Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07 / 286. szám
-ïjlr l'i msn ïïu\ mu TNT Egy XX. századi igric, aki nő Közelkép Szabó Viola népzenészről Azért jó, hogy ilyen emberek vannak, vagy nem?- Mindig ilyen szívós vagy?- Sütő András képe ott van a szobám falán. Tanúja voltam az ő helytállásának személyesen is. Amikor kínozom magam tornákkal, próbákkal, egyebekkel, őrá nézek, az ő példájából merítek erőt. Hívő ember vagyok, gyerekkoromban sokat segített a szüleim példája.- Gyakorta lépsz fel Sziki Károllyal. A színházban is ilyen fegyelmezetten dolgozol?- Szeretem a színházat, amíg az a munkát jelenti, de a tanárság megadja nekem a függetlenséget. Sok briliáns tehetségű színészkollégát elnézek: a színpad, a lakás és a színészklub háromszögében él.-Ezek szerint a tanítás is ugyanolyan izgalom és öröm számodra?- Most a főiskolán egy hallgatóm nálam készíti a szakdolgozatát. Ez engem is kutatásra késztet, s rengeteget tanulok vele. Szabó Viola emellett Gyöngyösön kezdő hegedűsök ujjait egyengeti a húrokon. Megjárta a kontinenseket, de nem vágyik el, békét és elégedettséget talál a munkájában. Jámbor Ildikó Megjárta Vietnamot (jóval a háború után, mint fellépő művész) és Tunéziát. Hegedűjét megszólaltatta Amerikában, s kobozát ismerik Székelyföldön. A finneknél a magyar kultúrát hirdette, s a lengyeleknél csodálkozott a gorálok énekére. Mondták is egymásnak zenésztársaival: mintha ez rokon lenne az erdélyi magyarok énekével. Tulajdonképpen ekkor kezdett foglalkozni elméletileg is azzal, amit művel, magas fokon, jókedvéből. Szabó Viola egy XX. századi igric, aki ráadásul nő. Pápán, lelkészcsaládban született, Debrecenben nevelkedett, ott lett tagja a híres Délibáb együttesnek. Még szinte be sem indult az egri színház, ö is megjelent a városban pódiumműsorok közreműködőjeként, bábelőadás zenei szerkesztőjeként. Jelenleg a gyöngyösi zeneiskolában hegedűt, az egri tanárképzőn népzenét tanít.- Voltaképpen hány hangszeren tudsz játszani?- Az első népi hangszer, amit a hegedű után kézbe fogtam, a citera volt, utána a koboz, a tambura, s ezzel együtt persze, éneklek is. A debreceni Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán ekkor már persze, zongoráztam is. A Délibáb együttesbe bekerültem, s ez hosszú távra meghatározta a pályámat. Mintha kitárult volna előttem a világ. Addig - most már utólag belátom - a szakmai sovinizmus, engem is fogva tartott egy ideig. Miután a népzenével szoros kapcsolatba kerültem, kitárult számomra a többi műfaj is.- Akkoriban, a hetvenes években a nemzedéki életérzéshez is hozzátartozott a népi kultúra felfedezése. Virágzott a táncházmozgalom!-Hihetetlen lenézéssel illették ezt a „tyúkszaros zenét”, mely — most már tudom - tájékozatlanságból, tudatlanságból fakadt. Minél jobban ismerkedtem a folklórral, úgy éreztem, hihetetlen kincs közelébe jutottam. Közelebb kerültem más népek muzsikájához. Attól becsülöd a másik embert, ha közelebb kerülsz hozzá a zenéje által. Ezt mindig mondom a főiskolásoknak is. Taláú nem szerénytelenség, ha azt mondom: jó, hogy mindjárt meg is tudom nekik mutatni azt, amiről beszélek.- A Délibáb együttes a sikeres évtizedek után feloszlott, te pedig ezzel egy időben vagy ezután átköltöztél Heves megyébe. Nem bántad meg?-Azt gondolom, számomra ez minden szempontból sikeres váltás volt. Noha korábban is ismertük egymást, szakmailag itt kerültem kapcsolatba Fajcsák Attila népzenésszel, s már ’89-ben közös koncertet adtunk.-Ha jól tudom, egy közelmúltban megjelent lemezen is együtt szerepeltek...-L. Kecskés András kezdeményezésére jelenik meg egy lemez Kobzosok a Kárpát-medencében címmel. Ezen, „aki él és mozog” ebben a körben, a rajta van. Október végén voltak a felvételek, s remélhetőleg rádióműsor is lesz belőle.-Hol készültek a felvételek?-Egy magánstúdióban vették fel. Ez L. Kecskés szép és nagy erővel létrehozott vállalkozása. Mondhatom azt, kukaperspektívából próbálkozva, de azt a kicsit, amit lehet, meg kell tenni, s mindenkinek a maga helyén, s mindenkinek a tőle telhető legjobban. Ez a mondat Balczó Andrástól való, a vele készült riportfilmben hangzott el, de tényleg tudok vele azonosulni. Deutsch Tamás személycserékről, a Fideszről és a Tocsik-ügyről „A politikai korrupció gyanúját ugyancsak vizsgálnunk kell...” A Kávéházi Esték vendégeként Deutsch Tamással, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt alelnökével, frakcióvezető-helyettessel találkozhattak az egri polgárok múlt pénteken a Dobos cukrászdában. A rendszerváltás óta immár hagyománnyá vált esemény házigazdája a fiatal demokraták képviseletében Homa János és Molnár Zsolt, a Fidesz megyei elnöke volt. ják fordítani az energiáikat. Ebből következik: a Fidesz nem kíván változtatni szövetségi stratégiáin, ám itt azt is le kell szögeznem, hogy mi sem tudunk időtlen időkig várni. Március 15-ig el kell dőlnie „Március közepéig el kell dőlnie annak, hogy a Fidesz, az MDF és a KDNP tető alá tudja-e hozni a megállapodást... ”- Alelnök úr! Aligha túlzás azt állítani, hogy a meglepetés erejével hatott a váratlan bejelentés, miszerint Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor belügyminiszter leváltották a rendőrség legfelsőbb vezetését. A közvéleményhez hasonlóan a Fideszt is ennyire váratlanul érte a rendőrtábornokok felmentésének híre?- Mi is értetlenül állunk a történtek előtt. Nehéz elképzelni, hogy amikor a miniszter- elnök úr ennyire súlyosnak ítéli meg a helyzetet, fel sem veti a belügyminiszter felelősségének kérdését. Mindezt mondom akkor, amikor az elmúlt két év kormányzati politikája finanszírozási és sok más szempontból egyszerűen szétzilálta a rendőrséget. Úgy gondolom, a döntés felemás: a miniszterelnöknek - aki szemmel láthatóan miniszter-leváltó hangulatban van - a felelőtlen rendőrségi politikát folytató Kuncze Gábort is menesztenie kellett volna. Az pedig különösen furcsa az esetben, hogy amikor a Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság ülésén Pintér Sándor országos rendőr-főkapitány arról beszél, immár nyolc személy ellen folyik büntetőeljárás, és -feltéhe- töen kormánypárti politikusokkal összefüggésben - a mentelmi jog felfüggesztése is szóba kerül, másnap Horn Gyula mene szti... A Fidesz szerint a kormányzatnak változtatnia kell a rendőrség finanszírozásával kapcsolatos politikáján, s csak ehhez kapcsolódóan merülhetnek fel szervezeti és személyi változtatások. Mindebből következik, hogy a cserék aligha hozzák meg azokat a remélt eredményeket, amelyeket a társadalom is elvár. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezúttal politikai indíttatású lépéseknek lehettünk tanúi...-Az Ön által vezetett Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság várhatóan csak kora tavaszra készül el a jelentésével. Nyilván a történtekkel kapcsolatban már tanulságok is megfogalmazódtak: mennyire volt törvényszerű, hogy a privatizációval összefüggésben idáig fajuljanak a dolgok?- Miután a bizottság még javában dolgozik, így összegző megállapításokat nem lehet és nem is szabad tenni. Annyi azonban már bizonyos, hogy rendkívül súlyos visszaélésről van szó, amely több szempontból is túlmutat önmagán. A bizottság előtt ugyanis maga az APV Rt. felügyelőbizottságának elnöke jelentette ki: a Tocsik- ügyben semmi olyan zavar, baj, szabálytalanság nem jelent meg, amit az APV Rt. más döntéseinél már ne lehetett volna tapasztalni. Itt pusztán „csak” arról volt szó, hogy a Tocsikügyben mindezen hibák egyszerre jelentek meg. Mindemellett a privatizációs szervezet működése, illetve a Töcsik Mártának kifizetett pénzek útja kapcsán a politikai korrupció gyanúja ugyancsak vizsgálandó.-A közvélemény-kutatások szerint a Fidesz népszerűsége - ha lassan is, de - stabilan emelkedik. Nem kell-e attól tartani, hogy a ’94-es választásokhoz hasonlóan a mostani szimpátia is szertefoszlik a döntő pillanatban?- Ami a mostani mutatókban talán a leginkább biztatónak látszik: a fiatal demokraták népszerűsége nem meredeken, hanem fokozatosan, ám stabilan növekszik. Szintén tény ugyanakkor: egy más eseménysor eredményeként a növekedés jellege is más. Számunkra most az az egyik leglényegesebb, hogy az elkövetkezendő időszakban mindent megtegyünk a majdani választási kampányra való felkészülés érdekében, illetve, hogy egy remélt sikeres szereplést követően a kormányzati munkára is alkalmasak legyünk. Nagyon fontos kérdés emellett, hogy a választásokra való felkészülés jegyében és keretében milyen gyorsasággal és milyen eredménnyel halad előre a három ellenzéki párt, a KDNP, az MDF és a Fidesz választási szövetségét célzó tárgyalási folyamat.-E mutatók arról is árulkodnak, hogy a Fidesz potenciális szövetségesei alig-alig érik el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, nem is beszélve az MDNP-ről, amely egyelőre még a mérhető sávban sincs. Mindezek nem kényszeríthetik-e a Fideszt arra, hogy átgondolja a korábbi szövetségi politikáját?- Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az MDF idén tavasszal egy igen komoly belső válságon ment át. Talán mostanra jutott el odáig, hogy - ha súlyos veszteségek árán is, de - stabilizálni tudta helyzetét. így nem megalapozatlan a bizalom, miszerint nőhet a népszerűsége. A KDNP-nél ugyanez a folyamat - a belső rivalizálás - így vagy úgy, de januárban le fog zárulni. Várhatóan ők is a saját népszerűségük növelésére tudannak, hogy e három párt tető alá tudja-e hozni a megállapodást. Az igazi határidő ugyanis a választás ideje, amelyre megfelelő módon fel kell készülni: közös kampány, közös program szükségeltetik.-A napokban látott napvilágot a párt vitairata, amely „A polgári Magyarországért” címet viseli. Mit vár ettől az anyagtól a Fidesz? Kérdezem ezt már csak azért is, mert tudott: az emberek nagy többségét - már ha el is jut hozzájuk - az ilyen kiadványok teljesen hidegen hagyják.-Semmiképpen sem tekintjük fölösleges dolognak e vitairat megjelentetését, hiszen most nincs kampány, amikor is kiadvány- és brosúradömping van. Úgy gondoljuk, ’96 végén még piaca lehet ezen anyagnak, lévén nem kell mással konkurálnia. Emellett ez a kiadvány az elmúlt hat év történéseit is értékeli abból a szempontból, hogy mi az a mai állapot, amely alapról kiindulva meg tudjuk fogalmazni a jövőre vonatkozó elképzeléseinket. Harmadsorban ezen anyag műfaját tekintve vitairat, azaz: alapjául szántuk olyan párton kívüli, nyilvánosság előtti beszélgetéseknek, éles szakmai vitáknak, amelyek eredményeként szeretnénk megfogalmazni azt a választási programot, amit jövő év végére le kívánunk tenni az asztalra. Ezt egy olyan diskurzus kezdetének tekintjük, ahol nem is a Fidesz, hanem a vitairatban megfogalmazott kérdések iránt érdeklődő emberek, szakértők véleményére vagyunk kíváncsiak. Ebből a szempontból pedig talán nem teljesen lényegtelen, ha adott esetben a „fogyasztó” nemcsak a végterméket látja, hanem bele is tud szólni abba, hogy miként nézzen ki az a végtermék. Kühne Gábor Mikulás-várás ’96 A bban nem kételkedik senki, hogy idén vékonyka lesz a Mikulás-tarisznya ott, ahol nem hevíti a lelkeket a privatizáció. Sajnos, ők vannak többségben. Egy dolog kétséges: hagyománnyá érlelődik-e az a gesztus, amikor múlt évben Bokros Lajos pénzügyminiszter magára öltötte Szent Miklós püspök vörös köpönyegét, és királyoknak kijáró hófehér prémszegéllyel elindult a szegény gyerekek közé jótékonykodni. Szívderítő látvány volt, ahogyan az a népszerűtlen pénzügyminiszter, félretéve aggályait és országos gondjait, magára vette a népszerű Mikulás-kelléket, akárcsak egy humanitárius díszletet, és ajándékokat osztogatott a fázó, éhező gyermekeknek. Már- már kezdték sajnálni szegény miniszter urat, nehogy megfázzék a bíbor színpadi jelmezben, de fölösleges volt az aggodalom, mert mosolygott bajusza alatt, hiszen jól aláöltözött, nemcsak az volt rajta, ami kívülről látszott. Egy pénzember mindent kikalkulál magának. Azt is jól kiszámította, mikor kell lemondania. A mai pénzügyminiszternek alaposan meg kell gondolnia, követheti-e elődje példáját, mert akkor még volt holmi osztogatni való, saját zsebében is tizenhatmillió végkielégítés, amiből futott ajándékozásra. Ma azonban, ha tényleg felveszi a bűvös Mikulás-palástot az utód, csak abból osztogat ajándékot, ami még maradt a Bokros-csomagból... Egy kis áremelés energiából, élelmiszerből, mindenből, ami nem éppen Mikulás-napi ajándék, de ha szépen csomagolják vörös sztaniolba, még szaloncukorkának nézik, és ha fel is címkézik jelszavakkal, csakugyan beveszik, hogy ez az áremelés a javunkat szolgálja, mert csupán szeretetből kényszerít rá a takarékosságra, mértékletességre, gazdaságosabb termelésre... Maradt még abban a zsákban sok kicsi fekete krampusz vörös szarvakkal, akik a feketegazdaságban kedvükre garázdálkodhatnak, és ördögi tevékenységük jutalmául sikerdíjakban részesülnek, de ha ; valaki rájuk szól, nyelvet öltenek a világra... Kisebb pokolgépek, gránátok, bombák is kuksolnak a tarisznya mélyén, időzített robbanó szerkezetek, amelyek bármikor levegőbe röpítik az áldozatot, és gyűlölet is van elég, hogy megkapják a gyújtást... Veszélyes játék, de kedvelik őket, hogy a nagy dörrenésre ház omlik, emberek hullanak... Csak pénz nincs abban a zsákban, de minden megtalálható, ami a pénzért folyik: fenyegetés, rablás, gyilkosság, bombariadó, gyűlölködés, uszítás, elvetemült gonoszság, büntetlen bűnözés, ami a kitanult szakmák sorába emelkedett, mert ebből is meg lehet élni... Hát akkor ajándék? E zsákból nem kémek ajándékot az ablakokba kitett kiscipők, csizmák. Emberibb a másik hagyomány, amit apuka és anyuka összekuporgatott fillérekből ajándékoz Mikulást váró gyermekének, hogy a szeretet melegítsen a téli éjszakában, és a bombák ilyenkor elbújnak szégyenükben. Gál Elemér «-< Áruházunkban OTP hitelakcióra
