Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-05 / 258. szám
2. oldal 1996. november 5., kedd Megyei Körkép Dühöngósarok Nem volt fizetés a kórházban Ez így persze nem teljesen igaz. Csak azok nem kapták meg időben - a múlt pénteken - a járandóságukat, akik továbbra is a pénztárban szerették volna felvenni a bérüket az egri kórházban. Dr. Ertsey Csaba, a Markhót Ferenc Megyei Kórház igazgató-főorvosa elmondta: április óta valamennyi dolgozójuk köteles bankszámlát vezettetni. Ezt a rendelkezést - amelyet a Kollektív Szerződés is tartalmaz - azért hozta az intézmény vezetősége, mert ezzel jelentős költséget takaríthatnak meg. Nem kell a rendészeket fizetéskor más munkaterületről átvezényelni, nem kell páncélautóval szállítani a pénzt, nem kell azt tasa- kolni. Kizárólag azok kaphatják meg hagyományos módon a bérüket, akik - szám szerint tízen - írástudatlanok az alkalmazottak közül. Ám mintegy százötvenen idegenkednek attól, hogy kártyával kérhessék ki fizetésüket a banktól, ezért is ragaszkodnak a pénztároshoz. Sosem lesz rend, ha valamilyen eszközzel ki nem kényszerítik ezt - foglalhatjuk össze, amit az igazgató-főorvostól hallottunk. Ezzel az intézkedéssel egyébként - hogy csak 6.-án kapják meg bérüket a konzervatívok - az érdekképviselet is egyetért. Aki időben szeretné látni a pénzét, kérjen kártyát. Akkor már 29-én a kezében érezheti jussát. (négyessy) Sziréna Borjú, telefon...- minden kapós (Folytatás az 1. oldalról) Az Egervin Árnyékszalában lévő pincészete előtt parkoló ZUK kisteherautó vezetője egy darabig nem hallgathatja kedvenc rádióműsorát. Húszezer forintot érő rádiós magnóját ugyanis ismeretlen tettes időközben kiszerelte. „Hanghordozó” nélkül maradt az a Nokia mobiltelefon-tulajdonos is, aki Eger egyik éttermében az asztaláról „hagyta" ellopni a készülékét. Kára nyolcvanezer forint. Verpelétről tett bejelentést egy kukoricatermesztő. Négy mázsa - 12 ezer forintot érő - kukoricáját törte le előtte ismeretlen tengerihántó. Felnémeten a kocsma elől tűnt el egy páciens kerékpárja. Lám, volt, aki még józanul fel tudott ülni rá... Biztonság 600 ezer forintért (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a polgármester megjegyezte: Magyarországon is hatékony lenne a seriff-rendszer, azaz az önkormányzatok alá rendelt közbiztonság. Mivel a döntés parlamenti hatáskörbe tartozik, így ők nem tehettek mást, mint hogy életre hívták a polgárőrséget és kiharcolták a második helyi rendőr szolgálatba állítását. A polgármester beszámolóját Tar István őrnagynak, a kiskörei rendőrőrs parancsnokának a tájékoztatója követte. Mint elmondta: a községben történt bűncselekmények sorában a vagyon elleniek dominálnak, s jellemző a szervezettség és az erőszakosság. Az okot elsősorban a munkanélküliségben, illetve a baráti összefonódásokban kell keresni. Tavaly 105 bűncselekményt regisztráltak, de feltételezhető, hogy számos esetet a lakosság nem iá jelentett a hatóságoknak. A helyzetet súlyosbítja, hogy három rablás, továbbá önbíráskodás és okirat-hamisítás is színezte a bűncselekmények listáját. A felderítettség aránya csupán 50 százalékos volt. Áz őrnagy hosszasan ecsetelte az okokat: a rendőrség rossz helyzetét, a kevés járőrt, az egyre csökkenő gépkocsi-használati lehetőséget. Hangsúlyozta azt is: persze, ez nem mentesíti őket attól, hogy minél jobb felderítési arányra törekedjenek, mert a bűnözés megszüntetésének ez az egyetlen hatékony módja. Ezek után a település polgármestere a meghívott vendégeket kérte arra: mondják el, milyen megoldást látnak a köz- biztonság javítására. Mint előzőleg kifejtette: az önkormányzat is tett lépéseket, de egyelőre ezek a kísérletek kútba estek. Több biztonságtechnikai céget is megkerestek, s a veszélyeztetett objektumok őrzését kérték tőlük. Ám a tarifa igen borsos volt: havi 600 ezer forintért vállalta volna négy ember áz őrzést, ez éves szinten nyolcmilliós kiadást jelentett volna. Ezt természetesen a község nem tudta vállalni. Ugyanakkor arra a veszélyre is kitért a falu vezetője, hogy a határban betakarították a terményt, így a notórius tolvajok télire várhatóan beszorulnak a faluba, s itt folytatják „áldásos” tevékenységüket. Ezután ismertették a legújabb döntést: a munkaügyi hivatal hozzájárult két közhasznú munkás biztonsági téren történő foglalkoztatásához. Ennek eredményéről egy hónapi próbaidő után számolnak majd be. Szuromi Rita A számlák és a mérlegre tett mérőóra Erdőtelek és Tenk vitája az önkormányzati vízfogyasztásról (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a mértékét nem fogadja el a tenki vezetés, amely április 30-ig mintegy 900 ezer forinttal fizetett kevesebbet. Ők ugyanis csak havi 35 ezer forint értékű fogyasztást ismernek el. Ez volt hát az oka, hogy az erdőtelkiek közös testületi ülést kezdeményeztek, amelyen végül is úgy döntöttek: a két testület tagjaiból egy öttagú bizottságot alakítanak, s ez 1994. április 1-jéig visszamenőlegesen megvizsgálja a vízmű működését, majd javaslatot tesznek a vita lezárására.- Bízom benne - folytatta az erdőtelki polgármester -, hogy a tenki önkormányzat végül is kifizeti a fogyasztásmérő óra által kimutatott és elfogyasztott víz árát. Annál is inkább, mert erre már önköltségi áron hajlandóságot is mutatott. *- Annak idején, 1993-ban úgy volt, hogy mi is belépünk a megyei vízmű rt.-be. Ám, mivel közös a vízmüvünk Erdőtelekkel, s ők azt mondták, hogy így sokkal olcsóbb lesz a víz, megváltoztattuk a szándékunkat. Végül is csábító volt - s azóta is örülünk neki -, hogy 41 forintot kell fizetni a víz köbméteréért - emelte ki az ügy hátterét Török Margit, Tenk polgármestere. - Ezzel nincs is gond, ám az ön- kormányzati fogyasztás mértéke - ami gyakorlatilag a közkifolyókon és a tűzcsapokon fogyasztott víz mennyiségével lehetne egyenlő - egyik hónapról a másikra többszörösére növekedett. Korábban a legnagyobb fogyasztás ára egy évre 105 ezer forint volt, ami egy idő után 300 ezer forintra emelkedett. Később, 1995-ben a 23 közkifolyóból folyamatosan leszereltünk 14-et, s ennek köszönhetően két hónapra már csak 70 ezer forintos számlát kaptunk. Igen ám, de az elmúlt év októberi és novemberi fogyasztásunk, amelynek a számlája januárban érkezett meg, ismét csak 380 ezerre volt kiállítva. Ezt nem akartuk kifizetni, s ma is vitatjuk az összegét, mert azóta is ilyen nagyságrendű számlák érkeznek. Nem beszélve arról - s érdeklődésünkre erről a szakemberek is így nyilatkoztak -, hogy jogalap nélküli az erdőtelkiek igénye, mert vízmérőhelyként nem lehet megállapítani a község határában beépített vízmérő órát, ugyanis ebben nem állapodtunk meg. Én is bízom abban, hogy a két önkormányzat közös bizottsága pontot tesz a vita végére, és a későbbiekben sikerül úgy szabályozni a vízmű közös üzemeltetését, hogy olcsó is maradjon a víz, s az önkormányzatoknak se jelentsen nagy terhet a számlák kifizetése... (h. budai) Az ÉRÁK öt éve: három megyében 14 ezer új szakképesítés Képzés, nemcsak munkanélkülieknek Fél évtized