Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-19 / 245. szám
—— A Mátyus-udvarház Perl Márton képriportja Gyergyószentmiklós polgármestere az alapszerződésről és a közelgő romániai választásokról Ebből a helyzetből is fel lehet kelni „Akár kormányzati tényezővé is válhat az RMDSZ...” Az erdélyi magyarság sohasem mondhat le kollektív jogairól és autonómiatörekvéseiről, ám e kérdést csak differenciáltan tudjuk mi is elképzelni - jelentette ki legutóbbi egri látogatásán Dézsi Zoltán, a hevesi megyeszékhely erdélyi testvérvárosa, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki egyben az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke is. A politikus magyarországi kőrútjának egyik apropójául Józsa Judit keramikus és Balázs Miklós fotóművész Székelyföld üzenete címmel az MMK-ban rendezett kiállítása szolgált. Frunda György, akitől az RMDSZ jó szereplést vár FOTÓ: FEJÉR ISTVÁN- Immár közeli valóság lett: a kolozsvári Bolyai-egyetem egy év múlva kihelyezett főiskolát nyit Gyergyószentmiklóson idegenforgalmi és szálloda- ipari szakon - bocsátotta előre magyarországi útjával kapcsolatban Gyergyószentmiklós polgármestere. - Ezzel összefüggésben természetesen még rengeteg teendő vár ránk, így például szükségünk van egy megfelelő színvonalú könyvtárra is. Ebben az ügyben tárgyaltam most Egerben, illetve Budapesten, több intézménnyel is felvettük a kapcsolatot, s úgy tűnik, a tanévkezdetre nem maradnak könyv és szakirodalom nélkül a diákjaink. Az utóbbi idők egyik leginkább vitatott kérdéséről, a magyar-román alapszerződésről szólva - mint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke - kijelentette: az RMDSZ-nek sohasem állt szándékában gátolni a két ország közötti megbékélési folyamatot, csupán annyit kértek, hogy a dokumentum kidolgozásánál partnerként kezelje őket a két fél. Nos - tette hozzá -, a román kormány még válaszra sem méltatta óhajukat, a magyar kabinet viszont több ízben is konzultált a politikai tömörülés vezetőivel és szakértőivel, s a feszültségek is csak a szerződés szövege véglegesítésének időszakában keletkeztek. A nyár végén ugyanis - mint ismeretes - látványosan felgyorsultak az események: a szerződés hirtelen mindkét oldalnak igencsak sürgős lett, ám ekkor már a magyar kormánynak sem volt érdekes az RMDSZ véleménye, a kapcsolat csupán az információk átadására szorítkozott. A történtek - vélekedett Dézsi Zoltán - a későbbiekben is szolgálhatnak feszültségforrásul: bár az RMDSZ nem szeretné, de nem elképzelhetetlen, hogy az eddigi korrekt viszonyt a jövőben inkább az eltávolodás jellemzi majd. - Mindez azonban nem egészséges - fűzte hozzá -, hiszen az RMDSZ-nek fontos a normális kapcsolat a mindenkori magyar kormányzattal. Ezért szeretnénk úgy visszatekinteni az alapszerződés ügyére, mint egy lezárult periódusra, amit ha kényszeredetten is, de tudomásul veszünk. Ami magát a vitatott dokumentumot illeti, a gyergyó- szentmiklósiak első számú vezetője kijelentette: most számukra az az elsődleges feladat, hogy mindent kihozzanak belőle, ami benne foglaltatik. A magyar kormány segítségéről pedig már csak azért sem mondhatnak le önként, mert lényeges kérdések maradtak tisztázatlanul, ilyen például a történelmi egyházak elkobozott javainak visszaadása. Az 1201-es ajánláshoz fűzött ominózus lábjegyzet is hátrányos a Romániában élő magyarok számára, de Budapestnek minden eszközt meg kell ragadnia, hogy legalább az ott rögzítetteknek érvényt szerezzen. Mint ugyanakkor rámutatott: a kint élő magyarság soha nem mondhat le kollektív jogairól és autonómiatörekvéseiről, ám ezeket is csak differenciáltan lehet elképzelni. Azaz, például a mintegy 93 százalékban magyarok lakta Székelyföldön területi, míg minden más magyarlakta vidéken személyi autonómiáról lenne szó. Ez viszont nem jelent etnikai alapon nyugvó autonómiát. Dézsi Zoltán meggyőződése: az RMDSZ-ben is osztják azt az álláspontot, amely szerint a két ország közti viszony normalizálásának hatásosabb útja volna, hogy a mostani tartalmú, formátumú alapszerződéssel szemben több kisebb megállapodással kísérelnének meg egymáshoz közeledni az érintettek. A megállapodás a november 3-án esedékes romániai parlamenti választásokra is hatással lehet - vélekedett -, méghozzá az RMDSZ számára kedvezőtlenül, Horn Gyuláék ugyanis olyan kormányt hoztak előnybe ezzel, amelyikben nincsen meg az igazi politikai akarat a magyarság helyzetének rendezésére, amely a kinyilatkoztatás szintjén még nem jutott túl. Ezenkívül - emlékeztetett rá a politikus — rossz közérzetet is teremtett az erdélyi magyarok körében.- Tisztában vagyunk az események súlyával — fűzte hozzá -, és úgy gondolom, ebből a helyzetből is fel lehet kelni. Többet reméltünk, de nem érezzük magunkat vesztesnek sem. Az alapszerződés ratifikálásánál a képviselőház RMDSZ-es tagjai tartózkodni fognak. Igaz, azt sem szeretnénk, ha rajtunk bukna meg a folyamat, hiszen így annak a román ellenzéknek is ártanánk, akitől a választási győzelmet és az együttműködést várjuk. A választásokkal kapcsolatban Eger testvérvárosának polgármestere abbéli reményének adott hangot, hogy a kinti magyarság egy emberként az RMDSZ mögé áll, s sikerül megőrizni a párt jelenlegi 7-8 százalékos erejét. (Most a felsőházban 12, az alsóházban pedig 26 képviselővel rendelkezik a szövetség.) Ezzel viszont akár a mérleg nyelvét is betölthetik, sőt nem elképzelhetetlen a kormányzati pozíció sem. Mindehhez persze egy erős RMDSZ-re van szükség: az egységet pedig szerencsére nem fenyegeti veszély, nincsenek benne szélsőséges, extrém irányzatok. Ami belül van - húzta alá -, az mind mérhető a józan politizálás mércéjével. Frunda György személyében önálló elnökjelöltje is van az RMDSZ-nek, akitől a politikai erő jó eredményt vár oly módon, hogy román választó- polgárok szavazataira is számítanak. Kühne Gábor
