Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-14 / 292. szám

1996. december 14., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete A halásziak örömére Önfeledt pillanatok az udvaron fotó: gyóni gyula Jótékony célú rendezvény bevé­teléből, s ügyes kezű helyi vál­lalkozó áldozatkész munkájával született a közelmúltban Gyön­gyöshalász óvodájának új, sza­badtéri játékcsoportja. Az ötle­tes alkotásokat örömmel fogad­ták az apróságok, akik télen is szívesen hancúroznak rajtuk, anikor csak az időjárás engedi. Abasári tisztelgés püspöki szentmisével Márványtábla avatásával, szentelésével adóznak ma, szombaton az abasári római katolikus templomban a fél 11-kor kezdődő istentisztelet előtt dr. Mester István egykori egri teológiai tanár, érseki tit­kár, majd pápai prelátus, a Római Magyar Intézet igazga­tója, illetve a Szent István-za- rándokház építtetője, a Szent László Hadtest utolsó tábori lelkésze emlékének. A holta után hazahozott, s az Egri Bazilikában két esz­tendeje eltemetett, nemzetkö­zileg ismert jeles egyházi személyiség előtti főhajtást, kedves tiszteletadást összekö­tik a tavaly apáttá is kineve­zett abasári plébános - az el­hunyt egykori pártfogolja -, Papp Géza új papi méltósá­gába történő beiktatásával. A szentmisét Keszthelyi Ferenc váci püspök celeb­rálja. A ritka eseményre - mint értesültünk - még több magas rangú vendég is jelezte érke­zését.- n ­Borszövetségbe lép városunk A szőlős-boros városoknak eu­rópai szervezetük is van már, de ebből hazánk még mindig hi­ányzik. Ezt pótolandó hívták össze nemrégiben megbeszélésre Sopron, Balatonfüred, Bala- tonboglár, Eger, Gyöngyös, Kecskemét, Kiskörös, Kiskun­halas, Hajós, Pécs, Szekszárd, Tokaj, Villány, Badacsonyto­maj és Csongrád önkormányzat vezetőit, szakembereit - még az őszi budapesti találkozón felve­tett javaslat alapján - Sop­ronba. Városunk is elfogadta a meg­hívást, s mint utóbb értesül­tünk, az olaszországi buzdításra a résztvevők tanácskoztak is a Magyarországi Bortermelő Vá­rosok Szövetségének megalakí­tásáról. A terv megvalósításához előkészítő bizottságot választot­tak a régiók képviselőiből, akik az alapszabály készítéséhez már hozzá is kezdtek. S a meg­állapodás szerint 1997 tavaszán Tokajban már az alakuló ülésre kerítenek sort. Az új szervezet határozott tö­rekvése a magyar bor jó híré­nek helyreállítása a bel- és kül­földi kereskedelemben. Törőd­nek a hagyományok ápolásával, rendszeressé teszik szakmai összejöveteleiket, amelyeken megbeszélik gondjaikat, felada­taikat, ismertetik a legfejlettebb technológiákat, hogy a további­akban azokat is hasznosíthas­sák. További cél a bemutatók, s a - díjazással egybekötött - bor­versenyek rendezése, illetve népművészeti csoportok szere­peltetésével az idegenforgalom fellendítését is szolgálni. (gy-) Lesz-e gyöngyösi Black and Decker? A szakmájában nemzetközi hírű angol Black and Decker cég képviselői a közelmúltban fejlesztési szándékkal repültek hazánkba, s keresték fel ennek során mindenekelőtt Gyön­gyöst, ahol az elképzeléseiket ismertették, illetve az ezekhez szóba jöhető lehetőségekről tájékozódtak. Szabó Gyula polgármester társaságában a meglévő - je­lenleg nem igazán hasznosí­tott, mondhatni már azt is, hogy megszűnt - ipartelepeket vették szemügyre, a Pipis-he- gyi volt Izzóba, s a