Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

6. oldal Hazai Tükör 1996. december 4., szerda Nyílt nap a tisztaságról. Csütörtökön a t. Házban nyílt napot tartanak, amelynek té­mája a köztisztaság lesz. Eddig több mint 300 önkormányzat 700 szakembere jelezte, hogy részt kíván venni az eszmecse­rén, amelyet előreláthatóan je­len lesz Gál Zoltán, az Ország­gyűlés elnöke is. Szeretetszolgálat. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat a nélkülöző nagycsaládosok­nak, idős embereknek és hajlék­talanoknak december 23-án ajándékcsomaggal szerez örö­met néhány nagyvárosban. A szervezet szociális központjai­ban december 25-26-án meleg étellel várják a rászorulókat. A szolgálat karácsonyi pénzado­mánygyűjtő akciót is rendez. Társbérlet. A Magyar Polgári Nyugdíjpénztár együttműkö­dési megállapodást kötött az IBUSZ Rt.-vel. Eszerint a jö­vőben a társaság irodáiban a nyugdíjpénztár ügyeivel is fog­lalkoznak majd a munkatársak. Az IBUSZ-kirendeltségekben - az országban összesen 89 he­lyen - mód lesz szerződés- kötésre és egyéb, a pénztárta­gokat érintő ügyes-bajos dol­gok intézésére. Kiüönalku. A kormány eddig nem tájékoztatta a bősi külön- alkut előkészítő tárgyalásokról a koalíciós párt környezetvéde­lemmel foglalkozó képviselőit, illetve az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottságát. Az SZDSZ környezetvédelmi munkacsoportja ezért kezde­ményezte, hogy a tárgyalásokat vezető kormánytisztviselő a bi­zottság előtt számoljon be a tárgyaló delegáció tevékenysé­géről. Jól fizető négyes Az ötöslottón nem volt 5 ta- lálatos szelvény. A 12 darab négyesre 1.272.500, a hár­masokra 7552, a kettesekre 369 forintot fizetnek. A hatoslottón sem volt telitalálat. Az 5+1 találatos szelvény nyereménye 3.440.111 forint. Az ötösök 215.007, a négyesek 2212, a 3-asok 385 forintot érnek. 79 és egynegyed millióért A 49. heti Két Lotti (33-ból 3­at) játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 79.003.316 Ft tovább halmozódik. A 3 találatosok nettó nyere­ménye 27.172 Ft, a 2 találato- soké 366 Ft A Két Lotti nyerőszámai: 45,51,63 és 8,32,40. A szelvényeket péntekig ve­szik át, fizetnek nyereményt az IBUSZ- és Express-irodákban, a kijelölt postákon, takarékszö­vetkezetekben. Vádirat a gyermekpomó-ügyben Fotómodelleket kerestek, pornókazettákat gyártottak A vádirat rendezett családi kö­rülmények között élő, egy kis­korú leánygyermeket ne­velői!), középfokú végzettség­gel rendelkező férfiként mu­tatja be Kun Istvánt. A vádlott 1989-től foglal­kozott a gyermek- és fiatalko­rúak szexualitásának kérdése­ivel. Az is olvasható a vádin­dítványban, hogy az Igazság­ügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályának vezetője 1991 februárjában kutatási enge­délyt adott ki Kunnak, aki en­nek birtokában összehasonlító esettanulmányokat végezhe­tett. Leginkább a fiatalkorú szexuális bűnözés körében, különös tekintettel az európai büntetőjogok szankciórend­szereire. Az engedély alapján vizsgálhatta az 1945-től nap­jainkig terjedő időszakban jogerősen befejezett ilyen té­májú büntetőügyeket. Azt is megszabták, hogy 1992. ja­nuár 30-ig kell tanulmányt ké­szítenie. Az egri férfi - aki ismert fényképész volt a városban - jó külföldi kapcsolatokkal is bírt. így a berlini székhelyű ÁHS nevű szervezettel, amelynek pontos elnevezése: Emberi Szexualitás Munkakö­zössége. Eleinte levelek útján tartott kapcsolatot, később az Internet-hálózatba is sikerült bekerülnie. Utóbbiból főleg pedofíliával foglalkozó kül­honi szervezetek címét és ada­tait gyűjtötte ki, azokkal leve­lezett, s azoktól 10-13 éves gyermekek, főként lányok pornográf felvételeit tartal­mazó videokazettákat kapott. Kun István művelte a reikit is. E témakörben több könyve is megjelent. A vádirat szerint a vádlott úgy került kapcsolatba két, 12 illetve 13 éves lánykával, hogy modelleket kereső hirde­tést jelentetett meg az egyik hirdetési újságban. E két gyermeket 1989 tavaszán az akkor még a Rákóczi úton lévő lakására fotózni csábí­totta. Ott azonban arra vette rá őket, hogy egymással fajta- lankodjanak, közben ö maga is mindkét kislány nemi szervébe ujjaival belenyúlt. Mindezt vi­deofilmre rögzítette. Ezer-ezer forintot ajánlott fel a „szerep­lőknek”. 1989. július elején két 12 éves gyereklányt bírt rá ha­sonló cselekedetekre, nekik is egy-egy ezres lett a „munkadí­juk”. Az ügyészi megfogalmazás szerint 1995 februárjától Kun István a felesége nevén legáli­san működtette a Cseppecske ügynökséget. Ennek keretében 12 és 16 év közötti lányokat kerestek modelleknek, művé­szi fotók készítéséhez, tiszte­letdíj ellenében. Ez volt a ki­adója a Mix-X című erotikus lapnak is, amelynek fotóanya­gát felnőtt lányokról maga a vádlott készítette. Újabb és újabb csinos fruskákat tobo­roztak hirdetéseikben, s a je­lentkezőkkel jogilag is meg­alapozottnak látszó szerződé­seket kötöttek. Érdemes odafi­gyelni arra, hogy e megálla­podások öt kategóriában jelöl­ték meg a választható fotózási lehetőségeket. Az elsőben aje­lölt „arcos felvétele fehérne­műben, hálóruhában vagy fürdőruhában" volt a krité­rium, az utolsóban pedig „tel­jes alakos aktfelvétel arccal”. Kettő- és ötezer forint közötti összegeket kereshettek az ér­deklődők. Ennek révén Kun István - így a vádirat - leendő gyer­mekkorú modelljei bizalmába férkőzött, a kislányokat elkí­sérő szülők esetleges gyanak­vását eloszlatta. Valójában azonban e gyermekeket - ki­használva az életkorukból és helyzetükből fakadó kiszolgál­tatottságukat - egymással való fajtalankodásra vette rá, il­letve velük maga is fajtalan- kodott, egy esetben pedig a gyermekkorú sértettet felnőtt nővel (ráadásul tanárnővel) történő fajtalankodásra bírta rá. Ezekről a jelenetekről az egri, Szarvaskői úton lévő csa­ládi házának műteremként használt emeleti részén fotó­kat, illetve videofelvételeket készített terjesztési célzattal, anyagi haszonszerzés remé­nyében. Hogy mennyire kiszolgálta­tottak voltak ezek a gyereklá­nyok, azt bizonyítja a vádirat­ban említett példa: a 11 éves kislány édesanyja az említett ház nappali szobájában vára­kozott, ezalatt a műtermi ré­szen tartott a „filmfelvétel”. A jelenetben a kislánynak azt kellett „játszania”, hogy al­szik egy ágyon meztelenül a takaró alatt, amelyet a vádlott róla leemel, majd vele fajta- lankodik... Ezért e felvétel sze­replőjének ötezer forintot fize­tett Kun. A nyomozás során kirendelt igazságügyi pszicho­lógus szakértő megállapította, hogy a gyermek súlyos, terá­piás beavatkozást is igénylő, anélkül maradandó elváltozást szenvedhetett volna, s ez a szexuális trauma következmé­nye. Egy másik gyereklánynak azt próbálta bevésni az emlé­kezetébe a vádlott, hogy amit csináltak, az titok, nem szabad elmondania senkinek, mert akkor vége az üzletnek. Egy másik 11 esztendős lánykának a vizsgálat adatai szerint sze­xuális segédeszközt — vibrá­tort - helyezett fel a hüve­lyébe, ami a gyermeknek fáj­dalmat okozott. Ez jól látható volt az erről készült, s később lefoglalt kazettán. 1996. április közepén, egy szerdai napon a Szarvaskői úton lévő ház műtermében a 14 év alatti „modellt” arra vette rá, hogy a másodrendű vádlottal, D. A. mezőkövesdi lakossal fajtalankodjon. Ekkor az intő mondat a kislánynak így hangzott: az esetről ne be­széljen senkinek, főleg a szü­leinek ne, mert „már úgyis nyakig benne van az egészben, és mindenkinek elmondja, ha nem fogad szót”. A felnőtt hölgy és a gyermek egyaránt 5-5 ezer forintot kaptak a vi­deóra vett jelenetekért. Lehetne még sorolni hosz- szan a különböző eseteket. A vádlott lakásán tartott házku­tatáskor a rendőrség összesen 738 tété íny i tárgyi bizonyíté­kot foglalt le. Köztük videoka­zettákat, pomóújságokat, sze­xuális segédeszközöket, s azokat a felvételeket, ame­lyekről a korábbiakban már szó esett. Mindezeken túl a szerzői jogot is megsértette az első­rendű vádlott azzal, hogy kü­lönféle, a videotékákból ki­kölcsönzött műsoros kazettá­kat, pomófilmeket lemásolta, illetve a műholdas tévécsator­nák műsoraiból a kizárólagos otthoni lejátszásra jogosító filmeket videokazettán rögzí­tette, s azokat másoknak át­adta. Az említett bűncselekmé­nyeket a lefoglalt videokazet­ták, a sértettek elmondásai és a vádlottak gyanúsítotti kihall­gatáskor előadott részbeni vagy egészbeni beismerő val­lomásai bizonyítják a vádha­tóság szerint. Mindezek alap­ján a megyei főügyészség Kun Istvánt három rendbeli termé­szet elleni erőszakos fajtalan­ság bűntettével - részben mint felbujtót -, egyrendbeli sze­mérem elleni erőszak bűntet­tével, továbbá folytatólagosan elkövetett megrontás bűntetté­vel, 45 rendbeli szerzői és szomszédos jogok megsértésé­nek vétségével vádolja. A má­sodrendű vádlott D. A. eseté­ben egyrendbeli megrontás bűntette a vád. A sajnálatosan nem min­dennapi bűnténysorozat elbí­rálására az Egri Városi Bíró­ság hivatott. (-lay) Nem aratott tetszést a tb jövő évi költségvetése Békés parlamenti ülés A parlamentben tegnap per­patvarok nélkül, már-már békés hangulatban folytató­dott a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének tár­gyalása. Érdemi vita alig keletkezett, mert a kormánypárti képviselők nemigen hallatták hangjukat. Az ellenzéki szónokok azt fejtegették, hogy rossz az elő­terjesztés, a költségvetés szá­mai nem tükrözik az egészség- ügyi reformfolyamatot, a kór­házi ágyak számának csökken­tésével elérhető megtakarítások mintegy egyharmada irreális. Az azonnali kérdések és in­terpellációk tárgyalása során Rusznák Miklós (KDNP) a köte­lező felelősségbiztosítást évek óta elbliccelő több mint 100 ezer autós fizetésre kötelezését sürgette. Akar László pénzügyi államtitkár közölte, hogy 1997. május 31-éig bevezetik a díjfi­zetést igazoló matricát. Dobos Krisztina (MDF) a közalkalmazottaknak ígért 19,5 százalékos bérfejlesztés kap­csán szóvá tette, hogy az okta­tási ágazatban csak 12 százalé­kos emelésre és a most ígért bruttó 10 000 forintos egyszeri bérkiegészítésre futotta. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter az intézményfenntartó önkormányzatokra hárította a felelősséget, mert a kormány a vállalt intézkedéseket teljesí­tette, sőt a bérfejlesztésen felül 6,7 milliárdot adott a kormány­zati tartalékból. S. A. Bérkiegészítést követelnek az egyetemi oktatók is Megállapodás feltételekkel Egyszeri, 9100 forintos bérki­egészítés kifizetését követeli decemberben a felsőoktatás valamennyi dolgozójának a szakszervezet. A jövő évi bérmegállapodást csak abban az esetben írják alá, ha követelésüket a kormány tel­jesíti - jelentette be tegnap Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A kiegészítés összesen 400 millió forintot igényel, s ennek révén el lehetne érni, hogy az egyetemi, főiskolai ok­tatók béremelése az idén meg­közelítse a megállapodásban foglalt 19,5 százalékot. Az elnök jelentős elmozdu­lásnak tartotta, hogy a jövő évi bértábla a „J” fizetési kategó­riával bővül. Ez lehetővé teszi, hogy a magasan kvalifikált ok­tatók és kutatók alapbére a je­lenlegi 56 800 forintról 80 000 forintra emelkedjen. A szakszervezeti vezető a továbbiakban kifejtette: fel kell készülni arra, hogy az 1997/98- as tanév második félévétől öt­hatszorosára nőhet a hallgatók jelenlegi tandíja. Ezért - mint mondta - az FDSZ kezdemé­nyezi, hogy 1998 januárjától a vállalatok és az intézmények alapítványi ösztöndíjakkal tá­mogassák a jó képességű, sze­gény sorsú hallgatókat. A hall­gatók cserébe vállalnák, hogy diplomásként - megállapodás szerint - az adott vállalatnál dolgoznak. Ideje, hogy a kormány meg­vizsgálja azt is: a jövő gazdasá­gához és a fejlett európai igé­nyekhez igazodik-e a felsőokta­tási szakemberképzés? 2000-ben Nemzeti-avatás? Néhány napon belül kiírják a tervpályázatot 2000 őszén az államalapítás millenniumának legjelentő­sebb eseménye az új Nemzeti Színház megnyitása lesz. Ezt szeremé a kulturális kor­mányzat, s ennek érdekében a színház építési tervpályázatát néhány nap múlva, pontosan december 16-án hirdetik meg. A főváros V. kerületében, az Erzsébet téri parkoló helyére tervezett új Nemzeti Színház építését 1998-ban kezdik. Minderről Magyar Bálint művelődési és közoktatási mi­niszter, valamint Fiala István kormánybiztos számolt be teg­nap Budapesten. A miniszter hangsúlyozta: a színház épülete a jelenlegi parkoló helyén épül. A buszpályaudvarnak el kell költöznie a térről. A kormányhatározattól elté­rően a pályázati kiírás nem 500, hanem legkevesebb 600 nézőt befogadó színházteremmel és mintegy 200 személyes stúdió- színházzal számol. Fiala István egyebek mellett elmondta, hogy a színházépület harminc méternél nem lehet magasabb. A téren fennmaradó 2800 négyzetméter háromne­gyed részén zöldterületet kell kialakítani, az épület alatt pedig 125 autónak helyet adó parko­lót létesítenek. A ’80-as évek elején indult közadakozásokból egyébként több mint 1,7 milliárd forint gyűlt össze e nemes célra. Rendőr 46 évesen is lehet nyugdíjjogosult A kényszerű is - jogszerű Erejük teljében vannak a felmentett rendőrtáborno­kok, hiszen a legfiatalabb 46, és a legidősebb is csak 54 éves. Nyugállományba he­lyezésük azonban, rend­őrökről lévén szó, jogszerű. Az előírások szerint a me­nesztett rendőrök valameny- nyien nyugdíjjogosultak, ugyanis a jogszabályban elő­írt 25 évnél hosszabb szolgá­lati viszonnyal rendelkeznek. Mint Forgó Györgyné, a népjóléti tárca főosztályveze­tője elmondta, az egészségre különösen ártalmas, továbbá a veszélyes munkaköröket be­töltők nyugdíjazásával fog­lalkozó kormányrendelet vo­natkozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira, így a katonákra, a rendőrökre is. Őket szolgálati nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék illeti meg. A hozzátartozók adott esetben özvegyi nyugdíjban, végkielégítésben, árvaellátás­ban és szülői nyugdíjban is részesülhetnek. A szolgálati nyugdíj ösz- szege a tb szempontjából fi­gyelembe vehető szolgálati időtől, az illetménytől, vala­mint az illetmény jellegű jut­tatások havi átlagától függ. Aki a szükséges legkevesebb 25 évet ledolgozta, havi át­lagkeresete 65 százalékát kapja, 30 év betöltésekor 72 százalék, 37 év után pedig 83 százalék jár. (cs. benkő) Magyar teológus a legendás személyek vatikáni átvilágításáról Ha a szent nem élt, akkor is szent A hírek szerint a Vatikán felülvizsgálja néhány legendás törté­nelmi személy életét és a „szent” előnév használatára jogosító cselekedetét. A sajátos átvilágítás valóban napirenden van, de szó sincs a szentek névsorának átírásáról vagy éppen kiritkítá­sáról. Ha ugyanis a római katolikus egyház egyszer valakit szentté avatott, döntését később sem változtatja meg.- Dogmát nem vont még vissza az egyház, s szentet sem fosz­tott meg a címétől - mondja Lukács László, a püspöki kar irodaigazgatója, ismert teoló­gus. - Ez a témakör ugyanis az egyház tévedhetetlen kijelenté­seinek körébe tartozik. A szentek példás életük eredményeként Istenben üdvö­zöltek, és a Szentháromság kö­zösségébe, a mennyországba kerültek. A Krisztus utáni első évszázadokban a vértanúkat, a keresztényüldözések áldozatait tisztelték szentként. A megkü­lönböztető jelzővel haláluk után a nép ruházta fel őket, s ezt később az egyház is túdomásul vette, szentesítette. A keresztényüldözések el­múltával a confessor, a hitvalló, majd később a szent titulust al­kalmazták a buzgó vallásos éle­tet élőkre is. A középkorban a római egyház törvénybe fog­lalta a szentté avatás feltételeit, s ezzel mintegy intézményesí­tette a „peres” eljárást. Az első magyarok, István, Gellért és Imre szentté avatását már Ró­mától kellett kérelmeznie a ké­sőbb ugyancsak szenté lett László királynak. Életében senki nem lehet szent, akármilyen szentéletű, mint például napjainkban Teréz anya. A szentté avatási eljárás megindítását valamelyik egy­házi intézménynek kell kezde­ményeznie. Első lépésként azt kell bizo­nyítani, hogy az előbb „bol­dognak”, majd „szentnek” ja­vasolt személyek Krisztus hű­séges tanítványai voltak, a krisztusi erényeket a legmaga­sabb szinten gyakorolták. Az egyház vizsgálódásai kapcsán külön érdekességet je­lent „Krisztus hordozója”, Szent Kristóf esete. Ő ugyanis valószínűleg a képzelet szü­lötte. Nincs ugyanis semmiféle hitelt érdemlő följegyzés vagy egyéb dokumentum, amely ta­núsítaná, hogy a gyengéken mindig segítő, nagy, erős férfi, aki átvitte a folyó túlsó partjára az embereket, s aki a legiga- zabb lényt kereste, és a kis Jé­zus személyében meg is találta, egykor valóban létezett, hús­vér ember volt. Az egyház szerint azonban Kristófot nem kell törölnünk a szentek sorából, mert nem is az a fontos, hogy élt-e valójában, hanem amit megtestesít és példáz. Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents