Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-29 / 201. szám
1996. augusztus 29., csütörtök 5. oldal Hatvan És Lőrinci Körzete Tollvégen Harc a galériáért Az elmúlt évtizedek alatt a Hatvani Galéria a régió egyik szellemi fellegvárává nőtte ki magát. Az utóbbi időben - a pénztelenség, illetve Moldvay Győző fokozatos visszavonulása következtében - mutatkoztak ugyan a csendes vegetáció jelei, ám teljesen soha nem szűnt meg a kulturális élet a Hatvanas utcában. Az alapító halálával azonban újabb kérdésekkel nézhetnek szembe a helyi illetékesek. Két irányzat, s ennek megfelelően ugyanennyi érdekcsoport mozgósította erőit azért, hogy saját koncepciójának szerezzen érvényt. A Művelődési Központ szeretné megtartani - mint eddig is: fiókintézményként - a Galériát. A hosszú távú berendezkedés jelei máris tapasztalhatók. A koordinátori feladatokat pedagógus végzettségű kolléganőjükre bízták, a jövő terveit pedig szaktanácsadó testület bevonásával kívánják kialakítani. Egy praktikus érvről azonban kevesebb szó esik, nevezetesen: a gyakorlatilag otthontalan Művelődési Központ számára létkérdés, hogy feladatokat adjon munkatársainak. A hírek szerint a városi könyvtárhoz közel álló korifeusok más alternatívát látnának célravezetőbbnek. Egy közszájon forgó változatban a fenntartó a megye, a közvetlen „gazda” pedig a múzeum lenne. Felmerült, hogy a napi teendőket egy művészettörténész látná el, aki talán képes lenne megállítani a pangást, mi több, új távlatokat nyitna a település kulturális életében. Utóbbival kapcsolatosan is akadnak félelmek. Hogy ezek meg- alapozottak-e, vagy csupán álkifogások - ki lát mások gondolatába? Mindenesetre néhányon attól tartanak: a galéria privatizációja több, mint fikció. Jön majd egy felkapaszkodott mecénás, aki sok pénzt hoz és szépeket ígér. Hatvan pedig egy újabb diszkóval gazdagodik. Tari Ottó Az összetört „beszélgetőautó” Fiatal pár kérte kölcsön a diszkóban egyik ismerősük Ford- ját, hogy - mint mondták - zavartalanul társaloghassanak. Miután jól kibeszélgették magukat, a tulajt nem lelték, így a slusszkulcsot egy alkalmazottra bízták. Talán ha ismerik az illetőt, másként cselekednek... A megbízott ugyanis egy 17 éves petőfibányai fiatalember volt, akinek néhány héttel ezelőtti „hőstettéről” - amikor harmadmagával elkötött egy Ladát, s a járőröknek sem álltak meg - lapunk is beszámolt. T. J. ezúttal sem volt képes uralkodni sebességmániáján. Három társával autózni indultak; még egy stopost is felvettek, s elfurikázták Gyöngyöspatáig. Onnan pedig irány Pásztó. Mindössze Szurdokpüspökiig jutottak. Egy kanyarban -jóval száz kilométer feletti tempónál - kisodródtak, s az árkon túl landoltak. Nekik nem esett bajuk, de a kocsi totálkáros lett. A fiatalok kettesével, autóstoppal indultak haza, ahol már várták őket a lőrinci rendőrőrs munkatársai. Lőrinctől Lőrincig - Az első nekifutás A megyénkbeli Lőrinci kezdeményezésére az idén először rendezik meg a Lőrinc elnevezésű települések találkozóját, amely Lőrinc-naptól Lőrinc-napig - augusztus 10-től szeptemberig 5-ig - tart. Az ország nyolc „Lőrince” érdeklődést mutatott az ötlet iránt, s már idáig is számos érdekes esemény résztvevői lehettek a házigazdák. Érsek Zsolt országgyűlési képviselő teljes harci díszben (Mint megtudtuk, nem a költségvetés tárgyalására készül...) FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Soltész András, a legkisebb „testvér” polgármestere is ültetett fát FOTÓ: T. 0. Jánosi Zsuzsa vívó, „civilben” FOTÓ: SZ. T. Dr. Lantos Bálint megyei rendőrfőkapitány, Szinyei András hatvani polgármester és Keresztes György, a Heves Megyei Közgyűlés al- Babakiállítás is volt... fotó: t. o. elnöke a megnyitón fotó: t. o. Hol épüljön a benzinkút? Fontos témákról tárgyal ma 9 órakor kezdődő tanácskozásán a hatvani képviselő- testület. A vezetőség meghallgatja többek között a kórház illetékeseinek tájékoztatóját az ágyszámcsök- kentés lehetőségeiről, illetve az esetleges osztálybezárásról. Emellett napirendre kerül a belvárosi üzemanyagtöltő állomás kérdése és az M3-as autópályadíj bevezetésével kapcsolatos városi elterelő út tanulmányterve is. A testület várhatóan módosítja a tandíj megállapításáról szóló rendeletét, és meghatározza a polgármesteri hivatal munkarendjét is. Iparművészeti miniatűr, hulladékból Apcon az iskola legjobb tanulóját jutalmazták Pohárdi József alkotásával Itthon drágának számít, Németországban viszont nagyon sokan megvásárolják fotó: t. o. Az elmúlt tanév végén az apci általános iskola legsikeresebb tanulója egy aprócska szekeret kapott ajándékba. A nebuló talán nem is gondolta, hogy az alig kéttenyérnyi szerkezetet - amely 1:10 arányú pontos mása az igazinak - 474fa- és acélelemből rakták össze. Egy ilyet elkészíteni jóval több, mint hobbi. Tudja ezt a helybeli mester, Pohárdi József is, akinek munkáját a Hadtörténeti Múzeum millecentenáriumi kiállításán a zsűri külön elismerésben részesítette. Ha figyelembe vesszük, hogy sok száz termék már az előzetes szelektálás alkalmával „könnyűnek találtatott”, a tény jelentősége tovább hatványozódik. Pohárdi József - mint mondja - már gyermekkorában szeretett volna hasonló „játékokat” készíteni. Álma azonban csak jóval később válhatott valóra; amikor már lépcsőgyártással foglalkozott, eleinte fűtésre használta a fa megmunkálásából keletkezett hulladékot. Másfél évtized alatt tonnaszám égett a becses nyersanyag, míg rá nem jött: kár érte. Azóta fő időtöltése a szekérgyártás. Az aprócska kocsi ma már zsűrizett iparművészeti alkotás, amelynek bolti ára 15-20 ezer forint. A hazai vásárlók többsége természetesen nem tud ennyi pénzt áldozni a megvásárlására, de a Lajtán túl igen kelendő a közkedvelt szekerecske. (t. o.) Ülés Lőrinciben Ma 14 órakor kezdődik Lőrinciben a képviselő-testület soros tanácskozása. Az ülésen várhatóan módosítják a második félévi költségvetést, ismertetik a kegyeleti park rendezési tervét, és bevezetik a pedagógusok kötelező óraszámát is. Operabarátok köre Hatvanban ma 18 órakor találkozik ismét az Operabarátok köre. A városi könyvtár nagytermében Marozsi Ferenc orgonaművész Verdi világáról tart előadást. Tanévnyitók sora Ma reggel 8 órakor tartják Hatvanban a Damjanich Szakképzési Intézet tanévnyitóját. Pénteken délután 5-kor hivatalosan is kezdetét veszi a tanév a 4-es és az 5-ös, valamint a Kodály- iskolában. A Bajza-gimnázium, a Kossuth és a 2-es számú iskola ünnepségére szeptember elsején, 17 órakor kerül sor. Rockfesztivál Augusztus 30-án rockzenei találkozó lesz Lőrinciben, az erőműi strandon. Déli 12 órától fellép többek között a Treff, a Péntek esti láz és a Rock’n Rockcats együttes. 