Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-10 / 237. szám
4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1996. október 10., csütörtók A fiát késelte meg a hatvani apa Amerika nyugtalan nyara Avagy: miért robbannak a bombák? Sok jel mutat arra az Egyesült Államokban, hogy a belső béke körül nincs minden rendben. Minden évben jutott a sajtónak egy-egy jó nagy szenzáció, kisebb-nagyobb robbantás, politikai gyilkosság. Megszaporodtak a negatív hírek, egyre több „nagy tragédiáról” tudósítanak a médiák. Az egész végén ott áll a konklúzió: „Amerikában egyre erősödik a szélsőjobboldal”. A vádirat szerint N. Albert Hatvanban közös lakásban él volt feleségével, R. M-mel. A férfi azonban a nyári konyhát használja lakhelyül, míg az asszony a ház másik részét. A vádlott első házasságából származó fia, N. L. hosszabb ideje szexuális kapcsolatot tart fenn R. M.-mel. Ezt az apa többször kifogásolta, amiért is kettejük között megromlott a viszony. Ez év március 9-én este 9 óra körül N. Albert otthon tartózkodott, és ott volt nála F. L. hatvani illető is, aki a vádlott tévéjét javította. Ekkor megjelent a lakásban a sértett, azaz N. L., aki apja volt feleségéhez kívánt bemenni. A ház egyik ablakán be is kopogtatott, de a nő nem engedte be, minthogy észrevette: az udvaron van volt férje is. Utóbbi is megneszelte fia érkezését, s nyomban felelősségre vonta, mit keres ott. majd nem éppen szelíd hangon el is zavarta. Szó szót követett, majd a vádlott a sértettet az udvarról az utcára lökte. Ezután bement a házba, s bezárkózott. N. L. ekkor az ajtón dörömbölni kezdett, fenyegetőzött, szitkozódott. N. Albert magához vett egy műanyag nyelű, hegyes, éles zsebkést, kinyitotta az ajtót, s a vele szemben álló fiát közepes erővel egyszer mellen szúrta. Noha a sértett hanyatt esett, az apának ez sem volt elég: fia hasára ült, s késével egyszer a hastájékon is megszúrta. Hogy tetteinek nyomatékot adjon, azzal is fenyegette gyermekét, ha nem takarodik onnan, a szemeit is kiszúrja. Ezt követően visz- szament a lakásba, míg N. L. egy italbolthoz indult. Ott ismerősökkel találkozott, akiket megkért, segítsék haza. Ezek a sérült férfit édesanyja lakására kísérték, aki értesítette a mentőket és a rendőrséget. Az igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint N. L. sérülései nem voltak életveszélyesek. Igaz - szól a szakvélemény -, amennyiben a szúrások nagyobb erejűek, úgy testüregbe hatoló sérülések jönnek létre, amelyek eshetölegesen életveszélyes sérüléseknek minősülnének. Az elmeorvos szakértő megállapította: a cselekmény elkövetésekor a vádlott (aki egyébként alkoholistának tekintendő, így kényszergyógykezelése indokolt) enyhe fokban volt ittas. A sértett véralkoholszintje ugyanakkor 2,79 ezrelék volt, ami súlyos fokú alkoholos befolyásoltságot jelent. A tegnapi tárgyaláson N. Albert bűnösnek vallotta magát. Mint mondta, nem tartja magát alkoholistának, hiszen korábban hivatásos sofőrként dolgozott, így a munkája sem engedte meg az italozást. Azt is hozzátette, ő nem haragudott a fiára, amiért az volt feleségével, R. M.-mel folytatott viszonyt, konfliktust az okozott, hogy valamikori neje ellene uszítgatta gyermekét, a későbbi sértettet. A történteket többnyire úgy adta elő, amiként az a főügyészségi vádiratban szerepel, ám tagadta, hogy szándékosan szúrta volna meg a fiát: szerinte utóbbi beledőlt a késbe. A második döfésnél pedig - fejtegette - mindketten csapkodtak, hadonásztak, így keletkezhetett a sérülés. N. L., azaz a sértett nem élt mentességi jogával, így sor került az ő vallomástételére is. Ahogyan elmesélte, apja nem nézte jó szemmel, hogy ö annak volt feleségéhez jár, s ezt többször szóvá is tette. Azt mindenesetre határozottan kijelentette, hogy az apja igenis szúrt, tehát szó sem volt semmiféle késbe dőlésről. Ez ügyben kettejük szembesítése sem vezetett eredményre. A szintúgy meghallgatott R. M. (az apa volt házastársa) nemigen tudott semmi érdemlegeset a történtekről, csupán - mint mondta - valamiféle kiabálást, veszekedést hallott. A büntetőtanács elnökének kérdésére kijelentette: tisztességesen neveli gyermekét, ezen túl pedig senkinek semmi köze ahhoz, hogy ő volt férjének első házasságából származó fiával folytat viszonyt. Az igazságügyi orvos szakértő a bíróság előtt abbéli véleményének adott hangot, hogy a sértett által elszenvedett sérülések kifejezetten szúrástól származnak, azaz a vádlott által előadott „beledőléses verzió” nem állja meg a helyét. Mint mondta, az elkövetés eszköze - noha e kés pengehosszúsága csupán 5,5 centiméter - alkalmas életveszélyes sérülés okozására, s ez esetben csak a véletlenen múlott, hogy nem ez következett be. Minthogy újabb bizonyítási indítványt egyik fél sem terjesztett elő. így a perbeszédekre került sor. Az ügyész - mind a tényállást, mind a jogi minősítést illetően - fenntartotta a vádiratban foglaltakat. Mint mondta, a megsebesített testtájék, az eszköz és a szúrás ereje arra enged következtetni, hogy itt akár életveszélyes sérülések is keletkezhettek volna. S - tette hozzá - a vádlott eshetőleges szándéka ennek okozására is irányult. Enyhítő körülményként értékelte, hogy az 56 éves N. Albert büntetlen előéletű, miként azt is, hogy bűnösnek vallotta magát. Súlyosítónak viszont, hogy kétszer is szúrt. Mindezeket mérlegelve felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól. Ugyanilyen értelmű indítványt tett a vádlott ügyvédje is, aki szerint a történtekben komoly szerepe volt a sértett agresszív magatartásának. Nos, a bíróság osztotta ezen álláspontokat, s életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletében mondta ki bűnösnek N. Albertet. Mint az ítélet indoklásában elhangzott, a büntetőtanács úgy látta: a büntetési célok elérését az egyesztendei - végrehajtásában két évre felfüggesztett - börtönbüntetés szolgálja majd. Az ítéletet az ügyész, valamint a vádlott és védője tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett. (s. i.) Az olimpiai játékok idejére páratlan óvintézkedést rendeltek el a bűnmegelőzéssel foglalkozó szervek, köztük az alkohol-, a dohány- és a fegyverkereskedelem ellenőrzését segítő hivatal (BATF) is. Mindezt személyesen is „volt szerencsém” megtapasztalni a repülőtereken és az utcán is. Ilyenkor - és egyes felvonulások, elnöki fogadások alkalmával - úgy tűnik, Amerika a legerősebb „rendőrállam”. Dolgoznak a lehallgatók, bevetik a legmodernebb kémeszközöket, és mégis: felrobbantották a TWA gépét, bomba robbant az olimpiai faluban, és Clinton New Yorkba tartó - az elnököt kísérő -, biztonsági embereket és csomagokat szállító gépe darabokra hullott a levegőben augusztus utolsó napjaiban. A sajtó úgy értékeli a történteket, hogy a paramilitáris szervezetek bosz- szúhadjáratot folytatnak - mint a „fehér faj védelmezői” - a szövetségi kormány ellen, akik le akarják őket fegyverezni. (A Hírlap hasábjain már szóltunk