Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-08 / 33. szám
1 L 1 1997. február 8„ szombat [f □ y T? L'l 5. oldal I A tb-járulék kígyófarka Ö nmaga farkába harapó kígyó a legkifejezőbb szimbóluma annak, amit ma a drasztikusan felemelt tb-járulék körüli ügyeletes botrányként emlegetünk. A történet előzménye egyszerű. Korábban a bérből és fizetésből tengődök szenvedték mások dörzsöltségét, engedetlenségét. Ők tömködték az államkassza réseit. Tudniillik, tőlük levonták a közterheket - ha akarták, ha nem. Az ügyeskedők közben dagadtra gazdagodtak. Letagadták a csillagos eget is az APEH, a tb előtt. A fizetési szalagon a növekvő levonásokat tehetetlenül szemlélők - kényszerhelyzetben, a megélhetésért!!! - mellékfoglalkozású vállalkozásokba kezdtek. (Persze voltak, akik csak pénzmosási célzattal, falból cselekedtek így, ám azok nem az imént említettek közül valók. Sőt...) Ám az államkincstár csak nem akart gyarapodni. Mit tegyen ilyenkor az íróasztalhoz ragadt bürokrata? Álljon fel bársonyfoteljéböl, s próbálkozzék az óriási tartozások behajtásával? Koppintson végre a renitenskedök orrára? A, ez túlontúl strapás! Meg egy sor vitatkozással, netán pereskedéssel járna! Jóval könnyebb csalafinta csapdát állítani az ostoba tömegnek! Levesszük 6 százalékkal az SZJA felső határát (az persze nem érdekes, hogy még az is méltánytalanul magas), közben pedig megnöveljük, s kétszer fizettetjük a tb összegeit. Gondosan ügyelve arra, hogy a honpolgár véletlenül se ringathassa magát az ingyenes ellenszolgáltatás hitében. Az már csak böszítö cinizmus, hogy a tb egyes illetékesei kijelentik: alapszabályukat a szolidaritás szelleme hatja át, s ehhez az elvhez kívánják kötni a közteherviselőket is. Hát nem! Ez a fajta filozófia már ismerős. Tudjuk, egyebek mellett azért is nőnek - gátlástalanul az egekig - a különféle árak és díjak, mert sok a hátralék. Az adósok úgysem fizetnek, így pótolják a folytonos növeléssel azoktól, akik becsületesek. Hát, ebből a „politikából” kezd elege lenni mindenkinek. Még akkor is, ha a kisebbik kormányzó párt egykori államtitkára a tv nyilvánossága előtt fejezi ki sajnálkozását a tb-tör- vények megszavazása miatt. Ez a minimális minimum! Szalay Zoltán Baktériumok nélkül L assanként mindent elborítanak a baktériumölő szerek. Elég egy kézmosás, és a nyüzsgő kis élősdik máris megfogyatkoznak. S most itt van a legújabb találmány: egy játékgyártó cég baktériumölő játékai. Gyermekeink kedvenceit olyan eljárással kezelik, melynek eredményeként baktériumölő göm- böcskék tapadnak például a plüssmacihoz vagy a babához. Ezek az antibakteriális játékok állítólag extra védelmet biztosítanak a kórokozók ellen. Riadtan figyelem ezt a fene nagy harcot. Eszembe jut óvodáskorú lányom, akinek kedvenc nyári elfoglaltsága a homokozás. Vajon azt is megérjük, hogy a Tüzépeken antibakteriális homokot ajánlanak a figyelmünkbe? S eszembe jutnak azok a generációk, akik fürdőszoba nélkül nőttek fel. Hol voltak akkor a mikroszemcsés fogkrémek, a szuperbiztos fertőtlenítő mosószerek? Sehol. A gyerekek mégis egészséges felnőttekké cseperedtek. Méghozzá többnyire úgy, hogy megtanultak előre köszönni az idősebbeknek, átadni a helyüket a zsúfolt buszon. Tévedés ne essék. Örömmel fogadok minden új és praktikus dolgot, ami megjelenik a piacon. De viszolygást ébreszt bennem ez a makacs fertődén ítési láz. Minderről Arany János örök érvényű balladája, az Ágnes asszony jut eszembe. A kérdés csupán az, honnan a rossz lelkiismeret? Ez annál is inkább elgondolkodtató, mert az orvostársadalom nagy része is úgy véli, hogy a gyermekek immunrendszerének kifejlődéséhez egyenesen szükség van a kórokozókra. E n nagyobb súlyt fektetnék a lélekápolásra, mint a baktériumvadászatra. Hogy mi válik majdan gyermekeinkből, az jórészt ezen múlik, nem pedig a fertőtlenítő szereken. Barta Katalin Nyelvtörvény: büntetés helyett félelem Szlovákiában közvetett módon támadják a kisebbséget Január elsejétől a szlovák parlament által elfogadott új nyelvtörvény értelmében nyilvános helyen büntethető a hivatalos államnyelvtől eltérő nyelvhasználat. A törvényben árnyaltságnak nyoma sincs. Sem a hovatartozásra, sem a nyelvjárásokra vonatkozóan nem tartalmaz megkülönböztetést. Ahogy az ottaniak fogalmazzák: egy szlovák, de tájszólásban csevegő néni is büntethető ezek szerint, mivel nem az irodalmi, államilag hivatalosan elfogadott nyelvet beszéli. bereket inkább a nyelvőrök megjelenése tartja félelemben. Ha a gépezet beindul, nem lehet tudni, hogy mikor, hol bukkan fel egy ember, aki azonnal leadja a forródrótot ti szlovák érdekeket képviselő kormányzatfelé. Ugyanakkor már az is felmerült bennünk: ha SzlováBoda Ferenc, a Kassa Vidéki Csemadok elnöke A Felvidéken élő magyarok számára azonban sokkál nagyobb gondot okoz a pontatlanság. A törvény szövegezésében ugyanis vannak kiskapuk, amik megkönnyítik azt: mindenki úgy értelmezze a nyelvtörvényt, ahogy az neki éppen tetszik. Boda Ferenccel, a Kassa Vidéki Csemadok választmányának elnökével a január elseje óta eltelt időszakról, s a bekövetkezett változásokról beszélgettünk:- Zavaros a törvény. Önöknek sikerült már értelmezniük?- A zavart pont az okozza - nyilatkozza Boda Ferenc -, hogy a szöveg azt tartalmazza: büntethető. Nincs ott a kell, a muszáj, de a lehetősége adott. Elvileg egy kizárólag magyar nyelven megjelenő plakát vagy felhívás miatt is lehet szankcionálni. De nem kötelező. Talán ezzel is pontosan a félelemkeltést célozták a törvény alkotói. Megalkotásakor a törvényhozókat âz a cél vezérelte, hogy néha beszélhetünk az anyanyelvűnkön, néha pedig nem. Minden egészséges gondolkodású embernek az lenne a célja, hogy minél több nyelvet tudjon, minél több kultúrával tartsa a kapcsolatot. De mihelyt ezt nem az emberi jogok alapján, hanem a törvény erejével szabályozzák, problémák vannak, mert a szabadságjogokat kérdőjelezik meg.- Szankcionáltak már emiatt valakit a Felvidéken?- Itt konkrétan még nem hallottam ilyen esetről. De a Csallóközben egy,újságot már feljelentettek. A dolog visszássága, hogy a büntetés összege d kulturális büdzsét gazdagítja. Az ellentmondást pedig nem kell különösképpen magyarázni: a nemzeti nyelv és kultúra elnyomása hoz pénzt a szlovák konyhára.- Mihez lesz joga a jelentős magyar kisebbségnek?- Másodrendűvé degradálnak bennünket. A törvény a gyakorlatban nem él, nyelvőrökkel sem találkoztunk.-A Felvidéken jelentős hagyományai vannak a magyar nyelvű színjátszásnak, kóruséletnek, iskolai mozgalmaknak. Mi lesz velük ezután?- A törvény értelmében ezek most halálra vannak ítélve. Azt viszont mondanom sem kell: nem fogalmazódott meg bennünk egy percig sem, hogy abbahagyjuk a hagyományőrzést, netalántán szélnek eresztjük a csoportjainkat, vagy szlovák nyelven elevenítsük meg népszokásainkat. De ez nemcsak nekünk jelent problémát. Például egy tájszólásban beszélő népcsoport is veszélyeztetve van ezáltal, hiszen a hivatalos államnyelv az irodalmi szlovák lett. így a támadás nem a magyarokat éri kizárólag.-A médiák hogyan alkalmazkodtak ehhez?- Egyelőre minden Változatlan. A műsorok szinkronnal mennek, ahogy eddig. Az emkia nem kerül be az Európai Unióba, akkor ez a törvény arra lesz jó, hogy rá való hivatkozással rajtunk verjék el a port.- Mi lesz a magyar kultúrát szolgáló alapítványokkal?- Ezeknek a sorsa is bizonytalan lett. Az új törvény értelmében csak 100 ezer koronával lehet alapítványt létrehozni, illetve működtetni. Ez a járási alapítványokat teljes egészében tönkreteszi.- Fel vannak arra készülve, hogy azok, akik hivatalosan is magyarnak vallják magukat, most kevesebben lesznek?- A helyzet nagyjából eddig is ezt tükrözte: a. Felvidéken hivatalosan 580 ezer magyar él, de ez a valóságban közel egymillió. Januártól azonban az figyelhető pieg: lesznek, akik megpróbálják származásukat, nemzeti hovatartozásukat tagadni, hiszen félnek a munkahelyek elvesztésétől, ahol kifejezetten hátrányos lehet ez.- Elbocsátás volt emiatt?- Nem merem kijelenteni, mert nem tudom bizonyítani... Másrészt viszont az államvédelmi törvény él, s ennek alapján bárki perbe is fogható. Ez utóbbi mintegy végrehajtója is a nyelvtörvénynek.- Kimeríthetetlen tárháza van eszerint a szlovák parlamentnek... —Folytathatnánk a sort: itt volt például a járási székhelyek kérdése. Szepsi valamikor ezt a rangot élvezte. Most hiába volt aláírásgyűjtés, csak nem kaptuk vissza a státust. Magyarul az iparfejlesztésből, a lélekszámemelésből ily módon kiestünk. Csupán az itt élők közösségmegtartó erején múlik, mi lesz 20 év múlva Szlovákiából.- Mit tesznek ez ellen?-Tisztában vagyunk azzal, hogy nem sírhatunk mindig az anyaország nyakán. Mi ide fizetjük az adót, itt élünk, innen kell segítséget várnunk. Azért vannak a nemzeti pártok, hogy megpróbáljanak segíteni. De ha a félelem begyűrűzik a családokba, olyanok sem lesznek, akik kiállnak emellett.- Amikor legutoljára beszélgettünk, éppen munka- nélküli volt. Ennek van politikai oka?- Országos szinten szűnt meg a Csemadok. Egy fél évig voltam munka nélkül, mire össze tudtam szedni 600 ezer koronát, hogy újra dolgozni tudjunk. A nyolcvanezres tagság és az önszerveződő kulturális élet azonban segített abban, hogy a Csemadok talpra álljon. Ok igénylik a jelenlétünket, hiszen ha magukra maradnak, akkor nem sok jövő van előttük a politikai nyomás miatt.- Egyre nagyobb szükségünk lesz a magyar nyelvű fesztiválokra, rendezvényekre - mondja Boda Ferenc. - Úgy érzem, a talpon maradás egyetlen lehetséges útja, ha még aktívabbak leszünk, mint eddig, s még következetesebben ragaszkodunk hagyományainkhoz, népszokásainkhoz, eredetünkhöz. Ezért kapnak majd jelentős szerepet magyarországi kapcsolataink, a válik egyre fontosabbá a gyakori látogatás az anyaországban. Szuromi Rita Miért bújt vissza az a medve...? SVSzubjektív MEGLEHETŐSEN régóta szokatlanul, mondhatni, hogy hét ágra sütött a téli nap is az elmúlt vasárnapon, amikor a hagyomány szerint ki kellett jönnie a medvének barlangjából. Ha pedig így tett, meglátta az árnyékát. S a felismerés hamar megrémiszthette, egykettőre visszaballagott kuckójába. Mivel még hosszú hideg évszakra számíthat. Szintén a népi megfigyelés alapján... A mackónál okosabbak persze csak legyintettek, a történteken. Nem kell komolyan venni az állatot - vigasztalták mindazokat, akiknek már eddig is elegük van a fagyoskodásból -, jóval hamarább is ránk köszönthet a várt tavasz, mint a jószág mozgásából erre következtethetnénk ! Úgy legyen! Miközben azonban szívből ezt kívánom, óhatatlanul foglalkoztat a gondolat: hátha tényleg nem is kellene már összefüggést keresgélni a jószág február eleji sétája és az időjárás között. Hiszen csakis az árnyékától ijedhetett meg a maci? Elég egyetlen pillantás is erre afelfordult világra, hogy sokan gyorsan hátat fordítsanak neki! À vadnak vagy látvánnyá szelídített társának már az is kétségbeejtő lehet például, ha hirtelenjében nem talál mézesmadzagot a szállása körül. Amikor meg kilátása sincs a mézre, még inkább dörmöghet! Márpedig igencsak kifogyhatott ez az ország a mézesmadzagból is annyira, hogy a barlang köré semmiképpen ne jusson belőle. S valószínűleg egyik oka lehetett ez a medve menekülésének. Aztán - mondjuk - feltűnhetett számára valaki maszkos közeledő is, aki esetleg még nem tartozott a rablók, a rossz szándékú csirkefogók, gonosztevők közé, csupán az influenza ellen védekezett, mielőtt a jópofa meteorológus a tévéből erre külön figyelmeztetett volna. Ám kétségkívül kevésbé ébreszthetett bizalmat. Mert mit lehet tudni? j^z ártatlanabbnak tetsző maszk is rejthet gonoszabb tekintetet, mint a ha- risnyás álarc, amiben gyanútlanokra nyitnak, bankot rabolnak manapság nemcsak a farsang idején idején fényes nappal, s egyre sűrűbben. No és természetesen hallhatott is valamit őmackósága, ami szintén kevésbé volt ínyére. Morgást, s mindjobban erősödőt: feltétlenül. Találgatnia sem kellett, hogy miért, honnan a félelmetes zaj. Elégnek bizonyult, hogy a fülébe jutott, s máris iszkiri! SZÓVAL NEM BIZTOS, hogy csak a hideg miatt érzi magát jobban a barlangban, mint közöttünk. Reménykedjünk, hogy a tányértalpú nélkül is hamar ránk köszönt a tavasz. • Gyóni Gyula HÍR(TELEN)KÉK... Az ÁPV Rt.-Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság most azt kutatja: ki lehetett a „nem létező jelentéstervezet” kiszivárogtatója. Aki beszivárgott... * A hivatalos szerveknek, illetve hatóságoknak - hogy ne sértsék a kisebbséghez tartozók személyiségi jogait - az ombudsmanok a cigány szó helyett ezután például a „barna bőrű” jelző használatát javasolják. Emiatt viszont tiltakozik majd az egyszeri - hableány... * A tömeges depresszió ellen sikerrel alkalmazzák Svédországban a fényterápiát. Az alagút végén - állítólag - már nálunk is látszik a fény... * Csökkenő szülői segítséggel indulnak az életbe a mai fiatalok. Isten áldjon meg, gyermekem...! * Piaci jelentés: lassan az egekbe szökik a tojás ára. Ha feldobjuk, fehér, ha leesik, ha nem - drága... (szilvás) * i’ o\? ?\ú ? Ás t o T I í? r r » ». ' ^ y v « r üj' *
