Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-18 / 64. szám

6. oldal VILAGTUKOR 1997. március 18., kedd Németországba utazott hét­főn Kovács László. A magyar külügyminiszter vendéglátójá­val, Klaus Kinkellel és a német politikai élet vezetőivel folytat eszmecserét. Kétnapos hivatalos látoga­tásra Hollandiába utazott hét­főn Keleti György honvédelmi miniszter. Holland partnerével, Joris Vooerhoeve-vel tájékoz­tatják egymást a fegyveres erők helyzetéről és áttekintik a két­oldalú együttműködés fejlesz­tésének lehetőségeit. Hájas 1-jén szólítják az urnák elé a brit választópolgárokat, akiknek arról kell dönteniük: ötödszörre is a kormányzó kon­zervatívok mellett teszik-e le a garast, vagy 18 év után először az ellenzék vezető erejét, a Munkáspártot akarják a hata­lomban látni. John Major kor­mányfő hétfőn hivatalosan is bejelentette a parlamenti vá­lasztások időpontját. Nyizsnij Novgorod megye eddigi kormányzója, Borisz Nyemcov elfogadta a Jelcin el­nök által felajánlott első mi­niszterelnök-helyettesi posztot. A politikus várhatóan az állami monopóliumokat, illetve a szo­ciális szférát felügyeli majd a kormányban. Az újonnan megalakult Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kész együttmű­ködni az Együtt szerbiai ellen­zéki pártkoalícióval, valamint a Demokratikus Központ nevű párttal - közölte Ágoston And­rás, a VMDP elnöke. Mosást és vegytísztítást, szőnyegtisztítást váltatunk idényjelleggel is, szállodák, panziók, kollégiumok, intézmények, közületek részére. Ingyenes szállítás, háztartási papír- és vegyiáru -ellátás, ~ textilszerviz. 36/324-418. £ Budapest és Prága nem versenyez Václav Klaus megütközve fogadta az orosz követ nyilatkozatát Horn rámutatott: jól fejlődnek a magyar-cseh kapcsolatok A cseh kormány reméli, hogy Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykövet pusztán a magánvéleményét fogalmazta meg, amikor azt nyilatkozta: Oroszország esetleg felülvizsgál­hatja Csehországhoz fűződő gazdasági kapcsolatait, ha Prága továbbra is a NATO-tagság elnyerésére törekszik - mondta Václav Klaus cseh kormányfő hétfőn Budapesten. „Világos elhatárolódó nyilat­kozatot várok az orosz kor­mánytól ebben a kérdésben” - jelentette ki Klaus azon a sajtó- értekezleten, amelyet a ma­gyar-cseh kormányfői tárgya­lás után Hóm Gyulával közö­sen tartott. Klaus megfogalmazása sze­rint a cseh vezetés megütközve fogadta az orosz nagyköveti nyilatkozatot. A cseh miniszterelnök, aki Hóm Gyula meghívására érke­zett hazánkba egynapos hivata­los látogatásra, előbb szűk kör­ben, majd a tárgyaló küldött­ségek bevonásával folytatott eszmecserét vendéglátójával. A két kormányfő megbeszé­lésein elsősorban az euroat- lanti integráció kérdései kerül­tek terítékre. Hóm és Klaus egyaránt hangsúlyozta: Buda­pest és Prága nem versenyez egymással a NATO-, illetve az európai uniós tagság elnyerése érdekében.- Csehországnak és Ma­gyarországnak azonosak az érdekei, és a két vezetés inten­zív politikai párbeszédet foly­FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE tat egymással az integrációs kérdésekről - jelentette ki Václav Klaus. Ami a NATO-t illeti, Horn Gyula leszögezte: a magyar belépésről kizárólag a NATO és Magyarország dönt majd. A kétoldalú viszonyról a kormányfők elégedetten nyi­latkoztak. Elhangzott, hogy a dinamikusan fejlődő gazda­sági kapcsolatokban a magyar fél külkereskedelmi deficitjé­nek csökkentésére törekszik. Václav Klaus, méltatva a regionális együttműködést, említést tett néhány kisebb je­lentőségű problémáról is, így például arról, hogy Csehor­szág és Magyarország között egyelőre nehézkes a minőségi tanúsítványok kölcsönös elis­merési eljárása. Kinyitottak a boltok, dolgozni kezdtek a hivatalok Albániában helyreáll a rend Albániában kezd visszatérni az élet a normális kerékvá­gásba. A menekültek to­vábbra is ostromolják az olasz kikötőket. A balkáni államban hétfőn a boltok és ' a bankok többsége kinyitott, s a kormány felhívá­sának engedelmeskedve mun­kába álltak a hivatalnokok. Gö­rög diplomaták szerint hétfőn Fier város közelében tanácsko­zásra ültek össze azok a dél-al­bániai katonai vezetők, akik a múlt héten megalakították a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Helmut Kohl német kancellár szerint az EU tanácsadói segít­hetnek, de az ország belső rend­jét az albánoknak kell megterem- teniök, külső katonai közremű­ködés nélkül. Az amerikai had­sereg eddig csaknem 800 embert - köztük 385 amerikai állampol­gárt - menekített ki Albániából. lemondásra szólította fel Sali Berisha államfőt Fatos Nano, az albán szocialista párt vezetője. A 45 éves politikus, aki vasárnap szabadult ki a börtönből, arra kérte honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert, és támogassák a nem­zeti megbékélési kormányt. Hétfőre már meghaladta a négyezret az Olaszországba me­nekült albánok száma. Az olasz hatóságok közölték, hogy csak ideiglenes menedéket nyújtanak az odaérkezőknek. * „Öngyógyítókúra Albánia „öngyógyító kúrára” van ítélve - fogalmazott az Európai Unió külügyminisztereinek hétvégi tanácskozása után a bonni dip­lomácia vezetője. Klaus Kinkel szavai arra a döntésre utaltak, amelyet a nyugat-európai integráció illetékesei a gyors beavatko­zást szorgalmazó tiranai vezetés felkérésére hoztak. Hasonlóképp értelmetlennek vélte Washington is egy stabilizációs erő küldését a balkáni államba. Egyelőre tehát valószínűtlen egy közvetlen, akár NATO-, akár NYEU-színekben végrehajtandó katonai fellépés. Az elmúlt néhány nap eseménysora: a terjedő káosz, a sok ezer külföldre menekülő, a hadsereg raktáraiból széthordott fegyverar­zenál, a széthulló államhatalom, a már száz körüli halálos áldozat első pillantásra érthetetlenné teszi az EU elzárkózását. Hisz nem kétséges, hogy a nyugati integráció tagjai képesek lennének a ha­tékony beavatkozásra. Csakhogy a nagy dilemma nem a csapatok bevetése, hanem az, ki mellett és ki ellen, miként és meddig kellene egy ilyen intervenciót elindítani. Márpedig ezekre a kérdésekre jelenleg szinte képtelenség vá­laszt adni. Berisha helyzete enyhén szólva ingatag, de nem tartja kézben az események menetét az ellenzék sem. Lerohanni az ország déli részét? Megszállni a kikötőket, netán a fővárost? „Felszabadí­tani” a tiranai nemzetközi repülőteret? Katonai értelemben mind­egyik elképzelhető. Am ameddig nem tisztul a politikai összkép, amíg nem dől el, kivel lehet tárgyalni, ki képes az indulatok lecsil­lapítására, addig meglehetősen illuzórikus azt hinni, hogy néhány tengerészgyalogos egység vagy deszant bevetése mindenre gyógyír lehet. Marad tehát a Kinkel által említett öngyógyulás - bár az is lassú, véres gyógymódnak ígérkezik. Szondy Gábor széles az áruválaszték és kedvezőek* az árak? DISZKONT A Jééé diszkontokban, ahol engedményes húsvéti vásár várja Önöket. égi ár új ár 659,- 619,- Eduscho Dupla, 256 g 959,- 859,- Kinder tojás 239,- 199,- Kapucmer szelet, 30 g 169,- 147,50 Maxi sajtos keksz, 225 g 225,- 269,- Rauch happy day narancslé 127,- 118,- Sió rostos öszibarackle, 11 99,- 85,- Nozzi papírzsebkendő, 100 80,- 67,- Ultra Viola mosópor utantöl Héra sütőzsír, 500 g Honol étolaj, 11 Pergő Rizs B, 1 kg Kínai szeletelt gomba, 284 g Ecetes reszelt torma, 200 g Merénylet a mecsetben Egyelőre keresik a tettest Öt napon belül immár másodszor történt pokol­gépes merénylet Párizsban: míg a múlt hét csü­törtökén a francia főváros központjában, egy boltba dobtak be robbanószerkezetet, hétfő haj­nalban Párizs egyik külső kerületében, egy me­cset előtt robbant a pokolgép. A detonáció követ­keztében az épület gondnoka könnyebben meg­sebesült, s jelentős anyagi károk is keletkeztek: a mecset bejárati ajtaja megrongálódott, a kör­nyékbeli házakban pedig betörtek az ablaküve­gek. A nyomozás első eredményei szerint a pokol­gépet egy tűzoltókészülékbe rejtették a tettesek. Az elkövetők kilétéről egyelőre semmit sem tudni; a hatóságok szerint az mindenesetre bizo­nyos, hogy nincs közük a múlt csütörtöki me­rénylethez. (Ez utóbbi tettesét sikerült azonosí­tani: a robbantást a bolttulajdonos egyik ismerőse követte el, aki így akarta rendezni kettőjük „vitá­ját”.) A rendőrség még mindig nem tudta kézre kerí­teni a francia fővárosban végrehajtott, tavaly de­cemberi pokolgépes akció elkövetőit, noha az a fotó- FEB/REUTER merénylet négy ember halálát követelte. Sokba kerül a hiányos nyelvtudás a hatalmas országnak Angolul tanulnak az amerikaiak Az Egyesült Államok lakosságának 11 százalékát teszik ki az utóbbi években érkezett bevándorlók. Ennek a 24 millió em­bernek jelentős része, mintegy 14 millió egyáltalán nem, vagy csak rosszul beszéli új hazája nyelvét. A nyelvtudás hiánya különösen drámai, amikor a betegek életét az angolt rosszul értő ápoló­nőkre bízzák. Minthogy immár az amerikai orvosok egy része is olyan, aki külföldön született és tanult, egy új rendelkezés ér­telmében 1998-tól még az ame­rikai orvosegyetemeken végző külföldieknek is nyelvvizsgát kell tenniük. Az ötven államból eddig 23 fogadott el olyan törvényt, amely szerint a közalkalmazot­taknak folyékonyan kell ango­lul tudniuk, noha az USA-nak nincs kötelező államnyelve. New Orleansban tavaly de­cemberben egy nagy hajó kikö­tés közben nekiment a Missis­sippi torkolatánál épült bevá­sárlóközpontnak, és az épület jó részét romba döntötte. Mintegy száz vásárló megsebesült. À balesetet az okozta, hogy a hajó kínai legénysége nem tudott angolul, s nem értette a kikötői hatóságok utasításait. New Yorkban a taxizás ha­gyományosan az új bevándor­lók foglalkozása: a 45 ezer ta­xisofőr kilencven százaléka új jövevény. Most már az újaknak ugyancsak nyelvvizsgát kell tenniük. Ha megbuknak, több száz dolláros büntetést fizetnek, és kötelesek nyolcvanórányi nyelvoktatáson részt venni. Becslések szerint az új be­vándorlók nyelvtudásának hiá­nya az oka annak is, hogy sok­szor képzettségüknél jóval ala­csonyabb szinten tudnak csak munkába állni; ez évi 175 mil­liárd dolláros kárt okoz az ame­rikai gazdaságnak. A helyzet orvoslása annál sürgetőbb, mivel a beáramlás gyorsul: az Államok lakossága a következő fél évszázadban 130 millió emberrel gyarapo­dik, többségük bevándorló. Nagy részük Ázsiából érkezik, s ők az átlagosnál is többet küszködnek a nyelvvel. (heltai)

Next

/
Thumbnails
Contents