e szervezetek létezéséről, „hazafias" háborúikról.) A szövetségi kormány elleni bombát az 1993. áprilisi, „wacói holocaust” után hirdették meg, amikor is egy 80 tagú, állig felfegyverzett szekta vált áldozatául a fegyverkereskedelem ellenőrzését végző hivatalnak (BATF), mert nem akarták átadni fegyvereiket. Az első akciót éppen két év múlva, 1995. április 19-én indította a milícia a BATF emberei ellen. Ez volt az a robbantás, amelyet Oklahoma Cityben követtek el a terroristák. (Timothy McVeigh, michigani és arizonai szemezetekhez tartozó hazafi robbantotta fel a műtrágyából és benzingőzből eszkábált eszközökkel megrakott teherautót, 169 ember életét oltotta ki.) 1995 októberében jött a második akció, amikor a „Gestapo fiai” a sínek megrongálásával kisiklattak egy szuperexpresszt. (Csodával határos módon itt csak egy ember halt meg.) Floridában ez év májusában egy személyszállító gép az Everglades mocsarába fúródott. Senki nem tudja, mi történt, a „krokodilokban” sem találtak rá a gépre és az áldozatokra sem. A biztonsági szervek május eleje óta már tudták, hogy terroristák készülődnek az olimpiai játékok megzavarására. Az Atlantától 90 mérföldre fekvő Macon városkában rá is akadtak arra a két házra, ahol lefoglaltak 10 olyan csőbombát, amelyhez hasonlót a terroristák használtak az olimpiai faluban. A tragédia után a sajtót ellepték a kérdő mondatok: ha tudtak a készülődésről, miért nem léptek előbb a biztonsági szervek? A válasz semmitmondó! A robbantást végrehajtó Robert Starr és James McCranie elismerte, hogy mindketten a georgiai köztársasági milícia 112-es ezredének tagjai. Minden hétvégén gyakorlatoznak az erdőben. A középosztály alsó rétegéhez tartozó fehér bőrűek megélhetési gondokkal küszködnek, földjeiket jelzálog terheli, adófizetési kötelezettségüknek alig tudnak eleget tenni. Mindennek okát a szövetségi kormányban látják. Célpontjaik között szerepelnek a polgárjogok védelmével foglalkozó szervezetek irodái, a homoszexuálisok által látogatott bárhelyiségek és azok a kórházak is, amelyek terhességmegszakítással foglalkoznak. A hivatalos statisztika több százezer milicistáról beszél, de tagjai több milliót emlegetnek. Van tehát mivel foglalkoznia a „mintának” hitt demokráciának, amelyet nagy-nagy előszeretettel kíván, akar a mi országunk politikai és gazdasági vezetése is. Sziki Károly A lapunkban megjelent cikk hatására jelentkeztek az egri kutatóintézeti meteorológiai mérőállomás kis tolvajai Rádióba akarták beépíteni a műszert a gyerekek A Heves Megyei Hírlapban megjelent cikk is hozzájárult ahhoz, hogy egy ellopott igen értékes műszer és tolvajai előkerülhessenek. Hasonlóképpen az Egri Rendőrkapitányság nyomozóinak hozzáértő munkája is segített abban, hogy - ha hiányosan is, de - sértetlenül találtak rá az FM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Egri Állomásának rendkívül fontos modern eszközére. Nem véletlen, hogy az intézmény igazgatója fontosnak tartotta köszönetét kifejezni a rendőröknek. Az előzményekről dr. Misik Sándornak, az állomás igazgatójának levele alapján tegnap az Egri Rendőrkapitányságon Holló Róbert tudományos munkatárs adott tájékoztatást a Hírlapnak:- Május 2-án tettünk feljelentést a kapitányságon ismeretlen tettes ellen, ugyanis akkor észleltük, hogy ellopták a kölyuktetői telepről az automata meteorológiai mérőállomást. A szőlőkarók között lévő, kis kerítéssel körülvett műszert napközben vitték el. Tehették, hiszen akkor nem lehetett odalátni. Mint kiderült, másfél millió forint értékű különleges eszközről van szó, amelynek elvesztése igen nagy nehézségeket idézett elő az állomás munkájában. Pontosan 1947 óta folytatnak e helyen naponta meteorológiai adatleolvasást és értékelést.- Ez az Angliában készült műszer - magyarázta Holló Róbert - különösen a növény- védelmi előrejelzéseknél nagyon fontos. A különféle gombabetegségek és az időjárás közötti összefüggés elemezhető ennek révén, s tehetők meg az adatok alapján az óvintézkedések. Azért is fontos, hogy a rendőrség segítségével gyorsan sikerült visszahozni a meteorológiai mérőállomást, mert hazánkban ilyen műszert nem gyártanak, s a saját erőből történő beszerzéshez bizony még meg kellett volna keresni a megfelelő pénzforrásokat. Már ehhez az eszközhöz is pályázat révén jutottunk hozzá. A feljelentésre az egri kapitányságon természetesen azonnal elrendelték a nyomozást, amelyben Poczik lst\’án r. főhadnagy és Bodnár Csaba r. zászlós végeztek gyors és célratörő, eredményes munkát. A tudományos munkatárssal együtt azért ők is megjegyezték: fontos volt az ügy felderítése szempontjából a Heves Megyei Hírlapban május 6-án megjelent, s a berendezést is bemutató cikk. amelyben az is szerepelt, hogy a kutatóállomás 100 ezer forintos díjat tűz ki a nyomravezetőnek. Ennek megszerzése reményében jelentkeztek ugyanis a kis tolvajok, akik megpróbálták úgy beállítani a történetet, hogy ők találták meg a műszert.- Én azonban rögtön értesítettem a rendőrséget - említette Holló Róbert -, hiszen eszembe jutott: talán ujjlenyomat is lehet a berendezésen, s egyébként is már tart a nyomozás az ügyben. Nem tétlenkedtek a nyomozók sem, Az állomás tudományos munkatársa, Holló Róbert (Jobbra) kézszorítással erősíti meg a köszönetnyilvánítást azt miként felváltva mondogatták:- Elmentünk a gyerekek iskolájába, s ott elbeszélgettünk velük. Hamarosan kiderült, hogy valójában ők vitték magukkal a mérőműszert (amelynek persze ott hagyták a szoftverét, ami nélkül pedig használhatatlan). Rövidesen megmutatták nekünk, hogy a La- josvárosban, az egyik szőlőtáb- lában rejtették el a készülék darabjait. Szó szerint, hiszen igencsak szétszóródtak az egyes részek, volt olyan, amelyikről ők sem tudták, hová rejtették. Kérdéseinkre azt is elmondták, csupán brahiból szerelték le kombinált fogóval ezt az eszközt, s először úgy gondolták, majd rádiózáshoz használhatják. Később rájöttek, hogy nem alkalmas rá. A kutatóállomás tudományos munkatársa szerint egy fényérzékelő hiányzik, meg néhány alkatrész, s ez is legalább pár százezer forint kárt okozott nekik. Az adatgyűjtésből kiesett pár hónap alatt keletkezett kárt, pontosabban annak FOTÓ: ADORJÁNNÉ LUKÁCS KORNÉLIA következményét, hogy nem tudták nap mint nap folyamatosan biztosítani az adatokat, felbecsülni tulajdonképpen lehetetlen. A három gyermek büntethetőséget kizáró okból természetesen nem vonható felelősségre, legfeljebb bízni lehet az ígéretükben, hogy többé nem nyúlnak hozzá a máséhoz. A kutatóállomásnál pedig olyan helyre tették a mérőműszert, ahonnan mindig jól látható és védelmezhető. (-lay) Kárpótlási jegyért — DÉDÁSZ Rt. részvényt! Jegyzés: 1996. október 7-tól október 24-i A jegyzés során 20 ezer Ft összcímletértékű kárpótlási jegy 30 ezer Ft címletértékű, névreszóló törzsrészvényre cserélhető. 1^ (Túljegyzés esetén előbb lezárható) am -m Állami J| 1 PRIVATIZÁCIÓS ÉS mm mf vagyon kézelő rt.
