Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

6. oldal Hazai Tükör 1996. augusztus 29., csütörtök A nemzetközi jog professzora az államközi egyezményekről A szerződés betartása közös érdek Alighanem csupán egy leleményes névadásnak köszönhető, hogy „alapszerződésekről” zajlanak szenvedélyes viták a közélet fórumain; a jog fogalmai között ugyanis ilyen kifeje­zés nem szerepel - mondja Valki László egyetemi tanár. Az ELTE nemzetközi jogi tanszékének vezetőjétől a szü­letőben levő magyar-román dokumentum kapcsán érdek­lődtünk az államközi megálla­podások funkcióiról.- Ha jogilag nem létezik, hogyan került be a köztudatba az alapszerződés fogalma?- A hetvenes évek elején az NSZK és az NDK kötött elő­ször egymással olyan nemzet­közi szerződést, amely a terü­leti sérthetetlenséget garan­tálta. S hogy ennek nagyobb nyomatékot adjanak, a megál­lapodást „Grundvertrag”-nak, alapszerződésnek nevezték el. A Varsói Szerződés felbom­lása után ez a fogalom ismét bekerült a nemzetközi politika szótárába.- Mi e dokumentumok közös eleme?- Mivel eddig nagyon kevés ilyen megállapodás született, tartalmukra vonatkozóan nin­csenek általános szabályok. De közös elemnek tekinthető a területi igényekről való le­mondás. Jobbára 10-15 olda­las iratról van szó, amit a kor­mányfők írnak alá.- Az Ukrajnával, Szlové­niával és Szlovákiával megkö­tött szerződéseink a magyar kisebbségek jogairól, továbbá a szerződő felek kulturális és gazdasági együttműködésének formáiról is rendelkeznek. A magyar-román szerződés - amelynek pontos címe: Szer­ződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértés­ről, az együttműködésről és a jó szomszédságról - abból a szempontból egyedi, hogy függeléket is tartalmaz.-Mi a következménye az egyezmények megsértésének?- Nincsenek szankciók, de az egyezmények tiszteletben tartása az aláírók kölcsönös érdeke. Azért is, mert csak így felelhetnek meg a nemzetközi elvárásoknak. T. M. Még kérdéses Markó Béla parlamenti felszólalása Rendkívüli ülést tart az Országgyűlés Gál Zoltán házelnök kedden 13 órára hívja össze az Ország- gyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében - így állapodtak meg a frakciók a Házbizottság teg­napi ülésén. Az nem dőlt el egyelőre, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalhat-e az ülésen. A tárgyalást követően Gál Zoltán elmondta: úgy döntöt­tek, hogy a törvényhozás azon a napon szavazni is fog az el­lenzék által beterjesztett hatá­rozati javaslatról. Az ülésen napirend előtti felszólalások és interpellációk nem lesznek. .Az előterjesztők nevében lsépy Tamás, a KDNP frak­cióvezetője kap elsőként szót, őt követi a kormány képvise­lője, mindketten 20-20 percet beszélhetnek. Ezután a bizott­sági véleményt ismerhetik meg a honatyák. A vitában felváltva szólalnak meg a koa­líció és az ellenzék képviselői, a házszabály szerinti időkeret­ben. Gál Zoltán házelnök kez­deményezni fogja, hogy a te­levízió legalább addig közve­títse a vitát, amíg minden frakció egy-egy szószólója ki­fejti véleményét. Markó Béla esetleges fel­szólalásával kapcsolatban a Ház elnöke további konzultá­ciót tart szükségesnek, elsőd­legesen az RMDSZ-szel. Mint mondta: egy ilyen megszóla­lás - a romániai viszonyokra való tekintettel - rendkívüli je­lentőségű. Németh Zsolt, a Fi- desz-MPP frakcióvezető-he­lyettese, aki az RMDSZ elnö­kének felszólalását kezdemé­nyezte, megelégedéssel nyi­latkozott arról, hogy a koalíció nem utasította el javaslatát. Az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre hívja meg a Ház elnöke a határon túli magyar szervezetek kép­viselőit. Mivel azonban Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, a meghívást valószínűleg az ellenzék kézbesíti majd a ma­gyar-magyar csúcs külhoni résztvevőinek - mondta a fi- deszes politikus. Nézete sze­rint a vitán a magyarországi kisebbségek képviselőinek is ott lenne a helyük. r Elkelt a Fórum. Az Inter­Continental Corporation vásá­rolhatja meg a budapesti Fórum Szálloda Rt.-t. így döntött teg­nap az APV Rt. igazgatósága. A vételár 49,4 millió dollár, ami több mint 7,5 milliárd fo­rintos privatizációs bevételt je­lent. Az új tulajdonos 11 millió dollárt fektet a szállodába, és három éven belül ötcsillagossá alakítja. A társaság dolgozói 220 millió forint névértékű részvényt vásárolhatnak. Híveket toboroznának. Együttes ülést kezdett tegnap a Magyar Demokrata Néppárt el­nöksége és frakciója. A párt és a parlamenti képviselőcsoport előtt álló stratégiai feladatokat vitatják meg. A kétnaposra ter­vezett tanácskozáson elsősor­ban arra a kérdésre keresnek választ: hogyan növelhetnék a párt ismertségét és politikai tá­mogatóinak táborát. tljnló Iskolák. Felgyorsultak az oktatási reform munkálatai. Még az idén összeállítják az érettségi vizsga új követel­ményrendszerét - adták hírül szerdán. A tanárokból és kuta­tókból álló munkacsoportok közösen határozzák meg a négy kötelező tantárgy és a további tizenhat szakmai, elméleti tan­tárgy érettségijéhez szükséges ismeretanyagot. Másképp delegálnának. Csak országos, úgynevezett szociális választással szerez­hessenek megfelelő felhatal­mazást a szakszervezetek vagy más társadalmi szervezetek arra, hogy képviselőket küldje­nek az 1000 milliárd forinttal gazdálkodó társadalombiztosí­tási önkormányzatokba, vagy a 100 milliárd forintos Munka­erő-piaci Alap önkormányza­tába, illetve az Érdekegyeztető Tanácsba. Ezt szorgalmazták tegnap a LIGA és a Munkásta­nácsok képviselői. Elrettentést sürget. Torgyán József tegnap a gyermekprosti­túció ellen emelt szót. A kis­gazda pártelnök egyebek között szorgalmazta, hogy az Ország- gyűlés gyorsított menetben módosítsa a Btk.-t, s elrettentő, szigorú büntetőjogi szankciók­kal akadályozza meg hazánk­ban a gyermekprostitúciót, a pomófilmforgatást. Maradna a felesleg. Az Amerikai Egyesült Államok Magyarországnak szeretné el­adni a délszláv válság rende­zése során feleslegessé váló kü­lönböző, elsősorban nem kato­nai felszereléseket - közölték szerdán Budapesten. Egyebek között híradási, elektronikus eszközöket, általános gépészeti berendezéseket, orvosi műsze­reket kívánnak versenytárgya­lás útján értékesíteni. Ma is Ratal a műsormatuzsálem Ritka jubileum: 750-szer üzent a Mit üzen...? Kerényi Mária Sipos Tamás Dr. Szegő Tamás A múlt vasárnap immár 750. alkalommal csendült fel a Mit üzen a rádió? szignálja. Csak a legkedveltebb, legnagyobb hallgatottságnak örvendő műsorok érnek meg efféle jubileu­mot. Tegyük hozzá: a mindmáig friss és töretlenül népszerű adás kereken hetvenéves. A műsor 1926-ban indult, s 1935-től rövidhullámon is elju­tott a hallgatókhoz. így a Mit üzen... az elsők között teremtett kapcsolatot az emigrált magya­rok és az itthoniak között. A si­keres indulást mintegy három évtizedes szünet követte, s csak 1968-ban hangzottak el ismét az éteri üzenetek. A mai szerkesztő, Kerényi Mária ott bábáskodott a műsor másodszori megszületésénél. Szerkesztőtársaival, előbb Si­pos Tamással, majd a közel­múltban elhunyt Szegő Ta­mással a humánum, a segíteni akarás szellemében formálták