Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-26 / 276. szám

4. oldal Horizont 1996. november 26., kedd Büntetések a Styx stiklije után Baja Ferenc: „Meg kell teremteni a környezetvédelem tekintélyét” Midőn elolvastam Moldova György: Magyarország szennybemenetele című riport- kötetét - amely a környezetvé­delem honi helyzetét, illetve a legszebb tájainkon elburjánzott szemétfekélyeket mutatja be -, nem hittem volna, hogy a leír­tak után valami újat produkál­hat az élet. S lám, nem is olyan sokáig kellett várni: alig egy jó esztendeje, hogy kirobbant a Styx-ügy. Szennybemenetelünk újabb stációja a miskolci székhelyű Styx Kft.-hez - pontosabban annak nyolc vezető, illetve be­osztott munkatársához - kötő­dik. Mint az azóta is tartó - s mára befejezéséhez közeledő - környezetvédelmi és rendőrségi vizsgálat kiderítette, a társaság „...engedély nélkül és a vonat­kozó meghatározott, szigorú feltételek be nem tartásával vett át nagy mennyiségű, olajjal szennyezett, veszélyes hulla­déknak minősülő anyagot azzal, hogy elszállítja az ártalmatlaní­tásra feljogosított szervezet­hez." Ebből azonban az lett, hogy ezeket az anyagokat illegális módon, szakszerűtlenül tárol­ták vagy rakták le tizenkét kü­lönböző helyre - így például Füzesabony közelébe -, s ezzel nagymértékű talaj-, illetve kör­nyezetszennyezést követtek el. A helyszíni ellenőrzés során a felügyelőség -szakemberei az érintett helyeken például olyan mértékű talajszennyezést ta­pasztaltak, hogy II. fokú kárel­hárítási készültséget kellett el­rendelni. Az ügyben mind a Styx Kft.- t, mind pedig a vele kapcsolat­ban álló cégeket - miután meg­szegték a veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos nyil­vántartási, bejelentési, szállí­tási és ártalmatlanítási kötele­zettségeket - bírsággal sújtotta az illetékes felügyelőség. Így a Styx Kft.-t 38 millió, a MÓL Rt. füzesabonyi telephelyét egymil­lió 50 ezer, miskolci telephelyét hétmillió, a kazincbarcikai BorsodChem Rt.-t 20 millió, a tiszaújvárosi Tisza Erőmű Rt.-t 80 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. A miskolci sajtótájékoztatón hangzott el továbbá, hogy azóta két újabb eset történt: az Aggte­leki Nemzeti Park területén - a világörökség tetején - fekvő, egyik elhagyott kőbányában mintegy 290 tonna darabos, il­letve porladó aszfalttörmelékre bukkantak. Sátoraljaújhelyen pedig a korábban egy buda­pesti bérházban tevékenykedő- D. Aladár üzelmeire derült fény: a vízi aranymosásra ki­adott engedéllyel rendelkező férfi - mint elhangzott - mesz- szire elkerülte a patakokat, fo­lyókat. Ehelyett rokonai házá­ban - saját „kémiai” recept alapján - bontott áramkörök­ből, illetve alkatrészekből sav­val nyert ki mintegy 36 gramm nemesfémet. Az eljárás után megmaradó 6-800 liter elegyet egy kiszáradt patakmederbe ön­tötte ki. Mindkét ügyben kör­nyezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése miatt in­dult eljárás. Az ismertetett esetek kap­csán hívta fel a figyelmet a tör­vényi változásra Baja Ferenc miniszter. Mint utalt rá: a ható­ságok eddig csak a konkrét környezetszennyezést szankci­onálhatták, ma viszont már a veszélyeztetettség ténye is szi­gorú büntetést von maga után. Ez azért is lényeges elem, mert- mint a miniszter kiemelte - „meg kell teremteni a környe­zetvédelem tekintélyét..." (szilvás) A perifériára szorult értelmiségi létformája „öröklődik” Magyarországon Örök érvényű Cseh Tamás-dalok az egri főiskola pinceklubjában „Amit a Bereményiék nem írtak meg, azt nekünk kellene elmondanunk” „Levél nővéreimnek” címmel tartott két fiú Bereményi Géza-Cseh Tamás szerzői es­tet az egri főiskola pinceklub­jában. De nemcsak egysze­rűen énekelnek: eljátsszák és előadják, belülről jövően át­adják a dalokat a közönség­nek. Megdöbbentően hiteles és őszinte minden mozdulat, gesztus, arcrándulás. Hajdúk Károly Szentesen negyedikes, dráma tagozatos gimnazista, Horváth Csaba pedig az egri főiskola elsős kommunikáció­történelem szakos hallgatója.-Hogyan készült ez az elő­adóest? Károly: - Tavaly még Csaba is Szentesen tanult, és sokszor ze­néltünk együtt. Cseh Tamás da­lai nagyon sokat jelentettek ne­künk, ezért kezdtük el műveiket játszani. Négy hónapig próbál­tunk, aztán a múlt év decembe­rében elküldtünk Tamásnak egy videofelvételt a műsorról. Tetszett neki, egy kétoldalas el­ismerő levéllel válaszolt. Azóta többször találkoztunk, és barát­ság alakult ki köztünk. .-Cseh Tamásról sokan azt mondják, hogy a saját nemze­dékének képviselője, szimbó­lum. Azoké a perifériára szo­rult, keserűen bohém értelmi­ségieké, akik a hatvanas-hetve­nes években egyik albérletből költöztek a másikba, a kettő kö­zött pedig józanodtak és berúg­tak, kétségbeestek és lázadoz­tak, sírtak és reménykedtek. Mit mond nektek ma Bereményi Géza és Cseh Tamás? Károly: - Mi Cseh Tamással már úgy találkoztunk, mint le­gendával. Aztán a ’90-es Új da­lokat, vagy a Levél nővéremnek 2. című lemezt hallgatva érez­tük, hogy ezek a szövegek ró­lunk, a mi korunkról szólnak. Másrészt azt is mondhatnám, hogy az a fajta értelmiségi lét­forma, amiről beszéltél, Ma­gyarországon „öröklődik”. Csaba: - Tamás helyzetjelenté­seknek nevezi az albumait: mindig az adott kor hangulatát, érzéseit adják vissza. De ezek általános érvényű érzések és helyzetek. A régi dalok több­sége igaz ma is. A Csengey Dé­nes által írt ’88-ás Mélyrepülés című lemez főhőse, Novák - szintén kallódó, lázadó értelmi­ségi — ül a Jégmadárban, és közben egy ballonkabátos férfi felemel egy telefont (mindenki tudja, kik voltak akkor a „bal­lonkabátosok”). Ma ugyanez a férfi egy mobiltelefont vesz elő a zsebéből. Ennyi változott.-A műsorotok vége felé éne­keltetek egy dalt az Antoine és Désiré című albumról: „Mi ket­ten bebizonyítottuk most itt, hogy igenis érdemes.” Érde­mes? Károly: - Ide sok kérdőjelet kellene rakni. Nem tudom, mondhatunk-e ilyet, hogy ér­demes. Csaba: - Nem mondjuk. Tesz- szük.-Mit „tesztek" a jövőben? Károly: - Van jó pár saját szá­munk. Nem lemezért, sikerért zenélünk. Hanem hogy mond­junk valamit. Talán amit Bere­ményiék még nem írtak meg, azt nekünk kellene elmonda­nunk. (Jónás) Milliókig érnek a boldogi lángok? (Folytatás az I. oldalról) A megjelölt helyszínre hajtok. Itt áll Boldog egyik ismert vál­lalkozójának, L. Jánosnak a családi háza. Illetve... Túlzás, hogy áll. Már messziről feltűnnek a ro­mos falak, a megfeketedett, halszálkaszerű tetőlécek, az égbe nyúló csupasz kémények. A látvány sokkal inkább vi­lágháborús filmkockák épület­torzóira, mint egy be sem kap­csolt tévékészülék zárlatából keletkezett tűz következménye­ire emlékeztet. Pedig - tudom meg Olasz Sándor tűzoltó őrnagytól, a hatvani egység parancsnoká­tól - a háziak szerint utóbbi következtében maradt fedél nélkül a család. Egyáltalán nem mellékes körülmény, hogy a szerencsét­lenséget megelőző napon, no­vember 19-én, kedden L.-ék szerződést kötöttek a Provi­dencia Biztosítóval. A doku­mentum szerint a száz négy­zetméteres - jellegzetesen „boldogi" - manzárdtetős épületet 5,5 millió, a mellékhe­lyiséget 1 millió forintra érté­kelték. A kockázatviselés 20- án 0 órakor kezdődött. Hajnali fél háromkor pedig felcsaptak a lángok. Az időpontok nemcsak a lakásbiztosítás szempontjából fontosak - állítják a hivatásos tűzoltók. A pletykák nyomán többen megkérdőjelezhetik ténykedésük hatékonyságát is. Olasz Sándor szerint a mel- lékzöngék rossz fényt vetnek egész testületükre.- Amikor a helyszínre ér­keztünk, a tulajdonos megkér­dezte: hol maradtunk idáig? - eleveníti fel az emlékezetes éjszaka történéseit az oltást irányító szolgálatparancsnok, Kókai István tűzoltó törzs- zászlós. - Az utcán is többen a szemünkre vetették, hogy kés­tünk. Tény, hogy amikor oda­értünk, a vakolat már levált, több helyiség mennyezete le­szakadt, a tető teljes terjedel­mében égett, s a szomszéd épü­let fala is meleg volt. A lakók kerti locsolótömlővel próbál­ták megfékezni a tüzet. Kókai István régi „moto­ros” a szakmában, korábban évekig Budapesten szolgált. Mint mondja, látott már egyet s mást. Elsődleges értékelése szerint a boldogi eset egyik furcsasága: amikor a három autóval az égő házhoz értek, a szemrevételezéssel felmérhető károk alapján az épület már jóval régebben lángolhatott, mint amennyi idő a riasztás óta eltelt. Nagy tűz kellett eh­hez - teszi hozzá. Olasz Sándor papírról re­konstruálja a történteket.- Szerencsére a központ számítógépéről percre ponto­san „lekérhetők” az időpon­tok. Hajnali 3 óra 11 perckor érkezett a riasztás. A fecsken­dők 3 óra 13-kor indultak, s 3 óra 24 perckor érkeztek a helyszínre. Rövidesen én is ott voltam a tűzvizsgálóval együtt. Érthetetlen, miért vá­dolnak késéssel minket? Kínos ez, mivel az embereink fele boldogi, s így őket „piszkál­ják” nap mint nap, alaptalanul. A boldogiak helyismereté­nek is köszönhető, hogy a gépkocsik hamar a helyszínre értek. De hol voltak a máskor- például versenyeken - oly sok dicsőséget szerző önkénte­sek? Kókai István - akit a helyszínen ért a reggeli váltás- eggyel sem találkozott... Az oltással hamar megbir­kóztak, így az időközben megérkező jászberényieket visszaküldhették. A kármentést civilekkel folytatták. E ténykedés a jövőre nézve kiemelkedő fontosságú. Pél­dául azért, hogy megállapít­hassák: valóban okozhatta-e az órák óta kikapcsolt televí­zió a tüzet? A készülék abban a szobában volt, ahol a tulaj­donos fia aludt; szerencsére felébredt, így senkinek nem esett baja. Az elektromossági szakértők jelentése - amelyet éppen ottjártamkor juttattak el a tűzoltóságra - viszont szinte teljesen kizárja annak lehető­ségét, hogy a tévében keletke­zett rövidzárlat lehetett a ba­jok forrása. Megtudom azt is: a bizto­sító helyi fiókjának vezetője csütörtökön igazolást kért a történtekről, hogy ennek alap­ján dönthessenek a továbbia­kat illetően. A tűzoltóság azonban nem adott ilyen do­kumentumot', „Úgyis itt van­nak a pesti szakértők” - mondta képviselőjük -, „jöjje­nek be, mert beszélnem kell velük.” Ám a fővárosiak siet­tek, s nem tettek eleget az invi­tálásnak. Másnap a károsult is hasonló kéréssel állt elő, de ő sem kapott igazolást. A Providencia Biztosító hatvani kirendeltségénél Ka­tona Imre fiókvezető nem nyi­latkozik. Illés Lászlóhoz, a miskolci igazgatóság vezető­jéhez irányít, aki szintén nem mond érdemlegeset, viszont elküld Kelemen Sándorhoz, a budapesti központ szakértőjé­hez. Tőle megtudom: vizsgál­ják a szerződést és a tűz kö­rülményeit. Kifizetés nincs, a továbbiakról néhány nap múlva kérdezzem. Utolsó beszélgetőtársam a károsult, L. János. Gondjain aligha enyhít érdeklődésem.- Egyelőre nem nyilatko­zom - mondja a telefonba. - A végén úgyis minden kiderül. Ám azt nem szeretem, ha meghamisítják a tényeket.- Kikre gondol?- Nézze, amennyiben egy nehézkes IFA Hatvanból 11 perc alatt ideér, akkor az nem IFA, hanem helikopter. Tari Ottó Mesék birodalma Közeledvén a téli ünnepekhez, a legtöbb szülőnek talán a legnagyobb gondja: mivel lepheti meg gyermekét. Ezért - ingyenreklám nélkül - említjük meg annak a debre­ceni könyvkereskedőnek a ne­vét, aki 70-80 százalékos en­gedménnyel juttatott el szép kötésű mesekönyveket, isme­retterjesztő albumokat a felső- tárkányi Fő úti óvodába is. Köszönet ezért a Tóth könyvkereskedésnek. Az ő pél­dáját követhetnék még néhá­nyon a szakmában. (b. k.) Olcsóbb kötetek Felsőtárkányban fotó: perl Sikeres bál Gyöngyöspatán A hét végén sikeres jótékony- sági bált rendeztek Gyöngyös­patán, a művelődési házban. Molnár Károly polgármester lapunknak elmondta, hogy kö­zel kétszázan ropták a táncot a reggelig tartó