Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07 / 209. szám
Eger a mi közös vállalkozásunk Ma is lehet sikeres az ember L • 1 L- üi. 1 vmi Mm Nincsenek irányítótáblák, látványos fényreklámok, hangzatos hirdetések. Nincs fényűzést sugalló belvárosi irodaház. Nem fogadnak szépségversenygyőztes titkárnők, nyugati autócsodákból kiszálló, rádiótelefonjaikon összeráncolt homlokkal fontoskodó managerek. Csak szép csendben teszik a dolgukat. Nem ültek körbe semmiféle korábbi húsosfazekat. Nem igényelnek milliós tételű, vissza nem térítendő támogatást. Szó szerint a nulláról indultak - kizárólag saját erőből -, s bár meglehetősen messzire jutottak, az elmúlt hetekig alig tudtunk valamit még csak létezésükről is. Hogy mit is takar az Agria- Computer elnevezés? Kik is alkotják ezt a céget? Egyáltalán, mivel is foglalkoznak? Vagy - netán - mi is lehet sikerük titka? Erről beszélgettünk a céget jegyző ügyvezető igazgatóval, Bukolyi Lászlóval.-Annak idején, még a rendszerváltást megelőzően, 1989- ben a SZÜV műszaki osztálya döntött úgy, hogy kiválunk, s lettünk kisszövetkezet. Majd 1991-ben alakultunk át kft.-vé. A profilunkra kezdetben a szokásos számítástechnikai tevékenység volt a jellemző. A kft.- vé alakulással egy időben váltottunk a speciális számítás- technikára, s a komputeres adatrögzítőkre. Aztán szó szerint belecsöppentünk a hatósági tevékenységbe, amit az Országos Mérésügyi Hivatalnak végeztünk. Ez az automaták műszaki vizsgálatát jelenti. Ekkor lettünk egy angol cég fekete dobozainak kizárólagos forgalmazói. Ez a kapcsolat vezetett oda, hogy 1993-ban angol-magyar vegyes vállalattá alakultunk, s azóta is ebben a formában üzemelünk.- Amíg az egri röplabdacsapat támogatását el nem vállaltátok, addig szinte nem is lehetett hallani rólatok...- Ennek valószínű az az oka, hogy maga a tevékenység alig kötődött Egerhez. Tény és való, hogy úgy Nyugat-, mint Kelet- Európában jobban ismerik a cég nevét, munkáját, mint itt, szűkebb hazánkban, Egerben, ahol tevékenykedünk. Sokáig a SZÜV-székházban dolgoztunk, de miután kiköltöztünk ide, ebbe a csodálatos környezetbe, a nyugodt munkakörülményeket biztosító Felnémetre, ez még inkább igazzá vált. Azzal együtt igaz ez, hogy jelentős export-import forgalmunk van, s Angliában, Hollandiában, Németországban, Ausztriában jó néhány cégnek vagyunk a kizárólagos magyarországi forgalmazói.- Miért volt akkor fontos vállalni ezt a röplabdacsapatot? Hiszen nagyon sokba kerül, s nem is igazán érdeketek, hogy a nevetek mindennap terítéken legyen.- Ez valóban nem egy üzleti vállalkozás. Tudom, nehezen hihető, de semmi más célunk nem volt ezzel, mint hogy ne szűnjön meg Egerben egy olyan csapat, amelyik nagyra hivatott, magyar bajnok, az európai ranglistán az ötödik helyen áll. Ugyanakkor egy olyan közösséget alkot, amelyik nap nap után képes örömet szerezni az embereknek, szeretik, óvják, féltik őket. Rendszeresen érdeklődnek felőlük, hogyan, miként alakul a sorsuk, kik azok, akik távoztak, kik az új játékosok. Jellemző, hogy az új szezon csapatát és edzőjét bemutató sajtótájékoztatón, amelyre a törzsszurkolók is eljöttek, már verset írtak az újdonsült egri edzőhöz, Janda Attilához, amit ott fel is olvastak. A mérkőzések tomboló telt házak előtt zajlanak. Megszűnnek a mindennapi gondok, nincsenek problémák. Ünnepet jelent Egerben ennek a röplabdacsapatnak minden fellépése. Tapsolnak, örülnek, énekelnek, a szó nemes értelmében kikapcsolódnak az emberek. Hogy mindez ne szűnjön meg, ezért vállaltuk ezt a csapatot. Ennél nagyobb küldetés, mint manapság az embereknek örömet szerezni, úgy gondolom, nem létezik.-Ha jól tudom, nemcsak a röplabdát támogatjátok Egerben...- Évente több mint tizenkétmillióval segítünk az egrieknek. Csak mindez most a röplabda révén lett ismert. Nem új keletű a dolog. Ebbe a körbe beletartoznak a művészek, az iskolák, katonazenekar, majorettek, könyvtár, cserkészcsapat, s még sorolhatnám. Mindezt azért tesszük, mert ide tartozunk, mert egriek vagyunk, s szeretnénk, ha ez velünk együtt másokat is büszkeséggel töltene el.-Az üzleti filozófiátokban is valami hasonló fedezhető fel?-Azt vallom, hogy egy közösség, így például Eger város is, egy nagy közös vállalkozás. Legalábbis annak kellene lennie. Mert ha eljön hozzám egy jelentős külföldi partner, aki egy sokat jelentő üzletet akar itt kötni, az nem mindegy, hogyan érzi magát. Hová tudom elvinni vacsorázni, milyen az a szálloda, ahol lakik, sétálgatva, csak úgy cél nélkül az utcán milyen benyomásokat szerez. Ha mindez pozitív, akkor szívesebben, könnyebben köt üzletet. S a többi vállalkozónak ugyanez az érdeke. A vállalkozások nem kevés embernek adnak kenyeret, s az ő érdekük ugyanez. Ezért kell ennek a városnak az értékeit minél jobban megbecsülni, ezért vallom én azt, hogy ez a város minden egrinek a közös vállalkozása.-Ha már itt tartunk, meg kell kérdezzem, hogy eddig hátrányt vagy előnyt jelentett-e az, hogy egri vagy, hogy itt Egerben tartod fenn ezt a vállalkozást, hiszen a tevékenységekről szólva, működhetne ez bárhol máshol is...?- Eger hatalmas előnyt jelent ebből a szempontból! Minden ide látogató idegen azonnal megszereti ezt a várost. Nem egy olyan üzletfelem van, akit miután nagy nehezen rábírtunk egy egri látogatásra, bevallotta: nála eddig elképzelhetetlen volt, hogy kimozduljon a fővárosból, ma pedig nagyon szívesen jön. S hozza a családját is. Ami pedig a legfontosabb: hozza a további partnereket. Saját hazájában elmondja kellemes benyomásait. Ennél jobb reklám pedig nem létezik. Soha semmit nem kaptam ettől a várostól közvetlenül. Közvetetten - rengeteget. Ezért is érzem kötelességemnek, hogy ha tudok, akkor segítek. Ugyanakkor nagyon örülök annak, hogy egyre több vállalkozó gondolkodik úgy: nem mindegy, hogy van-e ennek a városnak a meglévő értékein túl egy bajnok röplabda- csapata, egy profi Internet- szolgáltatása, s még sorolhatnám. Ami előtt viszont európai szintű vállalkozó partnereim értetlenül állnak, az a helyi konkurenciák egymáshoz való viszonya. Sehol nem esznek egymás tenyeréből, még ha uram bocsá’ az sem szokatlan, hogy nemegyszer összejönnek, együtt vacsoráznak, beszélgetnek. De nem ellenségek! Nem kívánják a másik pusztulását, hiszen mindenki tudja: a továbblépéshez, az előrehaladáshoz, a még jobb színvonal eléréséhez nélkülözhetetlen a tisztességes, jól felkészült, versenyre késztető konkurencia. Ezen a téren nagyon le vágyunk maradva Európától!-Szóba került az Internet. Az AgriaComputer nevét nemcsak a röplabda, hanem ezen szolgáltatás révén is sokan megismerik...-Ez egy jó értelemben vett szakmai ártalom. Amikor először találkoztunk a technikának ezen csodájával, azonnal eldőlt, hogy ennek a térségnek is elengedhetetlen szüksége van rá. Több tízmilliós beruházással ugyan, de elértük, hogy nemcsak bérelt vonalon, hanem közvetlen műholdon kérésziül is lehet kapcsolatot teremteni. Korszerűségére, gyorsaságára, a szolgáltatás színvonalára jellemző, hogy ilyen máshol, vidéken sehol nem működik. Több száz internetes szolgáltatásunkat igénybe vevő kapcsolódott be ezzel a világ vérkeringésébe. Naponta 7-8 ezer ember látogat el az Internet segítségével Egerbe. De ennél lényegesen többen vannak, akik a fő oldalakat kikerülve speciális dolgokat keresnek, s néznek. Közös öröm, hogy ilyen speciális láto- gatottságú a Heves Megyei Hírlap, amit egyre többen olvasnak Kanadában, az USA-ban, vagy éppen Ausztráliában. *** Az AgriaComputernél összesen tizenketten dolgoznak. Többségükben fiatal, sokat akaró, szakmailag magasan kvalifikált társaság. Evente több százmillió forintos forgalmat bonyolítanak. Példájuk bizonyítja: manapság is lehet sikeresen vállalkozni. Méghozzá tisztességesen, mindenféle adó- és egyéb botrányok nélkül. Csak a választott úton türelmesen, kitartóan végig kell menni. Csak...! Kis Szabó Ervin Két finn alkotóművész: Esa Laurema és Antti Maasalo Személyi poggyászukban: a fény Gondolnák, hogy egy bőröndben szállítható egy teljes kiállítás? A Magyarországra repülőgéppel érkező két finn képzőművész - idő és egyéb szállítási lehetőség híján mit volt mit tenni - egy tárlatra való anyagot hozott kézitáskában. Egerben, az I. Nemzetközi Fényszimpóziumon vettek részt. Mindketten fényművészek. A szeptember 1-4. között a Megyei Művelődési Központban megrendezett kiállításuk neve: ANTIESAOSMO- UNTO. Ez egy alkotói négyes nevéből képezett mozaikszó. E közösségnek tagja a megyeszékhelyünkön vendégeskedő Esa Laurema és Antti Maasalo. A tárlatnyitás után beszélgettünk.- Önök egy alkotócsoportban dolgoznak. Mennyire szoros ez a kapcsolat?- Mindketten a fényhatásokkal, a fény lehetőségeivel foglalkozunk - él a válaszolás lehetőségével a negyvenes éveiben járó Esa Laurema. - Többnyire öt különböző dimenzióban dolgozom, készítek domborműveket, kinetikus szobrokat, számítógépes grafikákat, reliefeket, animációkat.- Ami engem illet - válaszol a mindig mosolygós, ugyancsak középkorú társa -, a gyerekeknek készítek szobrokat, amelyben a játéknak különleges szerepe van. Felváltva magyarázzák, hogy a nemzetközi hímév, a tucatnyi elismerés, díj ellenére valahogy mindannyian megmaradtak gyereknek. Ez a világ- szemlélet, ez a gyermeki rácso- dálkozás művészetük lényege, ez tartja össze az alkotói közösséget, amely inkább gondolati, szakmai kapcsolat, hiszen kettejük között is több száz kilométer a földrajzi távolság. Az Espo-ban élő Esa Laurema több művészcsoportban dolgozik, alapító tagja az Európa 24-nek. Elismertségére pedig jellemző, hogy a sevillai világkiállításon 1992-ben az ő kinetikus munkája egyedül reprezentálta hazája kultúráját a finn pavilonban.-Hogyan alkalmazza ezeket a müveket a finn építészet?-A kettő egymástól szinte elválaszthatatlan. A szobrok helye többnyire valamelyik köztéri építmény külső vagy belső tere. Természetesen meghatározza az alkotást magát, hogy milyen helyre fog kerülni, sokszor eleve így készül.-Miként fogadják a finnek ezeket a modern alkotásokat?- Sokféle a reakció. A fiataloknak általában tetszik. Számtalan lehetőséget, ötletet rejt magában a fénynyel való manipulálás. Azt szoktuk mondani: számunkra a fehér vásznat a sötét tér jelenti, „arra rajzolunk”. A kritikus vagy elutasító fogadtatás nem tör le bennünket, mert hatalmas ösztönzés, ha azt csinálhatod, amit szeretsz. Mindezeken túl azt kell mondanunk, hogy a fényművészet rendkívül fontos a finn emberek számára, mert a mi hazánkban nagyon szélsőségesek a fényviszonyok a tél és a nyár között. Ezért vannak olyan szobraink, amelyek nyáron szökőkutak, sőt valóságos vízesések - télen pedig fényjátékként működnek. A finn ember sokkal jobban benne él a természetben, mint más népek, közel a fényhez, a szélhez, érzékenyen figyelve a napok, évszakok és napszakok körforgását. — Ugye, már nem először vannak Magyarországon..?-Valóban, 1984-ben Magyarországon, Kalocsán egy nagyszabású találkozója volt a kinetikus művészetnek. így számos barátot sikerült szerezni. Akkor találkoztam Nikolas Schöfferrel, vagy az egriek körében ismert Dargay Lajossal, s Dohnál Tibor barátommal- mondja Esa. Megjegyzésemre, hogy a közelmúltban Egerben is láthatták munkáit egy csoportkiállításon, hozzáteszi, hogy itt is igen sok jó ismerőse van, s már harmincnál is több alkalommal járt nálunk. Mostani kiállításukhoz is - régi baráti kapcsolat révén- egy egri cég, az AgriaComputer Kft. nyújtott segítséget. A szűkszavúbb Antti Maasalo is megjegyzi: szívesen jönnek ide, már csak az éghajlat, a sziporkázó fények és a meleg emberi kapcsolatok miatt is. IŸ Esa Laurema-.számunkra a fehér vásznat a sötét tér jelenti Antti Maasalo: alkotásaimban a játéknak különleges szerepe van- Mi a véleményük a magyar művészetről? S miként ítélik meg a saját helyüket a mai európai képzőművészetben?- A magyar képzőművészet ebben a műfajban is olyan nemzetközi nagyságokat adott a világnak, mint Moholy-Nagy, Schöffer, Vasarely és Kepes György. Úgyhogy kell valaminek lenni ebben a kultúrában, ami ilyen nagyságokat „termelt ki.” S ha már az ő példájukat nézzük: amit Moholy-Nagy kigondolt, azt Schöffer megvalósította. Meglehet, hogy mi is ilyen köztes úton vagyunk? Részesei egy folyamatnak? Mindketten szkeptikusak a művészet jövőjét illetően. De hát épp ezért jöttek erre az egri eszmecserére, hogy erről közösen gondolkodjanak.- Önök felhasználják a technikai vívmányokat, a számítógépe í, a lézert...- Én többnyire csak a tervezésben alkalmazom a komputert - mondja Esa -, a kollégám, Maasalo az alkotásra is felhasználja. A fotózás, a videotechnika, a számítógép valóban nélkülözhetetlen mindkettőnk munkájában. Finn vendégeink a szimpózium idején folyamatos videó- bemutatón tették népszerűvé hazájuk magas szintű fényművészetét. Ha szemléletben is - remélhetően - itt hagynak valamit ezekből a különös, gondolkodásra serkentő műveknjí, akkor más szemmel nézüntjp mindannyiunkat éltető fényöK Jámbor Ilmfe
