Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-26 / 276. szám
1996. november 26., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Jó a közbiztonság Ivádon Az állatokkal sincs sok baj Ivád az őrshöz tartozó települések között a híinügyileg legkevésbé fertőzöttek egyike, hiszen az eltelt egy év alatt mindössze öt esetben történt bűnügyi elrendelés - tájékoztatta a legutóbbi önkormányzati ülésen az ivádi képviselőket Nagy András, a pétervásárai rendőrőrs parancsnoka. Mint ismertette, leginkább a személyi vagy közösségi tulajdon ellen elkövetett cselekmények jellemzőek. A feldentett- ségi mutató 60 százalék. Második témaként dr. Gál András állatorvos a település állat-egészségügyi helyzetéről adott tájékoztatást. Mint az előterjesztésben szerepelt, Ivádon is jellemző az állatok számának csökkenése. Gondot jelent továbbá, hogy gyakran ismeretlen helyről vásárolnak jószágokat, így - marhalevél hiányában - esetleges fertőzés esetén nem kereshető vissza az eladó. A megelőző védőoltásokat általában beadatják a gazdák, persze, itt is akad néhány kivétel. Elhangzott még, hogy a termelőszövetkezet telepén 100-150 szarvasmarha található, s két kistermelő is foglalkozik tehéntartással. A téesz- juhászat felszámolása után 80 juh maradt a faluban, s mintegy 2500 baromfit neyelgetnek az ivádiak. Végül a képviselők döntöttek a település hulladékszállítási pályázatára beérkezett ajánlatokról. A szemétszállítást a Pe- vik Kft. végzi majd. a folyékony hulladék, vagyis a szennyvíz elszállításáról pedig egy magánvállalkozó gondoskodik. Ki fizeti a mérést?, avagy: Hová folyik a péterkei víz? A címben feltett kérdést egy másikkal is megtoldotta Székács Sándor pétervásárai olvasónk, nevezetesen azzal: a tetemes vízmennyiséget miért annak kell kifizetnie, aki nem használta el? Történt ugyanis, hogy Székács úr még májusban kapott egy - másfél hónapra szóló - vízdíjszámlát 60 köbméteres fogyasztásról, majd egy hónappal később újabb 44 köbméterről. Panaszosunk annak rendje-módja szerint felkereste a szolgáltató Pevik Kft.- t, jelezvén: valami nem stimmel, mert a kiszámlázott időszakban szinte nem is használták a hálózati vizet, mivel a lakás belső vezetékeit teljesen felújították. A Pevik szakemberei kétszer is megvizsgálták a fogyasztásmérő órát, s közölték: a szerkezet helyesen működik, tehát a díjat ki kell fizetni. Panaszosunk erre a vízóra-aknától a lakásig menő 22 méteres vezetéket is kicseréltette, de a fogyasztás csak nem változott. Mint mondja, a legutolsó leolvasáskor közölték vele: ha nem fizeti ki a - tetemes - hátralékát, lezárják a vezetékét. Utolsó kérdése az volt: van-e erre joga a szolgáltatónak?- Van - adta meg a választ a Pevik Kft. vezetője, Danyi László, miközben elém tette a „Székács-dossziét”. Megtudtam: május 16-án a cég saját költségére elvégezte a vízóra hitelesítés miatti cseréjét, majd a panaszos bejelentésére az új óra hitelességének vizsgálatát. Semmi rendellenességet nem tapasztaltak a műszernél, mint ahogy rejtett vízelfolyásra sem bukkantak. Azt is megtudtam: Székács úr az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz fordult panaszával, ám a beadványt - mondván: nem minősül közérdekűnek - az OVF visszaküldte a szolgáltatónak. Danyi László kifejtette, hogy a panaszos kérheti a műszer újabb bemérését, azonban ennek költségeit ő köteles megelőlegezni. Ha a vizsgálat a műszer hibáját állapítja meg, akkor természetesen a költségeket a szolgáltató vállalja. Két hét a két fogorvosnak Jövőre - a beteglétszám alakulása miatt --csak „másfél” pétervásárai fogorvos ténykedését finanszírozza a társadalombiztosítás. Ezért a közös képviselő-testület egészségügyi bizottsága az új helyzet lehetséges megoldásairól tanácskozott. Mint elhangzott, a két fogorvos egyike vállalkozóként folytatná tevékenységét. A bizottság tagjai azt kérték - elviekben nem zárkózva el a vállalkozástól -, hogy a pontos számításokat tartalmazó koncepciót és a másik fogdoktorral kötendő egyezséget két héten belül készítse el a szakember. Ennek ismeretében határoz majd a közös képviselő-testület. Négy falu egy nótája a miniszternek (Folytatás az 1. oldalról)-Az erdészet javaslata sérti a gazdák érdekeit, a különleges rendeltetést alátámasztó indok pedig gyenge lábakon áll - mondja Palkovics Ákos, Tarna- lelesz polgármestere. - Igaz, hogy a terület nagy része a Tar- navidéki Tájvédelmi Körzetbe tartozik, de itt különféle növénytársulások védettek, és olyan állatpopulációk - gyurgyalag, kerecsensólyom -, amelyeket egyébként sem vadásznának. De az tény, hogy az erdészeti elképzelés szerinti határok között a Mefag Rt.-é lenne a nagyobb területrész, így a vadászatból kiszoríthatnák a tulajdonosokat. Mint mondják, azért is ellenzik a javasolt határt - amely a Borsodnádasd-Pétervá- sára-Ivád közötti főútvonal -, mert az ettől északra elterülő erdőkben élő vadak a délre eső, mezőgazdaságilag művelt területeken okoznának vadkárt, s kétséges, hogy ki térítené meg a haszonbérletből várható bevételnél jóval nagyobb összegeket.- Azt is tudni kell - veszi át a szót dr. Maczkó Ferenc körjegyző -, hogy az említett „déli rész”, amely önmagában vadászati szempontból értéktelen, zárványterületként maradna meg, amit a törvény megtilt. A felvetésekre Pallagi Lászlótól, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Részvénytársaság termelési főosztályvezetőjétől kértünk választ. A szakember azzal kezdte: ez az ominózus jogszabály valószínűleg nem kerül be a hazai törvényhozás sikertörténetébe. Számos csapdát rejt magában, amelyeket leginkább tisztességes kompromisszumkészséggel lehet elkerülni.- Fontos elmondani - jegyezte meg a szakember -, hogy a magángazdáknak és az állami erdőket kezelő rt.-nek azonosak a tulajdonosi érdekei. Hiszen mindkét fél azt szeretné, hogy az általa művelt területen a legnagyobb hozamot sikerüljön elérni. Azt is tudni kell, hogy az rt. bevételeinek csupán 5-7 százaléka származik a vad- gazdálkodásból.-Beszéljünk a konkrét esetről. Úgy tűnik, a különleges vadászterületté nyilvánítás okozza az első nézeteltérést.- Erdőgazdaságunk három nagyobb természetvédelmi területen érintett: a Bükki Nemzeti Park, a mátrai, valamint a Tárná vidéki tájvédelmi körzetben. Szakmailag indokoltnak tartom - s ez a törvényben is benne van, bár csak ajánlásként -, hogy a természetvédelmi területek lehetőleg egy vadászterületen helyezkedjenek el. Arra pedig, hogy a növénytársulások, valamint a nem vadászott állatfajok miatt védett az említett rész, azt kell mondanom: a vadgazdálkodás mindenképpen élőhely-gazdálkodás is egyben, a két dolog nem választható külön. A másik oldal: igaz, hogy ma a gyurgyalag nem vadászható, azonban ha elszaporodik a populáció, néhány év múlva elképzelhető, hogy feloldják a tiltást. Mint ahogy - egy vadgazdálkodás címen folytatott vadirtás révén - könnyen eljuthatunk oda, hogy mondjuk a gímszarvast kell védetté nyilvánítani. Nem igaz, hogy a tulajdonosok kiszorulnak az erdejükből, mert ha a mi javaslatunkat fogadják el, a társult vadászati jogukkal akkor is élhetnek. S ehhez a MEFAG nemcsak szakmai segítséget kínál, hanem biztos gazdasági hátteret is.- De mi lesz a - nevezzük így — déli zárványterülettel?- Nincs szó zárványról. A vitatott rész megfelel a törvény előírásainak ahhoz, hogy ott önálló vadászterületet alakítsanak ki. Azzal egyetértek, hogy értéktelenebb, mint az erdős részek, amelyekben a megye genetikailag legjobb minőségű gímszarvas-állománya él.- A leleszi - s ez alatt a másik három település is értendő természetesen - javaslat szerint az északi területhatárnak a MEFAG és a birtokossági erdők határán kellene lennie, a délinek pedig magában kell foglalnia az „értéktelenebb” müveit területeket is.- Végső soron ettől sem zárkózunk el, de a törvénynek a határra vonatkozó előírásai azt nem igazán teszik lehetővé, hogy a vadászati területhatár a birtokhatárokkal egyezzen meg. Ráadásul szakmailag is indokolt lenne „szétszedni” az erdőt, mert az egy egységes jellemzőkkel bíró terület. A déli rész is egységesen más adottságú. Ennél az is jobb lenne, ha az „alsó szomszédhoz”, a háton területhez csatlakoznának. Ott van is erre fogadókészség. Végezetül azt is megtudtam: a mai biikkszenterzsébeti tulajdonosi gyűlésen, melyen az erdő MEFAG-os határairól kell dönteni, vélhetően igenlő határozat születik, lévén ott az rt. a többségi „tulajdonos”, ráadásul az erzsébeti erdőbirtokosság is csatlakozott az elképzeléshez, ami mintegy 700 hektáros területet jelent. A szombati tarnale- leszi gyűlésen pedig vélhetően a négy falu javaslatát fogadják el, mivel ott a magántulajdonosok vannak többségben. így - mivel több száz hektáros „átfedés” van - a gyűléseken megválasztott képviselőknek kell egyezségre jutniuk. Erre - hangsúlyozta Pallagi László - az rt. az ésszerűség határai között hajlandó. Ha mégsem születik egyezség, akkor az FM-hivatal „hatalmi szóval” jelöli ki a határt. Ezt pedig senki sem szeretné... Suha Péter Párádon tárgyalták Eladják a strandot Ismét napirendre tűzte Párád képviselő-testülete a strand értékesítésének kérdését. Mint ismeretes: tavasszal megpályáztatták az önkormányzat.tulajdonában levő létesítményt, de hosszas tárgyalás után a befektetővel nem sikerült megkötni az adásvételi szerződést. A szerdai testületi ülésen újabb vásárló jelezte vételi szándékát. A település képviselői meghallgatták ajánlatát és elképzeléseit. Mivel a tárgyalások még folyamatban vannak, így bővebb információt nem sikerült kapni, de várhatóan a jövő évtől új tulajdonossal nyitja kapuit a nagy múltú pa- rádfürdői strand. Zavarban vagyok, hiszen most először esett meg velem, hogy nyugdíjba megyek - mondta dr. Gyula Zoltán, amikor kollégái - a jegyzőklub résztvevői - egy „kis” ajándékkal lepték meg közelgő nyugdíjazása alkalmából. fotó: suha péter „Vendégszerepel” a derecskéi mofetta Ma délelőtt Budapesten, a Gel- lért Szálló márványtermében sajtótájékoztatót tart a Magyar Fürdővárosok Szövetsége. Az eseményen Zám Ferenc polgármester a mátraderecskei széndioxid-szárazfürdőt, vagyis a mofettát mutatja be az érdeklődőknek. Beiktatják a jegyzőt Bükkszenterzsébeten Csütörtökön délután a bükk- szenterzsébeti önkormányzat ülésén a képviselők az eltelt háromnegyed év pénzügyi mérlegét tekintik át, valamint szociális ügyekben döntenek. Ugyancsak sor kerül a település december 1-jétől munkába álló jegyzője, Lövei László kinevezésére. Vers- és prózamondók a pártok házában Vasárnap délután, az immár hagyományos adventi programsorozat nyitásaként rendezik meg a parádi iskola alsó tagozatosainak vers- és prózamondó versenyét. A többéves múltra visszatekintő vetélkedésen számos kisiskolás bemutatkozik. Pétervásárán négy téma az ülésen Csütörtökön délután két órakor ülésezik Pétervására önkormányzata. A képviselők második fordulóban tárgyalják a köztisztasági rendeletet, áttekintik az építési előírásokról szóló rendelettervezetet, valamint a jövő évi költségvetés koncepcióját. Eztán a Művelődés Háza közművelődési tevékenységéről hallgatnak meg beszámolót. Mátraballa is tervez csütörtökön, ’97-re Tegnap ülésezett a mátraballai önkormányzat pénzügyi bizottsága, csütörtökön pedig a grémium előterjesztésében a képviselők is áttekintik az eltelt háromnegyed év gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a jövő esztendőre vonatkozó költségvetési koncepciót. Régi-új tornaszoba Erdökövesden A szülők társadalmi munkája, valamint az önkormányzat támogatása tette lehetővé a régi tornaszoba felújítását, új eszközök vásárlását - tudtuk meg Király Gáborné- tól, az erdőkövesdi általános iskola vezetőjétől. A hajdani tanterem festése, a bordásfal kibővítése, valamint a tini-kondi nevű többfunkciós tornaszer mintegy százezer forintba került. Mint az iskolavezető elmondta: a heti tornaórák mellett délutánonként tömegsport-foglalkozásokat is tartanak az iskola 17 alsós tanulójának. Ugyancsak használatba vette a létesítményt az óvoda egyetlen csoportjába járó 16 apróság is. Azt is megtudtuk: még kisebb munkák hátravannak - így például fel kell szerelni az ablakokat, valamint a lámpatesteket védő rácsokat —, azonban a gyerekek már annyira várták az új tornaszobát, hogy meg kellett nyitni előttük. Az iskolások bemelegítenek a délutáni „tömegsportra ” fotó: suha Péter (s. p.) Még egyszer az abortuszról Ideje önkritikát gyakorolnom: olyan vagyok, mint az a bizonyos csecsemő, akinek minden vicc új. Mint ritkaságot fricskáztam meg ugyanis nemrég egy glosszá- ban, hogy egyik településünkön az önkormányzat támogatja a kisebbségi sorban élő hölgyek abortuszát. Na bumm, két hét múlva kiderült, nem ez az egyetlen község, ahol ilyet tesznek. Sőt, mintegy általános szociális feladat a művi vetélések dotálása. Továbbmegyek: azt is felismerték, hogy nem helyes, ha az áttételes segítség hatására nyakra-főre - évente két-három alkalommal - jelentkeznek a cigányasszonyok „enpluszegyedik” (idézet tőlem) csemetéjük meg nem történtté tételére. Meg is fogant(l) a megoldás: arccal a megelőzés felé. Mivel a vérmérséklet okán cölibátusra gondolni sem szabad, nosza, „spirális” megoldás után néztek az illetékesek, ígéretet is kaptak nagyobb tételben, kedvezményesen áron elérhető méhen belüli védőeszközre. Már csak egy bökkenő van: a „célcsoport” ódzkodik a spirál felhelyezésétől. Ez meg ugye csak tudat- formálás által szüntethető meg. Amit ajánlatos igen ifjú korban elkezdeni. Igaz, 18 évnél fiatalabb nők nem használhatják az eszközt. Bár - tudtuk meg — nincs is szükség rá, hiszen erősen csökken a fiatalkorú leányok abortuszainak száma. A rossz nyelvek szerint azért, mert megtartják a gyereket. Hogy ne kelljen - általános - iskolába járni, (lásd: tudatformálás) így alighanem marad az 1500forintos támogatás. Majd keresünk más glosszatémát. Csak legyen, aki olvassa... (suha)
