Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07 / 286. szám
3 OD 'ab N =o 15 o o o o o tűs. 5- ■ , s » > 1 ! ; ï ! CT) <D N < X a oc <í ff Ü U3 Az ecsédi „volt-nincs” földek Földszerető nép él errefelé. Ez lehet az oka, hogy itt még a megszokottnál is több hercehurca alakult ki az újramagáno- sítás során. Az egyik fél mindezt azzal indokolja: a helyiek nagy része képtelen követni az új idők kihívásait, a változó jogszabályokat. A károsultak szerint viszont azért alakulhattak ki a fonákságok, mert a környéken túl sok az ügyeskedő. Kedvelem Ecsédet. A barátságos emberek, sután palástolt pillantásaim a pénzügyön szorgoskodó álomszép Stefire; príma ebéd a Kedvesben - megannyi nyomós érv, hogy örömmel keressem fel a települést. Csak azok a betyár földügyek ne volnának! Régebben belekaptam néhány visszásságba. Az Ecsédi föld, kinek vagy drága? című írásom megjelenését követően többen megveregették a vál- lam: így kell ezt csinálni, hogy ne suba alatt történhessenek a dolgok. Legutóbb azonban egy hölgy az utamat állta. Újra zajlik az „élet” - közölte sejtelmesen -, ám maga ezt úgysem meri megírni! Biztosan leállítanák megint! Ettől függetlenül elmondta sérelmeit, s megígértem: utánanézek a gondoknak. Azon viszont sokáig törhettem a fejem, mire célzott korábbi „némaságommal”. Aztán „bekattant”: annak idején megkeresett Ambrúzs Lajos vállalkozó, s elsorolta panaszait. Egy váratlan esemény miatt azonban el kellett halasztanom a cikk megírását, később pedig - bevallom - elfeledkeztem az ügyről. Előkerestem jegyzeteimet. Ambrúzs Lajos akkor azt mondta: bántja igazságérzetét, hogy egyesek a közvagyont egyéni célokra használják. Szerinte érdekviszony alakult ki Horkai Zoltán felszámoló, Zsák Győző - akinek ténykedését lapunk is taglalta -, valamint Kovács Miklós között.-Tanúkkal bizonyítható - állította -, hogy Zsák a téesz felszámolása előtti!), licitálás nélkül jutott hozzá jó állapotú gépekhez, traktorokhoz, kombájnhoz oly módon, hogy ezeket félretették az árverést megelőzően. Szóba került a kárpótlásból visszamaradt földek, a növényvédelmet szolgáló műtárgyak - csőhálózat, vezetékek - áron aluli értékesítése is, majd újfent Kovács Miklósra terelődött a beszélgetés menete.- Gyöngyösi illetőségű, de Ecséden is jól ismerik őt - „mutatta be” házigazdám. - Ágazatvezető volt a téeszben, jelenleg az Agrária kisszövetkezet elnöke. A felszámolás előtt több mint 100 hektár szőlőt bérelt a téesztől. 1994 januárjában felkerestem Harkai Zoltánt, hogy magam is hasonlóképpen cselekednék, ám ő azzal utasított el, hogy egész esztendőre bérbe adta a területet. Holott Ecséden senki nem tudott a meghirdetésről! Jobb Híján májusban aranykoronával „lefedtem” 12 hektár olaszrizlinget, ám a szőlő megvásárlása késett, mert Harkai olyan helyzetbe hozott, hogy ne lehessen beleszólásom saját termésem betakarításába.-Amikor nem szüretelhettem - folytatta Ambrúzs Lajos -, kértem az aranykorona után járó ellenértéket, amit mások is megkaptak. Harkai Zoltán azonban ennek mindössze felét ajánlotta fel, mondván: ezt a Kovács Miklóssal kötött szerződése rögzíti. Jogászhoz fordultam, s egy év múltán - belefáradva - elfogadtam a számomra kedvezőtlen ajánlatot. Am én csak egy vagyok a sorban; hányán rendelkeznek még aranykoronával, akik nem kapnak földbérleti díjat? Ha a szőlőt más vásárolta meg, az alatta lévő földért kinek fizet ellenértéket? Hiszen az a tagságé! Beszélgetőtársam végül elmondta: a felszámolásból visszamaradt 30-M0 hektárnyi szőlő sorsa a legszomorúbb. A nyilvánosság kizárásával értékesítették a területet. Hogy a Zsák Győző és Nagy Ervin nevével fémjelzett szövetkezet, netán Kovács Miklós vette-e meg, nem tudja, de tény, hogy utóbbi használja. Tavasszal tehát ez volt a helyzet, amelyről többen azt gondolták Ecséden: valaki megakadályozta az elmondottak közzétételét.-A közelmúltban újabb visz- szásságok történtek - tájékoztatott a fent említett hölgy. - Amikor nevesítették a téesz vagyonát, mindenkinek be kellett jegyeznie, hol szeretne területet kapni. Akik nem akartak önálló ingatlant, osztatlan, közös tulajdonban hagyták javaikat, amelyeket - bérleti díjért - mások használtak. Szerződést kötöttek a kisszövetkezet képviselőjével, Nagy Ervinnel. öt évig termény vagy készpénz jár a haszonbérletért.-Sa járandóságot nem folyósították rendesen?-A szerződés - amelynek legalább hatvan károsultja van - 1999. december 31-én jár le. A részarány-tulajdonosok tavaly még kaptak ellenértéket, ebben az évben viszont a szövetkezet megtagadta a folyósítást. Azt állították: nincs náluk a földterület. Hegedűs Dezsőnek, a földkiadó bizottság vezetőjének lejárt a megbízatása, de - ha még tisztázatlan kérdések maradnának - vállalta, hogy év végéig hivatalában marad.-Korábban a három kisszövetkezet megállapodott a felszámolóbiztossal, mely táblákat művelik 1994-től - tárja szét szinte tehetetlenül a kezét.- A hiba az volt, hogy Nagy Ervinék nemcsak azokra a földekre kötöttek megállapodást, amelyeknél a tulajdonjogot a megjelölt táblákra kérték, hanem más területekre is. Úgy vélték, a polémia több év alatt majd csak rendeződik.- Ez nem következett be...- Sajnos, nem volt annyi földmennyiség, amennyi a résztulajdonosokat megilletné. Ugyanis az egykor Rózsa- szentmártonnal közös téesz ottani kárpótlási földalapjából hiányzott 380 hektár, s a Megyei Kárpótlási Hivatal kötelezte az ecsédieket, hogy az itteni határból jelöljék ki ezt a területet. Minden fórumot végigjártunk, de a csődtörvény értelmében helyesen döntött a megyei bíróság, amely csak a hitelezők beadványával foglalkozik. Márpedig a földkiadó bizottság nem hitelezője a szövetkezetnek, így a résztulajdonosokat megillető földalap máig nincs „megképezve”.- A hiányt nem lehetett volna pótolni az árverésből visszamaradt területekkel?-Megpróbáltuk, de a felszámoló ezeket a részeket bevonta a szövetkezet vagyonába, s értékesítette. Orvoslást- szintén a csődtörvényre hivatkozva - a Legfelsőbb Bíróság sem ígért. A gazdák összefogva előterjeszthettek volna egy beadványt, ám nem követelték jussukat. Paradox helyzet, hogy 1994 novemberében a hitelezői választmány Kovács Miklóst bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Ezzel egyben felhatalmazták, hogy vitás kérdésekben a hitelezőket képviselje...- Marad az állami terület!-Az ’50-es években sokan aláírták, hogy lemondanak földjeikről. Ezeken a részeken ma állami gazdaság működik. A Vízvári 200 hektárt ugyan betették a 2-es számú kárpótlási földalapba, de még nem írták ki rá a licitálást. Ha árverés lesz, bárki megveheti.- Akár a rózsaiak is?-Ők elköltötték kárpótlási jegyeiket, de jöhetnek idegenek... Pereljük a minisztert, mivel elutasította észrevételezésünket. Ha nem tudnak területet felajánlani, utolsó lehetőségként az államnak kell kártalanítania a tulajdonosokat. *** A fentiekkel koránt sincs vége a szövevényes folyamatnak. Hegedűs Dezső a minap tanácskozásra hívta az érintetteket, mivel egy 29 hektáros szőlőültetvénynek jelenleg nincs tulajdonosa, csupán használója: az Agrária kisszövetkezet, amely három éve műveli a területet. Meginvitálták vezetőjüket, Kovács Miklóst is, aki azonban a távolmaradás mellett döntött. A résztulajdonosoknak arról kellett határozniuk: felhatalmazzák-e a földkiadó bizottságot, hogy a nevesítést elvégezze. Ha így döntenek - hívta fel a figyelmet az elnök -, még akkor is hiányzik 3500 aranykorona a földalapból. Ráadásul híreik szerint Kovács Miklós is rendelkezik 600 aranykoronával... A tanácskozás forró hangulatban zajlott. A több mint száz jelenlévő közül többen kifogásolták az eljárást. Vastag Lajos például kijelentette: azért nem áll rendelkezésre a szükséges terület, mivel korábban elkótyavetyélték azt. A föld igenis megvan - állította -, csak fillérekért mások művelik. Ám a falubeliek igényt tartanak anyáik örökségére.- Nem mi kótyavetyéltük el!- pontosított Hegedűs Dezső.- Megkérdezte-e valaki a felszámolót, milyen jogon értékesítette a területeket? A sorokban csendesen húzódott meg Nagy Ervin és Zsák Győző. A bekiabált kérdésekre - például: hogyan lehetséges, hogy két évig voltak földek, most pedig nincsenek; legalábbis a részarány-tulajdonosoknak juttatott terményből következtetve? - nem válaszoltak. Egy férfi megjegyezte: ha nem a kisszövetkezet kezelésében volt a terület, miből finanszírozták a művelési költségeket, az üzemanyagot? S miért csak évek múltán jöttek rá, hogy nincs ez így jól...? Ráadásul a szerződésben az áll, hogy hat hónappal előbb be kellett volna jelenteni a változást, ám Nagy Ervinék csak akkor szóltak, amikor a gazdák mentek a terményért, s üres zsákkal térhettek haza.-Ne „kovácsmiklósozza- nak” annyit! - hallatszott a sokaságból. - Ecséden keressék a felelősöket! Még a falu legelőjét is eladták! Az elégedetlenkedők gyűrűjében Nagy Ervinhez és Zsák Győzőhöz léptem.- Valóban több volt a bérleti szerződés, mint ahány aranykoronát használtunk - sajnálkoztak. - Ám a földkiadó bizottság megígérte, hogy megszerzi a tulajdonokat. A szerződéskötéskor nem tudtuk, kinek jut szőlő; csak a nevesítéskor váltak világossá a viszonyok. Akiket illet, már meg is kapták a terményt.- Akkor két esztendeig miért kapott mindenki juttatást?-Ma már látható: Kovács Miklós helyett fizettünk. *** Amikor - a fentieket aktualizálandó - a cikket ismertettem Ambrúzs Lajossal, megjegyezte: a téma időszerűbb, mint valaha. Ám mindez csak egy szelete a történéseknek - tette hozzá lakonikusan. Tari Ottó ,A'\, TinÉKi Mim ______________________ T XT „Kisemmizni” senkit sem lehet Köteles részből kitagadni csak súlyos bűncselekmény esetén szabad Néha egész életre szóló családi viszály alapja lehet az örökség. Az örökhagyók többségének ugyanis meg sem fordul fejében, hogy vagyonáról végrendelkezzen. Elfogadja a természetes öröklési rendet. De mi van akkor, ha ez az örökösöknek nem felel meg? Avagy - az élet sajnos, számos ilyen példát produkált - még a temetés előtt elkezdődik az ingóságok széthordása. Bármennyire is tabunak számít a felvetés, nem árt végrendeletet készíteni, mielőtt bekövetkezik a legrosszabb...