Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1997. február 20., csütörtök Adó - Illeték 9. oldal A legfontosabb tudnivalók az illetékekről Milyen esetben keletkezik illetékfizetési kötelezettség? Vagyonnak örökléssel, ajándékozással vagy ellenszol­gáltatás ellenében történő szer­zése, valamint államigazgatás és bírósági eljárás indítása ese­tén - ha az illetéktörvény elté­rően nem rendelkezik - illeté­ket kell fizetni. Vagyon alatt a törvény az ingatlant, ingót és az ún. va­gyoni értékű jogokat érti. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolog (pl.: épület, földterme­lés). Ingó: fizetőeszköz, értékpa­pír, valamint mindaz, ami in­gatlannak nem minősül. Vagyoni értékű jog: a föld- használat, a haszonélvezet, a használat joga, a kezelői jog­Ki és mikor köteles az illetéket megfizetni? A vagyonszérzési illetéket a szerző fél (örökös, megajándé­kozott, vevő) az illetékhivatal által kibocsátott fizetési meg­hagyásban megjelölt 30 napon belül köteles megfizetni, azon­ban az élők közötti szerzések esetén a szerződő felek elté­rően is megállapodhatnak, így az eladó vagy az ajándékozó is magára vállalhatja a fizetést. Ez esetben az illetéket egy évig csak a fizetést magára vállaló féltől lehet követelni. Az eljárási illetéket általá­ban az eljárás kezdeményezé­sekor 'az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Az eljárási illetéket az il­letékhivatalnál pénzben is meg lehet fizetni. Hogyan alakulnak a vagyonszerzési illeték mértékei? Az öröklési és ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek jutó örökség, illető­leg megajándékozottnak jutta­tott tiszta érték figyelembevé­telével a törvényben foglalt táblázatban megállapított kul­csok alapján kell kiszámítani. Az örökség tiszta értékének megállapításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatéki terheket, így többek között a közjegyzői eljárási díjat, a temetési költsé­geket, a hagyatékot terhelő adósságot. Az így kiszámított tiszta ér­ték után az ingyenes szerzők attól függő mértékű illetéket fizetnek, hogy milyen rokon­sági kapcsolatban álltak, illetve állnak az örökhagyóval vagy az ajándékozóval. Az ellenszolgáltatás ellené­ben történő szerzés (vétel, tar­tási szerződés, elbirtoklás ille­tékének általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi érté­kének 10 százaléka, de lakástu­lajdon-szerzés esetén 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után pedig 6 százalék. Lakásnak minősül a hozzá tartozó földrészlettel együtt az olyan ingatlan, amely lakás céljára létesült, és a földhiva­talnál is ilyen megnevezéssel tartják nyilván, továbbá az olyan, lakás céljára létesülő felépítmény, amelynek ké­szültségi foka az 50 százalékot meghaladja. Nem-minősül lakásnak a la­kás rendeltetésszerű használa­tához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakó­épülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épü­let stb.). Ez utóbbi helyiségek szerzésére a 10 százalék mér­téket kell alkalmazni. Illetékmentességek, kedvezmények: A törvény több mentességet és kedvezményt biztosít a va­gyonszerző számára, amelynek eredményeként vagy egyálta­lán nem kell, vagy az általá­noshoz képest kevesebb illeté­ket kell fizetni. így nem kell il­letéket fizetni értékpapír, taka­rékbetét öröklése, ajándéko­zása esetén, termőföld ingye­nes szerzésekor pedig az egyébként járó illeték felező­dik. Lakástulajdonok egymás közti cseréjekor a lakások for­galmi értékeinek a különbözete az illetékkiszabás alapja, amelyre alkalmazásra kerül a 2 százalék mértékű illeték. Ak­kor is a különbözet az illeték­alap, ha a vevő a lakásának vé­telét megelőzően vagy azt kö­vetően egy éven belül eladta korábbi lakástulajdonát. Termőföld vásárlása esetén pedig az egyébként fizetendő illeték egynegyede jár. Ha valaki lakóház építésére alkalmas tulajdont örököl, ajándékba kap vagy vásárol, és vállalja annak négy éven belül lakóházzal történő beépítését, egyelőre vagyonszerzési ille­téket fizetnie nem kell, sőt, ha az említett határidő lejártáig használatbavételi engedéllyel igazolja a beépítés megtörtén­tét, véglegesen mentesül annak megfizetése alól. A feltétel nem teljesítése vi­szont pótlékaival együtt visz- . szamenőlegés fizetési kötele­zettséget keletkeztet. Gépjármű és pótkocsi szerzésének illetéke: Gépjármű tulajdonjoga megszerzésének illetéke köb- centiméterenként 8 forint, a pótkocsié, ha a pótkocsi meg­engedett legnagyobb össztö­mege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 4000 forint, minden más esetben 10.000 forint. A vagyonszerzések bejelentése: Örökléskor a hagyatékátadó végzést a közjegyző küldi meg az illetékhivatalnak, míg az in­gatlan ajándékozására, vételére vonatkozó szerződést 30 napon belül a szerző félnek kell be­nyújtania a földhivatalhoz. Ké­sedelmes bejelentés mulasztási bírság szankcióval jár. Gépjármű, pótkocsi élők kö­zötti szerzését tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 na­pon belül az illetékes rendőr- kapitányságnál, illetőleg köz­lekedési hatóságnál kötelező bemutatni, s az illetéket az át­írást megelőzően az említett hatóságoknál beszerzett befize­tési lapon kell megfizetni. Forgalomba helyezésré váró gépjármű illetékét az illetékhi­vatal állapítja meg. Az Illetékkiszabás alapja: a forgalmi érték: A vagyonszerzési illeték megállapításakor az illetékhi­vatal a forgalmi értékből indul ki, amely nem biztos, hogy megegyezik a bejelentett ér­tékkel, például a vételárral. A forgalmi érték egy olyan, pénzben kifejezett érték, amely a terhek figyelembevé­tele nélkül a vagyontárgy el­adása esetén árként általában elérhető. Hogy a felek által be­jelentett érték reálisnak tekint- hető-e, azt az illetékhivatal a nyilvántartásában szereplő összehasonlító értékadatai és - szükség esetén - helyszíni szemle alapján dönti el. Melyik illetékhivatal az illetékes a vagyonszerzési illeték megállapítására? Öröklés esetén az örökha­gyó utolsó állandó lakóhelye, ajándékozás és vétel esetén az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatal jogosult a va­gyonszerzési illeték kiszabá­sára. Csere esetén - amikor is két vagy több ingatlan egymás közti szerzése a szerződés tár­gya - az az illetékhivatal álla­pítja meg a vagyonszerzési il­letéket, amelynek területén a szerződésben első helyen fel­tüntetett ingatlan fekszik. (Az eljárási illetékekről a lap későbbi számában a mene­dzser oldalon tájékoztatunk.) Helyi adók Heves városában Határidők cégvezetőknek Február 20.- Az áfa befizetése;- a jövedékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás befizetése;- a munkaadói járulék befizetése;- a munkavállalói járulék befizetése;- a havi bevallók bevallása az adókról és a támogatá­sokról. Február 21.- A pénzváltási tevékenységet végzők információszol­gáltatása a Magyar Nemzeti Bank részére. Kereskedelem A Kormány a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelettel sza­bályozta az üzletek működését és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit. Ebből a szem­pontból kereskedőnek minősül az élelmiszer-, a ruhá­zati, a vegyescikk-nagykereskedelmi, a vendéglátó-, az idegenforgalmi és a kereskedelmi szolgáltató tevé­kenységet folytató gazdálkodó szervezet, valamint a saját előállítású áruját értékesítő termelő. A kereskedők néhány kivételtől eltekintve kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat­nak kereskedelmi tevékenységet. A rendelet 1. számú melléklete a TEÁOR számok és üzletkörök szerint té­telesen felsorolja az üzleteket és a bennük árusítható termékeket. A 3. számú melléklet meghatározza azokat a termékeket, amelyeket a szükséges hatósági engedé­lyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hoz­zájárulása alapján közterületen, üzlethelyiség nélkül is lehet árusítani. Az üzlet helye szerint illetékes település jegyzője adja ki az üzlet működési engedélyét. A kereskedő csak a jogerős működési engedély birtokában kezdheti meg a tevékenységét. A jegyző a kiadott engedélyek alapján nyilvántartást vezet az üzletekről. A jegyző emellett ellenőrzi a kereskedelmi tevékenységet. En­nek során, szabálytalanság esetén, ideiglenesen bezá­rathatja az üzletet, illetőleg visszavonhatja a működési engedélyt. A kereskedő köteles tájékoztatni a jegyzőt és a vásárlókat az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról. A megszűnést követő 15 napon belül vissza kell adni a működési engedélyt a jegyzőnek. A rendelet meghatározza az egyes termékek árusításának feltételeit, valamint csomagolásának előírásait is. Változott az üzlethelyiség nélküli kereskedelem né­hány szabálya is, az 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet ugyanis módosította a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet néhány szakaszát. Eszerint február 22-től kezdődően nem hozható forga­lomba a piacokon és vásárokon mérgező és veszélyes anyag, növényvédő szer, látást javító szemüveg, kon­taktlencse, valamint hálózatról üzemeltethető elektro­mos készülék és gázüzemi készülék. A vásárrendezők kötelesek vásárjegyzéket készíteni a naptári évben tartandó összes vásárról. A megrende­zést megelőző év szeptember 30-áig - az országos vá­sárnaptár összeállítása céljából - meg kell küldeniük a jegyzéket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak. Tájékoztatás végett meg kell küldeni a vásárjegyzéket a vásár helye szerint illetékes rendőr- kapitányságnak és vámhivatalnak is. Ezentúl a jegyző, valamint - tagjaik tekintetében - a területi gazdasági kamarák is ellenőrzik a vásárok és piacok rendjét, va­lamint az ott forgalomba hozott termékeket. A rendelet melléklete a jellemzően forgalmazott árucsoportok szerint tartalmazza a vásárok és piacok típusait. Tűzelhalás után is kell adózni A nyárlörinci almáskertek tulajdonosai a múlt év végén meg­kapták a tűzelhalás miatt felszámolt ültetvényeik után járó kártalanítás összegét. Örömük mindössze addig tartott, amíg kézhez nem vették azt az adóhivatali felszólítását, amely sze­rint a kártalanításra kapott összeg után adózniuk kell. Heves Város Képvi- selő-testülete a helyi adókról szóló törvény keretei között az alábbi adónemek bevezetésé­vel élt 1992. január 1- töl: vállalkozók kom­munális adója, vala­mint iparűzési adó. A vállalkozók kom­munális adója 1995. de­cember 31-ével meg­szüntetésre került. A helyi iparűzési adó tekintetében csaknem minden évben történik rendeletmódosítás. Ön- kormányzatunk a vállal­kozások ösztönzése ér­dekében különféle men­tességeket adott, melyek közül talán leglényege­sebb kiemelni a kezdő' vállalkozók 1 éves men­tességét, 1997-től pedig újabb mentességként ke­rült a rendeletbe a házi­orvosok, valamint a fog­orvosok mentesítése a területi ellátási kötele­zettségük után. 1996. ja­nuár 1-jétől 2 új adóne­met vezettünk be, a ma­gánszemélyek kommu­nális adóját, valamint az építményadót. Mindkét adónem ese­tén jelenleg is a beveze­tés évében elfogadott adómérték él, ami ma­gánszemélyek kommu­nális adójánál 3000 fo­rint és 5000 forint, épít­ményadónál 50 forint négyzetméter/év - 100 forint négyzetméter /évig terjed. Képviselő-testületünk 1997. januártól további mentesség megadásáról döntött, így ez évtől egy lakás után mentes az, aki saját maga vagy házas­társa az adóévben a 70. életévét betöltötte vagy betölti. Mentes lesz ezután az az első lakáshoz jutó, aki érvényes építési engedé­lyét bemutatja. Településünkön jelen­leg 34 utcában fizetnek érdekeltségi hozzájáru­lást, így ezen utcákban lakók a befizetett össze­get az adójukból levon­hatják. Ezen túlmenően az iga­zolt kommunális beru­házás 4 évig figyelembe vehető a helyi adónál. 1996. május 1-jétől testületünk az idegen- forgalmi adó bevezetése mellett döntött, mely közvetlenül nem a helyi lakosságot érinti. További kedvezmény még adófizetőinknek 1997. január 1-jétől, hogy ha éves adójukat március 15-ig befizetik, 10 százalékos kedvez­ményt kapnak. A gépjárműadó adóté­tele a törvényben megha­tározott legalacsonyabb kulcs szerint lett megál­lapítva, önkormányza­tunk nem élt az emelés lehetőségével. A gazdák szerint, ha nem került volna sor az ültetvények kiirtá­sára, akkor a gyümölcsösükből származó éves jövedelmükből kevesebb adót kellett volna fi­zetniük, mint amennyit most az adóhatóság - négy esztendő együttesen elmaradt bevétele után - rajtuk követel. A földművelésügyi tárca a kártalanítás összegét az újra- telepítési költségekből valamint négy év elmaradt hasznából ál­lapította meg. A szakemberek számításai szerint a kalkulált hasznot évekre lebontva, a ter­melők jövedelme nem éri el az évenkénti egymillió forintot,' ebben az esetben tehát adót sem kellene fizetniük. Dr. Strasszer Tibor ügyvéd szerint a gazdálkodók az elma­radt haszon fejében vagyoni jel­legű kártérítést kaptak - mintha csak eladták volna az évi ter­mést -, ami jövedelemnek szá­mít, s utána jövedelemadót kell fizetni. Néhány technikai kér­dés azonban tisztázásra szorul. Ilyen például, hogy a kisterme­lőket megilleti-e a „mintha ha­szon” után is adókedvezmény? Ha igen, melyiket vehetik igénybe: a tavaly érvényben voltat, amely a kistermelők számára egymillió forintos ár­bevételig nyújtott adómentes­séget, vagy az idén hatályosat, amely 420 ezer forintos adó- kedvezményt biztosít? Érdemes a gazdáknak alapo­san utánaszámolniuk, pontosan mennyibe kerül számukra az ül­tetvény újratelepítése, s mek­kora az a jövedelem, amely az adólevonás után marad? Ugyanis nemcsak az adóható­ság nyújthatja a markát, hanem a károsultak is, ha az adóható­ság rosszul számolt, ha a kelle­ténél többet vont el. U. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents