Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

1996. december 27., péntek Gazdasági Tükör 9. oldal BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A hóesésnek nemcsak a sí­elés szerel­mesei örül­nek, hanem a jövő évi kenyér ígéretét hordozó búzavetések is, amelyek most - mintha csak meleg paplan alatt lennének - pihennek és erősödnek. Azontúl, hogy szép látványt nyújt a kiskertekben az össze­függő hótakaró, hasznos is. Az elolvadt hó ugyanis mélyen be­szívódik a talajba, elraktározza a növények számára a nedves­séget a tavaszi, nyári időszakra. Az örökzöld bokrok és fák számára azonban veszélyeket is rejteget a vastag hóbunda, mert súlya alatt meghajolnak, olykor letörnek az ágak. Ezért nagyon fontos, hogy a kiskerttulajdo­nos lerázza az örökzöld bok­rokról és a fenyők ágairól a ha­vat. Még most sem késő össze­kötni az oszlopalakban nö­vekvő boróka-, tuja-, hamiscip­rus-, tiszafabokrokat. Most van itt az ideje annak, hogy a szőlősgazdák a teljesen kierjedt újbort átfejtsék. A meg­töltendő fogadóhordót ki kell mosni, hideg vízzel átöblíteni, kicsöpögtetni, és kikénezni. Az erjesztőhordóból a bort úgy kell átfejteni, hogy minél keveseb­bet érintkezzék a levegővel, hogy ne oxidálódjék. A fogadóhordót színültig meg kell tölteni és akonadugó- val szorosan lezárni. Az erjesz­tőhordóból a hordó alján össze­gyűlt seprőt öntsük le, leülepí- tés után ugyanis ebből még tö­megének 30-35 százalékát ki­tevő mennyiségű jó borocska nyerhető. A kiürült hordót szintén jó alaposan, többszöri öblítéssel mossuk ki, egy-két napig csö- pögtessük le, majd szikkadás után kénezzük ki. A téli hónapokban ajánlatos átvizsgálni a kerti szerszámo­kat. A fémalkatrészekről taka­rítsuk le a ráragadt sarat, mos­suk tisztára és kenjük át gáz­olajjal vagy petróleummal. Nem árt szemügyre venni ilyenkor a szerszámok állapo­tát. Amelyiknek törött, kopott a nyele, azt cseréljük ki, mert bosszantó, ha tavasszal valami­lyen fontos munka azért marad el, mert használhatatlan a mun­kához nélkülözhetetlen eszköz. Kárpótlástól a környezetvédelemig sok mindenre futja a privatizációból Hetvenkétmilliárd a bevétel Hetvenkétmilliárd forintot kell befizetnie a költségvetésbe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek 1997-ben. A döntő hányadot: 50 milliárd forintot a privatizációs bevéte­lekből kell átutalni. Tízmilliárd az állami vagyonnal kapcso­latos osztalékból, 12 milliárd pedig várhatóan az adóskon­szolidációs követelések értékesítéséből származik. A privatizációs szervezet rá­fordításai jövőre elérik a 94,16 milliárd forintot. Ebből a köz­vetlen privatizációs kiadások 12 milliárd forintra rúgnak, a működési költségeket pedig 3,5 milliárdra taksálják. A belterületi földek után, il­letve alapítói jogon az önkor­mányzatoknak 25 milliárdot kell jövőre kifizetni. Azoknak a társaságoknak, amelyek az 1989. évi XIII. törvény alap­ján alakultak át, privatizáció­juk után vissza kell utalni 20 százaléknyi részesedést, ösz- szesen 27 milliárd forintot. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifize­tésekre 2 milliárd forintot kell fordítani. A reorganizációs célú előirányzat 10 milliárd forint. Az agrárgazdaság újjá- szervezési programjának ka­matterhei 5,3 milliárd forint kiadást jelentenek az ÁPV Rt.- nek. A Központi Környezet­védelmi Alapba 1 milliárd fo­rintot kell befizetni. Ugyan­ennyit emészt fel a Mecseku­rán Kft. veszteségének fede­zése. A területfejlesztési törvény rendelkezése alapján a tevé­kenységet irányító tanácsok programjainak támogatására 7 milliárd forintot fognak fordí­tani, ebből 1,5 milliárddal a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei integrált szerkezetátalakí­tási elképzeléseket támogat­ják. Az ÁPV Rt. végzi el a volt szovjet ingatlanok környezet­védelmi kárelhárítását is, noha ez nem tartozik a feladatkö­rébe. Ez 360 millió forintos kiadást jelent. 6,7 milliárd fo­rintot kell tartalékolni a jótál­lással, szavatossággal, kezes­ségvállalással kapcsolatos ki­fizetésekre. Kamatozó Kindárjejfj 1998/1. 2« BIZTONSÁG FELSŐFOKON A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biz­tonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befekte­tőnek a névérték és a kamat kifizeté­sét a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21 %- ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem el­lopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futami­dő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fi­ókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatá-ban napi árfolyamon adható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgal­mazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1998/1.) 1996. december 27-től 1997. január 10-ig jegyezhe­tő. Jegyzési árfolyam 1996. december 27 - 1997. január 3.: 99,70%, 1997. január 6-10.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1997. január 15. Évi kamata 21%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp., Mérleg u 4 • OTP Bank Rt. 3301 Eger, Széchenyi u. 2 , Gyöngyös, Heves, Hatvan • K&H Bank Rt. 3300 Eger, Barkóczi u. 3. • Magyar Hitel Bank Rt. 3300 Eger, Telkessy u. 7., Gyöngyös AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Cooptourist Rt. 3300 Eger, Dobó tér 3 VALAMINT: Magyar Államkincstár Heves Megyei Értékpapírpénztára 3300 Eger, Beloiannisz u. 1/A MADEflK ÁLLÁjMBAFIr ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Lendületes év végi hajrá Rekordforgalmai könyvel­hetett el a Budapesti Áru­tőzsde pénzpiaca az ünne­peket közvetlenül megelőző napokban, a pénzügyi szek­ció éves forgalma átlépte a 800 milliárd forintot. Az amerikai dollár és az ECU árfolyama lefelé, az angol font és az olasz líra jegyzése felfelé mozdult el egy-egy ha­táridőre. A japán jen két ter- minre alacsonyabban, egyre pedig magasabban zárta a tőzsdenapot. A svájci frank némi értékvesztést szenvedett el, a három hónapos Bubor há­rom alacsonyabb és egy maga­sabb elszámolóárat könyvelhe­tett el. A német márka és^jaz egy hónapos Bubor árfolyama nem változott. Az amerikai dollár piacán 90 kontraktus kelt el a márciusi határidőre 167, 15 675 kont­raktus pedig szeptemberre 179,96 forinton. Az ECU piacán 0,10 forintot esett a márciusi elszámolóár. Júniusra, 200 kontraktus ere­jéig, 216.45 és 216,50 forinton történt adásvétel, szeptemberre pedig 29 325 kontraktus - 225,95 forinton. Kielégítetlen vételi ajánlatok alakították a japán jen márciusi, szeptem­beri és decemberi határidőre jelzett árát 147,21, 161,20 és 168,30 forintra. A távolkeleti fizetőeszköz­ből egyébként összesen 3300 kontraktus forgott: 1900 szep­temberre - 158,60 és 164,60 forint között -,1400 pedig de­cemberre Î 69,95 forintos árfo­lyamon. Jobban bízunk a forintban Folyamatosan csökken a de­vizabetétek aránya a lakos­sági megtakarításokon belül. A Magyar Nemzeti Bank ada­tai szerint november végén ez az arány alig haladta meg a 20 százalékot. A jegybank most közzétett be­számolójából kitűnik, hogy no­vember 30-án 477,3 milliárd forint és 2,9 milliárd dollár volt a lakosság devizamegtakarítá­sainak összege. Ez utóbbi ugyan a hónap fo­lyamán 1,7 milliárd forintnyi­val gyarapodott, ez azonban ténylegesen nem jelentett ér­téknövekedést. A forint leérté­kelése ugyanis 5,4 milliárddal „hizlalta” a betétek hazai fize­tőeszközben számított értékét. Az év első 11 hónapjában egyébként a devizamegtakarí­tások 38 milliárd forinttal nö­vekedtek, s ez idő alatt a leérté­kelés hatása további 61,1 milli­árddal emelte a devizaszámlá­kon levő betétek értékét. A dol­lár egyébként is erősödött, de a devizaszámlák kétharmadát márkában és schillingben tartja a lakosság. A forint iránti bizalom erő­södését jól érzékelteti, hogy a lakosság nettó megtakarításán belül november végén 20,6 százalék volt a deviza aránya, csaknem 4 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel ez­előtt. (b.) HEVES'// HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES FÜZESABONY, SJLjk LŐRINCI EÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KIS SZABÓ ERVIN, az AS-M. Heves megyei irodavezetője. Felelős szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Szerkesztőség: Eger. Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 E-Mail cím: hmhirlap@mail.datanet.hu Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ESZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-A6/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger, Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644) és ügynökségeinél, postautalványon és átutalással a következő pénzforgalmi jelző­számra: OKHB RT. 10403507-35010708-70070000, valamint megrendelhető a kiadónál. Előfizetési díj* egy hónapra 645 Ft, negyedévre 1935 Ft, fél évre 3870 Ft, egy évre 7740 Ft. Az árus példányok ára: 39 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélőszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents