Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-01 / 27. szám
Nevettetés felsőfokon: adácsi paródia a világról Minden kornak megvannak a maga lovászai, cselédjei, s persze, nem utolsósorban „gerófjai”. Szerelmek szövődnek, bonyodalmak adódnak, s a boldog vég - főképp, ha operettről van szó - sohasem maradhat el. Mi kell még a sikerhez? Egy kis bonyodalom, jó zene, fülbemászó dallamok - s persze, egy tehetséges csapat, amely él, örül, komédiázik, nevettet: a Veritas, melynek jelentése: igazság. Az adácsi művelődési ház színjátszó csoportja egy éven át játszotta a Mágnás Miskát. A bemutatót tavaly februárban tartották a szlovákiai Szép síben, s a tervezett utolsó fellépést is a Felvidéken mutatták be. Mégpedig az alig több mint 300 lakosú Péderen. A telt ház, a vastaps és a közönség szeretete az önmagáért beszélő kritika. Az előadást Hevesben az elmúlt egy év alatt több település közönsége is élvezhette. Éppen ezért most - a megszokottól eb térően - villantsunk fel néhány arcot a csoportból, akiket ismert, látott, szeretett a közönség, ám őket legtöbbször csak játékuk alapján ítélte meg, s az ember leggyakrabban a „függöny mögött” marad. Lássuk őket, a Veritas-tagokat, .v kukkantsunk be a színfalak mögé, ahol néha előadás-alakító jeleneteknek, titkoknak lehetünk tanúi. Akiken a humor, móka, kacagás múlott Varga Lajos, aki a darabban Miska lovász - mellesleg teszi hozzá -, apa és férj. A hazai és a szlovák közönség nemcsak a Mágnás Miska, hanem Nóti Károly Nyitott ablakjának főszereplőjeként is megismerte a tehetséges, jó humorú, rögtönözni mindig kész szereplőt.- Két év alatt két főszerepet játszottál. Ez eléd is állít egy mércét. Mi lesz, ha legközelebb nem a tiéd lesz a pálya?- Szó sincs arról, hogy kétségbeesnék. Minden szerep kihívás, éppen ezért ha csak két mondat is, izgató.-A színpadon végig azonosultál Miskával. Valójában ilyen vagy?- Korábban jobban jellemzett a könnyed életvitel, a bo- hémság. De a játék teljes átélést követel. Már csak azért is, mert Marcsával mi felelünk a sikerért. Ránk építették a darabot, s ez is, valamint a közönség is megköveteli a maximumot. Ez pedig bennünket arra ösztönöz, hogy anyait-apait beleadjunk.- Indulás előtt úgy tűnt: utoljára adjátok elő a darabot. Mit érzel ilyenkor?- Nincs nosztalgia bennem, várom az új szerepet, az új feladatot. A szórakoztatás a lételemem, biztos vagyok abban, hogy legközelebb is lesz alkalmam nevettetni a közönséget. Szekeres Ida, Marcsa megszemélyesítője, aki tökéletes cselédlányt alakít, s nem sajnálja hangját, mozgását, ha éppen szerepe szerint egy-egy fülbemászó dallamot kell énekelni, vagy táncra kell perdülni a gerófokkal.-Mit jelentett neked ez a szerep?-Nagyon fáj a szívem, ha tényleg lekerül a műsorról. Ez volt a legklasszabb figura, akit valaha játszottam. Egyébként úgy alakult, hogy a legtöbbször cselédet alakítok. De Marcsa alakja minden eddiginél közelebb állt hozzám, s óriási lehetőségeket adott játszás terén. Mellesleg most grófnő is lehettem, még ha csak álgrófnő is.-A férjed rendezte a daraközei, félidős” leszel...-Pedig sokkal óvatosabban mozgok és énekelek. Én egyébként is nagyon tudok izgulni a fellépés előtt, most pedig a baba miatti szorongás is bennem volt.- Téged inkább néptáncosLatabár után - szabadon... arra törekedni, hogy azt és úgy játsszam, amit ő. Azt hiszem, azért lett hiteles az alakítás, mert nem mások kopírozására törekedtem, hanem önmagam adtam. hittük, a csúcson vagyunk, szerencsére ezt megcáfolta a mostani sikersorozat. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a közönséget, amely bárhová megyünk, mindenhol Kissné Berta Bea, mint Rolla, és Czibolya Csaba, mint Ba- racs alakítója A SZERZŐ FELVÉTELEI-A leggyakrabban humoros szerepet alakítasz Nem vágysz komolyabb jellem megszemélyesítésére?- Énhozzám ez való. Amit a rendező rám oszt, az azért van, mert a személyem és a figura jelleme valahol összevág. Ez nem zavaró, sőt nagyon jól érzem magam ezekben a szerepekben. A humor Pixi esetében legalább olyan fontos, mint a főszereplők esetében. A csoport játéka pedig rengeteget segít abban, hogy hiteles legyek. A siker záloga a szürke eminenciásé Szekeres Jánost, a csoport rendezőjét, alapítóját a színpadon már csak a vastapsnál látni. Akkor is - rendszerint - a többiek vezetik fel kézen fogva. Megkapó az a szerénység, amivel a sikert tudomásul veszi, és soha nem a rendező szemszögéből nézi a dolgot, mindig csak a szereplőkről beszél.-Ritkán látni ilyen szerény rendezőt, mint amilyen te vagy...-Nagy baj az, ha a darab után a rendezőt keresik. Az a természetes és jó, ha a néző észre sem veszi, hogy ezt „megrendezték” . Nekem az a legnagyobb büszkeség, ha az előadás után örömet látok a színpadon és a nézőtéren.- A Mágnás Miska egy évig sikerrel ment határon belül és túl. Ez azért a te érdemed is.- Huszonkét év munkáját láthatták a nézők a színpadon. Ez a csoport együtt van minden községi rendezvényen, munka mellett próbálnak, egy helyen, együtt élnek. Ez a több mint két évtized most hozta meg az eredményét. Habár ’83-ban úgy szeretettel fogad bennünket. S. ez a sikerhez, s ahhoz, hogy mi is a maximumot, a tudásunk legjavát nyújtsuk, kezdetnek elég.- Utoljára játszattátok a Mágnás Miskát. Nem fáj érte a szíved?- Most teljesen elbizonytalanodtam, hiszen a darabot szeretik. Minden kornak megvannak a maga lovászai, grófjai, s a közönség ezt tudja, érzi, s várja is. Amennyiben új darabot kezdünk próbálni, az biztos, hogy zenés lesz, hiszen az embereknek kell az illúzió, a nevetés, a szórakozás. Az biztos: a Mágnás Miska hatalmas sikert hozott nekünk. A fain, ahol mindenki játszik, táncol, énekel Amikor két évvel ezelőtt megismertem az adácsi csoportot, hirtelen az az érzésem támadt: itt minden család rejteget egy formációs népi táncost vagy egy színjátszót. Két év múlva elmondhatom: azt hiszem, nem tévedtem nagyot. S az, hogy a Veritas most már nemcsak egy megyében ismert, az elsősorban nem ennek az egybusznyi embernek köszönhető - a kitűnően zenélő Debrei Istvánnak 1 és Szécsényi Lászlónak, vagy a kleptomániás mamát hűen alakító Pesti Györgynének vagy akár Pixi párjának, Mixinek, azaz Tóth Jánosnak -, hanem annak a két évtizednek, amit együtt töltöttek a művelődési ház berkein belül. S hogy ez a név fogalommá vált, s varázsa van, a legnagyobb elismerés, amit egy múlttal, jövővel rendelkező csoport megkaphat. Szuromi Rita ként ismertek, Rolla szerepe volt az első nagyobb színpadi alakításod...- Nem azt mondanám, hogy a szerep jelent sokat, hanem a csoport. A férjem is játszik, tulajdonképpen az ő biztatásának köszönhetem, hogy itt vagyok. Most viszont el kellett gondolkodni azon, mi lesz addig, amíg a baba kicsi. Ami engem illet, most egy darabig elbúcsúzom a színpadtól. Ő pedig - bár nem én kértem - azt mondta, hogy szolidaritásból kiböjtöli velem a színpadtól távoli időszakot.-Szereped szerint a darabban semmi közöd nincs a férjedhez. Nem zavaró ez?-Nem, hiszen nagyon sok biztatást kapok tőle a jelenetek között. Nekem kifejezetten jó, hogy együtt játszunk.- Ezek szerint öt hónap múlva „színészdinasztia” születik Adócsőn? •-Nem tudom, hogy őbelőie is színjátszó lesz-e majd, az viszont biztos, hogy közösségi gyerek lesz. Marcsa (Szekeres Ida) Pixivel (Török László) és Mixivel (Tóth János) a színpadon bot. Nehezítette ez a helyzeted?- Is-is. Kívülállótól néha könnyebb elviselni a kritikát...- Miskával együtt rajta múlt a siker jelentős része...- Végig éreztük minden előadás alatt a közönség szeretetét. Azt, hogy szükségük volt arra: a legtöbbet adjuk magunkból. E nélkül játszani is nehezebb lenne. Mellesleg teljes átélés kellett hozzá, hiszen anélkül a darab nem lenne hiteles a közönség előtt.- Van olyan szerep, amiről álmodsz?- Igen, A kaktusz virága. Czibolya Csaba, Baracs alakítója, aki hősszerelmes a színpadon, ám a magánéletben - vallja - inkább a tudományok szeretetéről híresült el, semmint a faluszerte híres kalandjairól.- A valódi énedtől elég távol áll Baracs alakja. Mennyire volt nehéz a színpadon ezt a szerepet alakítani?- A. beleélést számunkra Szekeres János kiválóan megtanította. Épp ezért úgy érzem, nem volt különösen nehéz eljátszani azt az alakot, amit a darab megkövetelt.- Tanultál ebből a szerepből valamit?- Talán azt, hogy lenézni senkit sem lehet, hiszen minden ember hordoz magában valami pluszt, ami értékessé, a másiktól megkülönböztethetővé teszi. Vagyis mindenkiben az emberi értéket kell keresni.-Komoly erőpróba elé állítottak az énekes jelenetek...- Szeretek énekelni, a dal az ember sajátja. A színpadon vagy a magánéletben mindenki nótázik. Ez nem jelenthet különleges feladatot nekünk. Szívesen járok színházba. Ott jó példákat lehet látni arra, hogy énekelni, játszani együtt kell.- Baracs alakjából mi a tiéd? "'rl- Nagyon sok. Legegyszerűbben ezt úgy fogalmazhatnám meg: én is romantikus vagyok, de nagyon sokszor nem merem nyíltan vállalni az érzelmeimet. Kissné Berta Bea, aki a félénk Rollát játszotta, s mint az előadás előtt megsúgják: nem is akárhogyan, hiszen anyai örömök elé néz. Rolla kosztümjét kismamaként öltötte magára.- Teljesen természetesen viselkedtél a színpadon, holott Marcsa és Miska (Varga Lajos) kettőse Kiss Zsolt, a boldog apa, aki civilben rendőr, focizik, szabadidejében pedig grófoskodik a színpadon.- Parádésan játszottad végig a darabot. Nem volt olyan jeleneted, amiből ne a humor, a vidámság áradt volna. Valóban ilyen vagy?- Ez színjáték az egész. Azért vagyunk ott, hogy játsz- szunk.- Hogyan egyeztethető ez össze a rendőrséggel?- Kezdetben én is féltem tőle. Aztán a többiek rábeszéltek. A szórakozásra és a szórakoztatásra minden embernek szüksége van, attól függetlenül, hogy a civil életben höl a helye.-A feleségeddel együtt játszol. Jelentett ez neked különösebb problémát?- Nagyon örülök, hogy itt van velem, s ő is szerepel. így legalább itt is együtt lehetünk.- Tényleg elbúcsúzol egy időre a színpadtól a baba miatt?- Úgy érzem, szolidaritást kell vállalnom Beával. Amíg ő nem jöhet, addig én sem játszom. Egy másik szerepre készülünk, ami „élesben” megy majd. Török László, a színpadon Pixi, a tömény humor, kacagás, akit egy csoporttársa nemes egyszerűséggel csak úgy mutatott be: „az adácsi Latabár”.-Milyen volt Latabár után Pixit játszani?- Kezdetben nagyon féltem tőle, aztán rájöttem, hogy Latabár utánozhatatlan, nem is kell