-Mikor szükséges és mikor ajánlott végrendeletet készíteni? - kérdeztük Királyné Papp Ildikó közjegyzőt.- Alapvetően tévhit, hogy az emberek nem gondolnak haláluk előtt a végintézkedés megtételére. Egyre többen készítenek végrendeletet, főleg amióta a rendszerváltás után vagyonok halmozódtak fel, vált egyre gyakoribbá ennek megtétele. Ha ugyanis halál esetében nincs végrendelet, úgy az örökhagyó belenyugszik a törvényes öröklési rendbe, ami azt jelenti, hogy elsősorban a gyermek örököl. Ha nincs utód, akkor a házastárs, ha ez sincs, akkor a szülők, a felmenők, az oldalági rokonok. Amennyiben ezt a sorrendet az örökhagyó meg akarja változtatni, akkor szükséges a végrendelet.-Az örökhagyó által készített végrendeletet kell-e elleniegyeztetni, hitelesíteni?- Érvényes enélkül is. Ugyanakkor az ügylet jellegéből következik, hogy érvényre jutáskor az örökhagyó már nem él, ezért fontos a végintézkedés alakisága a minél pontosabb végrehajtás érdekében. Ezért azoknak, akik maguk készítik el a végrendeletüket, nem árt a pontos megfogalmazás és a formai követelmények figyelembevétele. Ez azt jelenti, hogy végig kézzel írottnak és saját kezű aláírást tartalmazónak kell lennie a dokumentumnak, pontos dátummal ellátva. Ezen túl tartalmaznia kell azt, hogy ez egy végrendelet, továbbá szükséges megnevezni, hogy ki az örökhagyó, és pontosan kire mit hagy. Ha a végintézkedés ezeknek a kritériumoknak megfelel, akkor meg- támadhatatlan, mivel formailag szabályos. Nem árt viszont, ha a magánvégrendeletet letétbe helyezik, hogy halál esetén nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön, s megsemmisüljön. (Közjegyzőknél magánvégrendeletet bárki elhelyezhet, míg ügyvédnél csak az általa készítettet. A közjegyzőnél letétbe tett végakarat számítógépes nyilvántartásba kerül, így az illető az ország bármely területén hal meg, tudni fogjuk, hogy hagyott-e maga után végintézkedést.)- Gondolom, magán végrendelkezést könnyebb megtámadni...- Ha alakilag megfelel, akkor semmivel sem könnyebb, Egerben, a Petőfi utcai idősek otthonának kápolnájában a hét végén meggyújtották az adventi koszorún a második gyertyát. Testben és lélekben így készülnek a közelgő karácsonyi ünnepekre. Felvételünk a meghitt pillanatok egyikét örökíti meg. *** FOTÓ: PERL MÁRTON mint egy közjegyző vagy ügyvéd által készítettet. Elvileg viszont minden megtámadható. Ekkor hosszú bírósági per következik, sok-sok tanú beidézé- sével. Ez azt szolgálja, hogy az örökhagyó akarata minden tekintetben maradéktalanul érvényre jusson.- Vagyoni helyzet vagy inkább családi kapcsolatok indokolják leggyakrabban a vég- intézkedés elkészítését?- A társadalom legkülönbözőbb helyzetű és vagyonú rétegei készítenek ilyen okiratot. Mivel nem köteles megindokolni az örökhagyó, hogy miért végrendelkezik, így teljesen pontos képet mi sem kapunk erről.-A végrendelet megfoszthatja a törvényes örököst az örökléstől. A gyakorlatban el- képzelhetö-e ez?- Van egy szűk rokoni kör, akiknek az örökhagyó végintézkedésétől függetlenül mindenképpen részesedniük kell az elhunyt javaiból. Azaz a szűk rokoni kör - bárhogyan is rendelkezett az elhunyt - nem „sem- mizhető” ki. Nézzünk egy példát! Van két testvér, akik a törvényes örökösödés útján felefele arányban osztoznának. Ám az örökhagyó csak az egyiket nevezi meg valamennyi ingó és ingatlana örökösének. Ekkor a törvény a köteles részt - azaz a vagyon felének a felét - mindenképpen megítéli a végrendeletben meg nem nevezett gyermeknek. Ez többnyire pénzben fizetendő. A köteles részt a törvény csak akkor vonja meg, ha erre alapos oka van, amit a Ptk. is szabályoz. Sarkított példával élve egy esetleges gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet az örökhagyóval .szemben is ennek minősül.- Végrendeleten kívül milyen okiratot lehet még készíteni halálozás esetére?- Egyre gyakoribb, hogy halál esetére öröklési szerződést készítenek. Ez a tartási szerződéstől annyiban különbözik, hogy az előbbi csak halál esetén lép életbe, míg az utóbbi az aláírás pillanatától. Mivel ezt mindkét félnek alá kell írnia, így felbontani is nehezebb. Biztonságosabb az örökhagyónak, mert így nem fordulhat az elő: az aláírás pillanatától kezdve már nem lesz többé fontos az örökösöknek.- Milyen értékhatár felett ajánlott a végintézkedés?- A legapróbb tárgyaktól kezdve a milliós nagyságig. Sokszor egy-egy családi tárgynak, emléknek is van olyan jelentősége, hogy több örökös is igényt tart rá.-Ha közintézményre, egyházra, szociális otthonra hagyja a végrendelkező a vagyonát, megszűnik-e a köteles rész?- Természetesen nem, hiszen ha az örökhagyó úgy rendelkezik: halála után vagyonát az eltartó kapja, ami mondjuk egy szociális otthon, akkor is jár a törvényes örökösöknek a köteles rész. Csak akkor lehet ezt kikerülni, ha a végrendelkező már életében kielégíti az örököst a köteles résznek megfelelő összeggel.-Leggyakrabban mi alapján támadják meg a végrendeletet?- Legtöbbször alaki okok miatt. Ám tartalmilag is kifogásolható, például nem érti az örökös, hogy ő miért maradt ki. A bíróságon ilyenkor rendkívül széles körű bizonyítási eljárást folytatnak le, ami igen hosszadalmas a végeredmény tekintetében.- Igen gyakori, hogy a végrendelkező egészségi állapotára, esetleg gyógyszerek által befolyásolt gondolkodására hivatkozva támadják meg a végrendeletet...- Időseknél vagy gyógyszerrel kezelt súlyos betegeknél előfordulhat. Ha közjegyzőnél tesz az illető végintézkedést, úgy nekünk kötelességünk megbizonyosodni arról, hogy cselekvőképességet kizáró ok nem áll fent, sőt az esetek nagy többségében kérünk orvosi igazolást, hogy az illető által esetlegesen szedett gyógyszerek nem befolyásolják-e gondolkodását. Sokkal bonyolultabb eset, ha egy fogyatékosról vagy korlátozottan cselekvőképes személyről van szó - hallás-, látáskárosodottról -, hiszen akkor nekünk tolmács segítségét kell igénybe vennünk, s ha nem tud írni, akkor még két ügyleti tanú is szükséges.- Volt az Ön gyakorlatában rendhagyó eset?- Mindenki tudna mesélni ilyet, de mivel a végrendelkezés személyes ügylet, így teljes titoktartás alá esik.- Meddig támadható meg egy végrendelet?- Elméletileg bármeddig, amíg örökösök élnek, hiszen a tulajdonjoghoz fűződő igények nem évülnek el. Ez azt jelenti, hogy évtizedekig, évszázadokig visszamenően is elképzelhető, de ezek már elméleti kérdések, amik ritkán fordulnak elő. Szuromi Rita