szolgáltató jellegűvé a műsort. Rádiós műhelyükben hetente két-háromszáz levélíró jelent­kezett gondjaival, választ sür­gető kérdéseivel. A problémák jellege nem sokat változott. Ha kevesebb a tanácsot, segítséget kérő levél, nem azért van, mert kevesebb a panasz vagy a sérelem, ha­nem mert drága a posta. A műsor szellemisége, pro­filja a jubileum után sem vál­tozik. Kerényi és munkatársai a régi mottón sem változtat­nak: „Ki segíteni akar, hálót adjon, ne halat.” (szigeti) inu^Eäfli Szerencseposta j^Q Lassan véget ér a nyár, éle­tünk visszazökken a rendes kerékvágásba. Játékos kedvünk azonban az évszaktól független. A nyári szabadságok letelte után kipihenten, újult erővel lehet ismét Fortuna nyomába szegődni. Ezen a héten is ér­demes. Gazdára vár a luxuslakás Különösen vonzó a hatos lottón most megnyerhető 107 milliós főnyeremény. Ez a számsorsjáték az idén bővelkedik telitalálatosok- ban: eddig már kilencen gaz­dagodtak meg mindössze hat szám helyes megtippelése ré­vén. Az augusztus 24-ei hatos lottó ráadássorsolásán nem volt telitalálatos szelvény, így gazdátlanul maradt az Otthonfoglalás akcióban meghirdetett 15 millió forint értékű lakás. De csupán átmenetileg, mert két hét múlva az augusz­tus 24-ei ráadáshúzáson öt ta­lálatot elért játékosok közül sorsolják majd ki e lakás bol­dog tulajdonosát. Mit ér 77 «1111«? Az ötös lottón 77 millió forintot ér a főnyeremény. Ekkora összegen már jó kör­nyezetben fekvő családi vil­lát lehet venni vagy építtetni, nem kell spórolni a berende­zésen, sőt futja még egy szép autóra, s némi bankbetétre is. De körbe lehet utazni a Föl­det, nekivágni távoli világok felfedezésének. Szóval: so­kan törnék szívesen a fejüket ennek a nyereménypénznek az elköltésén. Jön a Polo A Jokert most kétszeresen is érdemes megjátszani. Egy­részt mert szerencsés esetben 8 millió forintot fizet, más­részt, mert aki most — a hó­nap utolsó hetében - mond igent rá, az részt vesz a Négy keréken jön a Joker akció­ban, amelynek fő díja egy Volkswagen Polo Fortuna személyautó. A totó plusz 1 találatának helyes megtippelésével a héten 7 milliót lehet nyerni. Ennek az összegnek a felét - 3,5 milliót - ígéri a Góltotó. Érdemes emelni a tétet A múlt héten - az ünnepek miatt - mindössze három na­pon át lehetett kenózni. En­nek ellenére közel 93 ezren nyertek. A legnagyobb nye­reményt, 1,2 millió forintot egy nyolc, 1,5 millió forintot pedig egy hét telitalálatos szelvényre fizette ki a Sze­rencsejáték Rt. Ismét bebizo­nyosodott, hogy megéri többszörös téttel játszani - mint tette azt a héttalálatos szelvény tulajdonosa -, hi­szen akkor a nyeremény is sokszorozódik. „Testközelben” volt a Jackpot Búcsút kellett mondania a televízió Telemázli műsorá­ban annak a játékosnak, aki­nek a hengere a 21,5 milliót érő Jackpoton állt, de azt a lökdösődő feldöntötte. így a jövő hétfőn közel 24 millió­ért szállhatnak ringbe a játé­kosok. (X) Az MSZP frakciója egy új szja-táblán dolgozik Mérsékelnék a terheket Az MSZOSZ üdvözli, hogy a kormány elhalasztotta az energia árának emelését, s precedens értékűnek tekinti, ahogyan a kabinet az árdrá­gítás terveit kezeli. Ezt azon a tájékoztatón jelentette be Sándor László, az MSZOSZ elnöke, amelyen a szakszer­vezeti szövetség és a szocia­lista frakció tegnapi konzul­tációjáról számoltak be. A találkozón a legutóbbi fél év tapasztalatait értékelték, tájé­koztató hangzott el az alkotmá­nyozási folyamatról, és tárgyal­tak az adótörvény, illetve a költségvetés tervezetéről. Szekeres Imre, az MSZP frakciójának vezetője el­mondta: a képviselőcsoport új, méltányosabb szja-táblát dol­goz ki, mert az a véleménye, hogy a kis- és a közepes jöve­delműek adóterhét nagyobb mértékben kell csökkenteni. Az adózók 89 százaléka ebbe a körbe tartozik, ők adják a teljes v szja-bevétel 55 százalékát. A ■ frakció szerint e két réteg már képtelen tovább csökkenteni a fogyasztását. Az MSZOSZ egyetért a szó- v cialisták ez irányú törekvései- • vei, és még esélyt lát arra, hogy az első félévi, mintegy 5 száza- ' lékos visszaesés után december végéig a versenyszférában mér- ( séklődjön a reálbér csökkenése. Ugyanakkor aggodalommal V. látja, hogy a köztisztviselői­közalkalmazotti területen sok­kal rosszabb a helyzet. Sándor László megállapí­totta, hogy mindkét fél fontos­nak tartja a hasonló konzultá­ciók rendszeressé tételét. Bővítették a hárompárti összefogás programját Egységes ellenzéki fellépés Az MDF, a KDNP és a Fi- desz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója megerő­sítette és kiegészítette az 1996. januárban kötött megállapo­dását az egységes ellenzéki fellépés megteremtésére. Ezt közös tájékoztatón jelentették be tegnap. A frakciók vezetői a jövőben hetente összehangolják képvi­selőcsoportjaik tevékenységét, a munkacsoportok, illetve a ka­binetek irányítói pedig folya­matos szakmai egyeztetést vé­geznek. Jelentős politikai és szakmai kérdésekben a frak­ciók esetenként együttes ülést tartanak, és meghatározzák azokat a törvényjavaslatokat, amelyek tárgyalásakor közös ‘ vezérszónokot állítanak. lsépy Tamás, a KDNP képvi- ; selőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ^ nehéz helyzetben nő az ellen­zék felelőssége. A kabinet so­rozatos ballépései miatt össze ? kell fogniuk, hogy alternatívát C nyújtsanak a társadalomnak. ( Demeter Ervin, az MDF frakcióvezetője elmondta: L együtt szorgalmazzák majd az adócsökkentéseket, és azt, hogy a költségvetési vita során az fi önkormányzatok pozíciói meg- r erősödjenek. Pokorni Zoltán, a Fidesz frakciójának helyettes vezetője a munkaügy, a szoci­álpolitika és a kultúra területén ígért közös fellépéseket. • • Összhangban az európai joggal 1998 elejéig még tizenöt törvény Az allam- és szolgálati titko­kat tartalmazó részek kivéte­lével nyilvánosságra hozható az Európai Unió kérdőíveire adott válasz, ám az csak a do­kumentum hivatalos átadása után történhet meg. Ezt Vastagh Pál igazságügy­miniszter jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: az Európai Unió kérdőíve tükröt tartott a magyar jogharmonizációban elért eredmények elé, és a kép alap­vetően kedvező. Egyébként az Igazságügyi Minisztérium ké­szítette el a választ a verseny­jogi, a társasági és a polgári jogi, valamint a szellemi tulaj­donnal és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre, de a többi választ is ellenőrizte és véleményezte. Megállapítható, hogy a jogterületek többségé­nek hazai szabályozása megfe­lel az európai elvárásoknak. Vastagh Pál a tárca előtt álló jogszabály-előkészítési felada­tokról szólva elmondta: állam- igazgatási egyeztetésen van és hamarosan a kormány elé kerül a Magyar Távirati Iroda jogál- lásáról szóló törvényjavaslat. A ­szövetkezeti törvény norma- -1 szövegén már dolgoznak a mi- i nisztériumban, és a közeljövő- 2 ben a parlament elé kerülhet a védjegyjogi törvényjavaslat. A jogharmonizációs felada­tokból következően 1998 ele­jéig még 15 törvény vár kidől- — gozásra, ebből hét hárul az Igazságügyi Minisztériumra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents