Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15 / 39. szám
Repülj madár, ha lehet, avagy SUPERCRACK" • 1164888 91 <? A január 24-26. között Baselben megrendezett Postagalamb Olimpián Magyarország szárnyasai igen szép eredményeket értek el. A szépséget, külalakot díjazó standard versenyben a hímek az 5. és a 7. helyen végeztek. A sport kategóriában - rövid távon - az első tíz között három hazai galamb is volt, az általános kategóriában pedig az első díjat hozta el Peller József „versenyzője”. Ennyi a hír. A galambászokon, tenyésztőkön kívül kinek mond ez valamit? Huszti Sándorral, a Mátra Postagalamb Klub tagjával, lelkes galambtartóval beszélgetve derül ki, hogy itt nem egyszerű hobbiról, hanem szenvedélyről van szó. Laikus kérdéseimre kimerítő, csodálkozásra késztető, és néha megdöbbentő válaszokat kapok.- A postagalambot a sirály és a házigalamb keresztezéséből nemesítették ki Belgiumban. Már ókori források is utalnak e madár üzenethordó jellegére, a klasszikus, mai értelemben vett postagalambot azonban néhány száz éve alakították ki. A tenyésztés őshazája és máig alapvető bázisa Belgium. Innen származnak a legjobb tulajdonságokkal bíró, legjobb vérvonalú dinasztiák. Az első világháborúban galamb-hadtestek teljesítettek szolgálatot a különböző hadosztályok között. Több esetet ismerünk, amikor a harci gázok bevetése miatt elpusztult állatot katonai díszpompával temették el, Angliában például síremléke van egy tábornoki rangú postagalambnak. Olyannyira fontos szerepük volt a harcászatban, hogy a második világháború alatt - amikor a németek megszállták Belgiumot - a lakossággal beszolgáltatták a háznál tartott galambokat, nehogy ellenőrizhetetlen üzeneteket közvetíthessenek. Mivel az emberi találékonyság határtalan, napjainkban nagy előszeretettel használják a postagalambokat ékkövek csempészésére.- Hogyan tájékozódnak a galambok?- A szemük elég gyenge, s csak másodlagos szerepet játszik. Alapvetően a hallásukkal tájolnak. Bemérik magukat a Föld mágneses mezejéhez, a hosszúsági és szélességi fokokhoz. A galamb mindig az otthonát találja meg, mindig csak hazarepül. Nem lehet tehát elküldeni egy adott címre, vagy számára ismeretlen helyekre. A fészkét keresve viszont átrepüli a magas hegyeket, és akár az óceánt is. A látásnak már csak a dúc közelében van jelentősége, amikor a pontos helyet, a padlást keresi.- Mivel tudják gyors hazatérésre ösztönözni őket?-A galamb monogám állat. Mielőtt versenyre visszük, rövid időre összeengedjük a párjával. Ilyenkor tulajdonképpen Postagalambászat - olimpia után hozzá igyekszik vissza. Ha pár- zani is engedjük őket, akkor a tojások várható kikelésének idejéhez igazodik. Késztetést érez, hogy a fiókák kibújására hazaérjen.-Milyen gyors egy átlagos képességű postagalamb?- Az időjárástól és a szél irányától függően óránként 60-120 kilométeres -sebességre képesék.- Saját tenyésztésű galambokat tartanak a galambászok, vagy nevesebb tenyésztőktől vásárolnak?- Általában vannak jó genetikusok és jó versenyeztetők. A kettő nem mindig ugyanaz. A magyarországi postagalamb-ál- lomány zöme Belgiumból származik, bár érdemes megemlíteni Anker Alfonz nevét, aki a Kaposvári Allattudományi Egyetemen fantasztikus genetikai eredményeket ért el galambokkal. A galambtartók két célból vásárolnak. Ha versenyeztetni akarják az állatot, harmincnapos kora körül kell megvenni, ugyanis a galamb ekkor válik önállóvá, s ilyenkor még meg lehet szoktatni egy új helyen. 2-3 éves galambokat már te32670«# / 04 "ROCKY" Az első díjat hozta el Peller József „versenyzője” nyészállatnak szoktak vásárolni. Egyébként nem olcsó sport: ezer márkától kezdődnek az árak. Egy hosszú távú verseny győztese nemrégiben egymillió belga frankért kelt el.- Mennyire szervezett nálunk a postagalambászat ?- Megközelítően négyezer magyar galambászt tartanak nyilván. Érdekes, hogÿ többségük állandó munka mellett, amatőrként foglalkozik ezzel, bár nagy pénz van ebben a sportban, pláne azokban az országokban, ahol fogadni lehet a versenyekre. A Nemzetközi Postagalamb Szövetségnek (FCI) a világ minden táján vannak nemzeti szervezetei. Nálunk az országos szövetség kerületi klubokra, ezen belül pedig egyesületekre tagolódik. A Mátra Postagalamb Klub 12 egyesületből áll, s mintegy 160 tagot számlál.- Hogyan edzik a versenyzőiket?- Klubunk Ausztriából és Németországból röptét. Ez azt jelenti, hogy szombaton délelőtt gyűjtjük össze a galambokat, elszállítják őket a megadott helyre, mi pedig otthon várjuk az érkezést. Egy speciális, hitelesített indí- tóóra segítségével mérjük az időt, az eredményeket pedig jegyzőkönyvezzük. Nagyon szigorú versenyszabályzatunk van. Az ohmpiát kétévente rendezik meg. Itthon január első hetében kerül sor a felmérő versenyekre, az itt elért eredmények alapján szerzi meg a galamb az olimpián való részvétel jogát, amit január utolsó hetében tartanak. A szabályok keménységére szükség is van. Legújabban a galambokat is doppingolják különböző szem-, orr- és garat- cseppekkel, amelyek felgyorsítják az anyagcserét és fokozzák a teljesítményt. A humán sportok után így a galamb-olimpián is gyakorlattá vált a doppingteszt alkalmazása.-A kétévenkénti nemzetközi versenynek állandó helyszíne van?-Nem, mindig más és más ország ad otthont a világ legjobb galambjainak a verseny idejére. Magyarországon már a hetvenes években volt olimpia. A közeljövőben, a magyar postagalambászat 100 éves évfordulóján ismét szeretnénk elnyerni ezt a megtiszteltetést. Jónás Ági nj R. i Auw?!! “AT GÁL ELEMÉR Fényes szelek R eménytelenül ültek ketten az asztalnál. Tiszta volt a vendéglő, néhány vendéggel. Már a forint járta, de keveseknek telt belőle italra. A két fiúnak csak fél borra futotta. Nem is voltak fiúk, csak annak látszottak. Megőriztek valami szép álmot a múltból, talán ez fiatalította őket. Pedig megjárták a hadak útját. A nyugati frontról tértek haza, frissen diplomáztak itthon közgazdaságtanból, de hiába kopogtattak állásért, amikor kiderült, hogy amerikai hadifogságból szabadultak, rossz a marhalevelük, motyogta a tisztviselő, ezzel még a bőrüket se vihetik vásárra. Pedig ők is szeretnének egy téglát a helyére tenni ebben a hazában. Ezért koccintottak szótlanul, és nem érdekelte őket, ami készül a téren. Fiatalok vörös zászlók alatt gyülekeznek. A piros selymen fenyegetően lobogott a szélben a sarló és kalapács. Elszánt fiúk és lányok hada torkaszakadtából énekli, hogy zászlóikat fényes szelek fújják, és ha ők elindulnak, a világ sarkából kifordul. Néhány nemzetiszínű zászló is akad elvétve, de azok összecsavarva nyugodnak egy-egy vállon. Azokat fényes szelek nem fújják. A vörös lobogós forradalmi csapat tavaszi nagy- takarításra készül, elsöpörni mindent, ami régi. Behallatszik az ivóba is a hullámzó dalfoszlány, de a két fiút nem zavarja. Az örömtelen csendben Béla szólal meg:- Még a bornak is elveszett a régi jó íze, zamata.-Megvan annak, csak mi nem érezzük - hangzott az önvád Feri szájából. - Velünk van baj. Kiestünk a tyúk alól. Nem kellünk senkinek. Minden nélkülünk folyik tovább.- Igen, mert mi a vesztes oldalán fejeztük be a háborút - tette hozzá Béla.-Te, Béla, nem is olyan rossz a vesztes oldalán állni. Tisztességesebb, mint árulónak lenni. A győztesek közt lapulnak az átpártolt árulók, és rettegnek, mikor lesz a számonkérés napja. Tudd meg, a vesztes mindig erősebb, mint azelőtt. A vereségből többet tanul, mint a győztes saját diadalából, és ez a titkos tudás még félelmetes is lehet...- De most sokáig fog aludni az a tudás, mert nagyon a padlón vagyunk... Erre a megállapításra Feri nem válaszolt, mert a sarokasztalnál erősen nézett feléjük egy lány forma nő. Tekintetével Bélát vette célba. Feri oldalba bökte barátját, nézzen csak arra. A nő felállt és feléjük indult. Béla érezte, hogy látta valahol ezt a lányt, de most a kék kosztümben, ahogy közeledett, nem tudta eldönteni, színésznő-e vagy amerikai sztár. Emlékeiben gyorsan lapozott, de a leány segített, mert egy széket húzott maga alá, és közel ült Bélához. Megrázta szőke hajkoronájának sűrű lombját, és kacérkodva kérdezte:-Nos, ki vagyok? Nem ismersz meg...? Várj, hadd segítsek. Mi jut eszedbe, ha ezt hallod? Ludwigsstadt.- Zsuzsa! - kiáltott fel Béla, egyből kiegyenesedett, a lány nyakába borult, majd eltartotta magától az arcot, hogy távolabbról is láthassa. - Hihetetlen, csakugyan te vagy?- És nézz csak arra - mutat a lány az asztal felé, ahonnan eljött. - Az a másik arc kire emlékeztet?- Judit lehne?- Ő az, személyesen. De most gyertek az asztalunkhoz. Sok mondanivalónk lesz egymásnak. Szaporán, fiúk! És odaültek az asztalhoz, megtudták, hogy a férfit Wolfnak hívják, újabb italokat rendeltek, és rántott húst körítéssel, fizettek, aztán magukra hagyták, hogy emlékezzenek, mert neki fontos dolga akad a téren. Majd visszajön. Zsuzsa, Judit és Béla emlékek kockáit rakták össze arról a hideg februári napról, amikor megismerkedtek. Béla lovas szekéren hozta századának a napi fejadagot, és apró csalafintasággal valamivel többet. Csak egy fegyveres német kísérte, aki öreg volt és szófián. Ludwigsstadt volt az állomáshelyük, és a kisváros határában munkaszolgálatos zsidó lányok csákányolták a fagyos földet lövészároknak. Őket két német katona őrizte, szintén öregek. Béla megállította a szekeret, mert egy lány kiáltozta, hogy ők is magyarok. Zsuzsa szaladt elsőnek a szekérhez, és mintha régóta ismerné Bélát, kérlelte: „Adjál egy kis kenyeret, mert éhen veszünk.” Béla egész kenyeret adott, néhány konzervet is, de a német is megmozdult, adakozott ő is, megnyugtatta Bélát, a számadást ő elintézi. Juditnak is jönnie kellett, mert egy zsákra való elemózsiát kaptak. Aztán rendszeressé vált a találkozás, s a lányok kérdezték, mikor érkezik megint a szállítmány? És jött, hogy legyen erejük lövészárkot ásni, és ne ők legyenek a sánc első elesett hősei. Miután Wolf visszatért, kérték a lányok, ennek a két fiúnak szerezzen állást, de hamar. Wolf csak lapozott noteszában, megadott két címet, még ma jelentkezzenek, csak mutassák fel a cédulát, amire csak annyi volt ráfirkantva hogy: 1947. március. Béla és Feri nem akart hinni a szemének, fülének,Ihogy csak ennyibe kerül egy pénzkereső állás. Hát mégiscsak vár rájuk egy tégla, hogy a helyére tegyék ebben a hazában? Feri azonban nem maradt adós egy baljós megjegyzéssel.- Csak nehogy drágán fizessünk meg azért, úgy tíz év múlva...
