Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-20 / 297. szám
4. oldal 1996. december 20., péntek Hazai Tükör Újabb alvilági leszámolás. Egy telefonhívásra hagyta el otthonát az a vállalkozó, akit szerdán este gyilkoltak meg a lakása előtt. A 42 éves Domák Ferencet gyilkosa közvetlen közelről lőtte le a saját háza előtt. Az áldozat lakótársai elmondták: a férfi tudomásuk szerint lányokat futtatott az éjszakában és valószínűleg kábítószerrel is kereskedett. Olajgate. Az Országgyűlés olajgate bizottsága tegnapi zárt ülésén megvitatta az olajszállításokkal és az orosz államadóssággal kapcsolatos jelentéshez küldött véleményeket, amelyeket az érintettek fűztek a dokumentumhoz. Az ügyet a parlament februárban tárgyalja. A kisgazdák és az alkotmány. Az FKGP kész továbbra is részt venni az alkotmányozás folyamatában, és ha az Országgyűlésben egy számára elfogadható új alaptörvény születik meg, akkor azt meg is szavazza. Mindezt Torgyán József közölte a sajtó képviselőivel. Jövőre is a postás jön. A Magyar Posta nyerte meg az üzemben tartási díj beszedésére kiírt pályázatot - közölte tegnap az Országos Rádió és Televízió Testület szóvivője. 1997 január elsejétől nem változik a havi 530 forintos összeg, de elnevezése módosult, nem tévé- előfizetési díjat, hanem készü- lék-üzembentartási díjat fizetnek az állampolgárok. Elmaradt az avatás. Hat helikopter leszállására alkalmas he- lioporlot adtak át csütörtökön Tatán, az azonnali reagálású harckocsidandár laktanyája mellett. A NATO-előírásoknak megfelelő új katonai létesítményt a nagy köd miatt a helikopterek nem tudták felavatni. M HONDA HONDA HUNGARY KFT. várja olyan vállalkozók, illetve cégek jelentkezését, akik Honda márkakereskedést és márkaszervizt létesítenének • Gyöngyösön * Jelentkezésüket kérjük a Honda Hungary Kft. 1012 Budapest, Pálya u. 9. címére küldeni. Az alkotmányjogász szerint indokolatlanok a kifogások Összeférhetetlenségi aggályok Nem osztja a parlamenti képviselők egy csoportjának az ösz- szeférhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos alkotmányos aggályait Halmai Gábor alkotmányjogász. A törvény értelmében - mint ismeretes - parlamenti képviselő nem tölthet be bizonyos közhatalmi funkciókat. Nem vállalhat vezető beosztást például a Magyar Nemzeti Banknál, az ÁPV Rt.-nél, tagságot a Közbeszerzések Tanácsában vagy a társadalombiztosítási önkormány zatok ban. A gazdasági társaságok közül a képviselőknek a 10 százalékot meghaladó állami tulajdonú, valamint a teljes vagy többségi önkormányzati tulajdonú cégek vezető tisztségeiről is le kell mondaniuk. A gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok a már 1994. előtt is birtokolt pozíciókra nem érvényesek. Egyes vélemények szerint a törvény bizonyos rendelkezései diszkriminatívak, hiszen a képviselői mandátum megszerzése előtt megkapott vezető funkciókat „megengedik”, a későbbieket nem. Halmai Gábor ezzel szemben úgy véli: a parlamentnek joga van ahhoz, hogy bizonyos időponthoz kötött pozíciókkal kapcsolatban mérlegelésre késztesse az érintetteket. Indokolatlan annak helytelenítése is, hogy a jogszabály „visszamenőleges” hatályú. Visszamenőlegességről akkor lehetne beszélni, ha a honatyákat a gazdaságban végzett ténykedésükért 1994 óta felvett jövedelmük visszafizetésére köteleznék. A passzív választójog korlátozásával kapcsolatos aggályok is túlzottak. Az állami, illetve önkormányzati vállalatok vezetői ugyanis szabadon választhatnak az országgyűlési képviselőség és a vezetői poszt között. Az is érthető, hogy az ösz- szeférhetetlenségi szabályok „első körben” csak az állami szférára vonatkoznak, mert a képviselők elsősorban ennek a területnek kedvezhetnek szavazataikkal. (Takács) Holnap kezdődik a téli vakáció az általános és középiskolákban Becsengetés vízkeresztkor Ma, pénteken a karácsonyi szünet előtti utolsó tanórákra szólítják be a diákokat országszerte az iskolacsengők. Holnap megkezdődik és csaknem két hétig tart a téli vakáció. A közoktatási törvény nyomán kiadott miniszteri rendelet szabja meg a tanév rendjét. Eszerint - mint a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban elmondták - a téli szünet 1996. december 21-től 1997. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 20., péntek, a szünet után pedig először január 6-án, hétfőn kell iskolába menni. Ha eltelik ez a vakáció, utána hosszabb szünetre már csak tavasszal, pontosan 1997. március 27-e és április 4-e között számíthatnak a gyerekek. A téli vakáció napjaiban nem mindenütt néptelenednek el az iskolák. A szülők egy része ugyanis igényli gyermeke számára a meleg tantermet, a tanári felügyeletet és a napközis ebédet is. Erről a minisztériumban hivatalosan nem, csupán személyes tapasztalatok alapján tudtak nyilatkozni, az ügyeletek megszervezése ugyanis az intézményfenntartók, elsősorban az önkormányzatok feladata. Várhatóan az utóbbi évek gyakorlatát követik a községekben, városokban ezúttal is. A szünetre nem minden iskolát nyitnak ki, a gyerekeket egy-egy intézménybe csoportosítják, és az elemi feltételeken kívül ott gondoskodnak számukra vidám vakációs programokról is. Előre vetíti árnyékát a félévi értesítőosztás is. A miniszteri rendelet szerint a tanév első fél éve 1997. január 31-ig tart, az iskolák ezt követően február 7-ig értesítik a tanulókat, illetve a szülőket a tanulmányi eredményről. A minősítések ezúttal csak az ellenőrző könyvbe kerülnek be. (deregán) Hospice-részleg. Ma nyitják meg a budapesti Szent Margit Kórház belgyógyászatán kialakított részleget, ahol orvosok és pszichológusok a magukra maradt, gyógyíthatatlan, rákos betegek gondozására, nehéz napjaik megkönnyítésére vállalkoznak. fotó: feb/kallus A miniszterelnök ajándéka a frakcióvezetőknek Téli szünet előtt a Ház Az idén utoljára gyűltek össze tegnap a honatyák, hogy több törvényjavaslat zárószavazásával pontot tegyenek ez évi munkájuk végére. Módosították az országgyűlési képviselők a szociális törvényt, amelynek alapján az önkormányzatok rendszeres szociális segélyt állapíthatnak meg a már jövedelempótló támogatásra sem jogosult munkanélkülieknek. Bővül a lakásfenntartási támogatások köre is. Törvényt fogadott el a Ház a személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú felhasználásáról illetve az eljárás szabályairól, az MTI-ről, a növényfajták állami elismeréséről és a vetőmagvakról. Megszavazták a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését is. Napirend előtt még összecsapott a kormányoldal és az ellenzék. Szájer József (Fidesz) és Balsai István (MDF) a kormány idei, általuk súlyos ballépéseknek ítélt intézkedéseit vette számba, Csépe Béla (KDNP) és Torgyán Józsej (FKGP) a millecentenáriumi ünnepségek kudarcairól, „el- sikkasztásáról” szólt. Horn Gyula miniszterelnök alapvetően hibásnak minősítette az elmarasztalást, majd nem titkolt célzatossággal a Bölcsességek Könyvét ajándékozta a frakcióvezetőknek. S. Á. 1 százalék = 4 milliárd Az Országgyűlés elfogadta a személyi jövedelemadó egy százalékának közcélú fel- használásáról szóló törvényt. A január 1-jétől hatályos jogszabály szerint kedvezménye- zendők lehetnek az országos közgyűjtemények és kulturális intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia és az elkülönített állami pénzalapok, valamint az egyházak is. E körbe tartoznak a már három éve működő társadalmi szervezetek a pártok és az érdekképviseletek kivételével. A legalább egy éve működő közalapítványok is lehetnek kedvezményezettek feltéve, hogy közcélú tevékenységet folytatnak: gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, környezetvédelmi programokkal, vagy az állampolgári jogok, a közrend, a közbiztonság védelmével foglalkoznak. Azoknak, akik az 1996. évi adónk egy százalékára igényt tartanak, nyilvánosságra kell hozniuk az adószámukat. Az adakozóknak ugyanis ezt kell megjelölniük. A rendelkező nyilatkozatot lezárt borítékba kell tenni, amelyen szerepel a kedvezményezett adószáma, esetleg a szervezet neve is. A borítékra az adózó neve, személyi száma kerül. A leragasztott borítékot csakis az adóhivatal bonthatja fel. Az APEH szeptember 1-jéig értesíti a kedvezményezetteket, hogy igazolják a törvényben előírt feltételek meglétét, hogy adó-, vám- és más köztartozásuk nincs. Az igazolások alapján a hivatal október 31-ig utalja át az adózók rendelkezése szerinti összesített forintokat. Lapunk kérdésére Csobánczy Péter helyettes államtitkár elmondta: a társadalmi kontroll lehetőségét egy adóhivatali azonosítószám jelenti majd, amelynek segítségével visszakereshető a kedvezményezett és a felajánló is. A támogatások összegét 3,8-4 milliárd forintra becsüli a tárca. Az adminisztráció 350 milliójába kerül majd az adóhivatalnak. Bozsó Energiaár-támogatás, kisebb utazási kedvezmény Dráguló gyógyszerek Idei utolsó ülésén 72 előterjesztést tárgyalt a kormány. Egyebek mellett - afféle karácsonyi ajándékként - döntött az energiaár-emelés miatt különösen nehéz helyzetbe került családok támogatásáról. Mint azt Kiss Elemér köz- igazgatási államtitkár elmondta, az egymilliárdos keret elosztásának módját január 9-ig dolgozzák ki. A kabinet rendeletet fogadott el az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjának emeléséről. Eszerint az úgynevezett csendes ügyeletért óránként az alap- illetmény 40-50 százalékát, a normál ügyeletért 60-70 százalékát, a minősített (eseménydús) ügyeletért 100-110 százalékát fizetik majd. Döntöttek: a gyógyszerek térítési díja január 15-től 12 százalékkal emelkedik. A kormány átlag 2 százalékkal csökkentette a nyugdíjasok és tanulók utazási kedvezményeit, és úgy határozott, hogy július 1-től egymillió forint lesz az a határ, amely fölött készpénzfizetés esetén a gazdálkodók nem igényelhetik vissza az áfát. T. M. A sajtó közvetlen irányítása visszaüt a tulajdonosokra, a politikusokra Szabadság új korlátok között Nem csak az újságírók szakmai alkalmatlanságán múlik, ha egy politikai műsor nem üti meg a nézők által jogosan elvárható színvonalat a Magyar Televízióban - állapították meg azon a tanácskozáson, amelynek a héten a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. Alaptétel: fehér húsokhoz fehér-, vörös húsokhoz vörösbor illik Helyét keresi nálunk a rozé Sok háziasszonynak okoz fejtörést, hogy milyen italt szervírozzon ebédre vagy vacsorára hívott vendégeinek? Különösen időszerű most, az ünnepek közeledtével a kérdés: melyik ételhez milyen ital illik, mit ír elő az évszázados „etikett”? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kommunikációelméleti Kutatócsoportja által szervezett szakmai fórumon a társadalomtudósok mellett jelen voltak és felszólaltak gyakorló újságírók, televíziós szerkesztők, műsorvezetők is. Megkülönböztetett érdeklődés kísérte Horvát János előadását. Az ismert tévés személyiség annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon a sajtó nem önálló hatalom, mert azt, hogy miről szólhat egy cikk vagy rádió-, illetve tévéműsor, az újságíró nem döntheti el egyedül. Sokszor még a szerkesztőség vezetője sem. A megjelenést elsősorban a tulajdonos gazdasági érdekei, másodsorban pedig pártérdekek határozzák meg - hangsúlyozta Horvát. - így nem várható el az újságíróktól, hogy csakis közönségük kiszolgálására törekedjenek. Ezért rosszkedvűek manapság az újságírók, szerkesztők. 1989-ben egy időre a tulajdonos állampárt képviselői hallgatólagosan hozzájárultak, hogy a lapokban, a rádióban, televízióban őket támadó cikkek jelenhessenek meg. Akkor még nem jelentkeztek a későbbi új tulajdonosok és az új pártok sem voltak elég erősek ahhoz, hogy nyomást gyakorolhassanak a médiára. Akkor a sajtó egy rövid időre megerősödött, s valóban a negyedik hatalmi ág lett. S bár ez egyszeri, megismételhetetlen esemény volt, a jelenlegi helyzet azért idővel javulhat. Főleg, ha - mint Nyugaton is —, a politikusok és a médiatulajdonosok rájönnek, hogy a tévé és a sajtó közvetlen irányítása visszaüt rájuk, s megtanulnak élni az önkorlátozás eszközeivel. T. J. Sümegi József, a szakmai körökben jól ismert és elismert borász mindenekelőtt az alaptételt hangsúlyozta: fehér húsokhoz fehér-, vörös húsokhoz vörösborral kínáljuk vendégeinket. A pecsenyéhez, pulykamellhez, sült vagy rántott halakhoz az elegánsabb, könnyű száraz minőségi bor illik, mert ezeknek az ételeknek az összetétele a magasabb savtartalmú italokat kívánja meg. A vörös húsokhoz, az erősen fűszerezett magyaros húsételekhez - mint például a töltött káposzta, a pörköltfélék, a halászlé - mindig vörösbort szervírozzunk - ajánlotta a borok tudora. Ez a csersavas ital ugyanis könnyebben elősegíti a „nehéz” ételek megemésztését.- A külföldön sokfelé régóta nagyon népszerű se nem fehér, se nem vörös rozé még keresi helyét étkezési kultúránkban - hívta fel a figyelmet e sajátos jelenségre Sümegi József. - Az azonban már kiderült e borfélékről, hogy a levestől egészen a desszertig jó „kísérő” italok. A desszertekhez egyébként a magas cukortartalmú, édes - a tokaji és a későn szüretelt szőlőfajtákból készült - borok illenek. Bevált kísérő italai a pudingoknak, tortáknak, réteseknek.-Étkezés előtt, aperitifként pezsgővel, ribiszkeszörppel kevert pezsgőkoktéllal, Campa- rival kínáljuk vendégeinket - ajánlotta szakember -, mert ezek az italok jól megalapozzák az étkezést. A magas alkohol- tartalmú szeszeket, például a konyakot vagy a pálinkát tartogassuk az étkezés végére. Felszolgálhatunk azonban egy-egy finom ebéd vagy vacsora lezárásaként édes likőrféléket, gyomorkeserűt, Unicumot is. Bizonyos: az összeillő ételek és italok elfogyasztása után kellemes marad vendégeink közérzete. U. G.
