, így minden színjátszókor szabadon választott darabokkal, jelenetekkel léphet a közönség elé. A mostani találkozón elsőként az abasári gyermekszínpad mutatta be a Kire ütött ez a gyerek című darabot. A karáé sondi általános iskola diákszínpada egy tanulságos jelmezbál történéseit jelenítette meg a mese birodalmából. A gyöngyösi Móra Ferenc Gyermekszínpad az örökzöld mesét, a Csipkeró- zsikát adta elő. A hord Tesz-vesz Színkör a Tündérara című jelenettel mutatkozott be. A csoportok teljesítményét emléklapokkal és édességekkel jutalmazták. Megkapták egyben a nevezési lapot a márciusban megrendezésre kerülő Miénk a tér elnevezésű művészeti fesztivál városi bemutatójára. (f.a.) Középiskolás történelmi verseny a Neumannban Csapatjáték királyainkról Hagyománnyá vált immár, hogy tavasszal Heves megye kösépiskolásai számára irodalmi és művelődéstörténeti vetélkedőt szerveznek az egri Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium történelem szakos tanárai. Az idein - amelynek témája az Anjou királyaink és koruk volt - tizenhét, három tagú csapat vett részt. Példaértékű a verseny szervezésében, hogy a rendezők - megegyezés szerint - nem indítanak csapatot. A döntő eredménye a következő volt: első lett a Dobó István Gimnázium (Eger). A nyertes csapat tagjai: Fehér Petra, Hullai Bernadett, Murányi Dénes, valamennyien a 3. D. osztály diákjai. Felkészítő tanáraik: dr. Varga Istvánné, Ferenc Tamás, Hajdúné Holleiter Andre. A második helyen végzett a Bajza József Gimnázium (Hatvan), harmadik lett a Sancta Maria Általános Iskola és Gimnázium csapata (Eger). Március végén Egerben is vetítik az Evitât Kevesebb feliratos film Ma már több, mint 200 forintért szórakozhatunk a moziban. Ha az ember mégis ellátogat a filmszínházba, azt tapasztalja, hogy a vetített alkotások többsége feliratos, így nem élvezheti kellőképpen a látottakat. Mikorra változik ez meg? - kérdeztük Kiss Lajost, az Agria Film Kft. igazgatóját.- A magyarországi forgalmazók szerint, sajnos a filmek szinkronizálási költségei nem térülnek meg a vetítések során ■befolyt összegekből - hangzott a válasz. Az igazgató a továbbiakban elmondta, valóban egyre többen kifogásolják a feliratos alkotásokat, de a hazai forgalmazók kitartanak mellettük. Az egri Uránia mozi bevételénél, s látogatottságánál sem mindegy, hogy „olvasandó” filmek peregnek-e a nézők előtt. Tapasztalatok szerint, a szinkronizált filmek sokkal több mozirajongót vonzanak. Az itteni üzemeltetők éppen ezért szeretnék, ha egyre több „magyarul beszélő" filmet vetíthetnének, miután ők is tudják: a kedves vendég nem élvezi kellőképen az eseménysorozatot, mert állandóan a kép alján futó szövegre kell koncentrálnia, ha egyáltalán az előtte lévő fejétől látja is azt. A kft. igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a világszerte népszerű Evita című zenés filmet március végére tűzte műsorára az Uránia. A Madonna főszereplésével forgatott alkotást két hétig, csökkenő előadásszámban tekintheti majd meg az egri közönség. Megtudtuk továbbá, hogy az Urániában működő Kamara moziban kicserélték Vetítőgép izzóját, így ezután jobb képminőséget tudnak majd garantálni a szakemberek. í hancsák) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata PÁLYÁZATOT HIRDET a város kulturális, művészeti értékeit ápoló- hosszabb ideje színvonalasan működő műkedvelők, egyéni alkotók és az amatőr művészeti ágakban tevékenykedő egyének és csoportok részére. A Kulturális Alapból 1997. évben igényelt támogatások odaítéléséről - az arra érdemesnek talált pályázatok közül évi két alkalommal a Kulturális Bizottság dönt. A pályázatok benyújtásának határideje:- első fél évben 1997. március 30-ig,- a második fél évben 1997. szeptember 30-ig. Helye: Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportiroda I — 1 : 3300 Eger, Dobó tér 2. S : 36/410-144. 36/410-803 (815. KISALLATTARTOK FIGYELEM!!! NAPOS ES ELŐNEVELT KACSÁT. A TERMELŐTŐL!!! így a legolcsóbb! Megrendelhető: SZARVASI KACSAFARM Kft. , Tel : 66/312-311 I fOűtyí-FUR?. PLASZTIKAI SEBÉSZET Minden esztétikai műtét. Érdeklődni: 06-20-422-807, 06-30-558-501 RENDELÉS HELYE: Miskolc, Semmelweis kórház | BŐRGYÓGYÁSZATI J AMBULANCIÁN Csabai kapu 6.sz. Rendelési időben: Szerda: 16-18-ig Szombat: 9-11-óráig. 46/363-333/10-34 Hesi Ki nyeri meg a ÏÏE&I Rt. Eger és a HEé>I GYÖNGYÖS Kft. húsvéti ajándékát? Hallotta már? A HESI Rt. Eger és a HESI Gyöngyös Kft. az egész megyére szóló nyereményakciót hirdet március hónapban, amelyben húsvéti ajándékokat sorsolnak ki. Egy 10.000 forintos és egy 5-000 forintos fődíj, valamint Bajor 1 20 darab ajándékcsomag talál gazdára. Csak annyit kell tennie, hogy a cégek által forgalmazott szeletelt HETI KENYÉR vagy BAJOR ROZSKENYÉR csomagoló anyagából a HEVES MEGYEI HÍRLAP felirattal ellátott termékcímkéből 5 darabot összegyűjtve beküldi az alábbi címre: 3.300 Eger, Pf. 23. Beküldési határidő: 1997- március 26. A Heves Megyei Hírlap különdíja, hogy a beküldött borítékok közül, amelyek beküldője érvényes Heves Megyei Hírlap-előfizetéssel rendelkezik, azok között egy húsvéti bárányt sorsol ki. A nyereményakcióban az érintett cégek dolgozói és családtagjai nem vehetnek részt. Sorsolás március 26-án, a nyereményakcióval kapcsolatos további információkért hívja a 36/412-646-os telefonszámot. fd§N >R HETI Ucmfár &