Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
8. oldal Adó - Illeték 1997. február 20., csütörtök Rövidesen fizetni kell Eger város helyi adóit és a gépjárműadókat! Tisztelt Egri Polgárok és Vállalkozások! Közös érdekünk, hogy Önök megfelelően tájékozottak legyenek Eger Város adóiról, hiszen sem az adóhatóságnak, sem Önöknek nem előnyös, ha jogszabályismeret hiánya miatt a későbbiekben a fizetendő éves tőkeösszegen felül egyéb kapcsolt járulékokat” is fizetniük kellene. Önök legfontosabb teendője - természetesen a fizetési kötelezettség mellett -, hogy bevallási kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Ennek megtörténtét követően az Adóiroda megfelelő formában és időben az értesítéseket, határozatokat eljuttatja a regisztrált címeikre. Hamarosan elérkezik az 1997. első félévi helyi adók és a gépjárműadó megfizetésének a határideje, ezért a Hírlap hasábjain néhány fontos tudnivalóra kívánjuk a figyelmüket felhívni, hiszen településenként változhat az adóztatás alá vont ingatlanok fajtája és a fizetendő adó mértéke. Jelen tájékoztatóban az ún. „kivetéses formában” adóztatott adónemek (kommunális adó, építményadó, telekadó, gépjárműadó) szerepelnek. A Magyar Köztársaság Alkotmánya és az önkormányzati törvény biztosítja az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy a törvényben meghatározott keretek között helyi adókat vezethessenek be. A hatályos szabályozás szervesen illeszkedik az Európa Tanács által 1985. évben elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Kartájához, mely szintén deklarálta a helyi adóztatás jogát. Az adóztatás konkrét törvényi kereteit a helyi adókról szóló - időközben többször is módosult - 1990. évi C. törvény teremtette meg. Azonban sem a helyi adótörvényben, sem az adózás rendjéről szóló törvényben önmagában nem állapítanak meg konkrét adókötelezettségeket, ez csak az önkormányzat adót bevezető rendeletével keletkezhet. Eger Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hosszas egyeztető munka után 1992. január 1. napjával vezetett be Eger város közigazgatási területén helyi adókat, egyúttal megszüntette az addig hatályos ún. tanácsi adókat. Jelenleg ez évben is hatályos „önkormányzati adók” (helyi adók, gépjárműadó) a város valamennyi polgárát, illetve családját érinthetik, így hasznos lehet néhány fontos információt ismételten feleleveníteni. Eger városának „ingatlanadói” 1. Magánszemélyek kommunális adója: (EMJVK. 34/1996. (XI. 27.) számú rendeleté) Az adóztatás jobb megértéséhez szükség van néhány „adójogi”fogalom tisztázására, annál is inkább, mert jelentős azoknak a polgároknak a száma, akik a központi adóhatósággal (APEH) nem, csak kizárólag az önkormányzati adóhatósággal kerülnek kapcsolatba. A kommunális adóban adóalany az a magánszemély, aki az adóév első napján a lakás (ingatlan-nyilvántartás szerinti vagy azon kívüli) tulajdonosa, továbbá az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik (pl.: önkormányzati bérlakások). Az „adóalanyiság” fogalma magában foglalja azt, hogy a polgárnak adókötelezettségét érintő bejelentési, bevallási, fizetési kötelezettségei vannak. A helyi adók bevezetése óta két ízben kellett eddig bevallás keretében számot adni (az év első napján fennálló állapotnak megfelelően) a lakásingatlanokról, építményekről az adó alanyainak, első alkalommal az 1992. január 1-jei állapotnak megfelelően 1992. január 15- ig, majd másodszor szintén a január elsejei állapot szerint 1996. január 31-ig. Ez utóbbi bevallást azoknak is meg kellett tenniük, akik már 1992. évben adóbevallást készítettek. Általános szabály (az építmény- és telekadóban is (!)), hogy az adóalanynak az adókötelezettséget érintő változást 15 napon belül „bevallás nyomtatványon” kell megtennie. A teljesség igénye nélkül lényegesebb adókötelezettséget érintő változás lehet például az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változás: vétel, eladás, öröklés, ajándék, csere, vagyoni érték jog szerzése, megszűnése, haszonélvezet, használat, illetve az adózó polgár adataiban bekövetkezett változások (lakcím, név változása stb). Ha az ingatlant ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog is terheli, úgy a tulajdonost az „adóalanyiságban” megelőzi a vagyoni érték jog jogosultja, azaz elsősorban neki kell a bevallást megtennie, ettől írásos megegyezés alapján el lehet térni, ha a tulajdonos átvállalja a bevallási és a fizetési kötelezettségét is. Tulajdonostársak esetén két lehetőség között választhatnak az érintettek: vagy külön-külön készítik el a bevallásaikat és egymástól függetlenül fizetik az adó arányos részét, vagy a tulajdonostársak (pl. férj, feleség, gyermek) írásos nyilatkozata alapján egyik tulajdonostárs (férj) vállalja az adó bevallását és az adó megfizetését is. Ettől kezdve ő tartja a kapcsolatot az adóhatósággal. 1996. január elsejétől a kommunális adóban adóznak a lakások és a lakásokkal közvetlenül egybeépült, azzal szerves egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. garázs, raktár, iroda, üzlet, pince, műhely stb.). A lakástól külön felépített, de akár egy építési telken lévő, nem lakáscélú helyiségek, illetve a társasházak garázsai, mint önálló ingatlanok, nem a kommunális adóban, hanem az építményadóban adóznak. 1997. évtől az adó mértéke 12.000 Ft, azonban a lakás alapterületének nagysága alapján a polgárok eltérő nagyságú kedvezményeket (ennek összege lehet akár 90% is) is igénybe vehetnek, ez lényegében azt jelenti, hogy ha a lakás alapterülete nem nagyobb, mint 100 m2, úgy az éves adóösszege (csökkentve a 87,5%-os kedvezménnyel) nem lesz több, mint 1996. évben, azaz 1500 Ft. Mind a kommunális, mind az építmény- és telekadóban továbbra is megmaradt az „előre fizetés kedvezménye”, azaz, az adózóink választhatnak, hogy az éves adóösszeget két egyenlő részletben április 1-jéig, illetve szeptember 30-ig, vagy 10%-kal csökkentetten április 1. napjáig fizetik-e meg (pl. a lakás éves adója 1500 Ft, melyet 750-750 Ft- ban két részletberi, vagy egy EGER MJV. Adóirodája összegben 1350 Ft megfizetésével teljesíthetnek. Fontos tudni azt is, hogy ha év közben az ingatlan tulajdonosának személyében változás következik be, úgy a teljes éves adót a január 1. napjával nyilvántartott tulajdonos (vagyoni értékű jog jogosultja) köteles megfizetni, és majd a következő évtől - az eladás tényéről beadott adóbevallás alapján - szűnik meg csak az adókötelezettsége. 2. Építményadó (EMJVK. 3511996. (XI. 27.) számú rendeleté 1996. évtől mind a magánszemélyek (egyéni vállalkozók), jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek az év első napján tulajdonukban (használatában) lévő, nem lakás céljára szolgáló építményeik (a műemlék építmények is) után építményadót fizetnek. Az adó alapja az építmény m2-értékben számított hasznos alapterülete. Hasznos alapterület alatt a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság 1,90 m. Az adómértékek eltérően kerültek meghatározásra, attól függően, hogy az építmény belvárosban (120 Ft), külvárosban (100 Ft), külterületen (70 Ft) van. A pinceingatlanok után jelentősen csökkent az adó - elhelyezkedéstől függetlenül -, négyzetméterenként 20 Ft-tal készül majd a folyószámlákon a terhelés. Banki, pénzintézeti, takarékpénztári, takarékszövetkezeti tevékenység céljára szolgáló építmény után 600 Ft-tal számítja az adót az adóhatóság. 3. Telekadó: (EMJVK. 3711996. (XI. 27.) számú rendeleté A törvényi szabályozást jelentősen szűkítve, telekadó-kötelezettség alá Egerben kizárólag a beépítetlen építési telkek tartoznak. A bevallásadási kötelezettség a magánszemélyekre és a jogi személyekre egyaránt kiterjed. A telek m2-e után számított terület után a belvárosban 50 Ft, külvárosban 10 Ft az adó összege évente. Építési teleknek minősül az önkormányzat rendelete alapján az a telek, amely az építési szabályoknak és a településren, , . . 450000 dezesi tervnek megfele- 400000 lően kialakí, , , 350000 tott építmény = elhelyezése | 300000 céljára szol- | 260000 gáló földrész- 5 let, valamint a 8 200000 településen az | ,60ooo ingatlan-nyilvántartás sze- '00000 rint belterü- sóletnek minősül. E fogalomból is következik, hogy a zártkertekről és a külterületi telkekről bevallást nem kellett készíteni. Az építési telek beépítése esetén - szintén bevallás alapján - a január 1-jei állapotnak megfelelően megszűnik a „telekkénti” adóztatás, ugyanakkor mint lakás vagy építmény, bekerül a kommunális adó, illetve az építményadó „tárgyak” közé. 4. Gépjárműadó: (EMJVK. 36/1996. (XI. 27.) számú rendelete 1996. évtől ismét és jelentősen megváltoztak a gépjárműadóval kapcsolatos bevallási, bejelentési kötelezettségek. Az Országgyűlés 1995. évi XCVIII. törvénnyel módosította a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt, és sok más adóhoz hasonlóan 1996. évtől a gépjármű-adóztatás is több elemében módosult. A gépjárműadó (közismertebb nevén: súlyadó) speciális ön- kormányzati adóként működik 1996. január 1-jétől. Az ön- kormányzatok képviselő-testü- letei a törvényi keretek között (400 Ft - 800 Ft) állapíthatták meg az alkalmazandó adómértékeket. Eger város közgyűlése 1996. évben a törvényi minimum mellett voksolt, de még így is legalább a kétszeresére emelkednek az adóösszegek. 1997. évtől a motorkerékpárok (csak a 250 cm3 hengerűrtartalmat elérők adóznak) és lakóautók adótétele évi 4000 Ft-ra, az 1200 kg önsúlyt elérő vagy azt meghaladó személygépjárművek 100 kg-onkénti adója 600 Ft-ra emelkedett. Adóalany 1996. január 1. napjától az a személy, aki a gépjármű forgalmi engedélyének tulajdonosi rovatában az év első napján tulajdonosként szerepel, azaz ő fizeti meg egész évre - a bevallást követően - az adó összegét. 1997. évre tervezett adóbevételek- : 50000 ...... 22,63% Saját bevételek alakulása 1997. évben ( eredeti előirányzat í 21,63% 7,51% 8,54% 4,14% 5,71% □ Önkormányzati költségvetési szervek I bevételei !□ Polgármesteri Hivatal intézményi működési bevételek □ IHeték □ Helyi adók 2,60% 25,23% □ Polgármesteri Hivatal önkormányzati működési bevételek □ Polgármesteri Hivatal önkormányzati ■felhalmozási és töke bevételei ■ Polgármesteri Hivatal tárgyi eszközök,immateriális javak értékesítése ■ Polgármesteri Hivatal pénzügyi befektetések bevételei adónemek Gépjármű eladásakor a következő évtől akkor szűnik meg az eladó adófizetési kötelezettsége, ha a közúti közlekedési rendőrhatósági igazgatásról szóló 20/1990. (VIII. 6.) BM. rendelet alapján a rendőrhatósághoz bejelentette. A hivatkozott rendelet 10. par. (2-3) bekezdései értelmében 15 napon belül köteles a gépjármű tulajdonosa a rendőrhatóságnak az e célra rendszeresített nyomtatványon e bejelentést megtenni. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás (pl. adás-vétel) bejelentését a régi tulajdonos a forgalmi engedély személyi lapjának a lakóhely (telephely) szerint illetékes rendőrkapitánysághoz történő eljuttatásával, az új tulajdonos a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást igazoló okirat és a forgalmi engedély bemutatásával köteles teljesíteni. Fel kell hívni az olvasók figyelmét arra, hogy a változástól számított 15 napig érvényes a forgalmi engedély az adás-vételi szerződés vagy számla felmutatásával. Az eladás tényét bevallók ne vegyék zaklatásnak azt, hogy - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a bevallás mellé az adóhatóságok kérik a már hivatkozott bejelentés megtételéről szóló nyilatkozatot. A hatályos törvény alapján, nyilatkozat hiányában nem szüntethető meg a jármű adója annak ellenére sem, hogy az értékesítésről a bevallást benyújtják! Az eladott gépjármű adóztatásának megszűnésében 1997. évtől az adóhatóság akkor jogosult intézkedni, ha az eladó a bevallási nyomtatvány mellett nyilatkozatával igazolja, hogy az értékesítésről a bejelentést megtette. (Megjegyezzük, ez az eladó érdeke is, hiszen így biztos lehet abban, hogy a vevő nevére kerül a belügyi nyilvántartásokban a jármű. Ezzel sok kellemetlenségtől megszabadulhat, hiszen ha volt járművével pl. bűncselekményt, gázolást követnek el, úgy nem kell utólag védekeznie.) Közismert volt az is, hogy az illetékfizetés kikerülése végett sok esetben nem íratták át az új tulajdonosok a szerződés szerint tulajdonukat képező járművét. Az év közben forgalomba helyezett (pl. kivont jármű forgalomba történő visszahelyezése, vagy új gépjármű vásárlása), illetve év közben forgalomból kivont járművek után továbbra is az évi adó időarányos részét kell megfizetni. Nem változott az egyébként 1992. január 1-jétől hatályba lévő azon rendelkezés sem, hogy a gépjármű-adóztatást érintő változásokat az érintetteknek 15, illetve 30 napon belül be kell vallaniuk az illetékes önkormányzati adóhatóságok felé, egri lakosok esetében a polgármesteri hivatal adóirodájához. Akik katalizátort szereltetnek be autóikba, a beszerelést követő hónaptól feleösszegben fizethetik adóikat, természetesen ehhez bevallást kell készíteniük, és csatolni kell a beszerelő által kiállított ún. „műbizonylat” másolatát. Az adóhatóság a bevallás alapján határo- zatilag csökkenti az adó összegét. Törvény írta elő, hogy 1996. január 31. napjáig minden belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott tehergépjárműről (és pótkocsiról) az 1996. január 1-jén fennálló állapotnak megfelelően adóbevallást kellett adni. Az adóbevallási kötelezettség nem terjed ki az adómentes gépjárművekre (Gjt. 5. par. a, e és h-j pontok). A helyi iparűzési adóról, idegenforgalmi adóról, az adózás rendjéről szóló jogszabályról, valamint a napokban postázásra kerülő „helyi adó folyószámlájáról” a későbbiekben olvashatnak e lap hasábjain. * Korsós László, az iroda vezetője felhívja arra a sajnálatos „elírásra” a figyelmet, ami az Adó és Ellenőrzési Értesítőben (1997. január 21.) megjelent, miszerint az adózóknak gépjárműadó-kötelezettségeik teljesítésére az MNB 10032000- 01079043 számla szolgál. Ez így nem igaz, változatlanul az önkormányzati gépjárműadó- számlákra (Eger esetében 11739009-15379841- 08970000) kell teljesíteni a befizetéseket, majd az önkormányzatok a beszedett adó 50%-át utalják át a költségvetés ezen számlájára.
