Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

5. oldal 1997. február 18., kedd PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Farsangi palóc bokrétát - „kötöttek” Pétervásá- rán, az immár többéves hagyománynak megfelelően. A vá­ros és a környező települések hagyományőrző együttesei adtak egymásnak randevút a Művelődés Házában, majd a színpadi produkciók végeztével is folytatódott a mulatság a Kakas Fogadóban (képünkön). Alighanem az idei volt az utolsó üyen rendezvény, azonban ha más néven is, de jö­vőre ismét megrendezik a találkozót a városban. Tarnaleleszi önkormányzati tanácskozás Mire jut a költségvetésből? Ha önkormányzati ülés, akkor - költségvetés... Napjaink témája ez minden településen, így Tarnaleleszen is, ahol legutóbb a körjegyző­ségben érintett négy testület tagjai szoroztak és osztottak. Fedémes, Szentdomonkos, Bükkszenterzsébet és Tarnale- lesz képviselői a közösen mű­ködtetett intézmények idei gaz­dálkodásának lehetőségeit te­kintették át. így az iskolai ki­adásokat, majd a körjegyzőség költségvetését szabták meg, holnap pedig az AMK pénzügyi tervei kerülnek első fordulóban a testületi tagok elé. Maga Tarnalelesz egyébként - mint a település vezetői a polgármesteri hivatalban el­mondták - mintegy 140 millió forintból gazdálkodhat az idén, ez valamivel több, mint az el­múlt esztendei summa, ám - az áremelkedések, a bérintézkedé­sek és egyéb központi terhek miatt - kevesebbet lehet meg­valósítani belőle. Az intézmények egyre nö­vekvő működési kiadásain túl ebben az esztendőben a teme­tőben lévő halottasház tető­szerkezetének megjavítására, a környezet szépítésére, illetve a harisnyagyárhoz vezető Ipar út felújítására jut pénz. Az utób­bival kapcsolatos kiadásokhoz hozzájárul a bükkszenterzsébeti önkormányzat is. Nagy izgalommal készülnek az eseményekre Parádi farsang és kirándulás Bár az immár hagyományos farsangi bálra csak a jövő héten- csütörtökön - kerül sor az idősek parádi otthonában, az intézmény lakói már most nagy izgalommal készülnek az ese­ményre. Mint megtudtuk: arra a pillanatra várnak, amikor a kis­bíró kidobolja, hogy kezdődhet a mulatság... Javában készülnek már a jelmezek, s aki nem titkolja le­endő farsangi báli öltözékét, az már a nagy nap reggelén beöl­tözik, s végigkíséri a kisbírót kikiáltó kőrútjára. Az otthon 120 lakója közül mintegy 40-50 résztvevője van ennek a vidám forgatagnak, a többieket- sajnos - a lakószobához, az ágyhoz köti a betegségük, őket társaik, gondozóik tájékoztat­ják majd a történtekről. Az idén már délelőtt 10 óra­kor megkezdődik az esemény- sorozat. Ezúttal először a parádi óvodások adnak műsort, majd a helyi nyugdíjasklub tagjai szó­rakoztatják énekükkel az otthon lakóit. Ezután következik a meglepetés, amelyre mind az idős emberek, mind pedig az in­tézmény dolgozói titokban ké­szülődnek, így hát semmit nem tudhattunk meg róla. A délután folyamán pedig - ki meddig bírja - rophatják majd a táncot, hallgatják a szép dallamokat. Mint Pákh Pétemé igazgató­nőtől megtudtuk, az otthon la­kói nemcsak a február 27-i mu­latságot várják már nagyon, ha­nem az évente szokásos nagy- szénási csereüdültetést, vala­mint az autóbuszos kirándulást is. A nyáron várhatóan a gödöl­lői kastélyt tekintik majd meg az érdeklődők. A nehéz körülmények ellenére is helytállt a pétervásárai rendőrőrs / Elen: a megélhetési bűnözés Az év eleje az életünk és javaink biztonsága fölött őrködő bűn­üldöző hatóságnál hagyományosan az értékelés, az elemzés időszaka is. A legfőbb bűnügyi mutatókból levonható követ­keztetések hasznosak abból a szempontból is, hogy miben kell jobbítania munkáját a rendőrségnek. Az Egri Rendőrkapi­tánysághoz tartozó pétervásárai őrs a mindinkább nehezülő körülmények mellett is megfelelően látta el tavaly a feladatát - derül ki abból az összefoglalóból, amelyet Ali Attila r. alezredes, az egri kapitányság hivatalvezetője adott lapunk kérésére. Immár hároméves múltra te­kinthet vissza a pétervásárai rendőrőrs, amelynek létjogo­sultságát több tavalyi adat is igazolja. Az egri kapitányság vezetése az 1996-ot elemző tá­jékoztatójában javuló szakmai eredményeket tüntethet fel ve­lük kapcsolatban. Mindenképpen az előrelé­pést bizonyítja, hogy számsze­rűen nőtt a múlt esztendőben 1995-höz képest a feldolgozott bűnügyek száma (a részletek jól nyomon követhetők a cikkünk­höz mellékelt táblázatban). A leginkább örvendetesnek az nevezhető, hogy a vádeme­lési javaslattal az ügyészségnek megküldött esetek aránya 66 százalékos emelkedést jelez! Az persze, hogy a tavalyelőtti egy­ről tavaly 17-re nőtt a pótnyo­mozások mennyisége, feltétle­nül annak az igazolása, hogy bizony van még tennivaló a szakmai hiányosságok pótlása terén. S hogy milyen bűntények felderítésével kell foglalkoz­niuk a térségben? A két nyo­mozó, az egy segédtechnikus és a három körzeti megbízott szolgálati idejét - s persze, nemegyszer szabadidejüket is - jobbára a vagyon elleni bűncse­lekmények felderítése köti le. Bár ezek száma - miként az egész egri kapitányság terüle­tén - az elmúlt évben csökkent a tavalyelőtti adathoz viszo­nyítva, azért a tolvajlások sok kellemetlenséget és bosszúsá­got okoznak a becsületes ál­lampolgároknak. Pétervására és különösen Tarnalelesz vidékén igen gya­koriak a falopások, amelyekkel az elkövetők nemcsak a földije­iket idegesítik, hanem azokat a megye, illetve az ország más tá­jain élő erdőtulajdonosokat is, akik például kárpótlás révén ju­tottak hozzá itt jussukhoz. A hivatalvezető Ali Attila r. alezredes szerint igencsak jel­legzetessége az őrs felügyelete alá tartozó településeknek az úgynevezett megélhetési bűnö­zés. Azaz, mások javaira - tyúk­jaira, burgonyájára, gyümöl­csére - azért vetnek szemet a tettesek, mert valósággal éhez­nek, nyomorúságos viszonyok között tengődnek. Ez persze, nem menti tettüket... Sajátosan ellentmondó hír, hogy ugyan a péterkei körzetben is - az egri kapitányságra jellemzően - több alkalommal ért jogellenes támadás személyükben embe­reket, mint 1995-ben, de a leg­súlyosabb bűncselekmény, rab­lás elkövetőjét nem kellett fel­kutatniuk. Pétervására városában 40 bűntény vált ismertté, ezek kö­zül 26 a sértettek vagyonában idézett elő kárt. Más dolguk is van természe­tesen az őrs munkatársainak, hiszen helyt kell állniuk a köz­rendvédelemben, intézkedniük kell a szabálysértőkkel szem­ben, s igazgatásrendészeti te­endőkből (például személyi igazolványokkal kapcsolatos ügyintézésből) is jócskán kijut nekik. A kapitányság vezetése a mutatók alapján méltán ítéli kedvezőnek, jónak tavalyi tevé­kenységüket. Ennek értékét kü­lön növeli az a tény, hogy tér­ségükben a 15 település bizton­ságával összefüggő feladataik megvalósításához csupán két szolgálati és a három kmb mű­ködtette átalánydíjas gépkocsi áll a rendelkezésükre. (-lay) 1 1995. 1996. Megjegyzés \ Elrendelt nyomozások száma 273 293 7,3% j ismeretlen tettes ellen 205 224 9,3% j Befejezett nyomozások száma 222 242 9,0% j vádra megküldve 47 78 6 6,0% 1 Nyomozás megszüntetés 118 164 39,0% A bűnügyi helyzetet jól jellemzi e táblázat Olvasónk Panaszolta - Utánajártunk Nemcsak egy ember érdeke Pálfi József- pétervásárai olva­sónk - telefonon keresett, segít­séget kérve. Amiatt panaszko­dott, hogy minden jogosultsága ellenére sem tud előnyugdíjba menni, holott feltétlenül azt szeretné. Szerinte a jogszabá­lyok által előírt feltételeknek eleget tett, kérelmét eljuttatta az illetékesekhez, a megyei nyug­díjfolyósítási igazgatósághoz, ám megnyugtató választ mind­végig nem kapott. Nem lévén szakemberek, rögvest tájékozódtunk. Az előbb említett helyen közölték velünk, hogy némileg határ­esetnek tűnik az ügy, s ezért ál­lásfoglalás végett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság Nyugdíjmegállapítási és Folyósítási Szakigazgatási Osz­tályához továbbították az iratot. Ezt követően néhány nap múlva telefonon kerestük Hi­dasi László osztályvezetőt, aki kedvező hírekkel fogadott ben­nünket. Mint elmondta: a neve­zett összes szolgálati ideje 35 év 132 nap. Ezen belül 33 esz­tendő és 195 nap korkedvezmé­nyes szolgálati időt szerzett, s ennek alapján hat év korked­vezményre jogosult. Ezt figye­lembe véve 56. életéve betölté­sétől lenne jogosult a kért ellá­tásra. Előnyugdíj ehhez képest három esztendővel korábban, azaz 53 esztendősen illetné meg. Eszerint 1997-ben aligha számíthatna kedvező megol­dásra. Ám az is tény, hogy az 1996-os LIX. törvény záróren­delkezése szerint az a férfi, aki 1997. december 31-ig elő-, korkedvezményes nyugdíjra, átmeneti járadékra jogosultsá­got szerzett, változatlanul 60 éves nyugdíjkorhatárra számít­hat. Ebből következően a szá­mítás így fest: 60-6-3=51. Másképpen fogalmazva: az ötvenegy esztendős érintett elégedett lehet. De nemcsak ő, hanem mindazok, akik hasonló cipőben járnak. Épp ezért tesz- szük közzé az egyedi esetet, il­letve annak rendezését, hiszen mások is okulhatnak belőle, vagyis javukra kamatoztathat­ják. Pécsi István A testület előtt a siroki költségvetés A korábban megtartott bizott­sági ülések után kerülnek a tes­tület elé Sírokban a település idei gazdálkodási elképzelései. Az önkormányzat tagjai a költ­ségvetés tervezetének megvita­tása után foglalkoznak még a könyvtár, illetve a Kőkúton lévő klub helyzetével is. A ta­nácskozást február 24-én tart­ják meg a polgármesteri hiva­talban. Muzsikáljunk együtt- Tarnaleleszen Több mint három éve hozták létre Tarnaleleszen a Muzsikál­junk Együtt Alapítványt, amely a honi és a külföldi közönség előtt is egyre inkább ismert Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvósze­nekar támogatását hivatott szolgálni. Az együttesben eddig mintegy kétszázan játszottak, a zenekarnak ma 30-40 állandó, illetve tíz kezdő tagja van. A község, illetve a csoport vezetői bíznak abban, hogy a polgárok adójuk egy százalékát az alapít­vány számlájára utalják át. Sebes Gusztáv-toma: 11. alkalommal Március 1 -jén rendezik meg 11. alkalomipa! .a pétervásárai tor­nateremben a Sebes Gusztáv- tornát, amelyen a városi iskola csapata mellett még további hét település diák teremfocisai mé­rik össze erejüket. Itt dől el, hogy a vendéglátók, avagy Pá­rád, Recsk, Sírok, Istenmezeje, Tarnalelesz, Egercsehi, illetve Mátraderecske ifjú labdakerge- tői érdemlik-e ki az új vándor­kupát. Élő népzene ’97- Fedémesről A Táncház Egyesület közre­működésével sikeres hangfel­vételt készítettek a Fedémesi Asszonykórussal a budapesti Főnix Stúdióban. A tervek sze­rint tavasszal jelenik meg - Elő népzene ’97 címmel - az a CD- lemez, amelyen rózsadalokat énekelnek a fedémesiek, akik esélyesek egy nyári spanyolor­szági vendégszereplésre is. Az erre szóló pályázatot március­ban bírálják el. A siroki várért Immár hat esztendeje, hogy 45 alapító tag létrehozta a Siroki Vár Alapítványt, amely annak idején - egyebek mellett - célul tűzte a település múltjának, ha­gyományainak feltárását, fel­dolgozását, megőrzését, illetve megismertetését. Kiemelt feladatként hatá­rozta meg továbbá a helyi vár építészeti emlékének megóvá­sát, valamint ennek idegenfor­galmi hasznosítását. Ehhez várják mindazok se­gítségét, akik egyetértenek e cé­lokkal. Egyben kérik, utalják át adójuk egy százalékát az alábbi adatok feltüntetésével: Siroki Vár Alapítvány, 3332 Sírok, Borics Pál u. 6. Heves Megyei Cégbíróság 1991. 07. 23. PK. 601311199115. Adószám: 19134642-1-10. Számlaszám: Verpelét és Vidéke Takarékszö­vetkezet 62800118-10305629. Mára már sokan segítenek nekik, mert ők: Fedémesi faluszépítők- Mára kialakult az egyesület húzó magja, s akik köztünk maradlak, azok már tudják: nemcsak kirándulásból és ze­nés rendezvényekből áll egy falu jövőjéért felelősséget vál­laló közösség élete. Fontos eredmény, hogy Fedémes közvéleménye a kezdeti ide­genkedés után elfogadta az egyesület törekvéseit, s egyre inkább a jó szándékú segítő­készséget tapasztalhatjuk. Azt hiszem, nélkülünk a falu sze­gényebb és hallgatagabb lenne - köszöntötte a Fedé­mesi Hagyományőrző és Fa­luszépítő Egyesület tagjait a tavalyi évről számot adó köz­gyűlésen Szabó László elnök. S valóban eredményes esz­tendőt tudhatnak maguk mö­gött, hiszen az önkormányzat által is támogatott faluszépítő program első három évét si­kerrel zárták. A csaknem hét­százezer forint értékű egyesü­leti munka játszótérrel, hon­foglalási emlékparkkal gaz­dagította a községet, de büsz­kék lehetnek a templomhegy kömyezetformálásában elké­szült stációkra is. A tagság nehéz évnek ítélte 1996-ot, annak ellenére, hogy 1571 óra „társadalmi munkát” végez­tek. Az idei év fő céljaként az önkormányzati munkában való aktív közreműködést és a honfoglalási emlékpark fej­lesztését határozták meg. Kezdeményezték a régóta óhajtott futballpálya megépí­tését, s megalakították az ifjú­sági tagozatot. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Egyen, hogy terhes legyen • A férjem szépen sminkeli magát • A túlélők nehéz élete • Dobd már ki a vekkert! Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!

Next

/
Thumbnails
Contents