nem hosszú idő, mégis jelentős eredményeket hozott a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és Átképző Központnak. Az 1991 óta működő intézmény bizonyította létjogosultságát, hiszen Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a segítségükkel csaknem 14 ezren szereztek különböző szakképesítést. Ezek közül korábban több mint 10 ezren munkanélküliek voltak, de azóta már sikerült elhelyezkedniük. Az országban levő kilenc átképző központ között az ÉRÁK jövője is biztosított. Tegnap péntekig tartó eseménysorozatot kezdtek Miskolcon az északi régió munkaügyi szakembereinek és a szakminisztérium képviselőinek részvételével. Szó volt a gazdaság és a szakképzés helyzetéről, a foglalkoztatáspolitikáról. Mint Andó Pál, az ÉRÁK marketingmenedzsere a Heves Megyei Hírlap munkatársának elmondta: világbanki hitelből, a nyugat-európai piacgazdasági modell alapján hívták életre elsőként hazánkban az ÉRÁK-at, mint felnőttképzési intézményt. A gazdaság szinte minden területéhez kapcsolódnak: az ipar, az elektronika és az informatika, a vállalkozás és a szolgáltatás, valamint a- humán erőforrás fejlesztése a céljuk. Ezekhez megfelelő szakmai háttérrel rendelkeznek. Az ÉRÁK megalakulását követően Egerben irodát hoztak létre, amely ma is eredményesen működik. Phare-támogatás- sal rehabilitációs forrásközpontként is tevékenykedik. A hátrányos helyzetben levő embereket és a csökkent munkaképességűeket segítik, tanácsokkal látják el. Az ÉRÁK ma már Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében olyan képzési hálózatot alakított ki, amely jó alapul szolgál a következő évek feladataihoz is. így a jövőben nemcsak munka- nélkülieknek kínálnak képzési lehetőséget, hanem azoknak is, ■ äkiket' foglalkbztatnak, de szeretnének új szakmát tanulni, elsősorban munkahelyük megtartása érdekében. Ezt a minőség javításával kívánják elérni. (m. k.) Bál a leleszi gondozottakért Első alkalommal rendeznek jótékonysági bált Tarnaleleszen: erre szombaton kerül sor a helyi kisvendéglőben. A bál teljes bevételét a tamaleleszi szociális otthon szépítésére, a megkopott bútorzat cseréjére fordítják. Az ötlet és a megvalósítás is Kurtámé Bozó Mária gondozónő nevéhez fűződik. Megkereste a helyi és szomszédos községek vállalkozóit, akiknek többsége azonnal támogatta az ügyet. Az otthon számlájára eddig több mint kétszázezer forint folyt be. Mivel még a vacsoraasztaloknál maradt hely, így szívesen látnak érdeklődőket, akik a belépő ezerforintos összegét szívesen ajánlják erre a nemes célra. A bál vendégei - Blaskó Balázs és Saárossy Kinga, az egri Gárdonyi Géza Színház művészei - gondoskodnak majd a jó hangulatról, a talpalávalót pedig a szentdomonkosi zenekar biztosítja. A vacsora fő étke szarvaspörkölt lesz, s természetesen nem maradhat el a tombolahúzás sem. A szociális otthon dolgozói remélik, kezdeményezésük követőkre talál. K. M. Szabálytalanságból gázmérgezés (Folytatás az 1. oldalról) Tari Gyula - aki egyébként a Nógrád megyei község köz- tiszteletben álló polgármestere volt, s aki haláláig a lőrinci mezőgazdasági szövetkezet elnöke, illetve a helyi földkiosztó bizottság vezetője volt - a heteken át tartó gondos orvosi kezelés ellenére meghalt, felesége és a tragédiát túlélt két fogadott gyermek azóta felépült. A Tari család házából elszállított kazán laboratóriumi vizsgálata során kiderült, hogy a gyártó cég, jelesül a budapesti Globintern Kft. nem a szabványban előírt égővel szerelte fel a készüléket. A szabványban megjelölt, úgynevezett fésűs égő helyett, miután az nem volt raktáron és a pótlás késett, konvektoros, úgynevezett csőégőt szereltek be. T. Tibor, a gyártó cég felelős vezetője szerint kísérleti kazánokról volt szó, s állítása szerint ezek értékesítéséről ő nem is tudott. Több tanúvallomás szerint viszont semmit nem tett azért, hogy a kísérleti darabok ne kerüljenek ki a vevőkhöz. A sziráki kazánon túl a rendőrségi vizsgálat során a gyártó cég, valamint a hét hazai gázszolgáltató központ segítségével egyetlen hétvégén beszedték a hasonlóan szabálytalanul szerelt, de még be nem üzemelt kazánokat. Osz- szesen 11 ilyen készült, s bármelyik okozhatott volna a szi- rákihoz mérhető tragédiát. A NAT és a tankönyvpiac Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola 2. Sz. Gyakorló Általános Iskolája és Gimnáziuma, valamint a Heves Megyei Pedagógiai Intézet szakvezetői, illetve szaktanácsadói a helyi tantervek kidolgozásához szeretnének segítséget nyújtani a pedagógusoknak. „A NAT és a tankönyvpiac” elnevezésű rendezvényen november 6-án, délután negyed egytől a gyakorlóban a regionális gazdasági földrajz tanításával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, majd negyed 3-tól az új tankönyvcsaládok bemutatására kerül sor. Ipari parkot létesítenek Hatvanban Megépül-e a várost elkerülő útszakasz? Bár földrajzilag kedvező helyen van Hatvan és a 11 települést magában foglaló térség, ennek ellenére gyenge a vállalkozói kedv: kevés működőtöké érkezett eddig. Az önkormányzat erőfeszítéseket tesz, hogy ezen változtasson. A szomszédos Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyével már felvették a kapcsolatot. Emellett ipari és innovációs parkot létesítenek. Minderről tegnap esett szó Egerben, a megyei közlekedési klub novemberi rendezvényén. Takács Péter, a hatvani városgazdálkodási iroda vezetője elmondta: 1960 és 1990 között a Zagyva-parti városba nagyipar nem települt. így jelenleg kevesebb a gazdasági válságjelenség, mint más településeken. A konzervgyár átalakult, a Mátra Cukor Rt. viszont francia tulajdonba került. A térségben 3422 nyilvántartott munkanélküli van, 390 gazdasági társaság és 1520 egyéni vállalkozó működik, amely közepes színvonalat jelez. Két évvel ezelőtt az önkormányzat innovációs és ipari park kialakítására rendezési és üzleti tervet dolgozott ki. Pályáztak az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, a területfejlesztési tanácsnál, így a park kialakításának első üteme 28 millió forintos költséggel jövőre elkezdődik. Főleg a kis- és középvállalkozóknak szánják. A város már a ’80-as évek második felében felemelte szavát az M3-as autópályára tervezett használati díj ellen, mert az nagyban sújtja a hatvaniakat. Ez a vita máig is tart: az ön- kormányzat jelenleg is párbeszédet folytat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal. A városon áthaladó forgalom ugyanis jóval meghaladja az átlagos terhelési szintet. Négy tervváltozat készült, amelyek közül a legelfogadha- tóbbnak tűnik a 32-es főút - különböző hidakkal történő - ösz- szekötése a 21-es út csomópontjával. Ez - a jelenlegi árakon - 1,4 milliárd forintba kerülne. Az egyeztetést a tárcával várhatóan a jövő év februárjában zárják le. Fűtött folyosón a medencétől... - Elkészült az egri strandon a medencét a kertészházzal összekötő folyosó „téliesítése”. A 35 méter hosszú folyosón padlófűtés működik, de más korszerűsítést is elvégeztek: új helyet kapott a férfi és női öltöző. fotó: perl marton (mentusz)
