Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-18 / 41. szám
4. oldal Befektetőknek - Menedzsereknek 1997. február is., kedd Otthon vállalkozóknak. Belga befektetők részvételével megkezdődött a nyíregyházi vállalkozói központ bővítése. A brüsszeli kabinet a 120 millió forintos beruházás ötven százalékát fizeti. Cserében a nyugateurópai ország cégei lehetőséget kapnak arra. hogy kereskedelmi képviseleteket nyissanak az intézményben. A kezdő vállalkozóknak telephelyet adó központot új épületekkel és tetőtér-beépítéssel bővítik. Devizavizit. Tovább csökken a külföldi fizetőeszközök vonzereje. A jegybank jelentése szerint a lakossági megtakarításoknak ma már nem egészen húsz százalékát tartják deviza- számlákon. Egy éve ez az arány megközelítette a huszonöt százalékot. A visszaesés fő oka, hogy a devizamegtakarítások hozama jócskán elmarad a forintban elérhető kamatoktól. Keresett Pick-portékák. Külföldön is bővül a Pick Szeged Rt. vevőköre: a patinás gyár egy. év alatt csaknem egy- harmadával növelte kivitelét. Exportból származó nettó árbevétele tavaly megközelítette a 11 milliárd forintot. Emelkedő részvényárak. Átlagos forgalom és egyben áremelkedés jellemezte a hétkezdést a Budapesti Értéktőzsdén. Érdekesség, hogy meglepően nagy érdeklődés nyilvánult meg az OTP papírjai iránt; a pénzintézet részvényeinek árfolyama elérte a 3850 forintot. A kárpótlási jegyek 680 forintos záróárat értek el. Arambér. A villamosenergiaiparban január 1-jéig visszamenőleg 18 százalékkal emelik az átlagkeresetet. Erről állapodtak meg a munkaadókat tömörítő szövetség és a szakszervezet képviselői. Az ágazatban a minimálbér 18 600 forint lesz, és a munkaadók gondoskodnak a jóléti és szociális ellátások reálértékének megőrzéséről. Gyűlnek a forintok. A háztartások pénzügyi megtakarításainak értéke 33,3 milliárd forinttal nőtt januárban. A megtakarítások túlnyomó része forintban képződött. A devizabetét-állomány értéknövekedése kisebb, mint a forintleértékelés növelő hatása. A forintbefektetéseken belül a takarékbetétek állománya bővült legikább. Látogatóban a München és Felső-bajor Kézműves Kamaránál Generációváltás az ezredfordulóig tést, s magát a vizsgát is. Emellett a kézműveseket folyamatosan számítástechnikai, jogi és közgazdasági továbbképzésekben részesítik. Üzemi, műszaki-technológiai, környezetvédelmi szaktanács- adást folytatnak a tagdíj ellenében. Bajorországban ezt fontosnak tartják, hiszen a bruttó nemzeti termék (GDP) 12 százalékát a kézművesek állítják elő, s a termelők 42 százaléka folytat valamilyen kézműipari szakmát. Vendéglátóink megmutatták a Bajor Kézműves Újságol is, amely kéthetenként a Holzmann Kiadó jóvoltából, 415 ezer példányban kerül az olvasókhoz. A szakfolyóirat ma 72 országban jelenik meg, szerkesztésében 27 németországi kézműves kamara és nyolc tartományi szervezet dolgozik. Összesen 26 mutációban kapják kézhez az olvasók. A szaklap fontos információkat szolgáltat, s a jelentősége növekszik. Az előrejelzések szerint 2000-ig 200 ezer kézműves vállalkozásnál a régi tulajdonosokat új, fiatal utódok váltják fel. Tehát generációváltás megy végbe. A kézművesek kapcsolatát A Magyar Kézműves Kamara, valamint a München és Bajor Kézműves Kamara közötti együttműködés keretében a közelmúltban magyar újságíró-delegáció látogatott a bajor fővárosba. A dr. Fekete János kamarai igazgató által vezetett csoport betekintést kapott Németország legnagyobb kézműves kamarájának életébe. A delegáció tagja volt e sorok írója is. Talán kevesen tudják, hogy a német kamarai törvény - amely a kézművesek tevékenységét is szabályozza - csaknem négy és fél évtizedes múltra tekint vissza. Ez óriási előnyt jelent nekik. Annak ellenére, hogy a német újraegyesítés nagyon sokba került, s a szövetségi állam gazdagságát is erőteljesen befolyásolta, a kézművesség él és dolgozik. Miközben a nagyobb ipari üzemekben sokakat elbocsátottak, s emiatt a képzési központjaikat is csökkentették, a kézműveseknél nem volt ilyen. Sőt - mint megtudtuk -, az egykori NDK területén jelenleg is virágkorát éli a kézműipar, miután sok kisüzem jött létre. Németország jelenlegi gazdasági nehézségei miatt éles a verseny a kis-, közép- és a nagyvállalkozások között. Az utóbbiak például apróbb munkákat is vállalnak, miközben a kézművesek rákényszerülnek, hogy a nagyobbak beszállítói legyenek. A München és Felső-bajor Kézműves Kamara ma Németország legnagyobb szakmai érdekképviseleti szervezete: 56 ezer üzem a tagja, ezek 380 ezer embert foglalkoztatnak. Éves forgalmuk 55 milliárd márka. Fontos szerepet vállalnak a szakképzésben, miután működési területükön 30 ezer fiatal tanul valamilyen kézműves szakmát. Szervezik a mestervizsgákra való felkészíMünchen ipari parkja - hatalmas épületegyüttes A Holzmann Kiadó, ahol a Bajor Kézműves Újság készül FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI és egy helyen folytatott munkáját jól példázza München legrégibb ipari parkja, a Westend, a bajor főváros szélén. Valamikor nagy gyár volt a helyén, amelyet lebontottak, s a területet újrahasznosították. A 21 ezer négyzetméteres telken emeletes épületeket húztak fel, s 386 parkolóhelyet is létesítettek. A terület a városi önkormányzat tulajdona. Az ipari parkot egy korlátolt felelősségű társaság működteti, 45 évre szóló bérlet alapján. A vállalkozók viszont egy évtizedre kaphatják meg a benne lévő helyiségeket, szintén bérleti díjért. Emellett további öt évre azt meg is hosszabbíthatják. A számítástechnikusoktól a lakatosokon át a nyomdászokig különféle kézműves szakmákat képviselnek ebben az ipari parkban, ahol összesen 110 cég tevékenykedik. Az üzemeket a, bérlők, saját ízlésük szerint alakítják ki, s egymással megbízásos kapcsolatban vannak. A legkisebb tíz, a legnagyobb ezer négyzetméternyi területen dolgozik. A Németország-szerte modellként nyilvántartott ipari park 1984 óta működik. Ez elismerést és rangot jelent a münchenieknek. Az ott lévő fémmegmunkálók, szőnyeg- szövők, fafaragók, könyvkötők, aranyművesek, irodagépkereskedők együtt jól érzik magukat. A bérlők közül eddig csak azok költöztek el, akik csődbe kerültek, vagy más településen folytatták munkájukat. A látottak sok tanulsággal szolgáltak. A hazai kézművesek - igaz, a németekétől csak jóval később - az 1984-ben alkotott törvény szellemében tömörültek kamarába. Ez hátrány, de a bajorok példájából tanulhatnak, van mit átvenni tőlük. Mentusz Károly Tollvégen A pénz körül forog... A „Bokros-csomagot" követően - 1995 márciusa után - erre az évre mondták ki először felelős körökben, hogy nincs szükség további megszorításokra. Az elmúlt másfél év igen keményre szabott áldozatvállalásai eredményt hoztak a gazdaság stabilizációjában. De vajon ugyanez elmondható-e a vállalkozások szintjén? Változó a kép. Az adatok egyszerre javulást és romlást is mutatnak. Az előbbiek az egyensúlyra, az utóbbiak a növekedésre vonatkoznak. Kétségtelen, hogy az infláció 1995-höz képest mérséklődött, de kisebb mértékben, mint ami a kormány-előrejelzésekben szerepelt. Nem igazolódott be az a várakozás, hogy a gazdaságot a stabilizáció megteremtésével párhuzamosan a beruházások és az export által vezérelt növekedési pályára állíthatják. A kivitel ugyan jelentős volt, de a beruházások, a fejlesztések visszaestek. A befektetések különösen az állami és az önkormányzati körben mérséklődtek, miközben növekedtek a vállalkozóknál. Radikálisan csökkentek a reálbérek, legalább úgy, mint a legnagyobb válságok idején, s közben - ennek ellentmondóan - a lakosság megtakarítása növekedett. Lényegében a pénz körül forgott minden. Ebben az időszakban a munkavállalók, de különösen a munka- nélküliek helyzete romlott, a munkaadóké viszont javult. Igaz jócskán voltak tiltakozások, különféle megmozdulások a megszorító intézkedések miatt az elmúlt több mint másfél évben, de ha nehezen is, kibírtuk. Vajon mi lesz a folytatás? Mindannyian figyeljük, éljük nap mint nap. Az új év első hónapjában máris jelentős áremelésekkel találtuk szembe magunkat. Gondoljunk csak az energia, az üzemanyag, a közlekedés, az élelmiszerek, a biztosítások árainak emelésére. Szakértők szerint az első negyedévben még további terhelésekre számíthatunk. TTogy azután mi várható, egyelőre nem tudjuk. Mindenesetre ké- LL szül a nemzeti agrárprogram és a jövőre bevezetésre szánt nyugdíjtörvény-tervezet. Ezekről tart a vita, hatásait majd később mérhetjük fel. Egy bizonyos: továbbra is változatlanul minden a pénz körül forog... M. K. Új műsor: Heves megye gazdaságáról a rádióban Szerdán reggel 8 óra után negyedórás összeállítással jelentkezik a Magyar Rádió Észak- magyarországi Regionális Szerkesztősége. Kamarai Körkép - a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági magazinja - minden második héten ugyanebben az időpontban hallható a 71,3-71,2-66,8 MHz-es URH- sávban. A nemcsak vállalkozóknak szánt összeállítással a legfrissebb gazdasági hírek, információk, üzleti lehetőségek mellett riportokban foglalkoznak a műsor készítői - Szegedi Erzsébet és Jónás Zoltán - a Heves megye gazdaságát érintő legfontosabb kérdésekkel, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával. A szerda reggeli műsorban Gyet- vai József, a kamara elnöke az idei legfontosabb tervekről, feladatokról ad tájékoztatást, hallhatunk a nemrégiben privatizált Berva helyzetéről és az egykori gyöngyösi THUR húsipar öröklött gondjait új utakon megoldani kívánó Falcotrade Rt. terveiről. Egri szőlészeknek és bortermelőknek Eger Város Hegyközsége február 21 -én - pénteken - délelőtt 9 órától az Egri Helyőrségi Klubban (Eger, Kossuth Lajos u. 12.) adózási, illetve társadalombiztosítási tájékoztatót, konzultációt tart az ÁPEH és a társadalombiztosítás szakembereinek előadói közreműködésével. Az őstermelőket, az önálló tevékenységet végző magánszemélyeket (bortermelőket), egyéni és társas mezőgazdasági vállalkozókat érintő adószabályokról és járulékfizetési kötelezettségekről, kedvezményekről lesz szó. A tájékoztató az egri hegyközség járulékot fizető, és ezt a helyszínen igazoló tagjai részére ingyenes, minden más érdeklődő részére pénzdíjas. Amikor a jövedelemadót bevalljuk Az alap megállapítása becsléssel is történhet Jó tudni a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítése előtt; a pénzügyminiszter évente irányelvben kötelezi az állami adóhatóságot, hogy az önálló tevékenységet folytató magánszemélyeket jövedelemadó-bevallás kiegészítésére szólítsa fel, amennyiben a bevallott jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbérre, a tevékenység gyakorlásának körülményeire, a területi és szakmai sajátosságokra figyelemmel kialakított összeghatárokat. A Pénzügyminisztérium által az 1996-os adóévre kialakított összeghatárokat a 770411996. (PK. 18.) irányelve tartalmazza szakmánként, megyei és településnagyság szerinti bontásban. Nagyon sok szakmánál ez az összeghatár az 1996. évi minimálbér évi összegében, 171 ezer 700 forintban került meghatározásra, de például a 6332 szakmakódú gyógyszertár, drogéria tevékenységet folytató egri adózónál ez a határ 1.312.410 forint. Ezen irányelv más ajánlásokat fogalmaz meg a főállású egyéni vállalkozók, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és önálló tevékenységet nem egyéni vállalkozás keretében folytató magánszemélyek esetében. Mire számíthat az önálló tevékenységet folytató magánszemély, amennyiben a bevallott jövedelme nem éri el a PM irányelvben meghatározott összeget?- Az adóhatóság felhívja, hogy az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásról, ráfordításról, befektetésről), továbbá annak forrásáról tegyen nyilatkozatot;- az adóhatóság a nyilatkozatot megvizsgálja, s ha arra a következtetésre jut, hogy a bevallott jövedelem és az egyéb forrás nem nyújtott elég fedezetet a felhasználáshoz, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlően nem igazolja, úgy az adóalap megállapítására becsléssel kerül sor. APEH megyei igazgatósága Gyöngyösi Hegyközség: 2100 tonna szőlő Az átlagosnál nem nagyobb a téli rügykárosodás Gyöngyösön, a GATE főiskolai karán tartotta éves közgyűlését a Gyöngyösi Hegyközség. Az eseményen megjelenteket elsőként Nagy István, a hegyközség választmányának elnöke köszöntötte, majd Cserta István hegybíró adott számot az elmúlt évben végzett munkáról, és ismertette az idei feladatokat is. Mint elhangzott: 1996 a hegyközség indulási éve volt. A törvény értelmében 450 fős tagságot számlálnak, bár kezdetben mindössze 150-en jelentkeztek önkéntesen. Nagy hibának tartják, hogy a törvény alkotói semmilyen segítséget - kiegészítő rendeleteket, utasításokat - nem adtak a hegyközségnek, így magukra maradtak, ám megteremtették a működés feltételeit. A hegyközség területén mintegy 2100 tonna szőlő termett. A szüretkor összefogással tudták megvédeni a termést a tolvajoktól. Minden gazdának ki kellett vennie részét az őrzésből. Szó volt arról is, hogy a származás- és eredetvédelemre nagy hangsúlyt kell fektetni, ehhez azonban hiányoznak a végrehajtási utasítások. Ezek alapján a termés útját végig lehetne kísérni a fogyasztóig. El kell jutni oda, hogy újra megjelenjen a gyöngyösi bor a piacon, minőségének és hírnevének megfelelő palackozásban - emelte ki a hegybíró. Amennyiben nem változik az őstermelői besorolás, úgy a mezőgazdaságban dolgozók, főleg a szőlészek-borászok ellehetetlenülése következhet be. Mivel a tavalyi adótörvények szerint termeltek, az idei jogszabályok visszamenőleges hatályát alkotmányellenesnek minősítik a gyöngyösiek, akárcsak a kiskőrösi és a csongrádi gazdák. Az idén a Gyöngyösi Hegyközség anyagi megerősödésére fektetik a hangsúlyt. Megvitatják az új bortörvény tervezetét, tavasszal rendbe teszik a dűlő- utakat, s hegyközségi borversenyt szerveznek. A téli és az idei metszések előtti rügyvizsgálatok biztatóak, az átlagnál nem nagyobb a károsodás. Korcsog Béla