korábbi KA£V-gyárba látogattak. Mint az eközben folytatott eszmecseréről, s a későbbiek­ről megtudtuk a polgármester­től:: a látogatók nem találtak különösebb fantáziát a régi üzemek átalakításában, felújí­tásában, sokkal inkább az úgynevezett „zöldmezős” be­ruházást találták előnyösebb­nek. Szerencsére az önkormány­zat ehhez is ajánlhatott megfe­lelő területet a Városgondo­zási Rt. telephelyén. Itt transz­formátor-állomás található, megoldott a víz- és gázellátás, igen közel pedig a szennyvíz­vezeték is elérhető. A bejárás akár a jelenlegi kapun, akár egy másik oldalról, kevés rá­fordítással készíthető útról biz­tosítható, nem utolsósorban ehhez a telek is megosztható, leválasztható. Az angolok - bár nem nyi­latkoztak ez alkalommal, dön­tésüket későbbre, de még de­cemberre hagyták - kedvet mutattak a helyhez, ahol 10 ezer négyzetméter körüli új csarnokot létesítenének va­lami egyszerűbb összeszerelő munkához. S később esetleg ikresítenék az üzemet, az el­sőhöz hasonló méretű létesít­ménnyel bővítenék. A főbb ve­zetőket hoznák, a középszintű irányítókat és a beosztottakat toboroznák a Mátraaljáról. Ez utóbbiaknál nem igénylik a kü­lönösebb képzettséget, inkább csak betanításukra gondolnak. Ilyenfajta igényeik sajnos nem biztatnak komolyabban a városi - különben elég mérsé­kelt méretű - munkanélküliség enyhítésével. Foglalkoztatást inkább a környékbeli, s ke­vésbé felkészült állástalanok­nak ígérnek. Ez esetben pedig igencsak megfontolandó a vá­ros szóba került támogatása, nevezetesen a szükséges köz­műfejlesztés könnyítése, il­letve az iparűzési adó bizo­nyos kedvezménye. Hiszen ha a valószínű gár­dát bejárókból toborozzák, a városban reméltnél alacso­nyabb bér sem a helyi önkor­mányzatot gyarapítja az szja- val. Gyöngyös pedig jelenleg nincs abban a szerencsés hely­zetben, hogy más települések javát saját kárára is szolgálja. Másrészt ha módja lenne, akkor sem biztos, hogy tényleg segíthetne az angol cég megte­lepedésében. Mivel egész me­gyénk valahogy kiszorult az államilag preferált körzetek közül. Valószínű, hogy a kül­földiek ilyenformán a kétség­kívül előnyösebb Borsodot, vagy éppenséggel Szabolcsút választják terjeszkedésükhöz - noha Heves, ezen belül pedig Gyöngyös fővároshoz köze­lebbi elhelyezkedése, gyor­sabb elérhetősége sem utolsó szempont. Mindenesetre: az ügy még nincs lezárva. A hónap végéig sok minden történhet. Akár olyan is, ami mégis a város örömére lehet. (Gy. Gy.) A Lion’s Club „apostola” Ludasi gyermekek az ajándék amerikai zászlóval A Ludasról Amerikába elszár­mazott Varga József nem elő­ször akar segíteni egykori köz­ségén. Korábban - mint la­punkból már ismeretes -felsze­relt mentőautót ajándékozott a testvértelepüléssel, Detkkel együtt történő hasznosításra. Nem rajta múlt - sokkal inkább az önkormányzatok .szűkös anyagi helyzete miatt követke­zett -, hogy törekvésével való­jában az elképzeltnél sokkal ke­vesebbre jutott... Újabb próbálkozásával tá­volba szakadt hazánkfia több hónapig fáradozott szülőföldjén az ismert nemzetközi karitatív szervezet, a Lions’s Club nép­szerűsítésével, helyi erősítésé­vel. Mint elmondotta széles körben: a kimondottan rászoru­lókat - árvákat, mozgáskorláto­zottakat, s hasonló elesetteket - támogató mozgalom minden tehetősebb emberre számít ne­mes törekvéseiben. Kitől-kitől anyagi lehetősége, lelkiisme­rete szerint várja az adományo­kat, amiket azután - központi szervezéssel - szétoszt. Ilyen­formán különféle segédeszkö­zöket is juttat azoknak, akiknek szükséges, segély táborokat te­remt, ott és úgy könnyít a sze­rencsétlenek sorsán, ahol és ahogyan tud. A Mátraalján már eléggé is­mert alapszervezeten kívül to­vábbiaknak a létrehozását is szeretné Varga József, s ebben - nem titkolja - mindenekelőtt a gyermekkorának színhelyén, környékén élők csatlakozására számít. Figyelemfelkeltésnek, emlékeztetőnek szánta ehhez újabb kedves ajándékait, azt a Fehér Ház kupolájában is fel­húzott két amerikai zászlót, amiket Mory Hankinson köz­benjárására, s Robert L. Ehrlich szenátor kérésére a gyöngyösi székhelyű Mátrai Lion’s Club­nak, illetve Ludas községnek adott át nemrégiben. A szervezethez már ötesz­tendős tagságával kötődő ame­rikai magyar a kapcsolatfelvé­telhez két címet is adott az ér­deklődőknek. Az egyik ludasi, a Fő tér 1. szám alatt, a 37-es körzet 362-043-as telefonjával. A másik pedig: The Intematio- "nal Association of Lion’s Club, of Hamlin, NY. 14456 - USA. S most kíváncsian várja, hogy lesznek-e jelentkezők. (-ni) Nagyrédeiek - afrikai esten A Három testőr Afrikában című film vetítése után is a „fekete kontinensen” maradnak a nagy­rédeiek ma, szombaton. A mo­zielőadást követően Pócs Ta- másné Afrika-kutató a Muskátli étteremben tart előadást a föld­részről, majd eredeti struccva- csorát, s zenés-táncos mulatsá­got élvezhetnek az érdeklődők. Ünnepvárás Szent Istvánnal A gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola december 19-én 15 órától tartja karácsonyváró műsoros össze­jövetelét. Az ünnepségét - a millecentenáriumi programso­rozat zárásaként - Szent István köszöntésével is egybekötik. Mátrai segítség pécsi csecsemőknek A gyöngyösi Vakvilág Szeretet­szolgálat Alapítvány immár a 10. oxigénmonitorral segíti az ország kórházait a koraszülött csecsemők szeme világának megmentésére. A legújabb mű­szert december 18-án adja át az alapítvány vezetője, Wohlmuth Lászlóné a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem - három megyét kiszolgáló - Gyermekkliniká­jának. Önkéntesek ludasi véradása A Vöröskereszt és az Egri Vér­transzfúziós Állomás ma, szombaton Ludason szervez akciót az önkénteseknek. A pol­gármesteri hivatalban fél 9-től fél 1 óráig várják a jelentkező­ket. Visontán adják az idős embereknek December 17-én a visontai ön- kormányzat a községi Művelő­dési Házban látja vendégül a te­lepülés idős embereit, s a há­zaspároknak három-, az egye­dülállóknak kétezer forintos pénzajándékkal kedveskedik a közelgő ünnepek derűsebbé té­telére. Együttesen közel 700 ezer forint kerül így kiosztásra, amit óvodások és iskolások mű­sora tesz emlékezetessé. Nem minden szobrász születik A Jem örökölte ritka tehetsé- 1V gét, apróbb gyermek korá­ban véletlenül sem hajlott a keze igazából a, ceruzára. A rajznál, de még az egyszerű írásnál is nehezen engedel­meskedett. Ha a bátyja nem olyan ügyes, hogy a tanárnője, néhai Balázs Benjáminné - Piri néni - még jócskán fel­nőttkorában is emlegeti, aligha szánja rá magát, hogy ver­senyre keljen vele. A gyöngyösi Hegedűs István szobrász ma derűsen idézi ilyenformán az indulását, s hozzáteszi: neki is van elég oka közös pedagógusukat emle­getni, hiszen sokat köszönhet egykori oktatójának. Mindeddig szunnyadóit haj­lamának felismerése, s tudásá­nak céltudatosabb fejlesztése vitte rá, hogy farigcsáljon is. így csinált már 13 évesen - meséli nevetve - gyereket is. Fából. Máig őrzi, noha azóta sokszorosan felülmúlta. Mi­közben sok más munkája kül­földre is elkerült, ez a kedves, kezét, lábát mozgató figura fél­tett kincsei között ragadt... A pályaválasztás táján óva­tos szülei féltették a művészi pályától. Ezért a híradástech­nikai technikumba jelentke­zett. Kétévi kínlódás után abba is akarta hagyni, aztán csak rá­szánta magát arra, hogy befe­jezi. Mivel így Budapesten maradhatott, s további lehető­ségekből válogathatott. Sok egyebet Hegedű utcai remek kollégiumuktól is megkapott, a többit pedig a múzeumok, sza­badiskolák kínálták számára. Bejutott a Dési Huber István Képzőművészeti Körbe, s isme­retségbe, barátságba került La­borcz Ferenc szobrásszal, majd az utódjával, ifj. Pál Mihállyal. Utánuk meg Marosics István­nal. Egyaránt rengeteget for­máltak rajta, a Kaesz Gyuláról elnevezett szakiskola pedig - ahol csupa érdekes foglalko­zást tanítottak - még megtol­dotta, amit tőlük kapott. Már felnőttként - s fizetett segéd­munkásként - dolgozott a tan­műhelyben, s az elméleti isme­retekből külön engedéllyel vizsgázott a tanulók között. Eredeti szakmájában mind­össze egy esztendeig maradt, a Duna-parti évtized többi részét fa mellett, asztalosműhelyben, faragással, díszítéssel is fog­lalkozó emberek között töltötte. S Gyöngyösre visszakerülve sem foglalkozott a híradás- technikával, sok mindent csi­nált, amíg teljesen meg nem ál­lapodott hivatásánál. A rend­szerváltás óta vállalkozó. Nem nevezi magát alkotóművész­nek, noha diploma nélkül sem kevesebb annál. Pompásan elsajátította, amire tanították a szobrászok, a szabadegyetemek előadói, s a főiskola tanárai is, akiknek óráira be-belopták a pajtásai. Elsősorban az egyház a meg­rendelője, s főleg a helyi apát­plébános, dr. Nagy Lajos a me­cénása, menedzsere. Segítsé­gével jutottak el munkái a leg­különbözőbb településekre. Az első nagyobb figyelmet talán a szülővárosának Szent Bertalan-templomában helyet kapott betlehemi kompozíció - Mária, József, s a jászolos Jé­zus - keltette. A Szent Erzsé­bet-templomban a magyar szentek csoportjából Istvánt, Boldog Gizellát és Imre herce­get faragta ki, míg 2000-ig Lászlóval, Margittal, Gellérttel folytatja a sort. Az idei ezüstva­sárnapon avatják ugyanitt 13 darabos domborművét Krisz­tus feltámadásának tanúságte­vőiről. Heves nyáron felszen­telt új templomában 15 stáci­ója és korpusza, Detken az or­gona elülső fala emlékeztet míves mesterségére. S húsvétig a mátraházi kápolna bejáratát díszíti majd Szent Ferenc éle­tének epizódjaival, táblákon. A hars a kedvence, de a dió- és a madárcseresznyefát is kedveli. Van belőlük mindig, s a szerszámok - közöttük a maga készítette vésők - sem hiányzanak hozzá. Megjelent már több csoportos kiállításon, volt egyéni tárlata is - de job­ban szereti apró műhelyét a szülői ház udvarán. Itt tölti az idejét legszívesebben. Fara­gott kőből is, de a ridegebb-hi- degebb anyagnak elég hamar hátat fordított. A fa maradt számára a legkedvesebb. Azt mondja, hogy a puszta illata is gyönyörűség neki. (gyóni)

Next

/
Thumbnails
Contents