Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-12 / 36. szám
1997. február 12., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Mezőtárkány: Döntésre kényszerítő helyzetek Siska Jánosné polgármester:- Évek óta azzal kezdjük - sajnos - az esztendőt, hogy még ezt a 12 hónapot kell kibírnunk, .v aztán már jobb lesz. így indulunk most is. A gázhálózatra felvett hiteleinket az idén kifizetjük. S talán valamiféle megoldás lesz a gázvagyon értékesítésére is, vagy legalább valamiféle használati díjat sikerül kapnunk a gázszolgáltatótól. Három éve ugyanis abból, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vezetékrendszeren jut el az energia a fogyasztóhoz, egy fillért sem kaptunk használati díjként. S ha már a gázról beszélek, ide kívánkozik: intézményeink javát már sikerült rákapcsolni a hálózatra. A polgármesteri hivatalban is jó lenne átállni, de nem biztos, hogy az idén futja rá. A művelődési házban meghibásodott mindkét széntüzelésű kazánunk, így kénytelenek voltunk azonnal lépni. Igaz, még további beruházást igényel, mert van, ahol villanykályhák vannak. Az iskolában nincs tornaterem, ide járnak át tornázni a gyerekek. Sok pénz kellene még ahhoz, hogy valóban tornateremként is használható legyen a helyiség. Szeretnénk a művelődési házban olyan átalakításokat végezni, amelyek biztosítják a tanórákhoz a megfelelő körülményeket. Mezőtárkány nyolcvanmilliós költségvetésének nagy részét, mint mindenütt, az intézmények működtetésére kell fordítani. Ami kevés marad, az a kiosztott szociális feladatok ellátására nem elég. Itt van például a mindenféle ellátásból kiszoruló csaknem harminc személy, akik közül már többen kértek segélyt az önkormányzattól.- Akik tavaly nem szerezték meg a kilencvennapos munka- viszonyt, bizony, nehéz helyzetbe kerültek. S úgy néz ki, velük együtt mi is. Mintha a foglalkoztatás gondjait az állam az önkormányzatokkal szeretné megoldatni. Külön keretet nem biztosítanak a járadékból kiszorulók segítésére, támogatására. Pár embernek tudunk értelmes tevékenységet biztosítani, de a 30-40 embernek előírt 180 napra itt munkát biztosítani több mint lehetetlen. Nagyút: Mínuszban is tudnak fejleszteni Szánkó János polgármester:- Költségvetésünk most is mínuszos lesz, s támogatásért az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések forrásából pályázattal remélünk támogatást. A fejlesztésről ennek ellenére nem mondunk le, így például burkolatfelújítást tervezünk a 3-as számú főút nagy úti bekötőútján, az Ady utcában. A Rákóczi út 400 méteres szakasza pedig vizes makadámburkolatot kap, s a faluközpontban is szeretnénk mintegy 400-500 méternyi járdát felújítani. Az önkormányzati testület - meghallgatva a lakossági véleményeket - február 14-én szavaz majd a végleges költségvetésről. Egyébként a hiány zsugorodik. Három éve még hatmilliófa rúgott az összeg, tavaly már 3 millió 800 ezer volt, az idén az ésszerű átcsoportosításoknak, szerkezeti változtatásoknak köszönhetően újabb 800 ezerrel csökken. A település így képes megőrizni intézményeinek működőképességét. Andomaktálya: Elkészül a közműtérkép Balogh László polgármester:-Az intézmények működtetése, fenntartása viszi el a költségvetés javát. Erre a célra 84,1 milliót fordítunk, amelynek felére az Általános Művelődési Központ tart igényt. Jóllehet - jegyzi meg ironikusan -, az óvodába és az iskolába összesen alig kétszáz gyermek jár. A fejlesztésre számba vehető összeg 21,3 millió forint. Jut ebből majd utólagos gázbekötésre, gázcsonkok kiépítésére, a művelődési ház és a napközi fűtés-korszerűsítésére. Befejezik a falu digitális közműtérképét, amely számítógépen is megjeleníthető.- Gondolunk útépítésekre, tervek születnek a csapadékvízelvezetésre, járdákra. A megvalósítás közelsége a Kossuth út, a Rákóczi köz és a Rejtő Jenő utca lakóit lelkesítheti. Számítógépeket szeretnénk vásárolni az iskolának, a polgármesteri hivatalnak, gőzüstöket az AMK konyhájára. A szennyvízcsatorna-hálózat megépül az Alkotmány utca patakon túli részén is, amely hozzávetőlegesen hatmillió forintba kerül. Szociális támogatásra 10,3 milliót szánnak a költségvetésben. A már elkészült közös szennyvíztisztító- műhöz 4,5 milliót adnak. Még évekig visszük a terheket Beszélgetés dr. Molnár János országgyűlési képviselővel Az országgyűlési képviselők a Parlament téli szünetében a polgármesteri hivatalokat keresték fel: sikerült-e összehozni a büdzsét. Eközben sort kerítettek arra is, hogy a választókat fogadják. Dr. Molnár Jánossal Füzesabonyban találkoztunk.-Milyen problémákkal keresik a képviselőt az emberek?-Szinte mindenki személyes gondjaira próbál egy-egy ilyen találkozás alkalmával gyógyírt kérni. Van, amiben személyesen is tudok segíteni, de leginkább az a kérés, hogy a jogi lépcsőfokok mikéntjének eldöntésében segítsek. Mivel a panaszosok nem hatalmaztak fel, hogy gondjaikat a széles nyilvánosság elé tárjam, nem adhatom ki őket. Közösséget érintő kérdésekről nem esett szó...- Szó esett azonban egy kiskörei fórumon sokakat érdeklő témáról...- Valóban. A Tisza-tó környéki polgármesterek és országgyűlési képviselők jöttünk össze két megyéből, hogy megbeszéljük: miként törhet ki ez a környék, hogy ne másodlagosan kezelt területe legyen az országnak. Fontos lenne, hogy több állami pénz kerüljön ebbe a régióba: az itteni települések ugyanis képtelenek arra, hogy saját költségvetésükből fejlesztéseket valósítsanak meg.- Az itt élők kuszaságot éreznek: egy sor szervezetnek van a kezében a Tisza-tó. Sok bába közt pedig...- Közelítsük meg inkább úgy a dolgot: a Tisza-tó, mint rendszer, egységes. Azért lobbyztunk, hogy ezen senki ne változtathasson. Itt van például a kiskörei erőmű. Sikerült elérni, hogy ne magáno- sítsák. Esetleges privatizációja pillanatában ugyanis már más érdekek is beléptek volna ebbe az egységbe. Korántsem a környezet jelenlegi állapotának a megtartása lett volna a cél, hanem minél több villamos energia termelése.- Nem mellékes, hogy hosszú távon itt egy üdülőparadicsom kialakításának vannak meg a természet adta lehetőségei. Ehhez a fejlesztéshez nekünk az itt élőkkel közösen meg kell találnunk a szükséges anyagi forrásokat. El kell érni, hogy a helyi és a külföldi befektetők is fantáziát lássanak a környékben. A tó Heves megyei része, sajnos, elmaradottabb a szolnoki oldalnál. Ennek az oka talán nemcsak az, hogy ott esetleg hamarabb ismerték fel kincsüket. Információim szerint ott a vállalkozók is biztos megélhetést láttak a fejlesztésekben. A cél most, hogy a legrövidebb időn belül közpénzeket szerezzünk ennek a térségnek. Ezért lényeges az, hogy - képviselők és önkormányzati vezetők - összefogjunk, rendszeresen értekezzünk, legyenek konkrét terveink, programok, mert csak ilyenekkel lehet pénzért kilincselni. Ha már a Tisza-tó egységes, legyen a róla való gondoskodás is az...-Ön a Parlament honvédelmi bizottságának a tagja. „Mundéros" körökben - megyénket is beleértve - nem kevés embert érint a hadsereg átszervezése. Kinek jó ez ?- Ami azt illeti, jó az adófizető állampolgárnak, mert ugye, remélhetőleg kevesebbe kerül majd egy kisebb létszámú sereg fenntartása. Nem jó viszont a katonának, mert munkahelyek vesznek el, laktanyákat zárnak be. Jó az adófizető polgárnak, mert kevesebb a laktanya, kevesebb a költség. Másrészt üres a laktanya, mégis van kiadás. Nagyon nehéz ma még érvelni. Keserves az átmenet, mint minden átmenet. Közben látni kell, hogy több mint hetvenezer ember eltartása óriási pénzeket emészt fel. Az arányokban is történik majd változás. Miután ma még sok a főtiszt és a tiszt, inkább a tiszthelyettesi arányt kellene növelni.-A Fidesz legutóbbi javaslata a honvédség létszámára elfogadható?-Hosszú távon talán igaza van a honvédelmi bizottság fi- deszes tagjának, amikor 35 ezres hadseregről beszél. Pillanatnyilag ez nem kivitelezhető. A folyamatosság elvét itt sem lehet felrúgni. Egyik napról a másikra még több katona sorsa pecsételődne meg. Még több családot hoznánk nehéz helyzetbe, hiszen a civil életben is nagy a munkanélküliség, a magyar gazdaság nem képes felvenni a katonaságtól felszabadult erőket. Tény, hogy az embernek lelkiismereti problémát is okoz egy döntés kimondása, sokan ugyanis az életüket tették fel a hadseregre.- Elbocsátások vannak, s közben tovább folyik a tisztképzés...- Igen, de a NATO-hoz való csatlakozás egy másfajta tiszti állományt igényel. S reméljük, a csatlakozás napja nincs messze. Majd nálunk is megvalósulhat, hogy egy bizonyos idő letöltése után a hadseregből leszerelt tisztnek lesz a civil életben is biztos egzisztenciája, úgy, ahogyan ez ma Nyugaton megvan. Mindamellett a hadsereg fiatalsága is biztosított lesz.-Nyugati típusú hadsereg nyugati fizetésekkel? Esetleg más területeken is számíthatunk megélhetéshez elég bérekre?- Nincs olyan réteg ma Magyarországon, amelyik úgy érezné, hogy meg van fizetve. Sajnos, nem állítunk ma még elő annyi összterméket, ami a magasabb béreket garantálná, hogy a bérek elegendőek legyenek a megélhetésre. Azt is tudnunk kell, hogy éveken át adósságot halmoztunk fel. Ezt vissza kell fizetnünk. Átmeneti társadalomban visszük a nehézségeket magunkkal.- Nincs munkahely, nincs hol termelni...- Ez vitathatatlan. Az éremnek van egy kevésbé elfogadható oldala is. Tájékozódom a településeken, s nagyon sok helyen felvetik, hogy vannak olyan rétegek, amelyek nem lelkendeznek a felajánlott munkáért. Nem sokáig bírja a társadalom, hogy ezerszámra vannak olyanok, akik csak segélyből akarnak megélni. Mert ez azért a többség rovására megy. A szolidaritás intézményének működnie kell. Valóban segíteni kell azokat, akik számára a munkanélküli helyzet kivédhetetlen. De valahol az egyénnek is rá kell ébrednie, hogy minden véges. Sokszor rajta is múlik, hogy talál- e munkát.-Ezt a „ráébresztést” az üres zsebű önkormányzatoknak osztották ki?-Tény, szűkén jut pénz a településeknek. Biztos vagyok abban, hogy háromszor ennyit is el tudnának költeni hasznos, szükségesnek tartott dolgokra. De hát ennyi van. Gazdálkodásra vagyunk kényszeredve. Előfordulhat, hogy egy-egy kistelepülés önkormányzatának már az idén el kell gondolkodnia azon, hogy tud-e alkalmazni főállású jegyzőt. Nem gazdaságosabb-e körjegyzőségeket alakítani. Hisz egy-egy fizetés a közterhekkel egy kis falut meg tud rokkantam. Vagy pár gyerekkel nyolcosztályos iskolát működtetni? Meddig bírja a falu,’ s meddig az állam?- Kompromisszumok kellenek. Amíg mindenki többet akar, mint amennyit befizet, igazságtalannak érezzük, bárki is döntsön. De jogos-e? Rada Katalin Rendhagyó óra Besenyőtelken A Füzesabonyi Rendőrkapitányság munkatársai Végzetes utazás címmel bűnmegelőzési előadás-sorozat keretében ismertetik meg a környék iskolásait a „rájuk leselkedő” külső hatások - drog, AIDS, bűnözés- elleni lehetőségekkel. Február 24-én és 27-én a besenyőtelki felsősök számára tartanak rendhagyó órát a témában. Második „kör” előtt Tófaluban A decemberben új polgármestert választott település részben megújult önkormányzati testületé február 20-án tárgyalja második „körben” a falu idei költségvetését. A képviselők az idősek klubjában várhatóan végleges döntést hoznak a „sarokszámokról”. Telkek közművesítése Nagytályán Tavasszal megkezdi a helyi ön- kormányzat a vasút közelében kialakított tíz házhely közműveinek kiépítését. Élőször a víz-, illetve a villanyhálózat épül majd ki. Egyébként a tízből négy 500 négyzetméteres telek - közművesítve 370 ezer forintos áron - még várja új tulajdonosait. Falugyűlés lesz hétfőn Demjénben Tegnap tárgyalták az önkormányzat bizottságai a település 1997. évi költségvetés-tervezetét. Ezt követően február 17-én, hétfőn 16 órakor a kultúrház- ban falugyűlésre várják a lakosságot. Az ott elhangzottakat is szeretnék hasznosítani a képviselők, amikor a végleges változat mellett voksolnak. Hasznosítási célra- ötletek Szihalmon A volt áfész-bolt új funkciójára is lehet javaslatot tenni Szihalmon a csütörtöki közmeghallgatás keretében. A művelődési házban 17 órakor kezdődő fórumon Farkas József polgár- mester a költségvetési koncepciót is ismerteti, amely még elfogadás előtt áll. Hallókészülék - ingyenesen A Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének füzesabonyi csoportja tavaly óta Besenyőtelken az ÁMK-ban végzi tevékenységét. Bartus Sándor vezető igyekszik sorstársainak minden, helyzetük javítását elősegítő lehetőséget felkutatni.- Most a hallássérülteknek tudnánk segíteni - mondja Bartus Sándor. - Egy egri vállalkozó, audiológus ajánlotta fel, hogy amennyiben legalább tíz olyan jelentkező lesz, akinek szüksége van hallókészülékre, s az utóbbi öt évben nem igényelt ilyen szerkentyűt, ingyenesen hozzájuthat. A vizsgálat is térítésmentesen történik. Jelentkezni Bartus Sándornál a 342-901-es számon lehet. A lehetőség februárra érvényes. Borok versenye Aldebrőn Munkában a bizottság Sajt, alma, kiflidarabok, poharak, gyertya, megszámozott palackok, egy öttagú szakértői bizottság - az egyik teremben, pogácsával, zsíros kenyérrel, fasírtgolyók- kal megterített asztal, s körülötte al- debrői, fel- debröi és tófalusi szőlő- és bortermelők. S a nagy kérdés: kinek a borát értékeli a zsűri a legjobbnak?!-Ötödik alkalommal szerveztünk borversenyt Aldebrőn - mondja meghívónk. Farkas László polgármester, aki civilben a Debrői Hárs Hegyközség alelnöke is. Több mint negyven bormintát hoztak a gazdák, zömmel természetesen fehérborokat, de néhány vörösboros palack is elbírálásra vár. Rendhagyónak mondható a verseny lebonyolítása, miután a szakértő zsűrivel szinte egyszerre „értékeli" bortermelő és laikus a megmérettetésre benyújtott mintákat. A hozzám közel ülők már az elején a 21- es minta mellett szavaztak.- Várják ki a zsűrit - intette nyugalomra Lipkovics István az azonos véleményen lévőket.- A szakember és a civil vélemény csak kivételes esetekben Lipkovics Istváné a legjobb hárslevelű azonos... Az eredményhirdetéskor derült ki, mire is volt Lipkovics István óvatossága. Az ő pincéjéből jött a 21- es tartalma. A legjobb hárslevelűért járó díjat és az önkormányzat különdíját az ő bora kapta. Különben öt arany, nyolc ezüst és tizenkét bronz fokozatú díjat osztott ki a bírálóbizottság. Voltak, akik több oklevelet is hazavihettek. Az óhárslevelük közül Bodnár György (Feldebrő) 1994-es bora lett arany- és különdíjas.