mulatságban. Sok helybeli és gyöngyösi cég, vállalkozás és magánem­ber csatlakozott a nemes célo­kért meghirdetett bál sikeréhez. Bár az elszámolás még tart, annyi már bizonyos, hogy több mint 200 ezer forint gyűlt össze, amellyel az általános iskola szemléltetőeszköz-tárát és a tervezett számítógépparkot sze­retnék bővíteni, illetve kiépí­teni. Megtudtuk továbbá, hogy svédasztalos vacsorával várták a támogatókat, és pihentetésül humoros, játékos vetélkedők, férfi lábszépség- és táncver­senyt is rendeztek. Eldöntötték azt is, hogy a hölgyek közül ki viselte a legszebb frizurát. Természetesen nem maradt ki a programból a Cecíliák, az Erzsébetek és a Katalinok kö­szöntése sem, sőt külön gratu­láltak azoknak a házaspárok­nak, akik az idén ünnepelték 20., 25. és 30. házassági évfor­dulójukat. A támogatók által felajánlott díjakból tombolahú­zásra is sor került, s értékes nyereményeket vehettek át a szerencsésebbek. Molnár Károly a Heves Me­gyei Hírlap hasábjain keresztül ezúton mond köszönetét mind­azoknak, akik támogatásukkal elősegítették a tervezett célok megvalósulását, a rendezőknek pedig a ragyogó szervezőmun­kájukért. F. A. Énekes István és az egri Kortárs Balett A Líra Színháza az IH-ban A tehetség vagy a nagyképű­ség meri üres lappal invitálni a közönséget egy bemutatóra. Nem ajánlott semmit, nem ígért semmit az egri Kortárs Balett első (és remélhetően nem utolsó) premierjére Éne­kes István, az idén az egri színházhoz szerződött kore­ográfus. A tabula rasa, mint ahogy a produkció címében mégis ígérték - a Líra Színháza -, valóban megtelt költészettel, pontosan kidolgozott moz­gással. November 22-én este az egri IH-ban különleges él­ményben volt részük azok­nak, akik az invitálásra vagy Énekes hírére-nevére elmen­tek. Egyszerű eszközökkel be­széltférfi és nő kapcsolatáról, életünk és emberi boldogsá­gunk első és legeslegfonto­sabb kérdéséről. Arról, hogy a nemek közötti értések, meg­érzések és félreértések folya­matában megszületik-e az a ritka pillanat, ami a tökéletes harmóniához vezet? S fe­jünkre hull az áldás (ha még egy kólásüvegből pergő ka­vics és konfettihalom képé­ben is), vagy csupán „életünk legnagyobb dolga” is a kon- zumfogyasztás szintjére süly- lyed, s az út végén legfeljebb eljutunk a kulináris élvezetek pótlékához (jelen esetben egy kolbászhoz)? Zalán Tibor szövegére (mellesleg az író is eljött a bemutatóra) a tehetség színháza született meg Eger­ben. (jámbor) Színes program a Kolpingban Hétfőn délelőtt a gyöngyösi Kolping-központban gyerme­kek zsibongásától és nevetésé­től volt hangos a ház. A mis­kolci Kalamajka Bábszínház előadásában Mátyás király mondái elevenedtek meg a pa­ravánon. A gyöngyösi, a gyön- gyöstarjáni, az abasári és a kisnánai kisiskolások jókat szó­rakoztak, amikor a jó elnyerte méltó jutalmát, a rossz pedig büntetését. A központban megtudtuk to­vábbá, hogy a Püspöki Győző által vezetett Móra Ferenc Gyermekszínpad mellett létre­hozták a versbarátok körét. Cél­juk alkalmat teremteni a tehet­séges versmondók felkutatására és szerepeltetésére, tanulni és tanítani jól mondani verset, to­vábbá kielégíteni mindazok igényét, akik szeretik hallgatni a szép szó kifejező megjelení­tését. A célok megvalósítása érde­kében - mondta el lapunknak Püspöki Győző - kéthavonta találkozókat rendeznek, ven­dégszereplésre hívnak régebbi versmondókat, előadóművésze­ket és színművészeket. A kez­dőket tanácsokkal látják el, s felkészítik őket a komoly megmérettetésekre. A kijelölt csütörtöki napokon várják mindazok jelentkezését, akik kedvet éreznek a vers- és pró­zamondáshoz. Bővebb felvilágosítás kér­hető a 371312-566-os telefon- számon, Kissné Petrovics Éva kulturális szemezőtől. Legközelebbi találkozójukat november 28-án 16 órától tart­ják a Kolping-központban. (fáczán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents