Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

4. oldal 1996. december 21., szombat Gyöngyös És Körzete Újra a közönségé a Mátra Szálló A különösebbnél is különö­sebb mendemondák kaptak szárnyra több éven keresztül a Mátraalján, a város központ­jában lévő szálloda tulajdono­sára, sorsára vonatkozóan. Most bizonyosság is van. A felújítási munkák első ütemé­nek befejezése után, amely a feladatok döntő részének vég­rehajtását jelenti, a Hotel Mátra bemutatkozott. Mák Zoltán igazgató el­mondta, hogy osztrák érde­keltségű kft., az 1NN-SIDE Hotels szállodalánc tulajdono­saként üzemelteti a vállalko­zást. Az új gazda 1995. július 1-jén vette át az üzletet, s egy­éves üzemelés után, a látható eredmények alapján döntött úgy, hogy felújítja. Az idei június 24-én meg­kezdett rekonstrukció átalakí­tási munkálatokkal is járt. En­nek megfelelően a kazánházat, amely a pincében volt, feltele­pítették a tetőtérbe, a helyére pedig kondicionálóterem, sza­una és egyéb szolgáltatások alapját építették ki. Szintén ebben a térben biztosították, hogy a városfejlesztés során megvalósuló átjáróudvarhoz és a föld alatti garázshoz is kapcsolódni tudjon a szálloda. A földszinti teret az előző­nél kisebbé tették. A Fő téri bejáraton így egy igazi, polgá­rias hangulatot árasztó Café- Restaurant típusú kávéházhan találja magát a vendég. A he­lyiség a régi étterem és a presszó funkcióját helyettesíti. Az új tulajdonosok szeretnék elérni és várják is, hogy Gyöngyös város közönsége ismét a házra nyisson, majd visszatérjen ide egy kávéra, kis csevegésre. A Mátra Szálló hagyomá­nyai alapján mindig is benne volt a város közéleti esemé­nyeiben. társasági életében, a családi és egyéb célú rendez­vények szervezésében, az üz­leti tárgyalások lebonyolításá­ban. Ezen rendeltetések szol­gálatára alakították ki a 150 személyt befogadó elegáns rendezvénytermet az első eme­leten. A tulajdonosok legfőbb célja, hogy a 40 szobás, 3 csil­lagos szálloda magas színvo­nalon szolgálhassa a vendéget, így akarnak részt venni a Mát- raalja idegenforgalmi fejlesz­tésében, mivel rendkívüliek a lehetőségek. Az újjáépült szál­lodával feladatuknak tekintik azt is, hogy a nemes célok ér­dekében részt vállaljanak a ré­gió műemlékeinek, egyéb ne­vezetességeinek megismerte­tésében. Szeretnék a legrövi­debb időn belül elérni, hogy az a sok és többször átutazó tu­rista minél több időt töltsön a megújult Hotel Mátrában, Gyöngyösön. (bágyi) Tisztább a víz Karácsondon Új hegybíró a hegyközségben Minden nagyrédei a csatornarendszeren Vámosgyörk tájékoztatására A községi önkormányzat Vá­mosgyörk lakosságának jobb tájékoztatására az idén bővítette hangoshíradójának hálózatát. Az Újtelepen áthelyezett hang­szóró után a napokban két to­vábbit a mezőgazdasági szö­vetkezet irodájának tetejére szereltetett, s így ötre nőtt az in­formációs készülékek száma a községben. Új szolgáltató szervezet Markazon Tegnap került sor az idei év utolsó önkormányzati ülésére Markazon. A képviselő-testület új ivóvízdíjról szavazott, az iparűzési adó rendeletét módo­sította, és a községi szennyvíz­csatorna-hálózathoz öttagú sa­ját kezelő szervezet létrehozásá­ról határozott. Városi támogatás az otthonteremtéshez A gyöngyösi képviselő-testület lakásügyi bizottsága a közel­múltban is folytatta a rászoru­lók anyagi támogatását. Öt igénylőnek - közöttük négy há­zaspárnak - összesen 370 ezer forint vissza nem térítendő, s 970 ezres visszatérítendő segít­séggel könnyítette lakásvásár­lását, illetve -építését. A középiskolás sem mostohagyerek Karácsondon a középiskolások sem lettek az önkormányzat mostohagyermekei. Ha a tan­évkezdéshez nem is kaptak se­gélyt, karácsony előtt vala­mennyien 3-3 ezer forintos tá­mogatást élvezhetnek. A Vakvilág várja a további segítséget Tiszteletre méltó missziót vál­lalt még évekkel ezelőtt a Vak- világ Szeretetszolgálat Alapít­vány Gyöngyösön. Segítségé­nek folytatásához azonban maga is tovább várja a megér­tők támogatását. A pénzado­mányokat az OTP Bank gyön­gyösi fiókjánál vezetett 11739030-20103277 számlán gyűjtik. A gyarapítása bárki számára lehetséges. Karácsondon megszabadították az ivóvizet eddigi nem kívánt vaj- és mangántartalmától, s az elmúlt héttől már egészséges víz folyik a csapokból. Régóta várta ezt minden itt élő, hiszen veszélyes volt va­lamennyiük számára az, amit eddig ittak, s ki-ki joggal tartott a betegségtől. A megoldára azonban mindeddig nem volt mód. A központilag is támogatott önkormányzati beruházással elkészült tisztítóműt, s a község 4. kútját együtt adták át rendel­tetésének. Az utóbbit azonban - egyelőre még - nem használ­Érdekes eszmefuttatással kel­tett érdeklődést a napokban Gyöngyösön a Liberális klub­ban Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár. A politikai sze­repvállalástól már visszavonult fdozófus a nacionalizmus témá­ját elemezte. Ennek klasszikus formáját - történelmi áttekinté­sében - a múlt századra, illetve a XX. század elejére értel­mezte. A nemzetállamok kiala­kulásával egy rendkívüli kom­binációja született a felfogás­nak. Új összefüggések kerültek felszínre, mint a tradíció és a kultúra viszonya. Az előadó szerint olyan ma­gatartásformák alakultak ki a hatalom gyakorlóiban, amely szerint nincs szükség annak magyarázatára, hogy a nép mi­ért hozott, illetve miért vállalt ják. Ez szerencsére még elvi­selhető, mivel az ellátást a 2. és 3. próbaüzemű kút is képes biz­tosítani. Egyidejűleg - a hónap elejé­től - a vízhálózat csőrendszeré­nek mechanikus tisztítását is végzik, hogy a vezetékben lévő kellemetlen lerakódások se okozzanak tovább problémá­kat. A kivitelező rövidesen telje­sen túl lesz a megbízatásán, s így Karácsond lakossága - vár­hatóan hosszabb távon - zavar­talanul élvezheti majd az őt is megillető közműves szolgálta­tás előnyeit. áldozatot a nemzetért. Ugyanis ahol a törvények a politikai és a nemzeti karakterrel összhang­ban álltak, ott az emberekben kialakultak a közös áldozatvál­lalási indítékok is népük iránt. S különös hangsúlyt kapott az egység demonstrálása. A klasszikus nacionalizmus két legfőbb karakterét a hódí­tásban és az asszimilációs tö­rekvésekben határozta meg a fi­lozófus. Rendkívül sok tragé­diát produkált a történelem e két karakterből eredően, mind a hódításokat, mind az etniku­mok egymás mellett élésének lehetőségét tagadó teóriákat te­kintve. Ezeket csak tetézte a kultúrák és egyéb szempontok alsóbb- vagy felsőbbrendiségbe való csoportosítása. S hogyan állunk ma a nacio­Óvodai vakációk Nemcsak a gyöngyösi iskolák, hanem a város óvodái is téli va­kációt tartanak december végé­től. A kicsinyek intézményei a Vértanú utcai kivételével de­cember 23-tól tesznek zárva. A gyermekeket leghamarabb ja­nuár 2-től az Ifjúság, a Platán, a Katona József, a Visonta utcai és a Hattyú téri óvoda fogadja, míg a többi - a mátrafüredi is - csak az első hónap 6. napjától várja az apróságokat. A Vér­tanú utcai az egyetlen, amely egészen karácsonyig foglalko­zik kis „lakóival”, csak utána szünetel a hónap végéig. S szin­tén az új esztendő első munka­napján ismét kinyitja kapuit. nalizmussal? Az előadó meg­fogalmazása szerint még nincs vége. Nem következett be a né­pek, népcsoportok közötti meg­értés, a tolerancia, a barátság. A klasszikus forma már a múlté, és nem is időszerű. Sajnálatos azonban, hogy napjainkban is jelen van különböző földrajzi helyeken, vak tradicionalizmus formájában. Megnyilvánulásai a szkepticizmusban, a kiábrán­dultságban, az egymás iránti gyanakvásban és az önbizalom hiányában öltenek testet. Tragikus példa erre a már több éve tartó, de remélhetőleg meg nem ismétlődő dráma, amelyet déli szomszédaink produkálnak az etnikumok egymáshoz való viszonyát tük­rözően. Bágyi Ferenc Közéleti eseményektől volt mozgalmas e hét indítása Nagyrédén. Előbb a Nagyrédei Csatornamű-társulás közgyű­lése, majd intézőbizottsága ta­nácskozott. Értékelték a községi szennyvízrendszer kialakításá­val kapcsolatos, több mint 200 millió forintos beruházás hely­zetét, s megnyugvással össze­gezték, hogy a hálózat műszaki szempontból gyakorlatilag el­készült. Folyamatos átvételével az idén, illetve a jövő esztendő elején a település minden la­kása a vezetékre kapcsolható. A felerészben központi céltámo­gatással megvalósított, s az ön­kormányzatjelentős áldozatvál­lalásával született létesítmény­hez a szolgáltatást igénybe vevő lakosság 55-55 ezer fo­rinttal járult hozzá tízéves, egyenlő részletekben történő törlesztéssel. Még tavaly megkezdték a vállalt befizetéseket, s szeren­csére ki-ki tudja a kötelességét, nincs szükség felszólításokra. Jövőre igazából csak a beru­házással járó útfelbontások megszüntetése, a közlekedési vonalak kijavítása marad. A fő- vállalkozó Alterra Kft. szerint Kevés községnek van olyan impozáns ravatalozója, mint Gyöngyöshalásznak már esz­tendők óta. A régi családi kriptára emelt, a rongálódása után pedig szé­pen felújított temetői építmény azonban június 30-ig már eze­ken a munkákon is túl lesznek. Összehívták a Nagyrédei Hegyközség közgyűlését is hét­főre, mivel a szervezetben több tennivaló akadt. A legfontosabb talán az új hegyrendszabályzat megalkotása, elfogadása volt. Ez lényegében központi irány­elvek alapján, helyi adaptáció­ként született. A szőlőtermelést, a művelést segítő szolgáltatá­sok összehangolását, a legjobb együttműködést szolgálja, ami a 870 hektáros területen rend­kívül nagy jelentőségű. Másrészt tisztújításra is sor került a hegyközségben, mivel tavaly csak egy évre választot­tak tisztségviselőket, s mandá­tumuk most lejárt. A szavazás­sal az eddigi 9 tagú választ­mányt megerősítették pozíció­jában, s elnökként változatlanul Nagy András - aki a mezőgaz­dasági szövetkezet első számú vezetője is - kapott bizalmat. Hegybírói tisztében azonban nem kapott további támogatást Molnár András, s helyette Pál Ferencet választották - a vá­lasztmányi tagokkal együtt — immár öt esztendőre.- *gy ­bejáratánál néhány hét óta már­ványtáblákkal adózik a helyi önkormányzat a két világhá­ború hősi halottai emlékének. A kegyeletadás tiszteletre méltó példája az utódok meg­becsülésének. Nacionalizmusról a liberálisoknál Halászi kegyelet FOTÓ: GYÓNI GYULA Sikeres véradások Detken és Ludason Kossuth-díjasok építették Negyvenöt éves a váltógyár Detk és Ludas községek közös orvosi körzetének idei véradá­sára két egymást követő hétvé­gén került sor a közelmúltban, az egri véradóállomás közre­működésével. December 8-án, vasárnap Detken 139-en, 14-én, szomba­ton pedig Ludason 87-en je­lentkeztek. Az összesen 226 véradó közül 147 detki, míg 79 ludasi volt, de akadt parádi is. Országosan is kiemelkedő véradórendezvénynek számít már évek óta a detki-ludasi, noha a térségben az átlagélet­kor sajnos hosszabb ideje éyről évre csökken, jelenleg mind­össze 30-35 év körüli. Sok családból azonban me­gint többen is eljöttek, hogy pó­tolják a kiesőket. A ludasi Szabó Lászlóné például három gyermekével is részt vett az eseményen, hogy közösen ad­janak vért a rászorulóknak. Szép példája volt az önzetlen segítségnek a detki Székely Kati esete is, hiszen 18 évesen élete első ilyen eseményén többórás helyszíni társadalmi munkát követően adott vért. Az elmúlt öt esztendőben egyébként 160-an adtak elő­ször vért a területen. Nekik és a többieknek is csupán szerény köszönet, hogy minden mostani véradó értékes ajándékkönyvvel - csupa sikerkönyvvel - távo­zott a két község önkormány­zata, közös mezőgazdasági, il­letve takarékszövetkezete, a te­rület vállalkozói, illetve a fősz­ponzor, Kerekes Láazló, a gyöngyösi Pallas Antikvárium tulajdonosa jóvoltából. Negyvenöt éve avatták a gyön­gyösi MÁV Váltó- és Kitérő­gyárat, a mai VAMAV Kft. üzemét. Mivel a városban ez volt az első nagy ipartelep, az előtörténetét is érdemes talán felidézni. A gyár eredetileg Diósgyő­rött működött. A nagyüzemet azonban 1949-ben leállították. Ekkor került szóba, hogy az új, korszerűbb gyárat célszerű lenne Gyöngyösön létrehozni. A Mátraalján örömmel fogad­ták a javaslatot, mert akkoriban emberek százainak nem volt itt munkája. A gyöngyösi építkezés nagy­elemes előre gyártással történt. A hazánkban új eljárást Mátrai Gyula építészmérnök vezette be. Nagy nyeresége Gyöngyös­nek, hogy éppen ő lett a váltó­gyár építésének vezető terve­zőmérnöke is. A kivitelezést pedig az idén néhány hónapja elhunyt Mokk László mérnök irányította. Az építkezés 1950-51-ben történt. A „kiselemeket” (a te­tőhöz, ablakhoz) a helyszínen állították elő betonsablonok­ban. A nagyelemeket viszont az erre a célra előkészített vízszin­tes, sík felületű munkabetonon gyártották. Utóbb a nagyelemeket Der- rick-daru, a kisebbeket pedig 5 tonnás, elektromos meghajtású toronydaru segítségével emel­ték a helyükre. Akkoriban a leg­fejlettebb technikával. S miután a falakkal végeztek, a tetőelemeket gondos előkészí­téssel helyezték el, majd azokat összehegesztették. Az építkezés jó ütemben ha­ladt. Az 1951 végi felavatást - a Rákosi-korszak szokásai sze­rint - december 21-éré. időzítet­ték. Ekkor volt ugyanis Sztálin születésnapja. („Az év legsöté­tebb napja” - mondogatták, s ez naptárilag is megfelelt a té­nyeknek...) Az új gyárnak fontos szerepe lett a város életében. Kenyeret adott az állástalanoknak, reme­kül kihasználta a vasút közel­ségét. Megvalósításánál okos­nak bizonyult, hogy Mátrai Gyula és Mokk László a kör­nyezetvédelmi szempontokra is ügyelt, ami akkoriban bizony még eléggé ritka volt. Miután Gyöngyösön a szél iránya általában északnyugati, ezért az üzem helyszínét eleve úgy választották ki, hogy az okozott füstgázokat a szél a vá­rossal ellentétes irányba fújja. Mátrai Gyula 1950-ben, Mokk László pedig 1952-ben kapott Kossuth-díjat. A város igazán büszke lehet, hogy ilyen kiváló emberek nevéhez fűző­dik az első itteni nagyüzem fel­építése. Megérdemelnék, hogy nevüket a váltógyár falán em­léktábla örökítse meg. Vagy Gyöngyösön esetleg utcát ne­vezzenek el róluk. Dr. Merényi László tanár, történész

Next

/
Thumbnails
Contents