Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12 / 239. szám
7\ MU RI u U\R A™ __________________________________ I Múzeumaink raktárai, pincéi - állandó kiállítóhelyek híján - felbecsülhetetlen értékeket rejtenek. Ide nem jutnak be a látogatók, pedig hosszú órákat tölthetnének el, s ugyancsak csodálatos dolgokat láthatnának. Fényképezőgépünkkel most a gyöngyösi Mátra Múzeumhoz tartozó Petőfi utcai részlegben őrzött rovargyűjteményt mutatjuk be olvasóinknak. íme, ilyen látvány látvány fogadta fotóriporterünket... FOTÓ: PERL MÁRTON Tungsram: egy évszázad a fényért (III/3.) A gyöngyösi félvezetőktől az amerikai tulajdonig Aligha találni olyan hazai vállalatot, amely annyi megpróbáltatás, átszervezés, tevékenységikör-váltás és irányítási zűrzavar után is képes volt megőrizni és erősíteni világhírnevét, mint a Tungsram. Megmaradhatott részvénytársaságnak, különben még több külföldi fiókját veszítette volna el. A cég az államosítást követően átvészelte azokat az éveket, amikor megfosztották az önálló külkereskedelmi jogától, sőt túlélte azt a kort is, amikor hosszú évekre elvették a kutatóbázisát. : '\ ff TUNGSRAM Egy régi plakát, amely a Tungsram lámpát reklámozta A konszolidációs időszakot az 1960-as évtized jelentette. Akkoriban erősödött meg a rádiócsőgyártás, és kiegészült az adócsövek készítésével. Vácott megkezdte működését a televí- zióképcső-gyár, a vákuumtechnikai részleg pedig hamarosan gyártott katódsugár- és monitorcsöveket is. A ’60-as évek elején kezdődtek meg a félvezetőgyártással kapcsolatos kutatások. A felhasználásuk a ’70- es évtized közepére, a szórakoztató elektronikától a számítógép- és műszerpiacon át az űrkutatásig szélesedett ki. „Izzós” gyakorlattá vált, hogy előkészítő lépésként egy- egy akkori tanácsi vagy állami vállalattal gyártási együttműködést alakítottak ki. Azt követően közösen termelésnövelő vagy gyártásfejlesztő beruházásokat hajtottak végre. 1962-1975 között ez jellemezte a vidéki izzós ipartelepítést Gyöngyösön, Nagykanizsán és Kaposváron. Az 1963-ban átvett gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárral az első együttműködési kapcsolatok még az ’50-es évek végéig nyúltak vissza, amikor a mező- gazdasági gépalkatrész-gyártás csökkentésével egyidejűleg az üzem fokozatosan átállt a félvezetők és a vákuumtechnikai gépek készítésére. Az átvétel után komoly feladatot jelentett a más képzettségű munkaerő átállítása, hisz már az első évben vákuumtechnikai, ampullagyártó gépeket és szivattyúkat gyártottak. Az Egyesült Izzó a fényforrás-vizsgáló állomásának egy részén kívül - 1966 elején - az addig több helyen működött transzformátorgyártást teljes egészében Gyöngyösre telepítette át. Az ott kialakított gépgyártás a ’60-as évek végére elsősorban szivattyúk, gyógyszeripari gépek és berendezések fejlesztésével és előállításával foglalkozott. A mátraalji Együtt a hagyományos és a kriptonégő város teremtett otthont a félvezetők hazai nagyüzemi gyártásának is. Az újpesti törzsgyárban létrehozott kísérleti üzemben már 1957-ben megkezdték a diódák és a tranzisztorok gyártását, s ezzel párhuzamosan a ’60-as évek elejére kialakult a szilícium-germánium diódagyártás is. 1962 végén, az akkori Kohó- és Gépipari Minisztérium Híradástechnikai Igazgatóságának döntése szerint a félvezetők nagyüzemi gyártását a fővárosinál jóval tisztább levegőjű Gyöngyösön valósították meg. Az első ütemben a dióda- és a tranzisztorgyártás - valójában összeszerelés - kezdődött el. A félvezetőgyártás meghonosítása és teljes vertikumának kiépítése azonban - a nagyobb beruházások eredményeként - a ’60-as évek végén történt meg. Az 1971-ben befejeződött, úgynevezett egyedi állami beruházás hatására a félvezetők előállítása nagyságrendekkel növekedett a Mátraalján. Ezek a nyugat-európai cégek típusaival mindenben egyenértékű, korszerű választékot jelentettek. Az úgynevezett tűs tranzisztorok továbbfejlesztését jelentő ötvözött germánium-tranzisztorok kifejlesztésével és a gyártástechnológia kialakításával foglalkozó gyöngyösi mikroelektronikai gyáregységben 1964—65-ben a nyugat-európaiakkal azonos típusok termelését kezdték meg. Ezeket a hazai készülékgyártó ipar hangfrekvenciás erősítésre és a közepes sebességű áramkörökben alkalmazta. A félvezetőgyártás növekedésének nagy korszaka volt az 1963-1975 közötti időszak, amikor a diódák termelése közel tízszeresére, a tranzisztoroké pedig csaknem 18-szoro- sára növekedett. A gyöngyösi gyár 1983. január 1-jén - akkori döntés szerint - kikerült az Egyesült Izzó szervezetéből, és Mikroelektronikai Vállalat néven önálló céggé alakult. 1990- ben viszont gazdasági csődbe jutott, és elkezdődött a felszámolása. A gyöngyösi félvezetőrészleget az Interbip Rt. vásárolta meg, amely számottevő fejlesztést kezdett. Az Izzónál az erőltetett kapacitásnöveléshez felvett állami hitelek, az új termékek fejlesztésével kapcsolatos erősödő verseny, a mesterségesen fel- duzzasztott létszám a ’80-as évek végére nem oldötta meg a sűrűsödő gondokat. Eélő volt, hogy bezárják a céget. A piaci megkapaszkodáshoz és a szükséges fejlesztésekhez való tőkét 1988-ban elsőként a Magyar Hitel Bankkal, majd egy évvel később az osztrák Girocentrale bankkonzorciummal kötött „házasságtól” remélték. Ez azonban nem vezetett sikerhez. 1989 decemberében az amerikai General Electric 50 százalék plusz 1 részvénnyel többségi tulajdonosa lett a cégnek. 1994-ben pedig 100 százalékos tulajdonjogot szerzett a Tungs- ramban. Az új gazda nemcsak a két világháború közötti időszakra jellemző együttműködést újította fel, hanem a szakmában Európa egyik meghatározó cégével lépett elő a piacon. A GE Lighting Tungsram Világítástechnikai Rt. a fényforrásipar fontos képviselője lett. A tulajdonos 1990-1995 között 650 millió dollárt költött beruházásokra, az idén pedig további 40 millió dollárt fordít ezekre. Fő termékei a világítás- technikai eszközök, a fényforrás-alkatrészek. Az árukivitelük 90 százaléka a Kelet-Euró- pán kívüli világba irányul. A sorozatunkban felidézett történet az ember kényelmét szolgáló világításról szólt, amelyért az utóbbi száz évben nagyon sokat tettek a Tungsram- nál. Onnan indult világhódító útjára a wolframlámpa, és onnan származott a kriptonlámpa is. A jeles ősöknek van tehát mit megköszönniük az utódoknak. Az Aschnerek, a Bródyk, a Pfeifferek, a Bayk bebizonyították: érdemes tevékenykedni. A ; GE-Tungsram jövője sem lehet más, mint ez a szolgálat. (Vége) Mentusz Károly A természet csodái