31-én, szombaton operett-estet tartanak a volt mozi épületében Kovács Zsuzsa és Böröndi Tamás közreműködésével. Informatika Horton A horti általános iskolában informatikai központot alakítanak ki. Az eddigi költségeket - mintegy 300 ezer forintot - megtakarításból fedezték. Vi- deokivetítőt is szeremének vásárolni egy későbbi jótékony- sági bál bevételéből. Ma százesztendős megyénk egyik legidősebb polgára, a csányi Nagy Pista bácsi „Soha nem ismertem a szolgabíró irodáját...!” Mennyi is száz esztendő? Ha belegondolok, hogy magam 2061-ben tölteném be ezt az életkort, elérhetetlennek tűnik. Hogy ne mondjam, reménytelenül soknak. Ennyi idővel a háta mögött az ember nyugodtan kijelentheti: elkísérte a történelem egy tekintélyes hányadát. Esetünkben - mint a csányi Nagy Pista bácsi immár elmondhatja - micsoda hányadát! Ünneplésre készülnek ma Csányban, az idősek otthonában. Ott lesznek a falu vezetői, a megyei illetékesek és a sajtó képviselői is. A rokonok közül azok kaptak meghívót, akikről Pista bácsi úgy gondolta, a jeles napon megérdemlik, hogy a közelében legyenek. Ha azt mondom, hogy riportalanyom letagadhatna jó pár esztendőt, valószínűleg frázisként hat. Mit számít ekkora tételnél néhány tucat hónapocska? Pedig higgyék el, rengeteget! Mert egy köznapi halandó, akinek a környezetében senki vállára nem nehezedik ekkora tétel, bizonyára fintorogva legyint az állításra: Pista bácsi remekül emlékezik a régi idők történéseire; mint megrögzött kártyás a piros ászt, úgy vágja ki az emberöltővel ezelőtti évszámokat, és napra kész a jelen dolgait illetően. Forgatja az újságokat, érdeklődik a politika iránt, vitatkozik is, ha kell, de soha nem foglal állást az úri huncutságot illetően. Igaz, kissé nagyothall már, s három napja a szeme is rakoncátlankodik, de hát az vesse rá az első követ, akit százévesen nem gyötörnének hasonló nyavalyák... Pista bácsi mindig csányi volt. Itt látta meg a napvilágot kilencgyermekes család elsőszülöttjeként, itt kezdett el betűt vetni, dolgozni, s innen zu- pálták be az első háború idején Sastelekre, majd a 29-es gyalogezredbe. Aztán - ’ 16 nyarán - következett Komárom, s 180 pár lóval Oroszország. Szerencsére megúszta a világégést, a második háború idején pedig szóba sem került a neve. Idősnek számított... Közben - 1920-ban - megnősült, s született egy fiuk is, aki később balesetben meghalt. Igen, az elmúlás... Beszélgetés közben az a filozofikus gondolat villan át az agyamon, hogy az élet más egyébről sem szól. Lassan elköltöznek mellőlünk szeretteink, mígnem értünk is kopogtatnak. Pista bácsinak bőven kijutott az előbbi megtapasztalásából: napra pontosan mondja veszteségeit. 1919-ben az apját, ’62-ben a feleségét kísérte utolsó útjára. Gyermeke, testvérei is követték őket; mindössze egyetlen húga él még, aki 88 esztendős. Örömet ma már csak az unoka és három dédunoka jelent. Ami még az erőt tartotta benne az évek múlásával, az a munka volt. Amikor kettesben maradtak édesanyjával, együtt művelték magángazdaságukat. Érdekes módon dinnyével soha nem foglalkoztak, de amúgy mindent megtermeltek, amire szükségük volt. így ment ez 1991-ig, amikor Pista bácsi a kukorica szárvágása közben elesett, és eltörte a lábát. Egy évre rá az otthonba került. Egy 100 éves embertől illik a hosszú élet titka felől érdeklődni. Ki tudhatná jobban, mi a varázsszer? Az egészséges táplálkozás? Önmérséklet az egyéb élvezetekkel szemben? Teljes absztinencia?- A becsület meg a tisztesség - válaszolja. - Mert bár nem dohányoztam, s berúgva is csak kétszer voltam, még legénykoromban, ám a legfontosabb: soha nem tudtam, milyen a szolgabíró irodája. A csendőrökét és a rendőrökét sem ismertem. Világéletemben nyugodt maradtam. (tari)
