Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

1996. október 10., csütörtök Hatvan Es Lőrinci Körzete 5. oldal Egy Perc Egy helyi fellépésen, együtt a férfiakkal és a gyerekekkel FOTÓ: T. 0. Támogatókat keres az ország egyik legismertebb hagyományőrző csoportja Nótás kedvű asszonyok Boldogon A Boldogra látogató idegen úgy érezheti magát, mintha visz- szament volna az időben... A jellegzetes házak, tiszta, szűk ut­cácskák. a népviseletbe öltözött asszonyok mesébe illő hangula­tot teremtenek. Az országban a legdélebbi település ez, ahol még a mindennapi életben is fellelhetőek a palóc népszokások. De híresek paprikájukról, paradicsomukról, s kórusaikról is. Ennyire felszabadultan, tisz­tán daloló „menyecskékkel” nem mindennap találkozik az ember. Mária néni, Terka néni, Klári néni és a többiek mind­mind csupa kedély, vidámság. Sugárzik az arcukról, hogy amit őriznek, gyakorolnak, azt szeré­téiből teszik. Az asszonykórus vezetője Krakóczkiné Tóth Éva. Mint mondja, a ’80-as évek elején verbuválódott össze a csoport, amely azóta többször átalakult. Jelenlegi „felállásukban” kö­rülbelül egy éve dolgoznak.- Munkatársammal és barát­nőmmel, Zsírosné Őszi Kata­linnal együtt bennünket kértek fel a vezetésre - beszél a kez­deti időkről Éva. - Nagy örömmel vállaltuk, hiszen első­sorban szórakozásnak tekintjük az éneklést. Heti két órát próbá­lunk; olyankor mindenki félre­teszi gondjait, és önfeledten da­lol, mert jólesik neki. Abból is látható, hogy teljesen ingyen foglalkozunk ezzel. A közönség tapsát és az elért eredményein­ket tekintjük az igazi sikernek.- Utóbbiakról hallhatnánk bővebben?- A Vass Lajos országos népzenei versenyen döntőbe ke­rültünk, és a második csoport­ban díjazottak között végez­tünk. A Vili. országos minősítő versenyen aranyminősítést kap­tunk. Több rendezvényen is fel­léptünk, így például Egerben a Szépasszony-völgyi Vigasságo­kon, vagy a környékbeli váro­sokban, falvakban. Rádiófelvé­tel is készült velünk, a Duna Te­levízió pedig a minap forgatott Boldogon egy 20 perces anya­got. „Felénekeltünk” egy dal­csokrot kazettára, aminek vár­juk a megjelenését, csak hát a pénz nagy úr...- Netán azt állítja, hogy egy Örömkönnyek az idősek szemében Ha tizenegy diák összefog, örömkönnyeket csalogathat még az idős, sok vihart megélt emberek szemébe is. Ahogy a minap Hatvanban a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakkö­zépiskola X. C osztályos tanulói tették. A gyerekek felkeresték az 1-es Számú Idősek Klubjának 13 lakóját. Mókáztak, énekeltek. Dóbiás Judit és Vígh András sza­valt, amikor pedig Szabó Kati előadta Ady csodálatos versét - Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet... -, bizony, többek­nek kellett zsebkendő után nyúlniuk... Marika néni és Dezső bácsi felelevenítették életük emlékeze­tes pillanatait; csatlakozott hozzájuk Pali bácsi is, csak előbb lejátszott néhány sakkpartit János Judittal. Búcsúzáskor az ün­nepeltek - idősek napja volt éppen - marasztalták őket, ám ott­hon még hátravolt a másnapi lecke. Csupán egyet ígérhettek bi­zonyossággal: eljönnek máskor is, hamarosan. Simon Attilával, Hatvan, Boldog és Csány gazdajegyzőjével A gazdajegyzők a minap készítették el legutóbbi jelentésüket a területekre vonatkozó tapasztalatok alapján. Simon Attilával az állattenyésztés és az agrárökonómia témaköreit érintettük.- A gödöllői OMEK-on felvetődött, hogy a sertéstenyésztésben abba kell hagyni az úgynevezett „zugkanok” használatát...- Mivel a piac egyre inkább a minőségi sertések irányába toló­dik, a felszólaló gazdák is mind erőteljesebben szorgalmazzák ezt. Ugyanakkor kritikaként merült fel, hogy kevés iránymutatást kap­nak, milyen is igazán a kisgazdaságok fajtája.- A szarvasmarhával kapcsolatosan mik a tapasztalatok?- Az ezen jószágokkal foglalkozók körét erős tőkehiány jel­lemzi. Térségünkben szinte csak nagyüzemi tartás folyik.-A gabonatermelők az idén a második pozitív szaldós évet hagyják maguk mögött...- Igen, s a bővített újratermelésnek megfelelően a kis- és nagy­gazdaságok megpróbálnak eszközöket beszerezni. Várható viszont, hogy a kormány 88 milliárd forintos árszubvenciója - elégtelen­sége folytán -felzúdulást vált ki a termelők között. (t. o. ) országosan elismert kórusnak nincs szponzora?- Sajnos, így van. A polgár- mester úr és a testület a lehető­ségekhez mérten ugyan támo­gat bennünket, ám ez nem elég a kiadásainkra. Az anyagiakon kívül bemutatta csoportunkat Budai Ilona népdalénekesnek is. Ő úgy vélte, érdemes velünk foglalkoznia, ezért szeretetből azóta is lejár a próbáinkra, hogy szakmai segítséget nyújtson. Ennek ellenére már az is elő­fordult, hogy le kellett monda­nunk meghívásokat, mert nem volt útiköltségre pénzünk.- Szerencsére a zene világ­napján jól alakultak a dolgok!- A Néprajzi Múzeumban énekeltünk Budapesten. Nagy megtiszteltetés ért bennünket azzal is, hogy november 24-én a Népdalkörök Pódiuma éves záróhangversenyének lebonyo­lítására kérték fel községünket.- Ehhez csak gratulálni le­het. De vajon van-e utánpótlás?- A Pántlika Népdalkört te­hetséges, jó hangú gyermekek alkotják. Ők a jövő reménysé­gei, akik tovább éltetik a ha­gyományt. (márkus) Ecsédi alapítvány az óvodásokért A cégbíróság a közelmúltban bejegyezte az „Ecsédi Óvodá­sokért” elnevezésű alapítványt - adták örömmel tudtunkra az intézmény szülői szervezetének tagjai. A kezdeményezés célja, hogy a támogatásokból moz­gásfejlesztő sportszereket, a lo­gikai tudást csiszoló számító­gépes játékokat és az óvodai nevelést fejlesztő egyéb eszkö­zöket vásároljanak. Az alapítvány nyitott, tehát a helyi takarékszövetkezetben ke­zelt számlára bárki utalhat adományt. A lignitbányászat bölcsőjében Régóta várt kiállítás nyitotta kapuit a nagyközönség előtt Rózsaszentmártonban. A művelődési házban tar­tott ünnepélyes eseményt megelőzően koszorút helyez­tek el a bányászok emléktáb­lájánál, majd Láng Jánosné polgármester mondott beszé­det. Kiemelte: az értékeket óvni, őrizni kell az utókor számára is, ezért - a képvi­selő-testület döntésének meg­felelően - a gyűjtemény ál­landó otthonra tel a könyvtár mellékszárnyában. Máté József nyugalmazott bányamérnök felelevenítette a történelmet: magánvállalko­zás keretében, az 1800-as évek végén indult a termelés. 1918-ban megalakult a Mát­raaljai Szénbányák Rt., amely az ecsédi külfejtés bezárásáig kezelte a területet. Ursitz József Kossuth-díjas bányamérnök saját versét szavalta el; ezt követően szót váltottunk Varga József nyu­galmazott bányamérnökkel, aki a kiállítás anyagát gyűj­tötte és rendszerezte. El­mondta: az elmúlt nyáron kezdődött az emlékek felkuta­tása; egy szakmai stáb és egy 13 tagú programbizottság se­gítségével látott a feladathoz. Támogatást kaptak a még élő bányászcsaládoktól is, s ezekkel az anyagokkal egészí­tette ki a gyűjteményt. A kiál­lítással álma nagyrészt meg­valósult - tette hozzá. A bemutatott tablókon megelevenednek a bányászok munkanapjai, ünnepei egy­aránt. A látogató betekintést nyerhet a kezdetleges bánya- műveléstől a legmodernebb technológiát is felvonultató ágazat történetébe, s a jövő elképzeléseibe. Makettek, eszközök, térképek színesítik a tárlatot, amelyen külön teret szenteltek a hősi halottak em­lékének. (fáczán) Az idős bányászok egy csoportja FOTÓ: F. A. Dr. Kara Lőrinciben Ma délelőtt pótolja a közel­múltban elmaradt lőrinci láto­gatását dr. Kara Pál. A Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára 9 órakor a Közösségi Házban találkozik a képviselő- testület tagjaival. Kiállítás a galériában Október 11-én, pénteken 17 óra 30-kor nyílik meg a Hatvani Galériában Vígh István képző­művész 'kiállítása. Bevezetőt mond Fátyol Zoltán festőmű­vész; közreműködnek: Tóth István, valamint a zeneiskola tanárai. Ede-napi búcsú Csányban október 13-án, va­sárnap tartják a községi és egy­házi búcsút. Bánki Ede polgár- mester tréfásan megjegyezte: a véletlen müve, hogy az ese­ményre a névnapján kerül sor. Olvasók klubja A lőrinci Magvető Könyvtár­ban ma délután fél 5-kor tartja az 1996-97-es évad első fog­lalkozását a több mint negyven tagot számláló Olvasók klubja. A résztvevők megbeszélik az eltelt időszak történéseit, majd a közeljövőben esedékes prog­ramokról hallgatnak meg tájé­koztatót. Új kuratóriumi titkár Petőfibányán leköszönt tisztsé­géről Varjú Gábor, a helyi kul­turális közalapítvány titkára. Helyére egyetlen jelöltként Körmendi Gábor pályázott, ám nem szerzett minősített többsé­get a kuratórium tagjaitól. A felkérésnek eleget téve Koszto- vics Attiláné vállalta, hogy de­cember 31-ig ellátja a megbíza­tással kapcsolatos teendőket. „A mi városunk” - CD-lemezen A hatvani Ratkó József Közmű­velődési Egyesület - az önkor­mányzat támogatásával - vár­hatóan az év végén jelenteti meg azt a multimédiás CD-le- mezt, amelynek tervezett címe: „A mi városunk, Hatvan”. A korongon helyet kap majd a település múltja, jelene és el­képzelt jövője; bemutatják a vá­ros kulturális, művészeti és gazdasági életét, továbbá a nemrég megjelent Hatvani Le­xikont is. A kiadvány több mint 2000 példányát ingyenesen terjesztik az ország egész területén, ám ez csak úgy lehetséges, ha a válla­latok, gazdálkodóegységek tá­mogatják a kezdeményezést. Bővebb felvilágosítás Sánta M. Attila szerkesztőtől kérhető a városi könwtárban. A polgárőr, mint a bűnmegelőző mechanizmus „terméke” Megszabadultak mindazoktól, akik számára nem volt fontos a mundér becsülete A csányi Pádár István több mint három esztendeje a Heves Megyei Polgárőr Szövetség te­rületi vezetője. Feladatai közé tartozik a Hatvanban és von­záskörzetében működő csopor­tok felügyelete is. Irodájában különböző rádió adó-vevők, telefonok, szolgá­lati eszközök.- Ez itt a körzeti polgárőr koordinációs központ - mutat körbe. - Vezetőtársaimmal in­nen segítjük azt a munkát, amire a Hatvani Rendőrkapi­tányságnak és az őrsöknek nagy szükségük van.- Miben nyilvánul meg éz a segítség?- Elsődleges feladatunk a bűnmegelőzés. A gyakran jár­őröző, jól informált polgárőr komoly társa lehet a rendőr­nek, akinek a munkája a lakos­ság nagyobb biztonságérzetét szolgálja. Emellett a gazdasági jelentősége sem elhanyagol­ható tevékenységünknek: va­lótlan bejelentés esetén a rendőrnek nem kell kimennie a helyszínre, mivel a polgárőr meg tudja ítélni az adott hely­zetet, s ennek megfelelően cse­lekszik. Intézkedést igénylő cselekmény esetén a rendőr­járőr érkezéséig biztosítja a helyszínt. Mindehhez azonban szükséges, hogy a rendőrség információkkal szolgáljon a történtekkel kapcsolatosan.- A rendőrség él az önök ál­tal nyújtott lehetőséggel?- Egyre több alkalommal. Dr. Jusztin Ferenc rendőrkapi­tány egy sajtónyilatkozatában kitért arra, hogy tanulni kell az együttműködést. Akadnak még visszásságok: nem mindenütt fogadják el a polgárőröket se­gítőként, ám a jelek arra mu­tatnak, hogy a problémák ha­marosan rendeződnek.- Mi lehet az oka az esetle­ges konfliktusoknak?- Kezdetekben nem minden polgárőr rendelkezett a megfe­lelő képzésszinttel, korrektség­gel. Egyesek azt hitték, hogy a szervezet oltalmában sok min­dent megtehetnek, amit egyéb­ként nem lenne szabad. Velük - érthetően - nem szívesen dolgoztak együtt a rendőrök. Ezt a gondot azóta megoldot­tuk, hiszen számunkra is fon­tos a mundér becsülete. Saj­nos, a másik félre vonatkozóan azt is el kell mondanom, hogy némelyik rendőrségi vezető nem támogatja a velünk való együttműködést, noha közös célért munkálkodunk.- Melyek a további terveik?- Jelenleg egy megyei szintű elképzelésen dolgozunk, amelynek lényege: minden te­lepülésen létrehozható egy olyan munkacsapat, amely az önkormányzat, a rendőrség és a polgárőrség bevonásával a lakosság rendelkezésére áll. Ennek megvalósítása nagyobb közbiztonságot és gazdasági megtakarítást eredményez.- Tulajdonképpen mit jelent az, hogy polgárőr?- A társadalom önkéntes bűn ellen védekező mechaniz­musának „terméke”. Éjjelente járőrözik; ha kell, háborús robbanószerkezetet őriz, ha kell, hivatalos személy támo­gatója. Olykor hatósági tanú, máskor járőrtárs. Amennyiben szükséges, gyermek- és ifjú­ságvédelmi propagandát vé­gez. Lényegét tekintve össze­kötő kapocs a lakók és a rend­őrök között. (t. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents