Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

4. oldal Hitélet 1997. február 12., szerda Egyházi Kincstár A gyöngyösi Egyházi Kincstár ebben az évben is várja a láto­gatókat. A gyűjtemény hétfő kivételével naponta 10—12-ig és 14-17 óráig tekinthető meg Mint megtudtuk: az illetékesek tervezik, hogy tavasztól a dél­előtti nyitva tartást meghosz- szabbítják a Felsővárosi Plébá­nián. a Szent Bertalan űt 3. szám alatt. Misztériumjáték A lőrinci katolikus fiatalok el­kezdték a felkészülést a húsvéti misztériumjátékra. Mint képvi­selőjük. Szűcs Irén tájékoztatta lapunkat, a szereplőválogatás már január végén elkezdődött, de továbbra is várnak közre­működni kívánó, ám nem lám­palázas felső tagozatos és kö­zépiskolás diákokat. Lourdes-i áj tatosság Kerecsenden a község idős la­kói - a hagyományokhoz híven — február 2. és 11. között lour­des-i ájtatosságot tartottak. A hamvazószerda előtti napon - 11-én - az 5 órai mise előtt imaórára várták a híveket a templomba. Sikeres baktai bál A KALASZ szervezésében re­mekül sikerült jótékonysági bált tartottak Egerhaktán. Ezút­tal az esemény rendezői a temp­lom tetőszerkezetének felújítá­sára gyűjtötték az adományo­kat. Összesen 203 ezer 581 fo­rint jött össze a belépőből, a tombolából és a szép haszonnal működő büféből. A renoválás teljes költsége - a tervek szennt- megközelíti a kétmillió forin­tot. Várják a támogatást A lőrinci római katolikus egy­házközség - hasonlóan a többi­hez - igen nehéz körülmények között tevékenykedik. Illetéke­sei kérik a helybelieket, hogy az egyházi adót minél előbb fi­zessék be. Ennek összege a mi­nimálbér tíz százaléka, vagyis évi 1700 forint. Az egyedülál­lók és a nyugdíjasok ennek fe­levei járulhatnak hozzá a temp­lom fenntartásához. Hamvazószerdatói (vagyis a mai naptól) a húsvétot meg­előző csütörtök estig terjedő időszakot nevezzük nagyböjt­nek, amelynek célja, hogy a ke­resztény embert előkészítse a husvet méltó megünneplésére. A nagyböjt elnevezés csak kevéssé fejezi ki a szent idő gazdag tartalmát és lényegét, hiszen ez az idő távolról sem áll csupán böjtölésből, amire az elnevezés utal. Ez az idő­szak az évenkénti tavaszi ..lelki megtisztulás és lelekúju- lás” ideje az egyházban Hamvazószerdán (és az azt követő vasárnapon) a pap az elmúlt év virágvasámapján megszentelt barkaágak elége­téséből nyert hamuval jelöl ke­resztet a hívek homlokára az elmúlás szimbólumaként. Em­lékeztetve arra a nagy igaz­ságra. hogy egyszer minden hamuvá válik, ne kössem hát A Jo Pásztor Nővérek szeretetéről és apostoli küldetésükről „Egy lélek többet ér, mint az egész világ” Tavaly ünnepelte a szerzetes rend alapítójuk születésének 200. évfordulóját. Ugyancsak az elmúlt esztendőben Gyön- gyösorosziban is elkezdte apos­toli küldetését a közösség két tagja, a Portugáliából érkezeti Mária nővér és Rita nővér. Sze­retettel fogadlak a helyi rend­házukban. ahol egy interjú el­készítése előtt elmesélték a Jó Pásztor Nővérek rendjének tör­ténetét. Mária-Eufrázia Pelletier alapította Franciaországban 1820-ben. Az angers-i kolostor volt a székhelyük. A szerzetes- rendet 1835 januárjában is­merte el XVI. Gergely pápa. A gyökerek a Miasszonyunk Sze­retetéről elnevezett közösség­hez nyúlnak vissza, amit Eudes Szent János (1601-1680) alapí­tott. s aki korának neves pap személyisége volt A Jézus és Mária szíve iránti tisztelet jel­lemezte. és a liturgikus hódolat atyja, tanítója, apostola volt. Franciaországot járva döbbent rá arra, hogy sok-sok asszony és leány él lelki elnyomásban, kizsákmányolásban. Segítséget akart nyújtani, ennek érdekében házat nyitott számukra, s olyan nővérre bízta a vezetést, aki hozzá hasonlóan a szeretet el­kötelezettje. 1814-ben lépett be a tours i közösségbe Rose-Virginie Pel­letier, aki a Mária-Eufrázia ne­vet kapta. Szerzetesi hivatásá­nak első éveit a rendházban élők szolgálatában töltötte, majd 29 éves korában elöljá­róvá nevezték ki. 1829-ben az angers-i püspök meghívta őt a városba, hogy menhelyet ala­pítson. Elindította az új ház éle­tét, amely a Jo Pásztor nevet , Marie-Euphrasie Pelletier vette fel. Életük lendületesen fejlődött, és sokasodtak a hiva­tások. 1831-ben megalapította azt a szemlélődő közösséget, amint tette Tours-ban is, melyet Szemlélődő Jó Pásztor Nővé­reknek hívnak azóta is. Mária-Eufrázia kívánsága az volt, hogy az egész világot el­érje a szeretet missziója. 1855- ben - vatikáni intézkedéssel - a kongregációt tartományokra osztották. Az alapító halálakor, 1868. április 24-én szerte a vi­lágban már 110 házat számlál­tak. 1940-ben XII Pilis pápa szentté avatta. A nővérek Jézus, a Jó Pász­tor irgalmas, gyöngéd szerete tével fordulnak azok felé. akik az élet. a társadalom perifériá­jára szorultak, a kizsákmányo­lás áldozatai, akiknek az élete veszélyben forog, s akiknek az emberi méltóságát súlyos sére­lem érte. Befogadják azokat a gyermekeket, akiket szüleik el­hagytak vagy képtelenek a ne vetésükre, s felkészítik őket a családi életre. Segítik továbbá az egyedülálló, válságban levő anyákat: munkát, szakképzést biztosítanak a munkanélküli és érzelmileg kiegyensúlyozatlan nőknek. A világ 57 országában mintegy 7500 Jó Pásztor Nővér működik 580 közösségben. A Jó Pásztor Nővérek ma­gyarországi megtelepedése San Marco hercegné, született nagyszentmiklósi Nákó Anna Mi leva nevéhez fűződik. 1892- ben Óbudán vásárolt telket, s építtetett fel egy szép házat, amelyet a nővérek rendelkezé­sére bocsátott. A nemes alapító hat nővér és 30 penitens szá­mára rendezte be. A tisztelendő anya, Marie de St. Pierre Cou- denhóve kiválasztott néhány fiatal nővért, hogy magyarul tanuljanak, majd Marie de St. Augustin nővért kinevezte elöl­járónak, aki a hűségeskü leté­tele után öt nővérrel érkezett Magyarországra. Az első évek­ben a növendékek nevelése ne­hézségekbe ütközött, mert fe­gyelmezetlenek voltak. 1924-ben Kecskeméten épí­tettek rendházat, majd 1936- ban a harmadik magyar rend­ház alapítására került sor az ikervári kastélyban. 1996 októ­berében Gyöngyösorosziban nyílt lehetőség az apostoli munka beindítására. Ez utóbbin kívül már csak a fővárosban működik két rendház. A Jó Pásztor Nővérek egyik szép mottója: „Egy lélek többet ér, mint az egész világ”. (A Gyöngyösorosziban Má­ria és Rita nővérekkel készült interjút a Hitélet következő ösz- szeállításában olvashatják. ) Fáczán Attila „A jó pásztor életét adja juhaiért” Az anyagiakhoz nincs tehetsége, plébániájáról áthelyezik a mátraházai szanatóriumba. Bünte­tés? Véletlen? Nem Isten ujja. Késő este, amikor a betegek már letesznek az álomról, és a vergődésben töltött órák után pis­lákolnak az éjjeliszekrény-lámpák, valaki jár a folyosókon. Nádasy Ferenc, a hatalmas kórház- palota lelkésze. Meg-megáll az ajtóknál, ahon­nan fény szűrődik ki vagy jajgatás hallatszik.- Nem zavarom? Hogy zsidó vagy éppen református a beteg, nem számít. Szenvedő ember, és benne Krisz­tus. A pap leül az ágy szélén. Bátorít, vigasztal, gyóntat. Ha a beteg elcsendesedik, megy to­vább a következőhöz. így virrad rá a reggel. Hogy mikor alszik, nem tudja senki. Hatására napi áldozó lesz az eddig a világnak élő fiatal­ember. A másik panasz nélkül fekszik két esz­tendeig. De nem mindenki hős. A fiataloknál hamar beköszönt a csüggedés.- Hát élet ez így? Feküdni heteken, hónapo­kon, éveken át? Már levelet sem kapok! Elfelej­tettek otthon is. A tisztelendő úr lemegy a kertészetbe. Virá­got rendel, egy csokor illatos rózsát.-A 18-as szobába! Tilos megmondani a küldő nevét! A beteg arcán átsuhan az öröm. Valaki gon­dolt rám? Találgatja a neveket, s egy pár napra elfelejtkezik a sivár jelenről. Gyógyulni akar. Ha kell, hazakíséri a gyógyíthatatlan betege­ket. De az autóbusz-megállóig vagy a kórház ajtajáig mindenkit elkísér. Ez az ő kiváltsága. Valaki rászól: „Éles a szél, tessék kabátot venni!” A pap összefogja a reverenda gallérját, és mosolyog. Már rég nincs kabátja. Ráadta egy öreg alföldi magyarra... Lassan mindene a be­tegeké lesz. Ideje, pénze, egészsége. Ez az utolsó, amit adhat. Mint Damján atya a leprát, úgy ő is elkapja betegeitől a szörnyű kórt. „Na­gyobb szeretete senkinek sincsen...” (Mátraháza. 1930-as év végén. írója ismeret­len. - Közlés: Borsos József né recski olvasónk jóvoltából.) Helyreáll Tiszanánán a mise és a hitoktatás rendje Időben kezdődnek a szertartások Mint lapunkban korábban már beszámoltunk róla: Tré­fás Miklós tiszanánai önkor­mányzati képviselőt januári fogadóóráján több helybeli hívő is megkereste, azt kifo­gásolva, hogy a község katoli­kus plébánosa késik a misék­ről, s a hitoktatások is elma­radnak. A legilletékesebbtől, Iván­kái József esperes úrtól kér­deztük meg: mi volt a késések oka?- Még karácsony előtt ért egy kis baleset - mondja Ti­szanána plébánosa. - így na­gyon kiszolgáltatott helyzet­ben voltam, ha jöttek értem, akkor mentem misére, ha nem, akkor kényszerpihenőt tartottam. Azért a munkám legfontosabb részét igyekez­tem elvégezni.- Változott-e februárban a mise és a hitoktatás rendje?- Megpróbálom betartani a hívek által megszokott idő­pontot, s remélem - ígéri a plébános -, hogy ezután késé­sek nélkül kezdhetjük az isten­tiszteleteket. Közérdek a veszély elhárítása Bükkszenterzsébeten Düledezö kereszt a faluszélen-A bükkszenterzsébeti önkor­mányzat szakigazgatási illeté­kesei megállapították, hogy a Szabadság út végén lévő - az egkori községhatárt jelző - kő- kereszt állapota annyira meg­romlott, hogy összeomlással fe­nyeget - tudatta lapunkkal Fer- jentsik Ferenc kanonok. Mint hozzátette, a siroki kő­ből készült feszületet mihama­rabb le kellene bontani, ugyanis közvetlenül veszélyezteti az alatta húzódó gázvezetéket. Az egyházközség azonban saját erejéből nem tudja megoldani ezt a feladatot, ezért az önkor­mányzathoz fordultak segítsé­gért. Mint a kanonok elmondta, további „tűzoltó” munkákra is nagy szükség lenne: a falu mű­emlék templomát ugyanis a megoldatlan csapadékvíz-elve­zetés miatt szintén komoly ve­szélyek fenyegetik. A végleges megoldást a teljes vízmentesí­tés jelentené, azonban egyelőre a vízelvezető árok elkészítése, valamint az ereszcsatornák rendbetétele is megállítaná a további pusztulást. Ezek nélkül a munkák nélkül kétséges, hogy megmenthetők-e a templom­belsőt díszítő freskók, Kákonyi Asztrik méltán világhírű alkotá­sai. A bajok még ezzel sem értek véget - tudtuk meg végül -, hi­szen az orgona is felújításra szorulna, ennek költsége a számítások szerint mintegy 300 ezer forintra tehető. A templom elektromos vezetékei is elöre­gedettek, problémákat okoz­nak, ennek kijavítására is mint­egy 100 ezer forint szükségel­tetne. Mikor is van farsang...? Tisztelt Szerkesztőség! Furcsállva olvastam a Heves Megyei Hírlap február 3-i számában az alábbi, vastag betűs sorokat: „Bár »hivatalosan« húsvét vasár­napja előtt negyven nappal - az idén csak február 11-én - kez­dődne a farsangi szezon, ám a bálozók évről évre rendre megelőzik a naptárt.’I A farsangról ezt olvashatjuk a kiváló néprajztudós, Bálint Sán­dor könyvében: „Mint ismeretes, a vízkereszt napjától hamvazó­szerdáig terjedő váltakozó hosszúságú időszak a farsang, tájszó­lásban fassang, fássáng. Már a középkorban a zajos mulatság, la­kodalom ideje...” (Ünnepi Kalendárium 1. Szent István Társulat Bp. 1977, 139. o.) Ebben az évben február 12-én van hamvazószerda, tehát meg­kezdődik a nagyböjt. így február 11-én nem „kezdődne”, hanem hivatalosan véget ér a farsang. A húsvétvasámap előtti negyven nap sohasem a farsang, hanem a nagyböjt ideje. Mivel az újság 6. oldalán olvasható kritikus mondatban a „hiva­talosan” szó idézőjelben van, úgy is felfogható lenne, mintha az írója farsangi tréfának szánná. A cikk tartalma azonban inkább arra enged következtetni, hogy tévedésről van szó... Szabó József Béla felnémeti plébános * Készséggel adjuk közre figyelmes olvasónk levelét, mert - azon túl. hogy szakszerű információt közöl a farsangról, illetve annak idejé­ről - segít pontosítani a FEB (Ferenczy Europress) téves közlését (A szerk.) A mai nappal megkezdődik a nagyböjt szívemet a múlandó dolgokhoz, hanem ahhoz, ami örök. A hamu az elmúlás mellett a bunbánat szimbóluma is. Az őskeresztények is hamuval hintették meg magukat a bűn- bánat jeléül. A bűnbánattartás az Istennel való kiengesztelő- dés mellett az embertársaink felé való megbékélést is magá­ban foglalta. Megbocsátani őszinte szívből, semmi viszon zást és hálát nem várva, semmi feltételt nem szabva minden­kinek. aki ellenünk vétett. Ez is bűnbánati cselekmény, hiszen Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az elle­nünk vétkezőknek .” A bűnbáriattartás mellett az időszak másik jellegzetessége a böjt. A vallásos meggyőző­dés a böjt által az ember szel­lemibb, transzcendens dolgok felé való nagyobb nyitottságát igyekszik elérni. Hozzásegít továbbá a nagyobb önfegyel mezés által a bűnök elleni ha­tékonyabb küzdelemhez is, sőt a nélkülözés megtapasztalása által a szükséget szenvedők iránti együttérzés lelkűidével a nagylelkűbb jótékonyko­dásra is ösztönöz. így lesz az irgalmas szeretet egyben bűn­bánati cselekmény is, mert ahogy a szentírás tanítja: a sze­retet befödi a bűnök sokaságát. A régi idők böjti fegyelme nagyon szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad fogyasztani, és csak egyszer ehettek napjában. Az egyház ma csak hamvazószer­dára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, a nagyböjt min­den péntekjére a hústól való tartózkodást, ugyanakkor int az önként vállalt további böjtö­lésre. A böjt nem csupán önfe­gyelmi eszköz, hanem liturgi­kus jellegű tisztulási és áldo­zati cselekmény. Bár külső tett. lényege egy belső valóság, az önakaratunktól való elfordulás. Isten akaratához való odafor- dulás. Legalapvetőbb böjtölés: tar­tózkodni a bűntől, hiszen ott Isten akarata és a vele szemben álló önakarat között kell vá­lasztani. Továbbá: tartózkodni a bűnös vágyaktól, mert abban rejtetten, de mégis Isten akara­tát szeretnénk a magunkéhoz hajlítani. Végül a böjt tartóz­kodás a megengedett javak egy részétől, hogy a teremtményt szívünk oltárán feláldozzuk a Teremtőnek. Az egyház szándéka ma is az, hogy a nagyböjt folyamán a keresztény ember a kereszt- ség gondolatában elmélyedve jobban rádöbbenjen az igaz­ságra, hogy az egyház a meg­kereszteltek közössége, és hogy a kereszt ség által húsvét titka révén Krisztussal a halálba temetkezett, és vele együtt új életre támad. A nagyböjti idő­szak a templomi liturgiában is és az egyéni imádságos életben is változást jelent. Kedvelt áhí­tatforma az úgynevezett ke­resztúti ájtatosság, amelynek lényege: elmélkedni Jézus szenvedéséről, haláláról és fel­támadásáról, miközben a hívek végigjárják az egyes „állomá­sokat”.- spiri ­Dormándon: A harangozóház a gyűjtőhely Dormánd 1373-ban épült kato­likus templomának restaurálá­sát az idén tovább folytatják. Az északi falban talált közép­kori kőkapu feltárása még nem fejeződött be. Az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól a templom szakszerű felújítására 400 ezer forintot kapott a tele­pülés. Török László, a helyi egy­házközség vezetőségi tagja el­mondta, hogy tavasszal a temp­lomkertet is kitakarítják. A ha­rangozóházban tárolt fákhoz gyűjtik a további kivágottakat, amiből oszlopot akarnak fűré­szeltetni. Szeretnék ugyanis a kerítést is megjavítani. Re­ménykednek a templom előtti barokk stílusú Mária-szobor restaurálásában is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents